Szerelemhajó 3. fejezet

Előzmény: Szerelemhajó 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Szerelemhajó 2. fejezet



Írta: Ann Douglas
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. szeptember 15.





*****************************************************************

- Sose láttam még ennyire gyönyörűt életemben – gondolta Dawn, végig sétálva a kristálytiszta fehér homokon.

A meleg szemcsék kellemesen simogatták meztelen talpát. Féltucatnyi nyár, amit Brighton és Coney Island strandjain töltött, elhalványult a természeti szépség tükrében, ami itt körülvette őt. A távolban nők kis csoportjai szóródtak szét, akik szintén a sétahajóval érkeztek, néhol pedig feltűnt pár hozzá hasonló magányos farkas is. Épp elég távol maradtak egymástól, hogy hagyják a többieket is élvezni a paradicsomi körülmények csalóka magányát.

- Bárcsak hoztam volna magammal fényképezőgépet – gondolta, eltávolodva a partot nyaldosó hullámoktól. – Szívesen kitennék egy képet erről a látványról a hálószobám falára.

Buzgón, hogy minél jobb látványban legyen része az őt körülvevő képből, felkaptatott egy csapáson a partot szegélyező buckák között. Azokon túl volt néhány sziklakiszögellés, amik kiváló kilátópontoknak ígérkeztek. Ahogy felmászott az egyik kisebbre, azt kívánta, bárcsak Kari is láthatná ezt.

Felérve a csúcsra, erőfeszítéseit igazán lenyűgöző panoráma jutalmazta. Nem hitte volna, hogy bármely látvány távolabb eshetne a hazai brooklyni képtől. Elveszve a saját gondolataiban, észre sem vette a mögötte felcsendülő halk hangokat.

Igazság szerint annyira meglepődött, amikor felfigyelt rá, hogy nincs egyedült, hogy csak az mentette meg a szikláról való lebucskázástól, hogy hirtelen meg tudott kapaszkodni az egyik közeli bokor ágában.

- Fenébe! – nyögte, a fenekére huppanva.

Egy pillanatra azt hitte, talán meghallottak. Azonban nem kellett aggódnia. Ahogy pár pillanatig fülelt, végül azt a következtetést vonta le, talán még egy ágyúlövést sem hallottak volna meg.

Majdnem tökéletesen megismétlődött a jelenet, amit előző éjszaka látott. Csak a szereplők voltak mások. A puha füvön egy magas szőke feküdt széttárt lábakkal. Combjai közé egy idősebb vörös telepedett, akinek mellei vagy háromszor akkorák voltak mint társnőéi. A képet egy másik alacsony szőkeség zárta le, akinek haja viszont inkább platinába hajlott. Ő a vörös mögött térdelt, kezeivel szétfeszítve a nő farpofáit, nyelvével pedig elmélyükten dolgozva közöttük.

Amilyen óvatosan és csendesen csak tudott, Dawn visszaosont a csapásra. Kiérve a dűnék közül, még visszapillantott. Mint az előző éjszaka, most is azt kívánta, bárcsak több időt töltött volna még ott nézelődéssel.

- Látom, találkoztál Connie-val és a barátaival – szólalt meg egy lágycsengésű hang mögötte.

Dawn megpördült, hogy szembe találja magát egy csinos kínai nővel. Az illető egy ujjatlan fakórózsaszín pólót viselt fehér sorttal. Kissé elgondolkozva eszébe jutott, hogy látta már őt a hajón, ami kihozta őket a partra a tengerjárótól.

- Connie? – kérdezte.

- A vörös a dombon – magyarázta a sötét hajú nő. – Minden lehetőséget megragad, hogy meztelenkedjen.

- A barátod?

- Nem igazán – rázta a fejét a másik. – Az első estén találkoztam vele a fedélzeten. Öt percbe se telt, hogy meghívjon, csatlakozzak az egyik kis privát partijához.

- És csatlakoztál? – vágta rá Dawn gondolkodás nélkül. – Bocsánat! Ne haragudj! Nem rám tartozik.

- Nem. Semmi gond. Elvégre én hoztam fel. És nem, nem csatlakoztam hozzájuk. A gruppen nem az én műfajom. Én sokkal inkább az édesketteseket preferálom.

- Azt látom – mondta Dawn, kissé visszanyerve önbizalmát, hogy ilyen nyíltan beszélhet ennyire személyes dolgokról.

- Amúgy Helen vagyok – mondta a kínai nő, felé nyújtva a kezét.

- Helló, Helen! – fogadta el Dawn a jobbját. – Dawn.

- Illik hozzád a név – mosolygott Helen.

Moon Maison alias Helen

Legnagyobb meglepetésére, Dawn melegséget érzett a mosolyából.

- Van egy még ennél is szebb hely távolabb a parton – mondta a kínai nő. – Nagyon szívesen megmutatom neked.

A hangszíne és az arckifejezése semmi kétséget sem hagyott Dawnban aziránt, mit forgathat Helen a fejében, úgyhogy alaposan át kellett gondolnia a helyzetet. Ez legalább fél percig eltartott.

- Nagyon szeretném – mosolygott továbbra is Helen. Ezúttal nem volt a közelben Kari, hogy aggodalmaskodjon.

Nagyjából tíz percsétába telt, amíg Helen és Dawn elérték azt, amit a kínai nő egy apró szelet mennyországként írt le. Nagyjából egy kilométernyire a strandtól fel kellett mászniuk egy sokkal meredekebb partfalon, hogy oda érjenek. Dawn csak reménykedni tudott benne, hogy ez az eldugott kis zug megéri a fáradozást.

- Ó, istenem! – sóhajtott fel, amikor kiértek az utolsó bokrok takarásából és kiléptek a földi paradicsomba. – Visszaszívok mindent, amit gondoltam.

- Megmondtam neked, hogy ez a legjobb hely a szigeten – mosolygott Helen.

Előttük egy apró öbölnyi kristálytiszta víz terpeszkedett. Az egész alig ötven-hetven méter széles lehetett és kevesebb mint másfél méter mély. Körös-körül pedig a virágok színpompás kavalkádja ragyogott a szivárvány minden színében. Az öböl baloldali végében egy vízesés csobogott, mindig friss vízzel látva el a helyet, hogy az aztán tovább hömpölyögjön a végtelen óceánba. A madarak trillázása belevegyült a víz csobogásának zörejébe.

- Amikor partra szálltunk itt, azonnal tudtam, hogy ide kell jönnöm és a saját szememmel megnéznem. Bármennyire is jó volt a fotós, nem adhatta át a teljes valóságot.

- Nem hinném, hogy ezt bármely fotó visszaadhatná – mondta Dawn, teljesen elveszve a hely szépségében.

- Megígértem magamnak, hogy ha egyszer eljutok ide, úszni fogok a vízben – mártottan Helen a lábát a tükörsima felületű öbölbe. – Szeretnél csatlakozni?

- De én nem hoztam fürdőruhát – vágta rá a másik nő automatikusan.

- Semmi gond – mosolygott vissza társa. – Én sem.

Azzal az aranysárga bőrű nő megragadta felsője peremét és áthúzta azt a fején. Nem viselt alatta semmit, így mellei szabadon remegtek a meleg délutáni levegőn. Domborulatai nagyjából ugyanakkorák voltak, mint Dawnéi. Az egyetlen különbség bőrének és mellbimbóinak sötétebb tónusa volt.

Egy szót se szólva, és látszólag megfeledkezve Dawn jelenlétéről, Helen gyorsan leterítette a ruhadarabot az érintetlen homokra, majd egy pillantást vetett társnője felé és a víz irányába indult.

Nehezen tudott olyan mélyre menni az öbölben, hogy a víz magasabbra érjen mellei vonalánál. Lassan lépkedett, felmérve a tenger hőfokát.

Dawn néhány pillanatig csak figyelte, ahogy a másik elmerül a habok alatt. Feneke egy pillanatra kiemelkedett a felszínre, mielőtt teljesen eltűnt volna szem elől, hogy nem sokkal később az öböl túloldalán tűnjön fel újból. Csillogó vízcseppek borították a bőrét, ahogy önfeledten kinyújtózkodott. A napfény játszott nedves bőrén.

Nem szólt egy szót sem azóta, hogy levetkőzött, Dawn azonban tudta, hogy a meghívás még mindig ott lebeg a levegőben. Abban a számtalan órában, ami a fedélzetre lépésük óta eltelt, azon merengett, milyen lehet egy másik nő érintése. Sőt, az igazat megvallva, ezek a gondolatok régebbre nyúltak vissza, mint amit be mert volna vallani.

- Ó, a pokolba is! – morogta végül.

Gyorsan ledobálta a ruháit és belegázolt a vízbe. Néhány fröccsenés elérte a homokon hagyott textíliákat is, ő azonban ezt teljesen figyelmen kívül hagyta. Úgy döntött, ezzel majd foglalkozik később.

Pár pillanatig elengedte magát és hagyta, hogy teste csak lebegjen a vízfelszínen. Nem akart azon merengeni, mit is csinál igazából. Sose jöhetett el jobb pillanat, hogy kielégítse a vágyait, ő pedig nem talált rá okot, hogy ha eljött a megfelelő pillanat, miért ne vállalja be.

- Örülök, hogy csatlakozol – mosolygott Helen, odakormányozva magát Dawn mellé.

Ahogy felé fordult, meztelen testük pedig részben egymáshoz simult, Dawn mélyen az idősebb nő meleg tekintetébe nézett. Annyira idegen volt és egyszerre mégis annyira ismerős! Ugyanazt a szenvedélyt tükrözte vissza, ami benne is már oly régóta lüktetett.

- Nem bánnád, ha megcsókolnálak? – szakadt ki Dawnból.

- Reménykedtem benne, hogy szeretnél – válaszolta Helen egy halvány, bátorító mosoly kíséretében.

