Az új lány 11. fejezet - Kibékülés

Előzmény: Az új lány 1. fejezet - Az új iskola
Közvetlen előzmény: Az új lány 10. fejezet - Egy új kezdet

Írta: YKN4949

Fordította: Sinara

Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. július 21.

********************************************************************

            A tanév hátralévő része lassan vánszorgott. Az egész annyira fura volt. Tarával minden időnket együtt töltöttük. Együtt mentünk reggel iskolába, együtt ebédeltünk, és délután együtt mentünk haza. Néha csak együtt lógtunk, néha le is feküdtünk, utána pedig haza vittem őt. Arra ébredtem, hogy a Tara iránti rajongásom az idő előrehaladtával nem hogy csökkent, de csak nőttön-nőtt. Amikor ráfordultunk a tanév célegyenesére, már úgy éreztem, életem hátralevő részét is le tudnám élni vele.

            Valószínűleg ugyanez volt igaz Misty-re és Julie-ra is. Néha láttuk őket a suliban, vagy a plázában, de mindig csak elsétáltunk egymás mellett, mintha észre se vettük volna a másikat. Ez nagyon megviselte Tarát. Ő már nagyon régóta ismerte őket, és úgy érezte, ok nélkül közösítik ki őt. Próbáltam jobb kedvre deríteni, amit ő a legkevésbé se bánt, de mégis fájt a szívem, látva, mennyire bántja őt a helyzet.

            Rá kellett jönnöm, hogy ez az egész így fog tovább menni egészen addig, amíg Misty és Julie elmennek egyetemre, és az emlékük lassan elhalványul. Az igazat megvallva, az utolsó héten már úgy éreztem, ez a folyamat el is kezdődött. Tisztán emlékszem arra a napra, amikor az egész elméletem földi pokollá változott, mivel az volt az első nap a hónap folyamán, amikor nem láttam, de még csak nem is gondoltam Misty-re és Julie-ra.

            A szekrényem felé sétáltam, és magamban mosolyogtam. El sem tudtam hinni, hogy már csak három nap van hátra a nyárig. Akkor majd egész nap csak heverészhetünk Tarával. Talán elmehetünk egy koncertre, vagy lemehetnénk a strandra. Volt egy sanda gyanúm, hogy Tara mennyeien nézne ki egy falatnyi bikiniben, és már hozzá is kezdtem, hogy keressek egyet, ami illene hozzá.

            Oda se figyeltem, miközben kinyitottam a szekrényemet, míg valami ki nem hullott belőle, és a csizmám orránál landolt. Lehajoltam, hogy felkapjam. Egy kis lila boríték volt, amire gyöngybetűkkel az én nevemet írták. Letettem a táskámat, és gyorsan kibontottam a levelet.

„Shae!

Tartok egy kis érettségi bulit az utolsó tanítási nap. Szeretném, ha te is eljönnél. Nem hinném, hogy valaha is képes lennék csak úgy elmenni, anélkül, hogy elbúcsúznánk. Légy ott 9-re!

Julie”

            Ledöbbentem. Meg se tudtam szólalni. Ez volt az utolsó dolog, amire számítottam. Meg kellett mutatnom az üzenetet Tarának, hogy lássam, hogy reagál. Neki kellett döntenie. Ha ő szeretne elmenni és elbúcsúzni a régi barátaitól, én tiszteletben tartom. De ha csak azt szeretné, hogy az egésznek szimplán vége legyen, nekem az is megfelel.

            Amikor megmutattam neki, Tara eleinte össze volt zavarodva. Azt hiszem, boldogtalan volt, hogy ráhagytam a döntést, annak ellenére, hogy tudta, talán ez a legjobb megoldás. Végül úgy döntött, még ha nem is igazán szeretnénk elmenni, nem akartunk megadni nekik azt az elégtételt, hogy ők tűnjenek fel jófiúkként, akik próbálnak békülni. A mi kis csapatunk azért bomlott fel, mert ők önzők voltak, és nem akartuk, hogy ezt most ránk süssék. Tiszta szívből egyet értettem vele.

            A hét hátralevő része szinte elrepült. Hihetetlen volt, hogy az első és egyben utolsó évem az új iskolámban ilyen gyorsan véget ért. Fura volt, mert ahogy visszagondoltam rá, az egész év szinte csak egy masszává vált, de amikor az elmúlt év nagy pillanataira gondoltam, azok mintha csak egy millió éve történtek volna. Mintha egy örökkévalósággal ezelőtt lett volna az első napom. Egy örökkévalósággal ezelőttinek hatott, amikor megismerkedtem a barátaimmal, és a nagy összeveszés is mintha már évekkel ezelőtt történt volna. És most minden a végéhez közeledett. Nem is igazán tudtam, mit érzek, de tudtam, hogy már egészen más ember vagyok. Nem voltam ugyanaz, aki elkezdte ezt az évet. Már nem voltam pompomlány. Nem voltam menő, vagy népszerű. De boldog voltam. Tényleg és őszintén boldog. És ez jobb volt mindennél.

            Végül eljött az a bizonyos este, és én átmentem Taráékhoz, hogy együtt öltözzünk át. Meg akartunk bizonyosodni ról,ah og jól nézünk ki, amikor megérkezünk Julie-ékhoz. Nem tudtuk pontosan, hogy fognak felöltözni a többiek, de mindenképp ki akartunk magaslani a tömegből. Végül hihetetlenül vonzóra sikerült a kinézetünk. Én egy rendkívül szűk fekete felsőt vettem fel melltartó nélkül, amiből kilátszott a csípőm. A kedvenc, vadiúj rózsaszín szoknyámat húztam fel mellé és a kommandós csizmámat. De Tara még rajtam is túltett. Sötétlila fűzőt viselt és egy szűk szoknyát, ami kiemelte a fenekét. Legszívesebben ott maradtam volna vele a szobában, hogy az ágynak döntsem, de ő meggyőzött, hogy el kell mennünk Julie-ékhoz.

            Úgy tíz perccel kilenc után értünk oda, és becsöngettünk. El se hiszem, milyen ideges voltam. Nem tudtam, mire számítsak, de féltem, hogy bármi megtörténhet. Csak álltunk ott egy ideig, és bámultuk egymást. Tara is idegesnek tűnt. Felé nyúltam, és megszorítottam a kezét, mire ő küldött felém egy hálás mosolyt.

            Végül az ajtó kinyílt, és Julie jelent meg előttünk. Nyilvánvalóan ő is próbált jól kinézni, és, be kell vallanom, remek munkát végzett. Egy szűk ujjatlan fekete ruhát viselt, aminek az oldalán egy hasíték nyúlt fel egészen a derekáig. Az arcán gyönyörű mosoly ült, ahogy ajtót nyitott.

Kaya Scodelario alias Julie

            Bekukkantottam, és megláttam Misty-t is a helyiség másik végében. Egy poharat tartott a kezében és hihetetlenül csinos volt. Sokkal gondosabban festette ki magát, mint általában. Egy csillogó felsőt viselt szűk fekete farmerrel és lapos talpú cipővel.

            Julie beinvitált minket, majd gyorsan hozott nekünk inni. Pár pillanat múlva már mind a konyhában álltunk és magunk elé bámultunk. Senki se mert megszólalni nagyon sokáig. Egy idő után már elviselhetetlen volt az egész, de mielőtt robbant volna a dolog, az események új fordulatot vettek.

            Julie végre megtette azt, amit már kétségbeesetten vártam tőle azóta, hogy ez az egész hónapokkal ezelőtt elkezdődött. Előlépett és megtette azt, amit egy vezérnek tennie kell.

– Köszönöm, hogy megtettétek ezt nekem, srácok – mondta. – Tényleg sokat jelent ez nekem. – Aztán nyelt egyet, és kijavította magát. – Nekünk. Ez sokat jelent nekünk.

Misty is bólintott. Én megvontam a vállam, és Tara is motyogott valamit arról, hogy nem számít.

            Egy pillanatra ismét csendbe burkolóztunk, de most már Julie kezdett belejönni. Úgy viselkedett, mint az a Julie, aki bevett engem a csapatába, és megtanított, hogy viselkedjek jól az új környezetemben, nem pedig mint az a tutyimutyi Julie, aki engedte, hogy Misty azt csináljon velem, amit csak akar.

– Komolyan gondolom, srácok – folytatta, nem adva fel. – Misty és én sokat beszélgettünk. Rájöttünk, hogy valami nagyon rosszul sült el. Abban nem értünk egyet, hogy pontosan mi, de sajnáljuk, hogy így alakult. De ami számít, sajnálom, srácok. Sosem akartam, hogy ez történjen – nézett Tarára, majd rám. A szívem hevesen vert. Arra vártam, hogy Misty is bocsánatot kérjen, de már az is épp elég volt, hogy egyikük beismerte, hogy nem minden az én hibám volt. Nem csak egy repedtsarkú voltam, aki belerondított az életükbe. Szükségem volt rá, hogy ők is rájöjjenek.

– Ó, a fenébe is! – fakadt ki Misty, amitől egy pillanatra megrettentem. – Csak felejtsük el, hogy ez az egész valaha is megtörtént! Még mindig nem hiszem, hogy az én hibám lett volna – nézett keményen Julie-ra, amiből egyből tudtam, hogy ezen sokat vitatkoztak –, de sajnálom, hogy hagytam elfajulni. Tényleg sajnálom.

Ez volt a legtöbb, amit várhattam tőle, ami egyáltalán nem rossz. Sőt, még több is, mint amire számítottam.

– Egyet értek – válaszoltam. Nem terveztem még egy esélyt adni Misty-nek, de most komolyan gondoltam.

– Én is sajnálom – mondta Tara, annak ellenére, hogy ő volt messze a legártatlanabb köztünk. Rá mosolyogtam. Ő mindig csak békét akart. Azt hiszem, mindannyiunkat megérint a gesztusa.

– Akkor barátok vagyunk? – kérdezte Julie.

– Barátok – mondtuk Tarával egyszerre, mire mindenki felnevetett.

– Barátok – mondta Misty is és elmosolyodott. Úgy éreztem, mindjárt elsírom magam. Ez volt a barátságunk legszebb pillanata. És ismét barátok voltunk.

– Akkor szórakozzunk egy kicsit – hajtotta le Julie az italát. Mindannyian követtük a példáját. Az éjszaka hátralevő része nagyon jól telt. Viccelődtünk, videojátékoztunk, telefon-betyárkodtunk és beszélgettünk. Rengeteg mindent kellett megbeszélnünk. Be kellett pótolnunk mindent, ami történt azóta, hogy összevesztünk. Akkor szórakoztam a legjobban életemben.

            Úgy kettő körül a buli kezdett ellaposodni. Csak ültünk Julie szobájában és tévéztünk. Julie és Misty egymás mellett feküdtek az ágyon, míg mi Tarával megosztoztunk egy matracon a padlón.

            A barátnőmre néztem, aki mereven bámulta a tévét. A képernyő fénye kékké változtatta az arcát, és néhol árnyékokat vetett rá. Így még gyönyörűbb volt, mint bármikor. A szívem megtelt szerelemmel, a testem pedig vágyakozással. Annyira kívántam őt!

– Tara! – sttogtam a fülébe, mire ő felém fordult. – Gyere velem!

Rá kacsintottam, mire ő megragadta a felé nyújtott kezemet. Mosolyogva bólintott, miközben felálltunk és odasétáltunk az ágyhoz. Nem kellett odanéznem, hogy tudjam, Tara is mellettem áll, amikor Julie és Misty zavarodottan néztek fel ránk.