A kínai nő ajkainak lágy érintése az övéin hirtelen forrósággal töltötte el Dawn testét. Nem ez volt az első alkalom, hogy egy másik nővel csókolózott, de most először tette teljes szívbéli vágyából. Kinyitotta a száját, épp csak eléggé, hogy a nyelve hegye Helenéhez érjen. Ettől pedig a bensőjében kavargó forróság csak újabb szintre lépett.

Kissé vonakodva szakította meg a csókot és kibontakozott Helen karjaiból, amik idő közben köréje záródtak.

- Nem tudom biztosan, meddig szeretném, ha ez elmenne – mondta, tökéletesen tisztában léve vele, hogy nem az igazat mondja, nem csak Helennek, de önmagának sem.

- Befejezhetjük itt és most is, ha azt szeretnéd – válaszolta a másik nő, bal keze ujjainak hegyével végig simítva Dawn melleinek alsó peremét. – Vagy elmehetünk addig is, ameddig csak akarsz.

Eltelve Helen puha érintésének élvezetével, Dawn pontosan tudta, mi a válasza.

- Szeress! – mondta és ismét Helen szájához nyomta a sajátját. – Szeress úgy, mintha nem lenne holnap!

- Az én szépségem – dorombolta a kínai nő és viszonozta a csókot. – Így lehet csak igazán szeretni.

És azzal Dawn lehunyta a szemeit és átadta magát új szeretője ölelésének.

***

Egy dolgot leszámítva a jelenet nagyon is ismerős volt. Egy idegen ágyában, a bugyija félredobva a padlón, a lábai széttárva szeretője arcával a combjai között. A szokatlan egyedül az említett szerető neme volt.

Minden annyira gyorsan történt! Túl gyorsan ahhoz, hogy Kari egyáltalán átgondolhassa. Különösen aközben, hogy a legtehetségesebb nyelv, amihez életében szerencséje volt, elmerült a bensőjében.

Később majd minden apró részletbe menően megpróbálja majd kielemezni. Az egyik pillanatban még a bárpultnál ücsörögtek Peggy-vel, kibeszélve a szexuális életüke. Meglepő módon rengeteg mindenben hasonlítottak. Mindketten nagyon vágytak már egy komoly, elkötelezett kapcsolatra. Még sokkal jobban is annál, amit az élet ajánlott nekik. Ráadásul mindkettejünknek kevés ideje és türelme volt azokra az érzelmi játszmákra, amikkel sok ember felbolygatta a szexuális életüket.

Dawn úgy gondolta volna, egy leszbikust hidegen hagyja egy heteró lány szexuális élete, Peggy szerint viszont a szex az szex, függetlenül az ember nemétől. Azon kapták magukat, hogy egymás szerencsétlenkedő szeretőin viccelődnek, amikor végül Peggy odahajolt hozzá és a fülébe suttogott.

- Tudod, rendelhetnénk még egy kört és beszélgethetnénk tovább az elcseszett kufircokról – mondta. – Vagy inkább bemehetnénk a kabinomba és nyalhatnálak, amíg el nem feledkezel azon kívül mindenről. Meg tudnád bocsátani magadnak, ha úgy mennél vissza New Yorkba, hogy egész életedben csak merenghetnél rajta, milyen is lett volna?

Túl könnyű lett volna a leküldött italokat hibáztatni. Valamiféle rumos főzet volt, melynek a poharait öt után már nem is számolta. Könnyedén foghatta volna az egészet arra, hogy részeg volt. Sokkal később azonban rá kellett döbbennie, hogy sokkal inkább kíváncsi volt a többi nőre ezen az úton, mint azt Dawn mutatta magáról.

- Ó, igen! Nyaljál! Ez az! – sikoltotta ott, az ágyban, belemarkolva a lepedőbe.

Peggy pedig, megmarkolva partnere farpofáit, pontosan azt is tette. Nem volt semmiféle finomkodás. Semmi gyengéd szeretkezés. Nem voltak kedveskedő szavak. Abban a pillanatban, ahogy beléptek a szobába, Peggy odavezette Karit az ágyhoz és lehúzta a bugyiját. Nem vesztegetve az időt arra, hogy megszabaduljon a saját ruháitól, azonnal a szőkeség lábai közé vetette magát és kényeztetni kezdte ajkaival annak csiklóját. Mindezt Kari legnagyobb örömére.

- Ó! – fészkelődött a New York-i lány szeretője munkája nyomán.

Izzadtság borította remegő tagjait. Sose élvezte még az együttlétet ennyire korábban. Minden úgy történt, ahogy Peggy azt előre megmondta. Szeretője egy eddig teljesen ismeretlen élményben részesítette.

- Hazudtam én? – kérdezte végül, kigördülve Kari lábai közül.

- Egek, dehogy – zihálta a szőkeség, kényelmes pozícióba tornázva magát. – El se tudom mondani, mennyire igazad volt.

- Akkor most már megtörtük a jeget – vigyorgott a másik nő. – Még mindig szeretnél kísérletezni?

Kari egy pillanatig sem habozott a bólintással. Alig várta, hogy láthassa, miben tévedett még korábban.

- Nos akkor, hámozzunk ki ebből az átizzadt ruhából! – mondta Peggy és nekilátott kigombolni Kari blúzát. – Van néhány játékszerem, amit szerintem imádni fogsz.

Eltelve frissen felfedezett érzékiségével, Kari boldogan segített Peggy-nek lehúzni magáról a ruháit.

***

 

Lágy szellő szárította fel az utat Helen nyelve előtt, ahogy Dawn mellbimbóin körözött. Selymes érintése izgatta a mereven ágaskodó pöcköket. Dawn, elnyúlva a forró homokon, nem vágyott másra, csak hogy ellazulhasson, miközben az ázsiai nő kényezteti őt. Teljesen más volt, mint bármely férfi érintése. Még Richardé is, aki a legérzékibb szereztő volt, akit csak ismert. Ami annyira mássá tette, az a sietség teljes hiánya volt. Az az odafigyelés és törődés, ami teljesen kiszorította a beteljesülés hajszolását.

Dawn majdnem fél óráig feküdt ott, miközben Helen felfedezte meztelen tagjait. Felülről lefelé, majd megint vissza haladva, a sötét hajú nő nyelvével bebarangolta testének minden négyzetcentiméterét. Néhányszor ő is kinyúlt, hogy felfedezze Helen tagjait, végül azonban mindig egy gyengéd „még ne!”-visszautasítás volt a válasz számára.

Végül elégedetten, hogy immáron felfedezte új szeretője testének minden porcikáját, Helen főlé mászott és felajánlotta saját melleit Dawn éhes ajkainak.

Tapasztalatlan mohóságában a vörös hajú lány rávetette magát a sötét mellbimbókra. A forró bőr érzése a szájában mámorító volt, ahogy felváltva kényeztette azt nyelvével, ajkaival és fogaival, szakadatlanul nyögéseket csalva elő a kínai nő torkából.

Miközben Dawn a puha keblekkel volt elfoglalva, Helen lenyúlt és a New Yorki lány lábai közé simította kezét. Legnagyobb megelégedésére utóbbi már teljesen benedvesedett és könnyedén fogadta magába ujját, amit hamarosan egy második is követett. Egyre gyorsabban mozogva az ázsiai szépség szakadatlanul hajszolta őt a csúcs felé.

Dawn a gyönyör minden apró cseppjét meghálálta ajkaival, csókolgatva, szívogatva melleit. Aztán a selymes halmok közé fúrta arcát.

- Ezt tényleg igazán meg tudnám szokni – gondolta, beszívva Helen illatát.

A kínai nő engedte, hogy még egy kicsit eljátszadozzon vele, majd elvonta a melleit újsütetű szeretője szájától. Kezeibe fogta a halmokat és Dawn sajátjaihoz nyomta őket, bimbóik összedörgölésével izgatva a másik nőt. Aztán pedig tovább ereszkedett lefelé, megcélozva a vörös hajú szépség lábainak női szeretők számára még ismeretlen közét.

Ujjaival gyengéden széthúzta partnere szeméremajkait és beszívta ágyékának mámorító illatát. Aztán nyelvét használva felfedezte Dawn szemérmének minden rejtett zugát.

Az amerikai lány háta megfeszült a puha homokon, szemei pedig fennakadtak, ahogy az élvezet hullámai végig söpörtek rajta. Ha valaha is tudta volna, hogy ez ennyire csodálatos… Ágyéka lüktetett az élvezettől, ahogy Helen nyelve a nektárját lefetyelte. A sokkal tapasztaltabb nő avatottan mozgott combjai között, míg végül fel nem hajszolta Dawnt a csúcsra.

- Mmm! – morogta a vörös hajú nő, elveszve a testét elöntő gyönyörben. Egy srác se érte még el nála ezt az élvezetet és kielégülést. Ha létezett valami nirvana-szerű hely, akkor ő most közel járt hozzá.

Teste még kétszer megrándult, hogy aztán végül elernyedjen. Sose érezte még magát ennyire kimerültnek és kielégültnek. Helen csak feküdt ott, lenyalogatva nedveit belső combjáról. Amikor végül felemelte a fejét, arca ragacsos volt Dawn gyönyörének termésétől.

- Miért vártam ilyen sokáig, hogy kipróbáljam ezt? – zihálta Dawn, ismét lehunyva a szemeit és elnyúlva a homokon.

Folytatása következik!

Heti ajánlat - Állás-keresés

Egy ilyen interjúztató kedvéért ki az, aki nem lenne képes bármire?

Állásinterjú

Szerelemhajó 2. fejezet

Előzmény: Szerelemhajó 1. fejezet

Írta: Ann Douglas
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. szeptember 15.

*****************************************************************

A lágy tengeri szellő nyugalommal töltötte el Dawnt, ahogy a kis sétahajó a dokkokhoz érkezett. Eddig a vakáció rengeteg szórakozást tartogatott, azonban ő már kezdett azon merengeni, nem kellett volna Karit odahaza hagynia Brooklynban. El se tudta hinni, milyen házsártos lett a barátja. Mi van akkor ha Dawn áttáncolta az éjszakát egy csapat leszbikussal? Kit érdekel?

Normális körülmények között Kari mellett Dawn igazi Teréz anyának tűnt. Mindig is Kari volt a vadóc kettőjük közül. Az, aki addig feszítette a húrt, ameddig csak lehet, sőt, néha még egy picit tovább is. Olykor már addig, ami Dawnt is zavarba hozta.

Az az este múlt januárban, amikor Manhattanbe mentek, épp csak a téli vihar előtt, kiváló példa volt. Az összes barátjuk Dante Pokláról beszélt, a legvadabb új klubról a városban. Már meg is jelent mind a Postban, mint a People-ben, mint a legújabb hely minden szép embernek. Dawn tiltakozott, hogy csak az idejüket fogják vesztegetni azzal a kétórás busz- és metróúttal, csak azért, hogy végül az ajtónál visszafordítsák őket. Kari viszont nem tágított, úgyhogy végül útnak indultak.

Felvették a legjobb pénzek esti ruhájukat és nekiindultak a hosszú útnak a manhattani East Side felé. Ott egy óráig fagyoskodtak a sorban, csak hogy végül az ajtóhoz érve egy magas, izmos kidobóval találják szembe magukat.

- Gyere, Kari! Inkább menjünk! – húzta össze Dawn magán a kabátját a hideg ellen.

- Nem. Akkor is táncolni fogunk – erősködött a barátnője.

Ismét odaállt a nagydarab kapuőr elé és rá mosolygott. Ezzel egyidőben engedte szétnyílni kabátját, bepillantást engedve a férfinak kebleire. A hirtelen jött kitárulkozástól a hűvös levegőn mellbimbói azonnal megkeményedtek, kidudorodva ruhája vékony anyagán.

- Nem nagy szám – nevetett fel a férfi. – Láttam már jobbat is.

Kari méregbe gurult. Ez volt az első eset, hogy egy srácot hidegen hagyta mellei látványa. Ez a trükk mindig működött a klubok bejáratánál az ő környékükön.

- Mégis mit kell tennie az ember lányának, hogy bejusson erre a helyre? – kérdezte hangosan.

A termetes kidobó várt egy pillanatig, majd ismét megnézte Kari melleit és végig futtatta tekintetét a lány testén, mindent szemügyre véve. Aztán előre hajolt és annyira halkan, hogy csak Kari és Dawn halja, megjegyezte:

- Nos, egy jó szopás mindig beválik.

Dawn biztos volt benne, hogy a barátja azonnal elküldi a fickót a kénköves pokolba. Ehelyett a szőkeség azonban végig mérte az alakot. Magas volt. Legalább hat láb és kétszázhúsz font. A feszes fekete pólója alól kidomborodó izmok hosszú órák edzéséről árulkodtak. Frissen borotvált volt sötétbarna hajjal, rövid, de kissé göndörödő fürtökkel.

- Várj itt egy percig! – mondta Kari a barátnőjének, odaadva neki a retiküljét és kibújt a bőrkabátjából. – Menjünk! – fordult vissza a kidobóhoz.

A férfinak még csak a szeme sem rebbent a meglepetéstől. Ehelyett csak odaintette a klub egy másik alkalmazottját és megkérte, hogy figyeljen a bejáratra.

- Kapd csak el, Billy! – vigyorgott a barátja.

Mielőtt Dawn akárcsak egy tiltakozó szót is kinyöghetett volna, Kari megragadta a fickó vastag karját és bevonta egy kis alkóvba a bejárat mellett. Rejtve mindenki szemei elől a barátnőjét és a másik fickót leszámítva, a szőkeség letérdelt és lehúzta a farmer zipzárját. Benyúlt a nadrág szétnyíló szárnyai közé és kirángatta a srác farkát a hideg éjszakai levegőre.

Nem vesztegetett egy pillanatot sem, hanem azonnal ajkai közé kapta a vastag dorongot. Mindkét megfigyelő némán szemlélte, ahogy a szőke fej nagyjából egy percig előre-hátra mozog. A kifejezés Billy arcán mindent elárult. A lánynak olyan technikája volt, ami a hetedik mennyországig repítette. Igyekezett visszatartani, de végül elveszítette a csatát egy igazi profival szemben.

Egy pillanattal később hangos nyögés tört fel a torkából és alul is kiengedte bensőjének tartalmát Kari szájába. A lány mélyen a kidobó combjai közé temette az arcát és lenyelt minden cseppet.

Még pár pillanatnyi zihálás és már véget is ért. A szőkeség kiengedte szájából a lassan elernyedő szerszámot és felállt, megigazítva a szoknyáját. Nem szólt egy szót sem, csak végig futtatta nyelvét ajkain, megtisztítva a nyomoktól.

Szélesen elvigyorodva kézen fogta Dawnt és bevezette Dante Poklának nyitott ajtaján.

- És még ő hív engem perverznek – nevetett Dawn magában. Mosolya visszatükrözte jó hangulatát. – Ez az én Karim. Végig menne az egész focicsapaton és nem érdekelné, ki tudja. De ha egy másik nő vágyakozva néz rá…

Végig tekintve az előttük a távolság csökkenésével egyre nagyobbra növő, kristálytiszta strandon, Dawn arra gondolt, hogy még szerencse, hogy Kari nem töltötte vele az első éjszakát a fedélzeten. Még mindig az előző éjszakai bulizás következményeit nyögve a szőke lányban kevesebb fény pislákolt, mint egy közvilágítás nélküli nyomornegyedben éjfélkor. Dawn viszont épp ellenkezőleg, lepihent délután, készülve az esti kiruccanásra, így még több órával napszállta után is majd kicsattant az energiától. Végül úgy határozott, egy kis séta a tiszta éjszakai levegőn talán segíthet majd neki elaludni.

A kabin, amiben helyet kaptak, az egyik legszerényebb lakrész volt a fedélzeten, leginkább azért, mert a szint éppen renoválás alatt állt. Végig sétálva a korlát mentén, élvezve a hűs tengeti levegőt, Dawn alig látott egy teremtett lelket. A diszkó a hajó másik végében volt és ebben az órában majdnem mindenki, aki még ébren volt, ott tartózkodott. Azonban mégis látott három nőt elsétálni errefelé, úgyhogy úgy ítélte, bár a hajónak ez a fele kihaltnak tűnik, semmiképp nem lehet elzárva egy üdítő éjszakai séta elől.

- Ez annyira gyönyörű! – gondolta Dawn, ahogy kitekintett a végtelen óceánra, melynek víztükréről visszaverődött a hold fénye. – Sosem hittem volna, hogy bármi is lehet ennyire üres és gyönyörű egyszerre.

A korlátnak dőlve legalább tíz percet töltött a csillagok bámulásával. Annyira tiszta volt az ég, hogy milliárdnyi ragyogott tisztán láthatóan odafenn. Odahaza a tömény városi világítással, ami elkendőzte az eget, sokkal egyhangúbbnak tűnt a látvány. Most tudta csak igazán megérteni, miért szerettek bele annyian a sétahajókázásba.

Folytatva a sétáját kuncogásokat hallott a legközelebbi sarkon túlról. Mindig is kíváncsi alkatként lassított léptein és óvatosan kikukucskált a sarok mögül. Később kétségbe vonta, hogy a három nő, akik előtte erre sétáltak, ne hallották volna őt, különösen vastagtalpú csizmája dobogásábal. Dawn figyelme azonnal a hármas közepén helyet foglaló nő felé fordult. A negyvenes évei közepén járhatott, a lány pedig már korábban is kiszúrta őt, vacsora közben, egy közeli asztalnál. Az alacsony, köpcös nő láttán felé bökött fejével és megjegyezte Karinak, hogy az idősebb hölgy pont úgy fest, mint Miss Laufer, az ötödikes történelemtanáruk. Barátnője egyetértett vele, hogy akad némi hasonlóság, de persze esélytelen volt, hogy a tanárnőről legyen szó. Ráadásul Miss Laufer addigra már legalább a hatvanas éveiben kellett hogy járjon. Az elképzelés azonban épp eléggé beivódott Dawn elméjébe ahhoz, hogy még mindig vele legyen.

Persze a hasonlóság a korábbi tanárával ennyiben ki is merült, hiszen esélytelen volt, hogy Alice Laufert akárcsak a legvadabb álmaiban is egy ilyen jelenetben képzelje el. A barna hajú hölgyemény királykék ruhája teljesen le volt gyűrve a derekáig, feltárva a legteltebb kebleket, amiket Dawn valaha látott. Bár ebben a pillanatban igazság szerint csak az egyiket látta belőlük. Egy szőke üstök takarta el a másikat, miközben az előbbihez tartozó nyelv a nő mellbimbóján körözött.

Dawn csak futó pillantást vetett a nő két kísérőjére, amikor azok elhaladtak előtte. Azonban még így is úgy ítélte, azok közelebb lehetnek korban hozzá, mint „Miss Lauferhez”. A harmadik lány enyhe latin vonásokat mutatott a gyér megvilágításban, és alaposan lefoglalta magát az idősebb nő szabadon maradt mellének gyúrogatásával.

- Hogy az a…! – nyögött fel Dawn fojtottan. – Ez hihetetlen!

Amilyen észrevétlenül csak tudott, megbújt a sarokban és figyelte a három nőt. Látott már néhány lány-lány jelenetet pornófilmekben a korábbi pasijaival, de sosem hitte volna, hogy egyszer élőben is megpillanthat egy ilyet. Annyira csend volt, hogy még a saját szívverését is hallotta. Mintha egy felbőgő autó motorja emelné ki melleit, majd engedné, hogy visszasüllyedjenek.