            Megérintettem Tara vállát, miközben ő előre hajolt, az arcát Misty-éhez tolva. A másik lány nem reagált semmit, csak lehunyta a szemeit. Figyeltem, ahogy ajkaik egymásba fonódnak. Misty felemelte a kezét és megragadta a barátnőm tarkóját, hogy közelebb húzza őt. Megint megérintettem Tara vállát, mire ő visszahúzódott a csókból. Áttornázta magát az ágyon, míg végül Julie karjaiban nem kötött ki.

            Most én következtem. Az ágyra ereszkedtem, igyekezve kontrol alatt tartani minden porcikámat.  Misty csak bámult rám, valami olyasmi fénnyel a szemében, amit még sosem láttam tőle. Talán valamiféle tisztelet volt. Előre hajoltam, és gyengéden megcsókoltam őt, ő pedig visszacsókolt. Éreztem, ahogy kezei a derekamra siklanak, és az oldalamat simogatja, miközben csókolózunk. Az egész olyan gyengéd és érzéki volt. Már értettem, miért szereti őt Julie annyira.

            Felültem egy pillanatra, és lepillantottam Misty-re. Tarára pillantottam, és elkaptam a tekintetét. Aztán egy gyors mozdulattal lekaptam a felsőmet, és engedtem, hogy melleim szabadon remegjenek. Tara azonnal követte a példámat és megszabadult a fűzőjétől. Egyszerre hajoltunk előre, és éreztem, hogy Misty ajkai a bal mellbimbómra záródnak. Halkan felnyögtem, és szinte ezzel egy időben, az ágy másik oldaláról is hasonló hangot hallottam. Ahogy oda fordultam, megláttam Tara mellét eltűnni Julie szájában.

            Oldalra hajoltam, és Tara felé fordítottam a fejem. Misty erre erősebben kezdte szívni a mellbimbómat, amitől hangosan felnyögtem, miközben az ajkaink találkoztak Tarával. Ez volt életem addigi legszenvedélyesebb csókja. Nyelveink vad táncot jártok. Tara beharapta az alsó ajkamat, olyan erősen, hogy könny szökött a szemembe.

            Amikor a csókunk véget ért, elfordultam, és megragadtam Misty fejét, hogy irányítsam, miközben szopogatja a mellbimbóimat. Egy gyönyörűséges örökkévalóságnak tűnő ideig folytatta a munkáját, én pedig lehunytam a szemem, miközben a hátam megfeszült. Halk nyögéseket hallottam, és ahogy odafordultam, láttam Julie-t és Tarát megszabadulni megmaradt ruháiktól. Pár pillanat múlva már meztelenül ültek mellettünk az ágyon. Megtetszett az ötlet és én is gyorsan letornáztam magamról a szoknyámat, míg végül már én is meztelenül nem térdeltem Misty felett. Utána átnyúltam Tarához, és megragadva a bal mellét, elkezdtem masszírozni azt. Aztán oldalra hajoltam, és a számba vettem Julie bal mellbimbóját, miközben Tara ugyanezt tette a jobbal, és végül a barátnőnk már nyögve vonaglott alattunk.

            Ahogy így folytattuk, egyszer csak meghallottam Misty-t mozgolódni magam mögött. Egy időre nagyon elcsendesedett. Egy pillanatra minden megdermedt, majd hangos nyögés tört fel a torkomból, és ugrottam egyet meglepetésemben. Éreztem, ahogy egy nyelv csusszan a fenekembe. Az érzés, ahogy Misty nyalni kezdi az ánuszomat, egyszerre volt hihetetlenül irreális és felemelően érzéki pillanat, amitől az ágyékom hevesen lüktetni kezdett.

            Tovább szopogattuk Julie melleit, aztán felfigyeltem rá, hogy Tara egyszerre izgatja egyik kezével a saját, másikkal Julie punciját. A szoba meglepően csendes volt, de mindannyiunkban ott munkált a feszültség. Tara már keményen ujjazta a barátnőnket, Misty nyelve pedig mélyen a fenekembe hatolt. Úgy éreztem, a testem mindjárt félbe hasad, és én imádtam. Hirtelen Tara felsikoltott, mi pedig felnevettünk nyilvánvaló szándékán, ahogy elkeseredetten próbálja visszatartani az orgazmust. Mindannyian megálltunk egy pillanatra, és én felnyögtem, ahogy Misty kihúzta a nyelvét a fenekemből.

            Vakmerő lépésre szántam el magam, és hátra fordultam, hogy a földre fektessem Misty-t. Ő szó nélkül engedelmeskedett, a szemeiben pedig tűz égett. Egész teste könyörgött a kielégülésért. Amikor már a hátán feküdt, fölé tornyosultam, és frissen borotvált puncimat az arcába nyomtam. Egy pillanatot se vesztegetett. Alig telt el néhány pillanat, már keményen szívta a csiklómat, miközben ujjai a barlangomban csúszkáltak.

            Másik két barátnőnk sem akart kimaradni. Így hát lemásztak az ágyról. Tara gyorsabb volt, és rávetette magát Misty-re, végig nyalva és csókolva barátnője testét. Julie egy másodperccel lemaradva követte. A földre feküdt, és megragadta Tara lábait, hogy szétfeszítse őket. Befeküdt a barátnőm alá, és magára húzta őt, hogy ágyéka találkozzon az ő szájával. Másodperceken belül Julie már hevesen szívta Tara csiklóját, ujjai pedig a lány puncijában turkáltak.

            Én is elszántam magam egy kicsit több munkára. Óvatosan mozogva körbefordultam, hogy közben ágyékom egy pillanatra se válljon el Misty szájától, majd előre hajoltam, és kezeimet Julie feszes farpofái közé fúrtam. Felemeltem őt, de csak épp eléggé ahhoz, hogy elérjem a punciját, és belémélyeszthessem a nyelvemet. Egy kis mozgás árán ujjaim közben belemélyedtek a fenekébe. Julie már olyan közel állt az élvezetek csúcsához, hogy egész teste megállás nélkül rázkódott.

            Egy ideig nyaltuk egymást, majd hirtelen ugyanaz az érzés futott végig rajtunk. Különös érzés volt. Mintha egy pillanatra egyé váltunk volna, és testünkre egyszerre csapott le a gyönyör. Olyan hevesen élveztem el, hogy az agyam mintha darabjaira robbant volna, a testem viszont továbbra is tökéletesen működött. Hallottam, ahogy a többiek is felsikoltanak, és egyszerre rogytunk le a padlóra, beburkolózva egymás nedveibe.

            Egy további szó sem hangzott el. Mindannyian tudtuk, mi a dolgunk. Közelebb kúsztunk egymáshoz, és átkaroltuk egymást, egymás melleire hajtva a fejünket, miközben puncijaink a másik combjához simultak. Hamarosan mind egy hatalmas labdát alkottunk, és így merültünk álomba.

            Aznap éjjel olyan öröm töltött el, amit nem lehet szavakkal leírni. Csak azt tudom, hogy jó érzés volt, és semmi más nem érdekel. Minden elmehet a pokolba. Most tényleg, igazán boldog voltam.

            A nyár hátralévő része csodásan telt. Rengeteg ottalvós bulit rendeztünk és rengeteg mindent kipróbáltunk, de egyik sem volt olyan varázslatos, mint az az éjszaka. Ez egy egyszeri alkalom volt az életemben, amikor együtt volt a négy barát. Augusztusban Misty és Julie elutaztak az egyetemükre. Tara és én a városban maradtunk. Hosszú időbe telt, de rávettem a szüleimet, hogy finanszírozzák, hogy Tara velem utazhasson. Az ára az volt, hogy kivetetem a piercingeimet az arcomból. Sebaj, helyette beszereztem egyet a szeméremajkaimba. Amikor pár hónappal később hazatértünk, egy kocsit pillantottam meg a szomszéd ház előtt parkolni, mellette egy nagy költöztető teherautóval.

– Mi folyik itt? – kérdeztem apukámat.

– Ó, új szomszédok. Van egy lányuk is, aki annyi idős, mint te.

Nos, volt még hat hónapom, mielőtt kezdődik az egyetem, és most itt van egy az új lány. Lehetne az élet ennél szebb?

Vége!

Az új lány 10. fejezet - Egy új kezdet

Előzmény: Az új lány 1. fejezet - Az új iskola

Közvetlen előzmény: Az új lány 9. fejezet - A szakadás

Írta: YKN4949

Fordította: Sinara

Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. július 21.

********************************************************************

            Már csak úgy három hét lehetett hátra az iskolaévből, amikor a vadiúj életem ismét zavarossá vált. Nem voltam szomorú. Azt hiszem, tudat alatt reméltem is, hogy meg fog történni. Az egész ebédidőben kezdődött. Crystallal és a fiújával ücsörögtem, miközben várakoztunk a többiekre. Crystal folyamatosan arról beszélt, hogy majd szobatársak leszünk az egyetemen, én meg csak mosolyogtam, bólogattam meg kuncogtam.

– Azt hiszem, tényleg olyanok leszünk, mint a nővérek – jelentette ki. Úgy tettem, mintha érdekelne, de valójában eléggé rossz hangulatban voltam.

– Igen. Talán – válaszoltam.

– Olyan lehetnél, mint én – lelkesedett. Habár jót nevetett rajta, nem voltam benne biztos, tényleg csak viccel-e. Az ő szemében ez nagy ból volt. Mintha minden más embernek az lenne az álma, hogy egyszer kapjon egy esélyt, hogy olyan legyen, mint ő.

Gondolataim visszakalandoztak az elmúlt hónapokra. Valami belül megmozdult bennem. Minden egyszerre akart kitörni belőlem. Az az idő, amit Crystallal és a pompomlányokkal töltöttem, és az az egész rohadt szarakodás, amit műveltünk. Rájöttem, mennyire megjátszottam magam, és hogy valójában mennyire boldogtalan is voltam. Hiányoztak a valódi barátaim. Hiányzott Julie és Misty, bármennyire nehezemre esett is elismerni. De mindennél jobban hiányzott Tara. Egyre többször gondoltam rá, anélkül, hogy észrevettem volna. Mintha elszalasztottam volna egy lehetőséget. Valamit, amit egész életemben bánhatok. Ezt már nem csinálhattam sokáig tovább.

– Nem hiszem, hogy olyan akarnék lenni, mint te – mosolyogtam rá.

– Ó, pedig szerintem kellene – folytatta, mintha csak valami játékot játszanánk.

– Nos, nem tudom. Ha olyan lennék, mint te, mindent teljesen máshogy kellene csinálnom.

– Ne légy buta! – fordult felém és komolyan a szemembe nézett, felvonva a szemöldökét. – Például mit?

– Nos, először is sokkal több sminket kellene magamra kennem. El kellene viselnem ezt a hústornyot, amit te a pasidnak hívsz, borzalmas szájszagom kellene hogy legyen, és legalább egyszer részegen le kellene szopnom a pasim unokatesóját a családi karácsonyi partin. Azt kelene gondolnom, hogy jobb vagyok mindenki másnál. El kellene viselnem, hogy mindenki utál a hátam mögött, de mindezt eltitkolnom, mert olyan egy álszent ribanc lennék.

Eddigre már azon kaptam magam, hogy ökölbe szorított kézzel állok az ebédlő közepén, Crystal képébe üvöltve az igazságot. Kidülledtek a szemei, és úgy tátogott, mintha nem találna szavakat.