Nem tartott sokáig, hogy a jelenet még intimebbé váljon. „Miss Laufer” elnyújtózott a napozószékében, miközben a szőkeség teljesen lerángatta róla a ruháját. Aztán széttárta Laufer lábait és félrehúzta a bugyiját. A „Szöszi” tökéletes orális balettet mutatott be az idősebb nő szeméremtestén. Dawn nem tudta megállni, hogy megjegyezze, a lány sokkal nagyobb figyelmet fordított akciójára, mint bármely srác, akivel ő valaha is lefeküdt. Közben a szőkeség még saját nem kevésbé impozáns mellét is kiszabadította és azzal kezdett játszadozni szabad kezével.

Miközben ez továbbra is így folytatódott, a sötétebb bőrű lány is teljesen kibújt bézs színű ruhájából és abból a falatnyi fehérneműből, amit alatta viselt. Aztán a széken heverő nő fölé helyezkedett és addig ereszkedett lefelé, amíg ágyéka „Miss Laufer” szájához ért. Aztán elégedetten felnyögött, amikor az idősebb nő felnyúlt és kezeit partnere csípőjére simította, miközben nyelve belé hatolt.

Dawn, teljesen megbabonázottan, már azt se tudta, mennyi ideje állhat ott. Igazság szerint a lebukástól való félelem érzése még túl is emelkedett a szexuális izgatottságán. Csak arra emlékezett, hogy már majdnem hajnali három volt, mire lábujjhegyen visszaosont az alvó Kari mellé a kabinjukba.

Ahogy a kis hajó egyre közelebb került a dokkhoz, Dawn ismét Kari reakcióján merengett a korábbi kis jelenet miatt. És azon, hogyan reagált volna, ha tudja, hogy miközben Dawn Crystallal táncolt, a fülét folyamatos bátorító sugdolózás töltötte meg.

Olyan grafikus szavakkal lefestett bátorítás, amit ha egy épp csak megismert sráctól hallott volna, az illető meggörnyedve hagyta volna el a táncteret, a fájdalomtól markolászva a farkát és a golyóit. Szerencséjére pedig a barátja azt se vette észre, hogy Crystal kezei már olyan határokat súrolva fedezték fel Dawn minden porcikáját, hogy az egy srácnál kimerítené a szexuális zaklatás fogalmát.

Végül amikor Crystal megajándékozta azzal a viszonylag ártatlan jóéjt csókkal az arcára, az meghívásnak hatott, hogy látogassa meg őt a kabinjában, hogy tovább rophassák odabenn. Dawn még mindig nem volt benne biztos, vajon akkor se fogadta volna el a meghívást, ha Kari nincs ott vele. Azonban az emlék még most is széles mosolyt csalt az arcára.

Annyira elveszett az emlékeiben, hogy észre sem vette, amikor mosolyát viszonozta egy magas kínai nő, aki vele szemben ült.

***

A reggeli csodálatos volt, ezt Karinak be kellett vallania. Régóta nem evett már ilyen jót. Még pár ilyen napi fogás és tényleg alaposan meg kell majd fizetnie az árát otthon az edzőteremben.

A következő pár órát a hajó felfedezésével töltötte, egyszer ténylegesen el is veszve a végtelennek tűnő folyosókon. Egy idő után már fel sem tűnt neki a férfiak hiánya, már ha a személyzetet nem vesszük számításba. Az igazat megvallva még kellemes változatosság is volt a folyamatos kurjongatás és füttyögés után, amit mindig megkapott, ha végig sétált egy utcán az otthonos Bensonhurstben.

Délre már különösen kezdte jól is érezni magát. Átvette a fürdőruháját és úgy döntött, kipróbálja a medencét. Élvezte a heverészést a meleg napsütésben, kis figyelmet fordítva bőre barnaságára és elmerülve a fülhallgatójából áramló zenében. Felfigyelt rá, hogy néhány a közelében ücsörgő nő levette a bikinifelsőjét, ő azonban kényelmetlenül érezte volna magát, ha nyilvános helyen ezt teszi. Bár, ha belegondolt, még mókásnak is tűnt. Meglepő gyakorisággal engedte srácoknak, hogy levegyék a melltartóját, itt viszont szégyellte feltárni a melleit egy csapat nő előtt.

- Porzik a vesém – gondolta, miközben kikapcsolta a zenéjét és feltápászkodott a napozóágyról.

Odasétált a medence mellett helyet kapó pulthoz és leült az egyik üres bárszékre. Miközben a pultosra várt, hogy végezzen egy másik vendég kiszolgálásával, végig pillantott a fedélzeten és felfigyelt rá, hogy immáron ő maradt az egyetlen nő, aki magán hagyta a bikinifelsőjét. Ha ez egyáltalán lehetséges, már azzal vont magára több figyelmet, hogy fel van öltözve. Miközben figyelt, még a két másik nő, aki a pult mellett ült, is levette a felsőjét.

- Ó, hogy a kénköves pokolba is! – nyögött fel végül. – Ha már Rómában vagy…

Kioldotta a bikinifelsője csatját és engedte, hogy a ruhadarab lehulljon. Kibújt belőle és begyűrte a táskájába. Ismét körbepillantott és rá kellett jönnie, milyen ostoba félelmek is vezérelték abban, hogy eddig fenn hagyta. Nem csak hogy egy nő se pillantott még csak az irányába se, de a kitárulkozása még a történetesen hímnemű pultos figyelmét sem keltette fel.

- Nem is tudom, hogy megkönnyebbüljek, vagy megsértődjek – nevetett fel gondolatban.

- Szép délutánt! – szólította meg a magas, jóképű pultos, ahogy odalépett Karihoz és letett elé egy nagy poharat megtöltve valamiféle trópusi itallal.

- Helló! – mosolygott Kari egy kissé csalódottan, hogy bár csak egy karnyújtásnyira voltak egymástól, a férfi egy fikarcnyi érdeklődést sem mutatott félmeztelensége iránt.

Úgy vélte, talán ennyi fedetlen kebel látványától talán egyszerűen csak már megcsömörlött. Aztán azonban rögtön el is vetette ezt. Képtelen volt elhinni, hogy bármely egészséges férfi is megunhatná valaha is a domborulatai látványát.

- Talán ő is meleg – merengett Kari. Ez sok mindent megmagyarázna.

Aztán felfigyelt az italra, amit a férfi elé tett.

- Elnézést, de én nem rendeltem ilyesmit – tiltakozott.

- A hölgy ajándéka – mosolygott a szőke pultos és fejével egy kis csoport nő felé intett, akik a pult másik végénél ültek.

Kari követte a tekintetét egy lány felé, aki nagyjából vele egykorúnak tűnt. Szinte automatikusan emelte meg a poharat, hogy köszönetet intsen vele, azzal a gesztussal, amit már számtalanszor alkalmazott flörtölő srácok irányába számtalan bárban.

- Ó! Ez talán hiba volt – gondolta Kari, amikor a lány otthagyta a társaságát és felé indult.

Nagyjából 175 centi lehetett rövid, hullámos fekete hajjal. Izmos, erőteljes jelenség volt, a bőre pedig lágy kávébarna színben játszott, leszámítva sötét mellbimbóit, melyek hetykén álltak keblei csúcsán.

Azonban mégis az arca volt az, ami magára vonta Kari figyelmét. Volt benne valami. Hogy mi, azt nem tudta volna megmondani. Elsőre a „jóképű” kifejezés jutott eszébe, annak ellenére, hogy ezt a szót még sose jutott volna eszébe egy nőre használni. Minél többet gondolkozott ezen, a távolság köztük annál jobban csökkent és a helyzet annál kellemetlenebbé kezdett válni. Annak ellenére, hogy a lány a húszas évei közepén-végén járhatott, sokkal inkább hasonlított egy tinédzser fiúra.

Ylenia Riniti alias Peggy

- Kösz az italt – mondta Kari, amikor a nő a székéhez ért.

- Számomra az öröm, Kari – jött a válasz gyengéd, de határozott hangon.

A neve hallatán zavart kifejezés ült ki a szőkeség arcára. Ismerte volna ezt a nőt?

- Nem, nem ismerjük egymást – mosolygott rá az idegen. – Csak hallottam, amikor a párod így szólított tegnap este a bárban.

- A párom…? – nőtt tovább Kari értetlensége. – Ó! Dawnra gondolsz. Ő nem a párom. Csak… a barátnőm. Ő nem…

- Nem a szeretőd – fejezte be helyette a nő. – Sejtettem, de jobb volt tisztázni – mosolygott.

- És te?

- Peggy – válaszolta, miközben jelezte a pultosnak, hogy neki is töltsön egy italt.

Zavart csend telepedett rájuk, elnehezítve a levegőt, míg a férfi tele nem töltötte Peggy félig már kiürült poharát. Ő aztán egy meleg mosoly kíséretében feltette a kérdést:

- Szóval, hogy tetszik a hajókázás?

Kari azt válaszolta, hogy nem épp erre számított. Bár ez enyhe kifejezés volt a valós helyzetre. Amikor Peggy kissé értetlennek tűnt, elmagyarázta, hogy kötöttek ki itt.

- Ó! Szóval ti vagytok azok ketten a barátnőddel! – lepődött meg. – Rebesgették, hogy beszivárgás áldozatai lettünk.

Kari arckifejezése megfizethetetlen volt, Peggy pedig nem tudta megállni, hogy felnevessen.

- Csak vicceltem – kacagott. – Sajnálom, de túl jó lehetőség volt, hogy elszalasszam.

- Vicc? – vonta fel a szemöldökét Kari.

- Szeretem így ugratni a „heterókat”, különösen az olyan nőket, akik azt hiszik, mi mind ismerjük egymást és valamiféle titkos „leszbikus közösséget” alkotunk.

- Szerintem ez eléggé mókás elképzelés – próbált Kari rendes lenni. Elvégre Peggy fizette az italát.

- Na és, mit dolgozol? – kortyolt egyet a másik nő.

Kari elmesélte, milyen kevés örömét leli a munkájában és meghallgatta, ahogy Peggy a sajátjáról beszél. A meló a nagybátyja pékségében nem tűnt nagyon érdekfeszítő vállalkozásnak összehasonlítva frissen szerzett ismerőse asszisztensi pozíciójával egy belvárosi ügyvédi irodában. De ő még így se nézte le Karit, ellentétben sokakkal, amikor megtudták, hogy nincs is igazán karrierje… csak melója.