– Baszd meg! – Csak ennyit tudott kinyögni. Én nem válaszoltam semmit, csak elsétáltam. Az ebédlőben mindenki engem bámult. Mindannyian eltakarták a szájukat és halkan sutyorogtak kuncogás közben. Teljesen másképp néztek rám most. Meg mernék esküdni rá, hogy valami tisztelethez hasonlót láttam a szemükben. Tiszteletet, amiért a helyére tettem Crytalt. Tiszteletet, amiért olyan szókimondó voltam, amilyenné a régi barátaim tettek. Még csak meg sem fordultam. Csak kisétáltam az ebédlőből, egyenesen a kocsimhoz és haza hajtottam.

            Zsibbasztó érzés uralkodott el rajtam hazafelé úton, de tudtam, hogy meg fogom tenni, amit meg kell tennem. Amikor haza értem, felmentem a szobámba, és azon kezdtem gondolkodni, mi is történt. A szüleim mindketten házon kívül voltak, úgyhogy egyedül voltam a gondolataimmal. A zsibbadás elmúlt, és mintha az egész testem érzelmileg túltöltődött volna. Minden, amit a tudatom elnyomott, most felszínre tört. Düh öntött el Misty-vel szemben, csalódottság és a megcsalás érzése Julie felé és a Tara iránti vágyakozás. Akartam őt. Szerettem őt. Csak most döbbentem rá. Tényleg szerettem őt.

            Péntek volt, vagyis Misty vagy Julie házában kellett lenniük, hogy leigyák magukat az éjjel. Ez volt a hónap utolsó péntekje, amikor Misty szülei leitták magukat és valamelyik barátjuknál aludtak. Szóval a lányok bizonyára Misty-éknél lesznek. Szóval elhatároztam, hogy most megteszem azt, amihez túlságosan le voltam döbbenve aznap a tornaterem mögött. Elmegyek hozzájuk, és mindent rájuk olvasok. Tudniuk kellett, mennyire hiányoznak nekem.

            Még több óra volt hátra a napból, úgyhogy munkához láttam. Kimentem a mosdóba és kutakodni kezdtem, míg végül meg nem találtam a miniszoknyámat, a pólómat és a nyakkendőmet. Azokat a ruhákat, amiket azt hittem, örökre el akarok tüntetni a szemem elől. Most viszont felvettem őket és megvizsgáltam magam a tükörben. Még mindig jól állt. Felkentem a sminkemet, épp úgy, ahogy azelőtt. Aztán kimentem a kocsihoz és elmentem a plázába. Megkeresetem azt a fodrászt, aki annak idején befestette a hajamat. Még emlékezett rám és beleegyezett, hogy megcsinálja még egyszer ugyanolyanra. Borsos borravalót adtam neki, amikor nem sokkal később távoztam ugyanolyan hajjal, mint azelőtt.

            Már sötét volt, úgyhogy a lányoknak már Misty-éknél kellett lennie. Beszálltam a kocsimba, és amilyen gyorsan csak tudtam, oda hajtottam. Ugyanaz a düh töltött el, amit Crystal iránt is éreztem, és már közel voltam a robbanáshoz. Megálltam a ház előtt és odaléptem az ajtóhoz.

            Tudtam, hogy bizonyára lenn vannak a pincében, és az utolsó dolog lett volna, amit akarok, hogy kivárjam, amíg a kopogtatásra feljönnek. Ehelyett valami mást kellett tennem. Megkerültem a házat. Három kis ablak volt hátul. Mindössze harminc centi magasak és hatvan centi szélesek voltak. Odamentem az elsőhöz és bepillantottam. Odabent teljes sötétség volt. Még arra se tudtam rájönni, milyen szoba lehet odabent. A következő mögött voltak a lányok. Mindhármukat láttam, ahogy videojátékoznak. Már nyilvánvalóan jócskán az üveg fenekére néztek. Szemmel láthatóan jól érezték magukat. Szinte felforrt a vérem a látványtól. Tara viszont gyönyörű volt. El is felejtettem, milyen csinos, amikor már fáradt. Szőke-fekete haja fel volt tűzve, a szemei pedig csillogtak.

            Végül odamentem az utolsó ablakhoz is, és odabent megpillantottam a mosókonyhát. A lámpa égett, de senki sem volt odabent. Az ablaknak támasztottam a kezem és óvatosan kinyitottam. Nagyon megörültem, hogy nyitva találom. Óvatosan emeltem fel az ablaktáblát. Mindent megpróbáltam, hogy a lehető legkisebb zajt csapjam.

            Beletelt egy kis időbe, amíg kinyitottam az ablakot. Aztán lehasaltam és lassan bemásztam a szobába. Alig több mint egy méter választotta el az ablakot a mosógéptől, úgyhogy könnyedén rá ereszkedhettem. Óvatosan megragadtam, hogy ne rázkódjon. Az is beletelt pár pillanatba, amíg biztonságban le tudtam tornászni magam a padlóra. Ott álltam a mosókonyhában, és átgondoltam, hogy mit is csinálok. Egy kissé úgy éreztem, mintha megőrültem volna. Mintha valami teljesen irracionálisat és helytelent tettem volna. De már túlságosan benne voltam. Elhatároztam, hogy nem gondolkozom, csak bemegyek és elmondom, amit mondanom kell.

            Kiléptem az ajtón és balra fordultam, majd be a másik ajtón. Megálltam, és csak néztem a régi barátaimat. Ő nem is vettek észre egy pillanatig, de aztán Misty felnézett, és majd egy métert ugrott hátra. Szárazon felnevettem és nekidőltem az ajtófélfának.

– Mi újság, srácok? – kérdeztem, mire már mindannyian meglepetten néztek rám.

– Tűnj a büdös picsába a házamból! – üvöltötte Misty. – És különben is! Hogy a pokolba jutottál be?

Megvontam a vállamat.

– Nem maradok sokáig – mondtam.

– Azt rohadtul jól teszed, mert különben hívom a zsarukat – jelentette ki Misty. Julie zavarodottnak tűnt, de éreztem, hogy valahol örült is. Hazudnék, ha azt mondanám, ez nem volt hízelgő. Tara is rám nézett, de nem tudtam kiolvasni az érzelmeit a szeméből.

– Ne légy ilyen drámai! – mondtam, Misty pedig fortyogott a dühtől. Elhatároztam, nem várok tovább. – Csak azért jöttem, hogy elmondjak valamit, amit tudnotok kell. Én már leordítottam annak a ribanc Crystalnak a fejét, úgyhogy most ti jöttök.

– Már hallottam róla – mosolyodott el Tara, Misty azonban egy dühös pillantással elhallgatatta.

– Csak el akartam mondani, hogy mindannyian csak egy rakás szarkupac vagytok. Úgy viselkedtek, mintha annyira hú de mások lennétek, mint a többiek. Mintha a tökéletes ellentétei lennétek annak, amit ők képviselnek. De igazából nem vagytok. Csak máshogy kenitek ki magatokat és más zenét hallgattok. Szóval, baszódjatok meg! Azt mondtátok, lóghatok veletek, majd ti ketten, Julie és Misty, kihasználtatok, majd amikor veszélyben éreztétek a boldogságotokat, csak eldobtatok. Úgy beszéltetek rólam, mint bárki más. Nem érdekel, hogy ez az egész miért történt. Továbbra sem hiszem, hogy az én hibám lett volna. Julie mozdult rám, de ez már nem számít. Az igazi barátok nem engedik, hogy ilyesmi közéjük álljon.

Most már fortyogott bennem a düh. A szavak csak úgy ömlöttek belőlem. Amikor befejeztem, ők is csendben maradtak. – Az egyetlen, amit bánok, az, ahogy a dolgok veled alakultak, Tara. Sajnálom, hogy megbántottalak. Te voltál a legjobb barátom, és sosem tettem volna olyat, amiről tudom, hogy neked fáj. Mindig csak rád gondoltam. Azt szeretném, ha tudnád, mindig a legjobb barátom maradsz. Minél jobban megismerlek és minél többet gondolok rád, annál jobban szeretlek. Szeretlek, Tara. Teljes szívemből.

            Ez volt minden, amit mondani tudtam. Úgy éreztem, mindjárt sírva fakadok. Tara kifejezéstelenül nézett rám, a többiek pedig lehorgasztották a fejüket. Éreztem, hogy Julie szégyelli magát, és, azt hiszem, Misty is. Megfordultam, hogy elmenjek. Nem akartam az ablakon kimászni, így a bejárati ajtó felé vettem az irányt.

– Gyerünk, srácok – fordult vissza Misty a tévé felé. – Nem hiszem, hogy reagálnunk kellene erre a szarságra. Baszódjon meg!

Tovább sétáltam, de aztán meghallottam, hogy valaki utánam siet. Megfordultam, és Tarát pillantottam meg magam mögött. Nem tudom meghatározni, mit éreztem, amikor láttam, ahogy rám mosolyog. Talán ez volt életem legboldogabb pillanata. Felém nyúlt, én pedig megfogtam a kezét.

– Vonszold vissza a seggedet most azonnal! – ordította Misty. Julie is nyugtalannak tűnt.

– Igaza van – mondta Tara, feléjük fordulva. – Szeretem őt, és inkább lennék vele. Ha ti nem akarjátok, hogy itt legyen, akkor én is elmegyek.

Majdnem sírva fakadtam, ezúttal a boldogságtól.

– Nos, akkor… – kezdte Julie, de Misty félbeszakította.

– Nem. Tara! Ha el akarsz menni, akkor eltűnhetsz a balfenéken. De emlékezz, hogy ha kimégy azon az ajtón, többé nem jöhetsz vissza.

Az arca most már vöröslött a dühtől. Úgy nézett ki, mint aki mindjárt felrobban. Tarával már eleget láttunk. Még mindig kézen fogva felszaladtunk a lépcsőn és kiléptünk a bejárati ajtón.

Emma Watson alias Tara

            A kocsimhoz rohantunk, de én visszatartottam őt egy pillanatra. Tara megpördült és rám nézett. Még a szemei is mosolyogtak. Mondani akartam valamit, de semmi sem jutott az eszembe. Csak a szemébe nézetem, aztán becsuktam a sajátomat. Előre hajoltam, és a testünk összefonódott. A szívem kihagyott az egypillanatra, és éreztem az övének dobogását a mellkasomon. Ajkaink találkoztak. Csak egy gyors csók volt. Átöleltem és ő is magához szorított. Csak álltunk ott pár pillanatig, átölelve egymást és gyengéden csókolózva.

            Aztán az ajkaink végül szétváltak. Kinyitottam a szemem, és ismét az ő arcát láttam. Ugyanúgy mosolygott, ahogy én is. Éreztem, ahogy a szerelem eluralkodik rajtam. Ismét erősen magamhoz szorítottam.

– Annyira sajnálom – mondtam.

– Mit?

– Hogy annyi időt elvesztegettünk. Már réges-rég együtt kellene lennünk.

– Megbocsátok, Shae. Nem haragszom rád. Szeretlek – csókolt meg ismét.

– Gyerünk! – vontam be a kocsimba.

– Elmehetünk hozzánk. Nem hiszem, hogy apukám fenn lenne, és ha alszik, egy földrengés sem keltheti fel – mosolygott rám Tara az anyósülésről. Bólintottam, és beindítottam a kocsit.

Nem tartott sokáig odaérni. Leparkoltam az út mellett, és a bejárati ajtó felé indultunk. Az egész testem remegett. Ez egy annyira érzelmileg túlfűtött nap volt, hogy mindenem belefeszült. Óvatosan benyitott. Minden lámpa le volt kapcsolva, az apukája szobája pedig be volt zárva. Óvatosan indultunk a szobája felé, és Tara becsukta mögöttünk az ajtót, majd felkapcsolta a lámpát és rám nézett.

– Szeretlek – mondta hirtelen, mintha belehalna, ha nem mondhatná ki.

– Én is szeretlek – válaszoltam. Ki akartam mondani újra és újra.

– Mindig csak rád gondolok. Szeretném, ha tudnád, hogy azért voltam szomorú, mert szeretlek, és te nem voltál velem. Sosem haragudtam rád, vagy ilyesmi. Mindig azt mondtam a többieknek is, hogy vissza kellene fogadniuk téged, de ők mindig letorkoltak. Különösen Misty – hadarta, azért könyörögve, hogy bocsássak meg neki.

– Tara, Tara! Ne beszéljünk a múltról! Még előttünk az egész jövő, és most boldog vagyok.

Elmosolyodott, és hozzám lépett, hogy megcsókoljon. Megfogtam a kezét és visszacsókoltam. Éreztem a parfümje illatát, és puha ajkai érintését. Csodálatosabb volt, mint bármi, amit azelőtt éreztem.

            Szikrázó szemeibe néztem. Sosem vettem még észre a belőlük áradó szikrázó szerelmet, csak most. Csak úgy sugárzott belőle az erő. A karjaimba zártam őt és ismét megcsókoltam. Egy örökkévalóságnak tűnő ideig csókolóztunk. Nyelveink táncot jártak egymás szájában.

            Óráknak tűnő idő után ajkaink szétváltak. Halkan nevettünk, és egymást bámultuk. A vállára tettem a kezem, és lefektettem az ágyra. Összefontuk a lábainkat, és karjaink is egymásba kulcsolódtak, miközben tovább csókolóztunk. A testemet forróság öntötte el. Egyre hevesebben csókoltuk egymást, és a kezeim bebarangolták a testét.

            A hátamra fordultam és Tara fölém kerekedett. Felült, és lemosolygott rám. Beharapta az ajkát, majd keresztbe tett kézzel lenyúlt, felhúzva a pólóját, ami alól előtűntek fekete melltartójába burkolt domborulatai. Felemeltem a fejem és megcsókoltam a köldökét, mire ő felnevetett.

            Előre hajolt és megcsókolt. Haja az arcomba omlott és teljesen beterítette. A háta mögé nyúltam, és kikapcsoltam a melltartóját. Kacagva egyenesedett fel és játékosan rácsapott a kezemre, de hagyta, hogy a melltartó lecsusszanjon a karjain és az ágyra hulljon. Gyönyörűek voltak a mellei, ahogy közepükön apró rózsaszín bimbói előre meredtek.

            Most rajtam volt a sor, hogy a hátára fordítsam és fölé kerekedjek. Előre hajoltam, és arcomat a mellei közé fúrtam. Megcsókoltam a bimbóit, mire ő felnyögött. Gyengéden szopogatni kezdtem őket, miközben puha domborulatait masszíroztam. Éreztem, hogy megcsókolja a fejem búbját. Lassan és gyengéden dolgoztam. Az egész teste tüzelt, és halkan nyögdécselve zihálta a nevemet.

            Hirtelen megálltam. Felültem és gyorsan megszabadultam a felsőmtől, megmutatva melltartóm hiányát. Hideg levegő csapott meg, de bimbóim eddigre már az izgatottságtól is merevek voltak. Ismét előre hajoltam, Tara két oldalára könyökölve, hogy a melleim fölé lógjanak. Éreztem, hogy nyelve megérinti a bimbómat, amitől feltartóztathatatlanul tört elő egy nyögés a torkomból.

            Nyelve körözött a bimbóim körül. Az egész testem remegett. Már mindketten elvesztettük az irányítást az események felett. Hirtelen felkeltem, és Tara fölé álltam az ágyon. Ő vágyakozó tekintettel nézett rám, beharapva az alsó ajkát. Csábosan megráztam a csípőmet, mire ő felnevetett. Kizipzáraztam a szoknyámat, és engdetem, hogy lecsússzon a lábaimon. Nem viseltem alatta semmit, így nedves ágyékom csupaszon került a levegőre. Tara csak bámult rám, ahogy csend telepedett a szobára.

            Feltérdelt és felpillantott rám. Megragadta a lábaimat és végigcsókolta a vádlimat. Majd tovább haladt a térdeimen keresztül fel a combjaimra. Minden egyes csókja égő nyomot hagyott a bőrömön. Előre hajoltam és megragadtam az ágy háttámláját. Térdeim elgyengültek. Meg kellett tartanom magam.

            Végigcsókolta a combjaim belsejét, majd megállt, épp csak a puncim pereménél. Lenéztem rá, ő pedig rám kacsintott. Végigsimította a lábamat, mire én engedelmesen terpeszbe álltam, engedve enyhe nyomásának. Szeméremajkaim egyre szélesebben tátogtak. Végül ujjai elérték a barlangom bejáratát. Alig értek hozzá, az egész testem megremegett. Hangosan felnyögtem, és egyik kezemet a mellemre tapasztottam.

            Tara lassan dörzsölni kezdte a csiklómat. Felhasználta minden tudását, amit a maszturbálás hosszú gyakorlásával szerzett. Apró köröket rajzolt a csiklómra, amitől forróság öntötte el a testemet. Végül, amikor úgy éreztem, mindjárt felrobbanok, belém mélyesztette az ujjait. A hátam azonnal megfeszült.

            Aztán elkezdett mozogni mélyen bennem. Minden tagom elgyengül. Térdre rogytam, de továbbra is markoltam a háttámlát. Ritmikusan mozogtak bennem az ujjai, én pedig átvettem az ütemet. Alattam feküdt, a csípőmet csókolgatva, miközben bennem mozgott.

            Hirtelen az egész testemet kitöltötte a gyönyör. Végigrohant az ágyékomtól át a lábaimon a lábujjaim hegyéig. Forróság öntött el, és tudtam, mindjárt itt a vég. Forró hullámok öntöttek el. Az agyam leállt. Elmerültem a gyönyörben, de Tara velem maradt. Tovább mozgatta bennem az ujjait, amitől csak újabb és újabb hullámok törtek rám.

            Végül megálltam. Rohadtul jól csinálta. A hátamon feküdtem és zihálva bámultam a plafont. Hirtelen a lába suhant át a látóteremen, majd megéreztem ágyéka illatát, ahogy a szoknyája betakarta az arcomat. Nem szólt egy szót se, csak a számhoz engedte a punciját. Beszívtam az illatát és felsóhajtottam. Csodás illata volt.

            Eddigre már a hormonjaim rabszolgája voltam. Nem tudtam gondolkodni, de nem is próbáltam. Megragadtam a derekát, és magamhoz vontam őt. Kinyitottam a szám és megnyaltam a punciját. A teste remegett a kezeim között, ahogy nyelvem a csiklójához ért. Hallottam, ahogy zihál, és elképzeltem, ahogy a melleihez nyúl, az arca pedig grimaszba rándul.

            Taktikát váltottam. Még egyszer belenyaltam a puncijába, aztán mélyen belé hatoltam vele. Csodás volt az íze. Éreztem, hogy megragadja a csuklómat, és tovább nyomja a csípőjét felém.

            Egyre hevesebben mozgott a nyelvemen, míg végül át nem lendült a csúcson. Az egész teste rázkódott, ami átragadt rám is. Arcomat beterítették kitörő nedvei. Lenyeltem, amennyit csak tudtam. Végül minden ereje elfogyott, és a teste rám roskadt.

            Bizonyára elaludtunk, mert legközelebb arra emlékszem, hogy az éjszaka közepén ébredek, még mindig alatta. Gyengéden lefordítottam magamról és fejét a párnára fektettem, majd magamhoz öleltem őt. Végül ismét elaludtam, és reggel gyengéd csókjaira ébredten. Életemben először voltam igazán és szívből szerelmes.

Folytatása következik!

Az új lány 9. fejezet - A szakadás

Megjegyzés: Megint egy rövidebb és erotikamentes, de korántsem unalmas és érdektelen fejezet.
Jó szórakozást!

Előzmény: Az új lány 1. fejezet - Az új iskola

Közvetlen előzmény: Az új lány 8. fejezet - Szerelmi háromszög?

Írta: YKN4949

Fordította: Sinara

Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. július 21.

********************************************************************

            Fülemet-farkamat behúzva iszkoltam haza. Anyám úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna, és egy szót sem kérdezett arról, hogy merre jártam. Sőt, hogy pontosak legyünk, egy szót sem szólt hozzám. Apám is követte a példáját, és a nap hátralevő része úgy telt, mintha az ég világon semmi gond nem lenne, ugyanakkor lényegében mindannyian egyedül voltunk. Magányosnak éreztem magam. Teljesen elvesztem a gondolataimban, és képtelen voltam bármire is koncentrálni. Homályosan emlékeztem rá, hogy másnap iskolába kell mennem. Fogalmam sem volt, mi fog történni. Reméltem, hogy Misty megbocsát nekem. Reméltem, hogy az egész a múlté lehet. Reméltem, hogy valójában nem vagyok az a kurva, akinek Misty tart.

            Másnap felkeltem és bevánszorogtam az iskolába. A szívem a torkomban dobogott, úgyhogy lelassítottam a lépteimet, hogy kissé megnyugodjak. Nem akartam ott lenni. Nem akartam ott ülni aznap reggel a barátaimmal. Magukra akartam most hagyni őket egy időre.

            Egész nap leszegett fejjel jártam, figyelmen kívül hagyva mindent és mindenkit. Tudtam, hogy beszélnem kell valakivel, de ugyanakkor halálra is voltam rémülve. Ha nem beszélek velük, nem tudnak lehordani. Épp meggyőztem magam, hogy ez a terv működhet, amikor érintést éreztem a vállamon, miközben tornaórára öltöztem.

– Kiosonunk a tornaterem mögé – mondta Tara ünnepélyes hangon. – Beszélnünk kell. A többiek már ott vannak.

Ledöbbentem. Tara nem tűnt vidámnak. Ha pedig ő aggódott, én is aggódtam. Ő volt a legközelebbi szövetségesem. Felvettem a tornaruhám, és kiosontunk az épületből. Pár percig úgy csináltam, mintha kisaraznék, aztán hátrahúzódtam a sarokba, ahol Julie és Misty cigizett. Már egy ideje ott álltak Tara társaságában.

– Hello! – köszöntem rájuk barátságosan, de meglepően elfúló hangon. Túl ideges voltam.

– Hello! – köszönt Tara, Julie viszont csak bólintott. Misty a szemét forgatta, és elfordult, miközben a lábával dobolt.

– Oké – szólalt meg Julie egy pillanatnyi csend után. – Szeretném, ha mindenki tudná. Misty-vel eljegyeztük egymást.

Tara elmosolyodott és halkan tapsolt. Nyilvánvalóan neki is új volt az információ, és, amilyen kedves lány volt, őszintén örült a barátai boldogságának. De Julie még nem fejezte be. – Shae! Bármi is történt köztünk múlt éjjel, az a múlté.

Megkönnyebbültem. Ez már csak múlt. Pontosan ezt akartam.

– Ami történt? – csodálkozott Tara, de senki nem figyelt rá.

– Viszont Misty-vel már nem érezzük jól magunkat a társaságodban – folytatta Julie. Nem nézett rám. Nyilvánvaló volt, hogy nem teljesen önszántából beszél. Láttam, hogy Misty alig tudja elrejteni a mosolyát. Úgy éreztem, meghasad a szívem. – Nem tudjuk, bízhatunk-e még benned – jelentette ki.

Mintha arcul csaptak volna. Ez az egész nem az én hibám volt. Legalább annyira tehetett róla Julie és Misty is, mint én. Könnycseppek jelentek meg a szememben, és alig tudtam megakadályozni, hogy végigfolyjanak az arcomon.

– Sajnálom – mormogta Misty.

– Mi történt? – kérdezte ismét Tara összevont szemöldökkel.