A szőkeség bármennyire is próbálkozott, nem tudta rajtakapni beszélgetőpartnerét, hogy az a melleire tekintgetne. Kételkedett benne, hogy hasonló körülmények között egy vele szemben ülő srác ezt meg tudta volna állni. Minél többet beszélgettek, annál kényelmesebben érezte magát a helyzetben.

Egy órával és néhány itallal később már úgy beszélgettek, mint két iskolai jó barátnő.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VI. rész 27. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VI. rész 26. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 29.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VI. rész 26. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VI. rész 25. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 26.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VI. rész 25. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VI. rész 24. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 24.

Folytatása következik!

Szerelemhajó 1. fejezet

Két hetero lány egy leszbikusokkal teli hajón. Az élvezet garantált.


Írta: Ann Douglas
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. szeptember 15.


*************************************************************************

- Ébredj és ragyogj, álomszuszék! – kiáltotta Dawn McIntyre, ahogy szétrántotta a kis ablak függönyét és beengedte a szétáradó reggeli a napfényt a picinyke kabinba. – Egy újabb gyönyörű nap idekinn, a semmi közepén.

- Rohadj meg! – hallatszott egy női hang, miközben egy kar nyúlt ki a takaró alól, épp csak elég időre, hogy egy párnát hajítson Dawnhoz.

- Gyerünk már, Kari! Nem lehetsz még mindig fáradt! – mondta a huszonkét éves lány, miközben könnyedén kikerülte a párnát. – Túl szép nap van ahhoz, hogy az ágyban töltsd.

- Neked könnyű ezt mondani – válaszolta Kari, ahogy szőke bozontja kiemelkedett a takaró alól. Haja félig eltakarta az arcát. – Téged nem tartott ébren fél éjszaka a pár a szomszéd szobában. Még hajnali háromkor is buzgolkodtak – tette hozzá az ágy fejfája mögötti fal felé bökve. – Fogalmam sincs, te hogy tudtál így aludni.

- Tényleg? Felébreszthettél volna engem is – sétált át a szobán Dawn. – Nagyon szívesen hallgattam volna őket.

- Perverz! – morogta Kari, mielőtt ismét eltűnt volna a takaró alatt.

- Nézd csak, ki beszél! – nevetett fel a másik lány, játékosan belebokszolva a takaró felső részébe.

- Menj innen! – ismételte az álmos hang.

- A hét hátralevő részében végig ilyen morcos leszel?

- Igen. És ez mind a te hibád – motyogta a hang a takaró alól.

- Az én hibám?

- Nos, nem én voltam az, aki lefoglalta ezt az utazást – ült fel ismét Kari. – Mit is mondtál akkor…? Mi vesztenivalónk van? Négy nap hajókázás a semmibe. Szórakozás, napfény és minden, ami vele jár. Csak egyetlen aprócska részletet felejtettél ki…

- Tudod, már kezdem unni, hogy ezt hallgassam – tiltakozott Dawn, félbeszakítva a barátnőjét, tudva, hogy ha nem így tesz, ismét végig hallgathatja a hosszú, panaszkodó tirádákat.

Elsőre kiváló lehetőségnek tűnt. Dawn elment meglátogatni David Morgant, a régi pasiját, hogy begyűjtsön némi pénzt, amivel az tartozott neki. Mint általában, David arra hivatkozott, hogy egy vasa sincs. Amikor a lány jelenetet rendezett az utazási irodában, ahol a srác dolgozott, az gyorsan felajánlotta, hogy más módon fizet. Volt néhány extra jegye egy négy napos hajóútra a semmi közepére, ami szombat reggel indult.

A két jegy egy ajánlat része volt, amit két lány küldött vissza, miután kiderült, nem tudnak elmenni. Nem volt visszatérítés, így a pénzüket nem kapták vissza. A jegyek sokkal többet értek, mint amivel David tartozott neki, úgyhogy Dawn belement az alkuba. Kevesebb, mint féláron megvehette a jegyeket, és a tartozást kiegyenlítettnek vették.

Dawn eleinte tiltakozott, hogy elfogadja az ajánlatot. Saját kárán tanulta meg, milyen könnyű bedőlni David sármjának. A heves szívdobogás és a bizsergés a lábai között, amikor a huszonöt éves fickó jóképű arcába nézett, emlékeztette rá, milyen gondokkal kellett szembenéznie, amikor még együtt voltak. David Morgan elsőosztályú szoknyapecér volt. Ez volt az elsődleges ok, amiért átgondolta az ajánlat elfogadását.

- Hadd lássak tisztán! – mondta. – Ezeket a jegyeket már kifizették, te pedig most azt akarod, hogy én ismét fizessek értük?

- Nos, féláron odaadom őket neked – mosolygott David, azzal a gyilkos mosollyal, amire a lány annyira jól emlékezett.

Ettől Dawn fejében minden vészjelzés elhallgatott. David csak akkor mosolygott így, amikor tudta, nyert ügye van.

- Nos, mondok neked valamit, David drágám – mosolygott vissza Dawn. – Őszinte örömmel elfogadom azokat a jegyeket, de csak mint a tartozásod kiegyenlítését.

David pár pillanatig átgondolni látszott a dolgot. A múlt tapasztalatai alapján Dawn tudta, a lehetőségeket mérlegeli, hogy kaphat-e bármi jobbat.

- Rendben. Nyertél – mondta a srác váratlanul és a kis asztalra dobta a dossziét, ami a jegyeket tartalmazta.

A jegyeket szorongatva Dawn gyorsan kisietett az utazási irodából, rendkívül elégedetten önmagával. Biztos volt benne, hogy amúgy se látná soha viszont a pénzét, úgyhogy örült, hogy legalább valamit kisajtolhatott a dologból. Karival amúgy is terveztek egy kis vakációt, így pedig elmehettek egy utazásra, amit egyébként sosem engedhettek volna meg maguknak.

Az egyetlen apróság, amit David elfelejtett megemlíteni, az volt, hogy a jegy egy csak nőknek szóló utazásra szólt. És nem csak hogy kizárólag női, hanem leszbikus utazásra.

Mivel Kari ragaszkodott a péntek esti kiruccanásukhoz, reggel csak az utolsó pillanatban érkeztek meg a hajóhoz. Annyira siettek, hogy semmi árulkodó jel nem tűnt fel nekik.

- Szóval, vétettem egy aprócska hibát – mosolygott Dawn, miközben felmutatta a kezét, hüvelyk és mutatóujját alig egy centire tartva egymástól. – Az a te problémád, hogy nem tudod a dolog jó oldalát nézni. Próbálj egy kicsit kikapcsolódni! Egy tengerjáró hajón vagyunk diszkóval, kiváló kajákkal és majdnem mindennel, amit csak kívánhatsz. Te pedig ehelyett csak ágyban maradsz és panaszkodsz. Én nem fogok itt maradni téged pátyolgatni.

- Nem viccelek – mondta Kari, kiegyenesedve az ágyban. – A tánctéren voltál hajnali kettőig. Meglep, hogy a szöszi, akivel roptad, megelégedett egy arcrapuszival, amikor elköszöntetek.

- Na és ez annyira borzalmas lenne? – mosolygott Dawn. – Nem mintha sosem táncoltunk volna más lányokkal, vagy csókolóztunk volna velük.

- Az más volt – vágott vissza Kari.

- …és ki tudja, talán még el is szalasztottunk valamit – folytatta Dawn.

- Hihetetlen vagy – forgatta a szemét Kari.

Dawn felnevetett barátnője arckifejezése láttán.

- Ezt mondtad a gimiben is, amikor megmutattam neked, hogy szopj le szakszerűen egy srácot – vágott vissza. – Tisztán emlékszem, mennyire hálás voltál nekem utána.

- El se hiszem, hogy egyáltalán fontolgatsz ilyesmit – mászott ki Kari az ágyból és meztelenül kibotorkált a fürdőszobába.

Francesca Fournier alias Kari D'Antonio

Kari D’Antonio 167 centi magas volt, hosszú szőke hajjal, ami végig nyújtózott a háta mentén, a fenekét verdesve. Karcsú, atletikus testtel megáldva az önbecsülését csak apró mellei vetették kissé vissza, amik viszont így is hetykén dudorodtak melltartója alatt. Bár, az igazat megvallva, már rég elhagyta annak viselését, egészen a középiskola utolsó évében. Egy szokás, ami elégedett mosolyt csalt férfi ismerősei arcára és lesajnáló pillantásokat nőtársaiéra.

- Hé! Nem azt mondom, hogy felmegyek a fedélzetre és széttárom a lábaimat mindenki előtt – folytatta Dawn. – Csak arra gondolok, hogy talán hozzáállhatnánk kicsit nyitottabban is a dolgokhoz.

- Megzakkantál, és ezt te is tudod – kiáltotta ki Kari a kis fürdőszobából.

- Még egy ilyen megjegyzés és nem mondom el neked a meglepetésemet.

- Miféle meglepetést? – dugta ki Kari a fejét az ajtón.

- A hajó megáll egy kis karbantartásra San Cerinóban. Legalább egy napig fognak tartani a munkálatok, úgyhogy addig elmehetünk várost nézni és shoppingolni.

- Valami harmadikvilágbeli porfészekben? Kösz, kihagyom – válaszolta a szőkeség és ismét eltűnt a fürdőszobában.

- Biztos vagy benne? – kérdezte Dawn. – Néhány igazán jó strandra van kilátás arrafelé.

- Nem, kösz. Inkább csak maradok itt és ejtőzök.

- Talán találsz pár helyes szigetlakó srácot, akik kikefélik belőled a szuszt is – cukkolta Dawn.

- Mondtam már, hogy nem érdekel.

- Oké, te tudod – adta fel végül a barátnője és a bejárat felé indult.

Megállt egy pillanatra, hogy megigazítsa szerelését a teljesalakos tükörben. Pár centivel alacsonyabb volt Karinál és egy kicsit teltebb. Hullámos vörös haja volt, amit vállig érőre vágva hordott. Nem volt annyira atletikus, mint a barátnője, de telt keblei, amik bőszen feszítették tengerészkék pólóját, bőven kárpótolták.

- Makrancos a kis hölgy és talán túl sokat is panaszkodik – gondolta, ahogy becsukta az ajtót maga mögött.

A következő pillanatban megtorpant, amikor a szomszédos kabin ajtaja is kinyílt. Kíváncsian várakozott pár pillanatig, hogy megpillanthassa a párost, akik a fél éjszaka ébren tartották Karit. Elmosolyodott a magas barna lány látványától, aki fehér pólóban és vörös sortban lépett ki a folyosóra. A lány visszamosolygott rá.

Közvetlenül mögötte egy magasabb szőkeség jelent meg, hasonló öltözékben. Ő is rámosolygott Dawnra és jó reggelt kívánt, mielőtt megfogta volna szerelme kezét és elindultak volna végig a folyosón.

Dawn figyelte őket, míg el nem tűntek a sarkon, majd ismét feltette magának a kérdést, amitől nem tudott szabadulni azóta, hogy két napja a fedélzetre léptek.

- Milyen lehet vajon szeretkezni egy másik nővel?

***

Benn a kabinban Kari az éjjeliszekrényén pihenő kis ébresztőórára pillantott. 9:30.

- A fenébe! Tényleg ideje összekapnom magam, vagy a végén még tényleg elmegy a napom jelentős része – gondolta.

Nem mintha amúgy bármi ötlete is lett volna, mit csináljon aznap, de bizonyára akad valami érdekes a hajón.

Elővett egy fehérnemű-összeállítást a szekrényből, majd visszalépett a fürdőszobába és megengedte a zuhany csapját. Egy pillanatig elidőzött saját teste csodálásával a tükörben, miközben hátra nyúlt és felkötötte hosszú szőke haját. Néha titkon irigyelte Dawn rövid sötét loknijait. Mindig csak a macera volt a haja feltűzésével.

A lágy vízpermet gyengét érintése üdítően hatott rá, ahogy belépett a zuhanytálcába. Megtöltötte kezeit folyékony szappannal és elkezdte bedörgölni a testét.

Megmarkolta melleit, ismerős merevséget kölcsönözve bimbóinak. Mint mindig, isteni érzés volt a saját érintése. Szappanos kezekkel simított végig hasán, megtalálva az utat a fazonra nyírt szőke pihék háromszöge felé. Tovább haladt lefelé, combjai közé, majd körbe simította farpofáit, engedve, hogy buborékos szappanlé induljon útjára lefelé a combjain.

Eleresztett egy halk sóhajt, ahogy ujjai ismét ágyékához simultak, emlékeztetve rá, hogy immáron három hete volt utoljára bárkivel is. Számára ez nagyon hosszú idő volt. Hat hónapja szakított a legutóbbi pasijával. Roger nagyszerűen kefélt, de a hálószobán kívül, nem számítva azt a mértéktelen mennyiségű helyet, ahol még csinálták, ijesztő sebességgel tudott unalmassá válni. Kari végig futtatta ujjait pihéin, majd gyengéden megmarkolta ágyékát. Most ébredt csak rá, mennyire fel is van izgulva.

Abban a pillanatban mélységesen bánta, hogy szakított Rogerrel. Nem mintha hiányolta volna a személyét, de anélkül tette ki a srác szűrét, hogy bárki mása is lett volna talonban. A hirtelen jött téli hóviharok sorozata pedig megakadályozta őt abban, hogy bárki újjal is találkozgasson. Amennyire kétségbe volt már esve, egyre valószínűbbnek tűnt, hogy ráveti magát az első srácra, aki szembe jön.

- Egek! Annyira akarok már kefélni! – mondta magának, miközben ismét végig simított hasfalán, le bizsergő puncijához.

Jól begyakorolt mozdulatokkal széttárta szeméremajkait és pillanatok alatt rátalált ujjbegyével csiklójára. Lehunyta a szemét és hátra dőlt a falnak, magába tolva egyik síkos ujját.

- Ó, igen! – dorombolta, ahogy az ismerős, de olyannyira hiányolt érzés szétterjedt az altestében. – Ez olyan csodás!

Mélyen magába tolta ujját, hogy aztán mellé engedjen egy másodikat is. Minden tőle telhetőt megtett, hogy olyan érzés legyen, mintha egy merev farok mozogna benne.

Nem telt sok időbe, hogy már hevesen ujjazza magát.

A meleg víz egyre forróbbá vált, gőzzel töltve meg az apró helyiséget. Ő azonban nem is érezte a forróságot, ahogy teste felhevült és remegve ért fel a csúcsra.

Víz csorgott le az arcán, ajkai pedig néma O-t formáltak. Érezte, hogy karjai és lábai elgyengülnek, ahogy a gyönyör hullámai végig áramlanak testén.

Hosszú néma másodpercek következtek, amiket csak a vízcseppek sercegése tört meg, miközben a szőkeség a csempéknek dőlve pihegett. A víz elmosta az orgazmus gyönyöreit. Már két napja akart maszturbálni, de különös érzés lett volna úgy, hogy Dawn is a közelben van.

Kari elzárta a vizet és felnevetett. Különös érzés volt, hogy zavarban legyen bármi szexuális töltetű dolog miatt. Ő, az a lány, aki azóta, hogy tizennyolc évesen elvesztette a szüzességét, már szinte hivatalos statisztikát vezethetett volna a partnerei eredményeiről.

Korábban ez nem volt így. Dawnnal alsó tagozatos iskolás koruk óta barátok voltak. Már jónéhányszor szerveztek duplarandit, melynek során az egyik páros a kocsi első ülésén épp olyan aktívan elfoglalta magát, mint a másik a hátsón.

Nem tudta, miért, de mostanában kezdte furán érezni magát Dawn közelében. Legalábbis akkor, amikor a szex került szóba. Tényleg ostoba dolognak tűnt, és elhatározta, ki fogja űzni a fejéből.

Miután a szennyestartóba hajította a törölközőjét, Kari gyorsan magára kapta a melltartóját és a bugyiját. Tizenegyig még felszolgáltak reggelit. Ha már nem vesz részt a kiránduláson, legalább ehet egy jót.

Folytatása következik!

Heti ajánlat - A táblánál

Nehéz így a tananyagra figyelni.

A tanárnő

Szerencsés szerelő I. rész 2. fejezet

Előzmény: Szerencsés szerelő I. rész 1. fejezet

Írta: Megamuffin

Fordította: Sinara

Eredeti megjelenésének időpontja: 2005. április 3.

*****************************************************************************

- Le akarlak szopni. – Tina előttem állt, csak egy törölközőt tekerve maga köré. Nedves vörös haja meztelen vállaihoz tapadt. Épp eléggé alul kötötte meg a törölközőt, hogy egy kiadós karéjt lássak keblei felső pereméből.

Mielőtt akárcsak még egy levegőt is vehettem volna, ledobta a törölközőt és már elém is lépett, lehúzva zipzáramat. Hátra lökött a kanapéra és a lábaim közé térdelt. Éreztem, ahogy a zuhanyzástól nedves kezek ráfonódnak farkamra és kirángatják gatyámból. Egy gyors nyalintás után azonnal a szájába is vette makkomat. Én pedig csak hátra dőltem és figyeltem, ahogy a farkamat szopja. Feje előre-hátra mozgott, hangosan cuppogva, teljesen elvéve az eszemet.

Lenyűgözötten szemléltem, ahogy ritmikusan mozog árbócomon, majd megmarkolja nadrágom peremét. Kissé megemeltem a fenekemet, segítve neki, hogy lehúzhassa azt boxeremmel együtt, közben pedig tovább pumpáltam szerszámomat szájába. Lehúztam pólómat és félrehajítottam a törölköző és a nadrágom mellé.

Végül Tina kiengedett a szájából, némiképp felengedve a ködöt szemeim előtt.

- Tetszik? – mosolygott fel rám huncutul.

Megborzongtam, majd bólintottam.

- Gyere! – Tina megfogta a kezem és bevezetett a hálószobába. Én átkaroltam a derekát és játékosan az ágyra löktem őt. Négykézlába állt és felém tartotta fenekét, elővillantva nedvességtől csillogó punciját is. Hátra pillantott rám a vállai felett és mosoly terült szét vonásain, amikor mögé helyezkedtem, hogy szeméremajkai közé nyalintsak. Hangosan felnyögött, amikor széthúztam ajkait, hogy közéjük toljam nyelvemet. Ujjaimmal izgattam csiklóját, még hevesebb hangokat csalva elő belőle.

Gyorsan pozíciót váltottunk és becsúsztam alá, hozzáférést biztosítva neki farkamhoz, miközben én továbbra is combjai között merültem el. Tina ismét ráhajolt dorongomra és arcomba nyomta ágyékát, miközben szopni kezdte azt. Minden egyes alkalommal, ahogy ajkai végig simítottak árbócomon, borzongató hullámok futottak végig gerincem mentén. Nem sokkal később feszítő érzés uralkodott el golyóimban és Tina szájába pumpáltam magomat. Ő éhesen nyeldekelte azt, majd nem sokkal utánam az ő teste is megborzongott a gyönyörtől. Boldogan nyaltam tovább ágyékát, amíg ő zihálva össze nem roskadt.

Hosszú másodpercekbe telt, míg végül levegőhöz jutott és görcsöktől rázkódó teste elernyedt mellettem.

- Mmm! Erre már rohadtul szükségem volt.

- Ja – mondtam. – Ezzel jó aztán kezdeni a vakációt.

Tina felnevetett.

- Tényleg? vakáción vagy?

Bólintottam.