– Nagyon sajnálom – mondta Julie, most már a szemembe nézve. Szemeiben fájdalom tükröződött. Mintha némán azt kérné, bocsássak meg. De túlságosan fájt az egész, hogy akárcsak végiggondoljam.

– Mi törtét? A fenébe is, valaki mondja már el! – bokszolt a levegőbe Tara.

– Kikezdett velünk – mondta Misty fátyolos hangon. – Mindkettőnket lefektetett, és aztán megpróbált összeugrasztani minket.

Úgy éreztem, mindjárt elhányom magam. Tarára néztem és láttam, hogy a szeme könnyel telik meg. Misty és Julie elfordultak, és visszasétáltak az iskolába.

– Ó! – nyögte Tara, és a könnyei kezdtek lecsorogni az arcán. – Azt hittem… Én azt hittem, hogy mi…

– Hogy? – dobbant meg a szívem.

– Semmi – fordult el és sírva a többiek után rohant. Csak ekkor döbbentem rá, mi is történt. Most jöttem csak rá, mit érez irántam. Tara belém szeretett és én még csak észre sem vettem. Borzalmasan éreztem magam. Térdre rogytam a sáros udvaron. Hiába próbáltam, nem bírtam felállni. Misty-re gondoltam és szívből gyűlöltem őt. Arra gondoltam, Julie mennyivel sebezhetőbb, mint gondoltam. Tarára gondoltam. A kedves Tarára. A legjobb barátom volt és én összetörtem a szívét. Bűnösnek és áldozatnak éreztem magam egyszerre. Csak ültem ott és bámultam magam elé egészen az óra végéig. Az eső áztatta a testemet én pedig remegtem és az egész testem zsibbadt.

Angelica Jaramillo alias Shae Sullivan

            A hét hátralevő része rosszabb volt, mint az első hetem ebben az iskolában. Pletykák terjengtek mindenfelé, hogy miért is oszlott fel a mi kis klikkünk. Néhányuk teljes őrültség volt. Csak ki akartam ugrani az egyik ablakon, hogy vége legyen már ennek az egésznek. De nem tehettem meg. Csak belefásultam a napi rutinba. Aztán az őrültség pénteken csak folytatódott.

            Az ebédlőben ültem és csendben ettem magamban. Mintha a bíróságon lettem volna, a többiek pedig a többi asztalnál az esküdtek, akik még csak rám se néznek. Próbáltam nem sírva fakadni, ami jelen pillanatban minden energiámat lekötötte. Vártam, hogy megszólaljon a csengő és visszamehessek az osztályterembe, amikor éreztem, hogy valaki megérinti a vállamat.

– Hello, Shae! Gyere! Ülj le hozzánk! – mondta egy hang, és amikor megfordultam, Crystalt pillantottam meg. Őt és a pompomlány barátait, ahogy rám mosolyogtak a tálcáik felett.

– Hogyan? – csodálkoztam.

– Gyere már! Ne viccelődj! Mókás lesz – mondta, és rám villantott egy nyilvánvalóan színlelt mosolyt. Egy pillanatig gondolkodtam. Nem azért akarták, hogy odaüljek hozzájuk, mert hirtelen annyira megkedveltek volna. Körbe néztem és megpillantottam a régi barátaimat, ahogy az asztaluknál ültek és dühösen néztek rám. Julie zaklatott volt, Misty-ből pedig csak úgy sütött a harag. Rájöttem, miért akarnak engem ezek a lányok. Én voltam az ő két lábon járó „Baszódj meg”-üzenetük Julie-nak. Először nem akartam ezt, de aztán elgondolkodtam egy pillanatra. Nem csináltam semmi rosszat. Julie és Misty áldoztak fel engem, hogy megmentsék a saját kapcsolatukat. Ezt kaptam, amiért bíztam bennük.

– Oké – álltam fel. Még oda is intettem Julie-nak, ahogy átsétáltam a népszerű lányok asztalához és leültem közéjük. A foci-szezon már véget ért, de ők még mindig csak erről beszéltek. Nem telt hosszú időbe, és ismét visszatértem a régi csicsergős szleng szavakhoz, ahogy ők beszéltek. Mielőtt ráeszméltem volna, bókokat kaptam jobbról és balról, és mindenki kedvesen viccelődött velem. Néhány hét múlva már én voltam Crystal jobb keze, és a focicsapat egyik sztárjával randiztam. Julie és a bandája utáltak, én pedig kiélveztem minden pillanatot.

            Néha még gondoltam a régi barátaimra, és rájöttem, hogy most már jobb ember voltam. Jobb emberekkel voltam. Olyan emberekkel, akiket az anyám is kedvelt, és úgy viselkedtek, ahogy ő elvárta. De mindig bujkált valami az agyam mélyén. Valami, ami emlékeztetett rá, hogy igazán jól éreztem magam a régi barátaimmal. Tudtam, hogy ez az egész csak színjáték. Amikor a barátommal, Jackkel voltam, a karjaiban tartott és csókolgatott, az is csak színjáték volt. De elnyomtam ezeket az érzéseket, és az év hátralevő része könnyedén telt, és én csak elnyomtam az érzéseimet, hogy tovább lépjek.

Folytatása következik!

Az új lány 8. fejezet - Szerelmi háromszög?

Előzmény: Az új lány 1. fejezet - Az új iskola

Közvetlen előzmény: Az új lány 7. fejezet - Igaz barát, és még több

Írta: YKN4949

Fordította: Sinara

Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. július 21.

********************************************************************

– Mi a franc? – ütötte meg a fülemet egy felháborodott hang.

Erre ébredtem reggel. Még azelőtt, hogy kinyitottam volna a szemem, éreztem Julie meztelen testét az enyémnek feszülni, és tudtam, valaki egyáltalán nem boldog a látványtól.

– Misty! – hallottam Julie hangját. – Kicsim! Meg tudom magyarázni.

Ettől már teljesen felébredtem. A szemeim felpattantak, és megláttam Misty-t, ahogy lepillant ránk az ágy végéből, karba font kézzel, bosszúszomjas arckifejezéssel.

– Kezdettől fogva tudtam, hogy ez lesz a vége! – Most már üvöltött, és láttam, ahogy könnycseppek folynak le az arcán. – Remélem, élvezted, amikor megbasztad ezt a kurvát, mert engem soha többé nem kapsz meg, az biztos!

Azzal megfordult és kirohant a szobából, becsapva maga mögött az ajtót.

Hosszú és kényelmetlen csend borult ránk. Aztán halk neszt hallottam, és Julie felé fordultam. Halkan zokogott. Az egész helyzet annyira idegennek hatott Julie-tól. Ő mindenkinél erősebbnek tűnt, akit csak ismertem. A tény, hogy összetörték a történtek, sokkhatásként ért. Ugyanakkor viszont átverve éreztem magam. Miért hívta Julie Misty-t „kicsim”-nek? És mi is történt köztünk tulajdonképpen az éjszaka?

– Julie! – szólaltam meg, mire ő hangosabban kezdett sírni. Úgy döntöttem, várok egy kicsit.

– Nézd, Shae – szedte össze magát végül – ez nem a te hibád, vagy ilyesmi.

– Mi folyik itt?

– Nos – kezdett bele, majd ismét rátört a zokogás. Átkaroltam meztelen vállát, és próbáltam megnyugtatni őt. Végül képes volt kissé megnyugodni, és abbahagyni a sírást. – Misty a barátnőm.

– Hogyan? – hőköltem hátra.

– Már egy éve járunk. Azt tervezzük, hogy együtt megyünk egyetemre, aztán pedig összeházasodunk és együtt éljük le az életünket. Vagy legalábbis azt terveztük, amíg én el nem basztam mindent.

Mintha arcul csaptak volna. Még mindig nem tudtam hova tenni az előző éjszakát, de most nem is akartam arra gondolni, hogy egy félrelépés részese voltam. Ez annyira… idegesítő.

– Akkor mégis mi történt a múlt éjjel?

– Ne! Kérlek, ne légy dühös! Ez nem… Csodálatos volt. Ez valami olyasmi volt, aminek meg kellett történnie. Nem is tudom. Ez valami olyasmi volt, amire mindig is vágytam, de magamnak sem vallottam be. Úgy értem… tiszta szívemből szeretem Misty-t. Vele akarom leélni az életemet, és… – akadt el a hangja, ahogy a szemembe nézett.

– És?

– És veled. Annyira szeretlek, hogy egy életen át a barátod szeretnék lenni, és ennek az éjszakának most meg kellett történnie. Úgy értem… nem akarunk együtt járni, nemde? – Éreztem a határozatlanságot a szavaiban, ami zavarba hozott. Egy pillanatra megsértődtem, de aztán megértettem, mit akar mondani, és hogy igazat mond. Szerettem Julie-t, de nem úgy. Éreztem, hogy a vonásaim is ellágyulnak.

– Igazad van – válaszoltam halkan, és átöleltem őt, amikor ismét sírva fakadt. Magamhoz vontam, és megcsókoltam az arcát, mire ő viszonozta a gesztust.

– Annyira sajnálom – mondta. És igazi fájdalom csengett a hangjában.

– Ne! Ne tedd! Nézd! Rendbe hozom ezt. Ígérem.

Erőtlenül rám mosolygott, majd szorosan átölelt.

– Nem hinném, hogy tudnád – válaszolta kétségbeesetten.

– Ha bárki is képes rá, én megteszem – mondtam határozottan. Felkeltem és gyorsan beálltam a zuhany alá. Ötletem se volt, mit tegyek, de tudtam, hogy tennem kell valamit, mégpedig azonnal. Amikor kijöttem a zuhanyzóból, Julie még mindig meztelenül feküdt az ágyban, feldagadt vörös szemekkel. Nem szóltam hozzá semmit. Azzal csak rontottam volna a helyzeten. Inkább csak felöltöztem, felkentem a sminkemet, eléggé ahhoz, hogy szalonképes legyek. Nem tudom miért, de úgy éreztem, jól kell kinéznem.

            Néhány perc múlva már Misty-ék házánál voltam. Bekopogtam, és meglepődtem, amikor az apja nyitott ajtót. Ritkán állt csak fel a székéből. Nyilvánvaló volt, hogy egyáltalán nincs képben arról, hogy mi történt.

– Ó, hello, Shae! – mosolygott. – Misty fenn van a szobájában. Menj csak fel hozzá!

Úgy tettem, és egy percen belül ismét kopogtattam, immár Misty hálószobájának ajtaján. Nem válaszolt, de láttam az ajtó mellett kiszűrődő fényt. Ismét kopogtam, majd mormogó hangot hallottam odabentről. Végre, a harmadik kopogásra kiszólt, hogy menjek be.

            Kinyitottam az ajtót, és megpillantottam őt meztelenül fekve az ágyán. A szemei megduzzadtak a sírástól, a haja kócos volt. Ettől viszont valahogy csak még szebb volt, mint valaha, és lenyűgözött a teste szépsége is. A mellei hatalmasak voltak, amiken nagy rózsaszín bimbók uralkodtak. Lábait keresztbe tette, és láthattam köztük azt az aprócska kis szőrpamacsot, amit meghagyott a puncija felett. Amikor meglátott, a szemei tágra nyíltak.

Andi Muise alias Misty

– Mi a francot keresel itt? – dőlt előre. – Dögölj meg! Nem akarlak látni többé.

Megrémültem. Azért jöttem, hogy rendbe tegyem a dolgokat, de még mindig ötletem se volt, hol kezdjem.