- Ma délutántól, amint befejezem a munkát. – Felfigyeltem rá, hogy Tina ismét a farkamat markolássza.

- Helyes – mondta. – Szóval még akad feladatod. És, meddig kell várnom, hogy visszagyere és alaposan megdugj?

Első alkalommal csókoltam meg őt, hogy megízlelhesse saját zamatát számon.

- Három körül már végeznem kell.

- Oké – lendült hirtelen talpra. – Akkor siess! Már nagyon várom azt a farkat magamba, úgyhogy ne vesztegessük az időt!

Még pár percig heverésztem ott, erőt gyűjtve.

- Nos, gyerünk! – bokszolt játékosan a vállamba. Én vonakodva felkeltem és kisétáltam a nappaliba a ruhámért.

- Ó! – kiáltottam fel, ahogy kiléptem a hálószoba ajtaján. Ott találtam magam, amint teljesen meztelenül, félig még merev farokkal állok egy másik fiatal nő előtt. Egy kicsit magasabb volt Tinánál, de nagyjából ugyanolyan idős. A haja világosabb barna volt és amennyire meg tudtam mondani, a mellei kisebbek. Azonban semmivel sem volt kevésbé vonzó, mint a másik nő.

- Hellóka! – mosolygott rám, végig mérve engem, különös figyelmet fordítva farkamra.

- Ööö… - hebegtem.

Tina követett ki a nappaliba, szintén meztelenül. Ágyéka és belső combjai még mindig csillogtak nedveitől. Nem tudtam, mit tegyek. Teljesen lefagytam. A fenébe is! – futott át a fejemen. Még a végén ki is rúgnak, hogy aztán levadásszon egy féltékeny barát.

- Helló, Stacy! – üdvözölte Tina könnyedén a másik nőt. – Jason, ő a szobatársam, Stacy. Stacy, ő itt a helyesfarkú tévészerelő, Jason.

- Azt látom – pillantott a másik lány ismét a farkamra.

Vajon ezek ketten láttak már valaha férfit? – gondoltam.

Visszalendültem kábulatomból, amikor Tina pajkosan a fenekemre ütött.

- Gyerünk, Jason! Nem akarsz elkésni.

- Nem megy el máris, ugye? – Stacy csalódottnak tűnt.

- Attól tartok, muszáj – mondta Tina. – Még várnak rá ügyfelek. De aztán visszajön, hogy befejezzük, amit elkezdtünk, nem igaz, Jason?

- Ööö… ja. – Gyorsan magamra kaptam ruháimat, Stacy szemmel látható bánatára. Miután aláírattam a papírokat Tinával, búcsút intettem.

- Gondolom, három körül találkozunk – mondtam.

- Én itt leszek – mosolygott Tina és megmarkolta az ágyékomat, tovább izgatva máris merev farkamat.

- És én is – tette hozzá Stacy. – Ugye nem bánod az osztozkodást, Tina?

A nap hátralevő része lassan vánszorgott. Mintha csak a telefonkönyvet bújtam volna tényleges munka helyett. Egyedül ebédeltem, ahelyett, hogy találkoztam volna a srácokkal, hogy beüljünk a szokásos pizzázónkba.

Azt mondtam nekik, gyorsan szeretnék végezni és haza menni. Talán félig még igaz is volt, de ezt persze nekik nem kellett tudniuk. Esélytelen volt, hogy elhiggyék a legújabb sztorimat, még ha akarták is volna, hogy elmondjam nekik.

Végül le is tudtam az utolsó megállómat aznapra tizenöt perccel három óra előtt. Azon gondolkoztam, vajon tényleg jó ötlet-e visszamenni Tinához és Stacy-hez. Talán a barátja is feltűnik. Vagy talán meggondolta magát a szerelő sráccal való keféléssel kapcsolatban. Gondolkodóba estem, de nem eléggé, hogy elszalasszam a lehetőségét, hogy farkamat Tinába mártsam. Visszahajtottam a házhoz és lassan besétáltam a bejárathoz.

Stacy már azelőtt ajtót nyitott, hogy kopogtam volna. Bikini topot és sortot viselt.

- Hellóka! – mondta. – Szerelő srác?

- Az volnék – mosolyogtam, miközben elléptem mellette. Gondoskodott róla, hogy melle a karomhoz simuljon közben.

- Vissza jöttél! – szaladt oda hozzám Tina. Ő is bikinifelsőt és sortot viselt. Odalépett Stacy-hez és átkarolta a vállát. – Nézd! Összeöltöztünk.

- Látom – válaszoltam.

- Te pedig most már vakáción vagy, nem igaz? – mondta a másik nő.

- Így igaz – mosolyodtam el.

- Na és, mik a terveid? – kérdezett rá Tina.

- Még nem döntöttem el – vontam vállat. – Abban reménykedtem, ti segítetek kitalálni.

Tina hozzám lépett és a nyakam köré fonta karjait, mellkasomhoz préselve melleit.

- Azt hiszem, össze tudunk hozni valamiféle tervet. Te mit gondolsz, Stace?

- Meddig is lesz távol a barátod, Tina? – kérdezte a másik lány.

- Még két hét.

Stacy felpillantott rám, de továbbra is Tinához beszélt.

- Azt hiszem, egy hét szerelő-farok az, amire nekünk szükségünk van.

- Mmm – dorombolta Tina. – Azt hiszem, igazad van. Jasonnek pedig történetesen isteni a farka. Ki kellene próbálnod.

Tina kizipzárazta a nadrágomat és előhúzta máris kőkemény farkamat. Stacy letérdelt a konyhapadlóra előttem és végig futtatta nyelvét dorongomon. Tina tarkójára simítottam kezem, majd kibontottam felsője csatját és engedtem azt derekáig lehullani, feltárva gyönyörű kebleit. Végig csókoltam puha bőrét bimbóiig. Stacy eközben mohón ajkai közé fogadta lőcsömet. Fejét előre-hátra mozgatta.

Becsúsztattam egyik kezem Tina sortjába és végig simítottam ágyékán bugyiján keresztül. Pillanatokon belül benedvesedett és arra ingerelt, hogy az ágy felé induljunk. Farkam egy cuppanó hanggal szabadult ki Stacy szájából.

- Nyammi! – mosolygott kettőkre.

Mire beértünk a szobába, Stacy már meg is szabadult kevéske ruhájától és segített az én nadrágomat is letolni. Tina visszalökött engem az ágyra.

- Eleget vártam már – nyögte, majd felém helyezkedett és ráereszkedett merev hímtagomra. Nyögdécselve kezdett rugózni rajta.

- Hé! És velem mi lesz? – tiltakozott Stacy. – Jól tud nyalni?

- Ülj az arcára és találd ki te magad, édes! – zihálta Tina. Gyönyörű mellei remegtek, miközben rajtam lovagolt.

Stacy a fejem fölé helyezkedett, én pedig szeméremajkai közé merítettem farkamat. Hangosan felnyögött és arcomba préselte ágyékát, én pedig vidáman nyaltam forró szemérmét.

- Ó, egek! – nyögött fel Tina.

Stacy hangja is elakadt. Nem jött ki más a torkából, csak folyamatos zihálás, ahogy a nyelvem igazán munkához látott.

Tina azonban remekül végezte a dolgát és hamarosan azon kaptam magam, hogy már én is Stacy combjai közé zihálok. Végül pedig az először megismert lányba eresztettem nedveimet.

- A fenébe! – nyögött fel Stacy, ahogy ő is elélvezett. Tisztára nyaltam ágyékát, miközben hallottam Tina gyönyörteli nyögéseit. Lemászott a farkamról, barátnője pedig azonnal rávetette magát, hogy tisztára nyalja. Aztán, legnagyobb meglepetésemre, Tina combjai közé telepedett, hogy onnan is kinyalogassa a maradékot.

Hármasban terültünk el az ágyon. Tina Stacy-t ujjazta és néha le is nyalogatta az ujjait, én pedig csak ziháltam.

- Hé! El ne aludj, Jason! – mondta Tina. – Még szegény Stacy-t is meg kell dugnod. Egész nap csak arról beszélt, mennyire vágyik egy farokra magában.

Az oldalamra fordultam és rájuk mosolyogtam. Mostanra már mindketten hevesen ujjazták egymást.

- Váó! Ti ketten aztán tényleg ki vagytok éhezve.

Mind felnevettünk.

Tina megrázta a fejét.

- Jól elszórakozunk együtt. De semmi sem pótolhat egy jó kemény farkat.

- Ezzel egyet tudok érteni – mondtam. – De előbb vissza kell szopnotok az életet a kisfickóba.

Tina nem is vesztegette az időt és rávetette magát dorongomra. Szájába vette kornyadozó farkamat és hevesen szopni kezdte. Pillanatokon belül ismét visszatért belé az élet, Tina pedig visszahúzódott és négykézlábra parancsolta Stacy-t. Én mögé térdeltem és bejáratához illesztettem makkomat.

Hangosan felnyögött és hátra lökte magát lőcsömre. Tina ez idő alatt barátnője elé telepedett és széttárta a lábait. Stacy vidáman temette arcát barátnője combjai közé, hevesen nyalva szemérmét. Csodás belátásom volt az eseményekre, miközben Stacy-ben mozogtam. A lány alá nyúltam és megmarkolta melleit. Szinte azonnal elélvezett, ahogy bimbóit kezdtem izgatni. Én is hangosan felkiáltottam és belé pumpáltam magomat.

Amint végeztem, a két lány tisztára nyalta szerszámomat és együtt roskadtunk le az ágyra.

- Egek! – nyögtem fel. Ők csak nevettek, elégedetten a munkánkkal. Nem sokkal később elszendetedtem. Az utolsó dolog, ami átfutott az agyamon, hogy ez lesz életem legjobb vakációja.

Folytatása következik!

Vége az I. résznek!

Kohta, a szamuráj I. kötet VI. rész 24. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VI. rész 23. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 22.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VI. rész 23. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VI. rész 22. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 19.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VI. rész 22. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VI. rész 21. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 17.