– Misty! Tudom, hogy most dühös vagy rám… – kezdtem. Ökölbe szorítottam a kezem a hátam mögött, olyan erősen, hogy az már fájt. A szívem hevesen vert, és alig kaptam levegőt. Nem tudtam, mit fog tenni Misty, de hazudnék, ha azt mondanám, nem féltem.

– Baszódj meg! Nem vagyok dühös. Ne akard megmondani, mit érzek! Megmondom neked én. Úgy érzem most magam, hogy legszívesebben felugranék, hogy puszta kézzel tépjem ki a szemgolyóidat – sziszegte, majd ismét sírva fakadt. Bizarr helyzet volt. Misty mindig is mogorva volt és megingathatatlan. Most viszont mélyen megsértettem. Annyira, hogy abba már majdnem belerokkant.

– Sajnálom – mondtam. – Nem csak ezért. Mindenért. Nem tudtam, hogy ezzel megbántalak. Ha visszacsinálhatnám, esküszöm, megtenném. Tudom, hogy sose jöttünk ki egymással, de tényleg a barátomnak tartalak. Csak szeretném, ha minden rendben lenne, és esküszöm, többé nem bántalak meg – hadartam, de Misty ismét csak hátra dőlt és a plafont bámulta.

– Nem tudom, mit vársz tőlem. Az első pillanattól kezdve tudtam, hogy Julie meg akar baszni, mióta csak feltűntél. Tudnom kellett volna, hogy ez egyszer bekövetkezik. Ez nem fair. Ötödik óta szerelmes vagyok Julie-ba. Egy örökkévalósgba telt rávenni, hogy többek legyünk barátoknál. Az elmúlt tíz hónap, mióta jártunk, életem legszebb időszaka volt. Te pedig csak besétáltál és mindent tönkretettél – vonta az öklét a szemeihez, és sírása zokogássá szelidült.

Legszívesebben elrohantam volna szégyenemben.

– Erről én nem tudtam – mondtam ki rövid szünet után. Ez az igazság.

– Szóval Julie csak úgy rád mozdult? Rákényszerített, hogy lefeküdj vele? Egy szót sem szólt rólam?

Nem tudtam, mi lenne a helyes válasz. Az igazság az, hogy nem tudtam a kapcsolatukról. Az az igazság, hogy Julie mozdult rám. Az az igazság, hogy fel volt izgulva, és le akart fektetni, én pedig nem állítottam le, de Julie volt az, aki kezdeményezett. De Misty most megsértődött. Az pedig nem nyugtatta volna meg, ha elmondom az igazat. Úgy döntöttem, kikerülöm a válaszadást.

– Mivel tehetném ezt jóvá? – kérdeztem válaszra éhesen. Misty felült és rám bámult.

– Nem tudom, Shae – mondta méregtől csöpögő hangon. – Össze tudod újra rakni a darabokra tört életemet?

– Azt hiszem, nem – válaszoltam. Most már én is a sírás határán álltam. Minden a darabjaira hullott. Az élet, amit felépítettem, összeomlott, épp ugyanazért, amiért Misty-é is. Én pedig nem tehettem semmit. Ismét egyedül leszek, de most még rosszabb lesz, mert az egész az én hibám. Leültem egy székre Misty ágya mellé, én a kezére hajtottam a fejem. El akartam tűnni innen, de tudtam, hogy az rosszabb lenne, mintha maradok. Néhány percnyi természetellenes csend után Misty szólalt meg.

– Annyira dühös vagyok Julie-ra – mondta váratlanul. – Nem tudom, mi történt köztetek múl éjjel, de neki le kellett volna állítania. Ha szeretne, megtette volna – mondta elfúló hangon, de többé már nem sírt.

– Szeret téged. Elmondta, miután elmentél. Engem nem szeret.

– De hogy mehetnék vissza hozzá? – kérdezte Misty, egy pillanatra elfelejtve a dühét.

– Ha vele akarsz lenni, meg fogod találni a módját, hogy megbocsáss neki – válaszoltam.

Ez volt az igazság. Ha tényleg szerették egymást, át kell tudniuk vészelni ezt. Én pedig segítek ebben. Elhagyom őket, és vissza se nézek.

– Nem bocsáthatok meg csak úgy neki – mondta Misty.

– Elmegyek. Békén hagylak titeket – próbáltam segítőkész lenni.

– Ne! Akkor dühös lesz rám, hogy elüldöztelek. Ezt nem tehetem meg. Tennem kell valamit, hogy rendbe tegyem ezt a fejemben. Meg kell bocsátanom neki, de képtelen vagyok erre csak úgy – magyarázta, de nem igazán értettem, mit akar mondani.

– Mit akarsz tenni? – egyenesedtem ki a székben.

– El kell érnem, hogy ő is azt érezze, amit én. Tudnia kell, hogy ez nem helyes. Nem bánhat így velem – mondta.

Kezdtem ideges lenni. Ez nem tűnt egészséges megoldának.

– Nem tudom, hogy ez jó ötlet-e – mondtam.

– Én meg nem hiszem, hogy jó ötlet volt a barátnőmmel henteregni, Shae. Nem hinném, hogy jó ötlet tőled, hogy úgy viselkedj, mint egy ribanc, de nem dörgölöm az orrod alá – mondta hirtelen feltörő dühvel.

– Sajnálom – telt meg a szemem könnyel. Nem tudtam, mit tehetnék.

– Le kell feküdnünk – jelentette ki Misty pár pillanat múlva, amitől majdnem lefordultam a székről.

– Micsoda? De, te utálsz engem.

Először gondoltam így a helyzetre, de igazából tucatnyi oka volt, miért rossz ötlet ez.

– Sosem feküdtél még le olyasvalakivel, akit utálsz? Egyszerűbb úgy – mondta, barátkozva a gondolattal. – Igen. Ez működhet. Lefekszünk egymással, ez pedig megtanítja Julie-nak a leckét, és senkinek nem lesz oka zavarban lenni, mert mindkettőnknek meg voltál már.

Most már izgatott volt. Meggyőzte magát, hogy ez jó terv.

– Nem tetszik az ötlet – jelentettem ki.

– Hé! Azt mondtad, jóvá akarod tenni – mondta fagyosan. – Csak így rendezhetjük a dolgokat.

Nagyot sóhajtottam. Némán fontolgattam a dolgot. Tegnap még szűz voltam, most pedig már közel álltam ahhoz, hogy a második emberrel is lefeküdjek ugyanaz nap. Sokkoló tapasztalat volt.

– Mit akarsz, mit tegyek? – kérdeztem, mire az ő arcán ördögi mosoly terült szét.

– Nos, le fogunk feküdni egymással, de ugyanakkor egy kicsit meg is foglak büntetni – jelentette ki, mire hideg borzongás futott végig a hátamon. A képébe akartam ordítani, hogy baszódjon meg, és elrohanni, de ekkor az eszembe villant az ígéret, amit Julie-nak tettem. Az ígéretem, hogy mindent jóvá teszek. Nem tudom, miért akartam megvédeni Julie-t. Ez az egész az ő hibája volt. De akkor is ígéretet tettem. És legalább volt rá esély, hogy tegyek valamit.

            Misty felkelt az ágyából, és megfordult. Kemény mellbimbói szinte már átszúrták a felsőjét, és a fenekét is kitolta. Aztán rám nézett.

– Vedd le a ruhádat és gyere ide! – Láttam a szemeiben csillogó vágyat. Egy pillanat alatt mindent elfelejtettem. Meg kell ezt tennem Julie-ért. És Taráért. A barátaimért.

            Felálltam és kioldottam a lila nyakkendőmet. Kigomboltam a felsőmet, és engedtem, hogy aláhulljon a padlóra. Siettem, amikor felöltöztem Julie-nál aznap reggel, úgyhogy nem vettem fel a melltartómat. A bimbóim megmerevedtek a hideg levegőtől. Szinte éreztem az előző éjszakai szeretkezés illatát áradni a testemből. Elpirultam, amikor erre gondoltam. Misty-re néztem, de ő csak kifejezéstelenül bámult vissza rám. Letoltam a szoknyámat is, feltárva, hogy bugyit sem vettem magamra. A következő pillanatban a csizmámat leszámítva már teljesen meztelen voltam.

– A csizmát hagyd! – mondta Misty. – Gyere ide!

Odaléptem az ágyhoz, és megálltam Misty előtt, aki végig mérte a testem.

– Mit akarsz? – kérdeztem.

– Térdelj mögém! – mondta rezzenéstelen hangon. A szívem a torkomban dobogott. – Azt akarom, hogy kinyald a fenekem. Julie mindig ezt csinálja, ha részeg. Imádom.

            Kezdtem nagyon ideges lenni, de a legkevésbé sem undorodtam. Nem tudom, miért, de nem gondoltam ezt az egészet undorítónak. Egyszerűen csak ijesztő volt. Nem szólaltam meg ismét. Csak mögé léptem és a térdeimre ereszkedtem. Feneke húsos félgömbjei az arcomba bámultak. A kezembe fogtam őket, és megszorítottam, mire ő élvezetteljesen felmordult.

            Vettem egy mély levegőt, és széthúztam a farpofáit. Meglepett a látvány. Valami kellemetlenre számítottam, de odabent valami teljesen más fogadott. Az ánusza egy apró rózsaszín virágra hasonlított. Nagyon csinos volt, és kellemes szagot árasztott. Ugyanolyan volt a szaga, mint a puncijának.

            Előre hajoltam egy kicsit és kidugtam a nyelvemet. Épp csak hozzáértem a bőréhez, amikor máris borzongás futott végig a gerincén. Lassan a nyílásához nyomtam a nyelvemet. Meglepett, mennyire tetszett az íze. Nem tartottam vissza többé a lélegzetem, hanem beszívtam az illatát. Megragadtam a derekát, és mozgatni kezdtem őt a nyelvemen. Ő is rájátszott, és az arcomba nyomta a farpofáit. Már hangosan nyögött és, be kell vallanom, élveztem. Keményen nyaltam a fenekét, élvezve az ízét. Megragadta a tarkómat, és még jobban magához vont.

            Megfeszítettem a nyelvemet és mélyen belé toltam. Felmordult és megszorította a tarkómat. Ki-be húzogattam benne a nyelvemet újra és újra, amilyen gyorsan és keményen csak tudtam. Már fájt az álkapcsom és a térdeim is sajogtak, de csak folytattam tovább. Kezdtem megszeretni.

            Még jobban széttárta a lábait. Elvettem a bal kezem a derekáról, átnyúltam a combjai között és megérintettem a punciját. Felnevetett, de aztán csak még jobban a farpofái közé nyomta a fejemet. Keményebben mozgattam benne a nyelvemet, és az ujjaimmal a punciján kezdtem dolgozni. Kifolyó nedvei a szőnyegre csöpögtek. A térdei elgyengültek.

            Egyre hangosabban sikoltozott, én pedig megrémültem, hogy valaki meghallja és bejön. Nem akartam, hogy bárki is észrevegyen minket. Lassítani kezdtem a ritmuson. Ugyanolyan gyorsan mozgattam az ujjaimat a puncijában, mint a nyelvem a fenekében, a teste pedig átvette az ütemet. Már teljesen az uralmam alatt tartottam. Hirtelen az egész teste remegni kezdett, és sikoly tört fel a torkából. Feneke a nyelvemre szorult, akárcsak puncija az ujjamra. Minden porcikája megfeszült, majd zihálva előrehanyatlott az ágyra.

            Megnyaltam az ajkaimat, amitől ismét betöltötte számat a feneke íze. Aztán tisztára nyaltam az ujjaimat is. Nedveinek íze teljesen felizgatott. Már minden gondomat elfelejtettem. Átadtam magam a pillanatnak. Julie és Misty teljesen elvették az eszemet.