Folytatása következik!

Szerencsés szerelő I. rész 1. fejezet

FIGYELEM! Ezzel a történettel indul útjára a "Megamuffin-projekt". A szerző munkáinak egy eléggé tekintélyes sora kötődik egymáshoz, és bár a részsorozatok egymástól függetlenül is érthetőek és élvezhetőek, úgy gondoltam, jobb, ha minden igényt kielégítve sorrendben haladunk.

Viszont itt szögezném le, hogy a szerző műveire leginkább a "tabudöntögető" jelző illik. Főszereplői férfiak, ami magától értetődővé teszi a hetero szálat, azonban a történetek túlnyomó részét inkább a gruppen-vonulat teszi ki, magától értetődően kezelt leszbi tartalmakkal és nem ritkán elszórt gay jelenetekkel is. Emellett a szereplőknek a családon belüli szexuális aktusok gondolata sem jelent különösebben nagy lelki törést. Úgyhogy azt tanácsolnám, hogy akit taszít két (vagy több) egymást kényeztető nő, két (vagy több) egymást leszopó férfi, vagy a vérrokonok közti alkalmi szex gondolata, az inkább keressen más olvasnivalót!

Írta: Megamuffin
Fordította: Sinara
Eredeti megjelenésének időpontja: 2005. április 3.

*****************************************************************************

2002 kora nyara

- Le akarlak szopni. – Tina előttem állt, csak egy törölközőt tekerve maga köré. Nedves vörös haja meztelen vállaihoz tapadt. Épp eléggé alul kötötte meg a törölközőt, hogy egy kiadós karéjt lássak keblei felső pereméből.

Mielőtt akárcsak még egy levegőt is vehettem volna, ledobta a törölközőt és már elém is lépett, lehúzva zipzáramat…

…De ne szaladjunk ennyire előre!

A kiszámíthatatlanság mindig is olyan része volt a munkámnak, amit felüdítőnek éreztem. Bármely szakma, amelynek részét képezi, hogy szolgáltatást nyújts az ügyfeleknek az otthonukban, tele van meglepetésekkel. Szerelőnek lenni sem volt más. Eltekintve Jim Carrey alakításától, sokkal inkább volt kiszámíthatatlan a munkám, mint egy tipikus futáré.

Mindent együttvéve azonban imádtam csinálni. Jól fizetett egy húszéves egyetemista tárcájához mérten és egész nap úton lehettem, ami megkímélt annak az unalmától, hogy minden héten ugyanabban az előírt helyiségben kelljen dolgoznom. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy büszke szerelő voltam. A karrierem azon pontján már három év tapasztalat állt mögöttem. Nem egetverő teljesítmény, de a munkatársaim többségéhez képest már így is vén rókának számítottam. Mindez azért fontos, mert bár hozzászoktam a váratlan helyzetekhez, akadtak olyan szituációk is, amit még egy hozzám hasonló vén róka sem várhatott.

Így jutunk el ahhoz a péntek reggelhez. Nem csak hogy gyönyörű, húsz fokos, napsütéses áprilisi idő volt, de ráadásul még az utolsó munkanap is a régen várt, hosszú vakációm előtt. A következő tizenegy napra egyáltalán semmi sem volt beütemezve. Mondanom sem kell, hogy kellőképp izgatott voltam.

Beugrottam a boltba a szokásos péntek reggeli kávémra és fánkomra, majd beköszöntem a főnökömnek. Mint minden átlagos péntek reggel, a beszélgetés csak a felületes dolgokra összpontosult. Tizenkét szerelő srác egy szobában próbálja szórakoztatni egymást a fura ügyfelekről, szokatlan helyzetekről és az alkalmankénti gusztustalan lakóautókról szóló sztorikkal. Egy fánk és némi nevetés után mindenkinek szép napot kívántam és elindultam az első állomásom felé.

Az utasítás szerint az ügyfelet Matt Morgannek hívták, úgyhogy az esélye annak, hogy egy olyasvalakivel találkozzak, mint Tina, a legtávolabb állt az akkori gondolataimtól. Leparkoltam egy régi, nagy ház előtt, amit három vagy négy lakásra osztottak szét, majd bekopogtattam Matt Morgan ajtaján. A válasz lassan érkezett, de néhány további kopogtatás után egy csinos fiatal nő nyitott nekem ajtót. Nem kelhetett fel régen, azonban álmatag pillantása ellenére mégiscsak kellemes meglepetés volt. Sötét haját hátra fogta, melegítőnadrágot és egy bő fehér férfi pólót viselt, ami gyakorlatilag semmit sem mutatott alakjából.

- Helló! – mosolyogtam. – Jason vagyok a kábeltévé társaságtól. Volt egy időpontunk a mai napra bekötni a szolgáltatást.

Néhány pillanatig csak bámult rám, míg végül fény gyulladt a fejében.

- Ó, igen! – csivitelte. – Teljesen el is felejtettem. Gyere csak be!

Épp annyira nyitotta ki az ajtót, hogy beléphessek, majd aztán udvariasan megálljak odabenn.

- Elnézést, hogy nem készültem elő…! Egek, ramatyul festhetek!

- Semmi gond – mosolyogtam. – Megesik a korai időpontoknál. Ha megmutatod, merre találom a készüléket, már munkához is látok.

Bevezetett a nappaliba, ami tipikus egyetemista stílusban volt berendezve, majd két hálószobába, amikről egyből meg tudtam mondani, hogy lányok lakják őket.

- Egy bizonyos Matt Morgan él itt, nem igaz? – Nem akartam belefeccölni egy óra munkát egy téves címbe.

- Ó, igen – ásított egyet a nő. – Én Tina vagyok. Matt barátnőke. – Kinyújtotta felém a kezét, én pedig készségesen elfogadtam. – Pár hétig távol van, úgyhogy én intézem az ügyeket.

- Semmi gond. Én Jason vagyok – tettem hozzá még egyszer, a biztonság kedvéért.

- Megyek, főzök kávét, te is kérsz? – kérdezte.

- Nem, köszönöm – ráztam meg a fejem. – Már többet is ittam ma, mint eleget.

- Oké – válaszolta Tina, majd körbe mutatott. – Szóval, itt vannak a tévék. Csak tedd, amit szükséges! Én a konyhában leszek.

- Köszi – mondtam. – Remélem, gyors leszek és kielégítő.

Mielőtt tudatosult volna bennem szavaim félreérthetősége, ő kuncogni kezdett.

- Ó, abban biztos vagyok. – Azzal ott hagyott a feladatommal és kiment a konyhába.

- Upsz! – mondtam magamnak. – Ez kínos volt.

Nagyjából tíz perce dolgozhattam Tina (és Matt) szobájában, azzal küszködve, hogy elérjem a csatlakozót a ruhásszekrény mögött, amikor visszatért, kávésbögrével a kezében.

- Van időm lezuhanyozni? – kérdezte.

- Persze. Van itt bőven meló, amivel lefoglaljam magam.

- Ok. Helyes. – Aztán egyetlen további szó nélkül ledobta a pólóját, ott előttem. – Mi a gond? Sose láttál még melleket? – nevetett.

- Meló közben nem – szabadkoztam.

Lehuppant az ágyra és felmosolygott rám, miközben én próbáltam továbbra is a munkára koncentrálni. Azonban közben sem tudtam megállni, hogy rá tekintgessek, és felfigyeltem rá, ahogy mellbimbói is megmerevednek.

- Na és, szereted ezt a munkát? – próbált beszélgetést kezdeményezni.

- Hát… ööö… igen… Nem olyan rossz – hebegtem.

- De biztos találkozol sok fura emberrel is, hm?

- Mondhatjuk úgy is.

- Ó! – ugrott fel Tina az ágyról. – Meg is feledkeztem a zuhanyról. – Azzal mosolyogva kisétált a hálószobához tartozó fürdőbe. Formás mellei minden egyes lépésnél megremegtek.

Ismét felnevetett, miközben félig becsukta az ajtót maga mögött. Letolta a nadrágját és félrerúgta, felfedve rózsaszín bugyiját. Felém fordult és rám vigyorgott, mielőtt becsukta volna az ajtót és megengedte volna a vizet.

Hogy az a büdös élet! Csak álltam ott és bámultam az ajtót. Farkam farmeromnak préselődött, szemmel látható dudort képezve rajta. Végig mentem a hálószobai tévét illető procedúrán, miközben Tina fürdött, és áttértem a nappaliban lévő készülékre.

- Ez rohadtul hihetetlen – motyogtam magamban. Nem tudtam megállni a nevetést. Még sose láttam egy ügyfelet sem még csak alulöltözötten sem, leszámítva egy szerencsétlen helyzetet, amikor egy módfelett elhízott fickó meztelenül nyitott nekem ajtót. A srácok a boltban azóta se hagynak békén ezzel a sztorival.

Hallottam, ahogy a zuhany elállt, épp amikor végeztem. Kiszaladtam a kocsimhoz a papírokért, és amikor visszatértem, Tina már ott állt a nappaliban.

- Tudod, Jason – mondta –, egyértelműen te vagy a leghelyesebb tévészerelő, akivel valaha találkoztam.

Elvörösödtem.

- Ööö… köszi. És te vagy egyértelműen a leghelyesebb félmeztelen ügyfelem valaha.

Mindketten nevettünk, és úgy éreztem, végre talán a kezemben tartom a helyzetet. De tévedtem.

- Le akarlak szopni. – Tina előttem állt, csak egy törölközőt tekerve maga köré. Nedves vörös haja meztelen vállaihoz tapadt. Épp eléggé alul kötötte meg a törölközőt, hogy egy kiadós karéjt lássak keblei felső pereméből.

Mielőtt akárcsak még egy levegőt is vehettem volna, ledobta a törölközőt és már elém is lépett, lehúzva zipzáramat. Hátra lökött a kanapéra és a lábaim közé térdelt.

Folytatása következik!