            Rövid idő múlva Misty ismét megmozdult.

– Azt akarom, hogy mellém feküdj az ágyba. Feküdj a hátadra!

Engedelmeskedtem neki. Bemásztam az ágyába és a hátamra feküdtem. Ő rám mászott, megragadta a lábaimat és széttolta őket. Lenézett a puncimra és elmosolyodott. Mondani akartam valamit, de fogalmam sem volt, mi lehetne az. Beharaptam az alsó ajkam, és a kezembe fogtam a jobb mellemet.

            Misty előre hajolt, és a combjaim közé fúrta az arcát. Mondott valamit, de nem értettem, mivel teljesen elmerült a puncimban. Megrázkódtam, amikor a nyelve belém hatolt. Felemelte a kezét és izgatni kezdte az egyik mellbimbómat. Végignyalta lábaim közét az ánuszomtól a csiklómig. Mintha a mennyben jártam volna.

            Elengedte a mellemet és ismét a lábaim közé vonta a kezét. Nyomást éreztem a fenekemen, ami máris nedves volt Misty nyelvmunkájától, úgyhogy mutatóujja könnyedén csusszant be. Kemény volt, de nekem tetszett. Tovább nyalta a puncimat, és, mire észbe kaptam volna, az ujja már teljesen eltűnt a fenekemben. Lassan mozgatni kezdte bennem. Nyilvánvaló volt, hogy nem most csinálja először.

            Egyre nagyobb feszültséget éreztem magamban. Arra eszméltem, hogy megpróbálja még egy ujját belém gyömöszölni. Óvatos volt, de mégis elöntötte testemet a fájdalom. Most már egyre hangosabban nyögtem. Most gyengédebben kezdett nyalni, óvatosan masszírozva a csiklómat. Ujjai viszont keményen mozogtak bennem. Mire észbe kaptam, már bennem volt a középső ujja is, fájdalmas, borzongató és mennyei érzéssel töltve el.

            Alig bírtam már, de a testemet csak a gyönyör öntötte el. Hamarosan már a gyűrűsujját is betolta. Vonaglani kezdtem, és könyörögtem, hogy ne tegye. Féltem, hogy végül tényleg valami bajt okoz. Ő viszont nem szólt egy szót sem, csak folytatta. Végül már mindhárom ujja bennem volt, miközben tovább nyalt.

            Ez volt a legáthatóbb érzés, ami valaha is eluralkodott rajtam életemben. Nem volt rossz, de ugyanakkor minden képzeletet felülmúlt. Az a fajta érzés volt, amit nem lehet szavakkal leírni. Fájdalom és gyönyör olvadt bennem egybe. Már nyögni se tudtam. Az egész testem remegett, és apró horkantások törtek fel a torkomból.

            Hirtelen mindhárom ujját kihúzta belőlem. Mintha a tüdőmbe is csak most tért volna vissza a levegő. Viszont nem maradt időm fellélegezni sem, mert ekkor mindhárom ujja a számba hatolt be. Hevesen nyaltam őket. Nem tudatosan tettem, de ahogy Misty ujjai behatoltak az ajkaim közé, nyelvem ösztönösen megindult és megéreztem sajt fenekem ízét. Csodás volt. Tudtam, büntetni próbál, de így is imádtam. Még egyszer kinyalt, aminek a végén már átlendültem a csúcson. Olyan hevesen élveztem el, hogy azt hittem, nem élem túl. A nedveimmel beterítettem Misty arcát.

            Felemelkedett a combjaim közül és nedves arcát felém fordította. Fölém hajolt és arcát az enyémhez tolta, hogy lenyaljam róla a nedveimet. Imádtam az ízét. Ez után ez lett a kedvenc szexuális élményem.

– Tudtam, hogy egy mocskos kis ribanc vagy – mondta Misty sértetten. – Tudtam, hogy el tudom érni, hogy megtegyél nekem bármit. Egy ócska kis ringyó vagy. Tudtam. Rávetetted magad Julie-ra. Most biztos össze van zavarodva.

Ledöbbentem. Ahogy rá nézett, megértettem, hogy épp most győzi meg magát, hogy minden az én hibám.

– Miről beszélsz?

– Takarodj a házamból, és ne merészelj többé az én vagy a barátnőm közelébe jönni! Még csak hozzánk se szólj! – indult a fürdőszoba felé, és becsapta az ajtót. Csak ültem az ágyon, orromat megtöltötte a szex illata, elmémben pedig zavaros gondolatok kergetőztek. Mocskosnak éreztem magam. Mintha csak valami megbocsáthatatlant tettem volna. Rám szakadt az elmúlt két nap minden érzése, és sírva fakadtam. Hallottam, ahogy Misty nevet a fürdőszoba-ajtó másik oldalán. Még mindig zokogtam, miközben magamra rángattam a ruháimat és kiléptem az ajtón. El kellett takarnom az arcom, hogy Misty apukája ne vegyen észre semmit, amikor elköszönök és kiszáguldok a bejárati ajtón.

Folytatása következik!

Az új lány 7. fejezet - Igaz barát, és még több

Előzmény: Az új lány 1. fejezet - Az új iskola

Közvetlen előzmény: Az új lány 6. fejezet - Önfelfedezés

Írta: YKN4949

Fordította: Sinara

Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. július 21.

********************************************************************

            A következő pár hónap szinte már összefolyt. Nem mintha ez rossz lenne, de a mindennapjaim lassan beleülepedtek egyfajta rutinba. Szinte minden szabadidőmben a barátaimmal lógtam, nem jöttem ki jól a szüleimmel, és szinte minden fennmaradó időmben maszturbáltam, hogy enyhítsek egy kicsit a rám nehezedő nyomáson. Ez egy nagyon-nagyon boldog időszaka volt az életemnek.

            Őszintén kimondhatom, hogy Tara volt a legjobb barátom. Ha valami miatt nem volt együtt a csapat, mi akkor is egymással voltunk. Megismertetett a különböző együttesekkel, akiknek szerette a zenéjét, és végül már odáig is eljutottunk, hogy többé nem csak ütemtelen ricsajt hallottam belőle. Még élvezni is kezdtem. Cserébe megtanítottam neki, hogy étkezzen helyesen és elvittem kondizni, amitől hihetetlenül jó alakja lett, és biztosra veszem, hogy könnyedén levert volna teniszben. Bár Tarával a legjobb barátok voltunk, továbbra is úgy éreztem, le kell nyűgöznöm Julie-t, jobban, mint bárki mást. Azonban úgy tűnt, neki is tetszik, hogy ennyire jóban vagyunk Tarával. Ez levett némi terhet a válláról, és kicsit többet lehetett Misty-vel kettesben, akit szemmel láthatóan jobban bírt, mint minket.

            Minden a lehető legjobban ment, egészen addig a bizonyos napig január közepén, amikor az egész világ, amit felépítettem magam körül az elmúlt hónapokban, darabjaira hullott. Egy szombati estén kezdődött. Aznap kicsit későn értem haza Tarától, és már mindkét szülőm a nappaliban ülve várt. Gyorsan beköszöntem nekik. A szüleim elég sokat veszekedtek mostanában, és rögtön láttam, hogy most is éppen el vannak merülve az egyik ilyen „beszélgetésükben”. Azonban anyukám rögtön utánam szólt.

– Shae! Gyere csak ide!

A hangja feszült volt, mintha csak alig tudná visszatartani a robbanást. Már attól féltem, azt fogja mondani, el fognak válni. Letettem a táskámat az ajtónál, és bementem a nappaliba.

– Igen? – kérdeztem türelmetlenül. Anyukám rögtön felpattant és pofon ütött. Megtántorodtam és leroskadtam a székbe. Nem fájt annyira, de nagyon meglepett.

– Ne merészelj így beszélni velem! – sziszegte. Apukámra néztem, de ő tudomást sem látszott venni az egészről. Csak bámult ki az ablakon.

– Mi a franc bajod van? – nyögtem fel. Kissé olyan érzésem volt, mintha a szerepek felcserélődtek volna. Tett egy lépést felém, én pedig felszegtem az államat. Az egész helyzet annyira bizarr volt. Az anyám nem szokott így viselkedni. Valami tényleg felhúzhatta.

– Hogy magyarázod ezt? – vett elő egy doboz cigit és egy üres vodkás üveget az asztal mögül.

– Nem tudom – válaszoltam. Egyértelműen túlreagálta az egészet.

– Tudtam, hogy ez lesz a vége. Befested a hajad, úgy nézel ki, mint egy narkós, de én nem szóltam semmit. Minden idődet házon kívül töltöd, és én nem mondtam semmit. Úgy káromkodsz, mint egy kocsis, én meg csak nevettem rajta. A legjobb barátod egy rakás szerencsétlenség és… – Ezt már nem hallgattam tovább. Felálltam, és hangosan rá üvöltöttem:

– Ne beszélj így róla! – Ő is meghökkent a dühömtől. Még talán meg is ijedt.

– Kifelé a házamból! Ha egy mocskos ribanc akarsz lenni és egy ilyen rakás szeméttel lógni, én leveszem rólad a kezem – üvöltötte, és az egész teste remegett. Apukám eközben továbbra is csak kifelé bámult az ablakon, egy mókust figyelve, ami épp átszaladt a kerten.

– Rendben – mondtam. – De tudd, ha elmegyek, nem is jövök vissza.

– Ezt a kockázatot vállalom – mondta anyám. Ez tényleg fájt. Nem is értettem igazán, mi a baja. Eddig is tudtam, hogy nem kedveli a barátaimat, az ivást pedig egy anya sem szereti, de ez már azért túlzás volt.

– Viszlát a pokolban – kaptam fel a táskámat, és elővettem belőle egy papírt. – Amúgy meg, ma volt bizonyítványosztás. Itt vannak a jegyeim. Mind ötös, kivéve a három csillagos ötöst. Szóval, itt van a te rettenetes lányod.

Az arcába vágtam a papírt, majd kirohantam a házból. A szemeim megteltek könnyel, mire elértem a kocsimat, és elhajtottam. Valószínűleg már régóta fortyogtak benne ezek, de nem volt képes úgy megbeszélni velem, mint egy felnőttel. Most meg valami apróságon kiborult, és úgy viselkedik, mint egy eszelős. Örültem, hogy nem kell ott lennem, de ötletem se volt, most hova mehetnék.

            Kitöröltem a könnyeimet a szememből, és elhatároztam, nem fogok többé emiatt sírni. Mostantól a magam ura vagyok. Végiggondoltam a lehetőségeimet. Elmehetnék Taráékhoz, de ők már így is eléggé szűkösen vannak, és amúgy is túl dühös voltam ahhoz, hogy most lássam őt. Féltem, hogy valami olyat mondanék, amivel megbántanám. Mehetnék Misty-hez, de ő valószínűleg csak azért engedné meg, hogy ott maradjak, hogy ezzel is dühítse a szüleit. Őszintén nem akarná, hogy ott legyek. Szóval maradt Julie. Talán ő volt a legjobb választás, úgyhogy arrafelé vettem az irányt, amilyen gyorsan csak tudtam.

            Amikor oda értem, kiugrottam a kocsiból, és rátenyereltem a csengőre, addig nyomva, amíg Julie ajtót nem nyitott. A haja nedves volt, és egy törülközőt csavart a teste köré. Zavarodottan nézett rám. Egyértelmű volt, hogy a zuhany alól ugrasztottam ki, amitől hirtelen rám szakadt a bűntudat.

– Mi… mi történt? – kérdezte értetlenül.

– Anyám kirúgott otthonról – kezdtem bele a történetbe, ő pedig megértően végighallgatott.

– Szerintem jól tetted, hogy kiálltál Taráért, meg értünk, többiekért. Senki sem tudta volna meg az ellenkezőjét sem – vidított fel kissé.

– Köszi – pirultam el.

– Gyere be! Még meg kell szárítkoznom és felöltöznöm, de maradj csak itt éjszakára. A szüleim megint házon kívül vannak. Valami swinger partin lehetnek, vagy hasonló szarságon.

Felnevettem, és követtem őt be a házba. Bementem a szobába és leültem. Ő visszament a fürdőszobába, hogy húsz perc múlva a megszokott Julie formájában térjen vissza. A haja már száraz volt, a sminkje pedig tökéletes. Rózsaszín pizsamanadrágot és fekete trikót viselt melltartó nélkül. Gyönyörűen nézett ki.

Kaya Scodelario alias Julie

– Jó gatyó – mosolyogtam. Julie mindig azt mondogatta, hogy a rózsaszín buzis szín, de mégis mindig hordott magán valami ilyet.

– Pofa be! – vágta a képembe a vizes törülközőjét kacagva. – Éjszaka senki nem lát. Nem kell, hogy jól nézzek ki.

– Nos, pedig jól nézel ki.

– Köszi – horkantott. Pedig komolyan gondoltam.

Rendeltünk kínai kaját, és néztünk egy kis tévét, valójában csak azért, hogy ne legyen csend. Egy idő után már el is feledkeztem a problémáimról, és csak jól éreztem magam. Jó volt érezni, hogy Julie megbecsül. Azonban lassan kezdett késő lenni, és ő azt mondta, már eléggé fáradt. Én is hasonlóképp voltam.

– Hol alhatnék? – néztem át az ajtón a biliárd szoba felé.

Egy pillanatig gondolkodott.

– Ha nem forgolódsz túl sokat, maradhatsz itt velem.

– Köszi – mosolyogtam. Az ágya nagy volt és kényelmes. Simán elfértünk rajta ketten. Adott nekem egy pizsamanadrágot, én pedig gyorsan letoltam a szoknyámat, hogy felvehessem. Levettem a melltartómat is, úgyhogy én is pont olyan összeállításban voltam, mint Julie. Bemásztam mellé az ágyba, ő pedig oldalra fordult, hogy lekapcsolja a lámpát, és magunkra húzta a takarót.

– Még egyszer köszi – mondtam. Tényleg hálás voltam, amiért beengedett az otthonába.

– Nem tesz semmit – válaszolta. Mindig is kényelmetlenül érezte magát a hálálkodástól.

Lassan de biztosan ránk telepedett az álom.

            Néhány óra múlva felpattant a szemem. Nem tudom pontosan, mi ébresztett fel, de eléggé furán éreztem magam. Éreztem, ahogy Julie teste fészkelődve az enyémhez préselődik. Ami pedig még meglepőbb volt, a bal keze az én tagjaimon kalandozott. Mélyen benyúlt a felsőm alá, ujjai pedig a mellbimbóimmal játszadoztak. Csodálatos érzés volt. Egy pillanatra nem is tudatosodott bennem a helyzet abszurditása. Hirtelen ráeszméltem, hogy a barátom mennyire felizgatott.

– Julie – suttogtam halkan. – Julie!

– Mi az? – szólalt meg, felfedve, hogy eddigi tettetésével ellentétben nagyon is ébren van, és pontosan tudja, mit csinál.

– Mit művelsz? – kezdtem kicsit hangosabban beszélni.

– Nem tetszik? – kérdezte, miközben két ujja közé szorította az egyik bimbómat, amitől hangosan felnyögtem.

– Nem tudom – mondtam, miközben az agyam sebesen zakatolt. Ez viszont nem állította meg őt. Most a másik mellbimbómon éreztem sima tenyerét. Apró köröket rajzolt bizsergő bőrömre. Éreztem, hogy a testemen végigáramlik a vágy. Nem tudtam gátat szabni a nyögéseimnek, és hallottam, ahogy Julie ettől felkuncog.

– Tudtam, hogy szeretni fogod – mondta.

– Miért csinálod ezt? – ziháltam, remélve, hogy nem bántom meg ezzel. A szemeim ismét lecsukódtak, és az egyetlen dolog, amit érzékeltem a világból, Julie érintése volt.

– Nem tudom. Te nagyon vonzó vagy. Én meg ki vagyok éhezve. Amellett pedig, szeretek játszadozni – jelentette ki rezzenéstelen hangon, miközben tovább simogatott. A másik keze közben beletúrt a hajamba.

– Csináltad már lánnyal azelőtt? – kérdeztem, azon merengve, mit érthet „játszadozás” alatt.

– Talán – válaszolta, amit én egyértelmű igennek vettem.

– Kivel?

– Nem fogom kiteregetni a szennyest, ha erre vársz[1] – mondta, lassan visszahúzódva, hogy a hátamra tudjak fordulni. Kihúzta a kezét a felsőm alól, mire én csalódottan felnyögtem. Erre ő halkan felnevetett, és megpaskolta a hasam. – Nyugi! Nem megyek sehova.

Julie feltápászkodott, és a térdeire emelkedett az ágyon velem szemben. A térdeimre tette a kezét, és óvatosan szétnyitotta őket. Közéjük csúszott, és lehúzta a nadrágomat. Megkért, hogy üljek fel, én pedig engedelmeskedtem. Két ujja közé fogta a felsőm szélét, és felhúzta azt a nyakamig. Hátravetettem a fejem, amitől a melleim kidomborodtak.

– Csodaszép cicijeid vannak, Shae – mondta, amitől elpirultam. Már nem is gondolkoztam. Minden szerepet átvettek az érzések és a hormonok. Én pedig nem tiltakoztam. Csak figyeltem, ahogy Julie lehúzza a saját felsőjét, és a padlóra hajítja, feltárva gyönyörű melleit. Kicsik voltak, de a bimbói hosszan felágaskodtak a bennük csillogó piercingekkel. Kinyújtottam a kezem, és gyengéden megszorítottam őket. Hihetetlen érzés volt. Mintha magamat érinteném, de mégis más. Hagytam, hogy a piercingek himbálózzanak az ujjaim között. Julie háta megfeszült, és éreztem, ahogy mellei egyenletlenül remegnek a nyögésektől. Gyengéden megszorítottam őket, és ingerelni kezdtem a mellbimbóit.

            Nem sokkal később Julie megfogta a kezeimet, és letolta őket a testem mellé. Rám mosolygott, küldött felém egy csókot, majd felkacagott. Aztán előre hajolt, kezeit mellém támasztva. Olyan gyönyörű volt az arca, ahogy lenézett rám. A mellei felettem lifegtek. Még sosem éreztem ilyen heves vágyat életemben.

– Szólj, ha már nem bírod ki, és abbahagyom – mondta, mire én habozva bólintottam. Ebben a pillanatban el sem tudtam képzelni, hogy lenne olyan helyzet, amit nem tudnék kezelni.

Julie előre hajolt. Orromat megcsapta parfümjének és teste izgatott kipárolgásának illatának keveréke. Teljesen elkábított. Ajkaink találkoztak, én pedig lehunytam a szemeim az élvezettől. Egy rövid ideig csak az ajkaink léteztek, ahogy egymáshoz préselődtek. Aztán éreztem, hogy a nyelve az ajkaimhoz ér. Kinyitottam a számat, és engedtem, hogy behatoljon. Hosszan időzött ott, miközben mellei alig egy ujjnyira ringtak az enyémektől. Végül, nagy sokára, a csók véget ért.

– Ez csodás volt – mondtam, mire ő hangosan felnevetett. – Mi az?

– Olyan közhelyes vagy – mondta ridegen, mire durcásan felfújtam az arcomat. Erre csak a szemeit forgatta. – De épp ezért nagyon édes is.

Ez épp elég volt, hogy kibékítsen. Ismét előre hajolt, és testünk összesimult. Mellei a csípőmhöz préselődtek, amitől szinte már felforrt a vérem. Kezeit a két oldalamra tette, majd a szemembe nézett. Rá mosolyogtam, mielőtt ismét lehajtotta volna a fejét, ráhajolva az egyik kemény bimbómra. Mintha áramütés ért volna. Az egész testem remegett. Nyelve hosszan játszadozott a bimbómmal, amitől érzékeny bőröm szinte már tüzelt. Ujjai közé fogta a másik bimbómat, és gyengéden morzsolgatni kezdte. Néhány perc után váltott, és most a másik mellemet kezdte szopogatni.

            Néhány perc múlva ismét felemelkedett. Halkan nyögtem, mire ő ismét felnevetett. Szó nélkül megragadta a nadrágomat, és lehúzta rólam. Éreztem, ahogy testemet simogatja a hideg levegő. Teljesen lebénultam, mert tudtam, mi következik most. Miután lehúzta a nadrágomat, már teljesen meztelenül feküdtem előtte.

– Szerintem nagyon szexi, hogy borotválod magad – mondta, mire én elpirultam. Bár a hangja egyszínű volt, sütött belőle a szexuális hév. Imádtam.

            Ismét előre hajolt. Összezavarodtam a helyzettől, de aztán megvilágosodtam. A bal mellbimbója az ajkaimhoz simult, én pedig kinyitottam a számat, hogy befogadjam azt. A piercingje hideg volt, de hosszú bimbói forróak. Mélyről jövő nyögések hagyták el a torkát, ahogy szopogattam, lehunyva a szemeimet.

            Egy pillanat múlva összerázkódtam, amikor apró érintést éreztem a csiklómon. Szemeim felpattantak, és Julie mosolygó arcába néztem. Rájöttem, hogy az ő ujját érzem. Gyengéden masszírozni kezdte a csiklómat az ujja hegyével. Leírhatatlan érzés volt. Az egész testem megmerevedett, ahogy ismét a számba vettem Julie mellbimbóját. Továbbra is apró köröket rajzolt a csiklómra, én pedig éreztem, ahogy nő bennem a vágy.

            Hirtelen Julie visszahúzódott, és a mellei automatikusan kicsusszantak a számból. Kinyitottam a szemem és rám bámuló arcába néztem. Kisöpörte a haját az arcából, és olyan ártatlanul nézett rám, amit korábban el sem tudtam volna képzelni tőle. Mindkét keze az ölében pihent, miközben egy ujja továbbra is a csiklómmal játszadozott.

            Majd megéreztem valami mást is. A másik keze a puncimra simult, ujjaival gyengéden körberajzolva a barlang bejáratát. Olyan hangosan nyögtem fel, hogy le kellett nyugtatnia, miközben halkan kuncogott. Néhány pillanat ilyetén izgatás után lassan betolta egyik ujját lüktető nyílásomba. Tovább ingerelte a csiklómat, miközben ujja centiről centire tűnt el bensőmben. Fellöktem rá az ágyékomat, hátravetve a fejemet.

            Meg kellett küzdenie azért, hogy uralni tudja a helyzetet, de kiváló munkát végzett. Hevesen mozgatta bennem az ujját. Most már szüntelenül nyögtem, és ereimben mintha már forró láva áramlott volna vér helyett. Megragadtam őt és magamhoz vontam, hogy hevesen szájon csókoljam. Ő is visszacsókolt, puha ajkait mozgatva az enyémeken, amitől csak még jobban beindultam. Észre sem vettem, mikor értem fel a csúcsra, csak amikor már az egész testem remegett a kéjtől. Amikor kiteljesedett a gyönyör, csak nyögtem és rázkódtam, képtelenül a gondolkodásra. Még egyszer felsikoltottam, majd zihálva elnyúltam az ágyon.

– Hihetetlen vagy – nyögte Julie, miközben mellém roskadt. Egymás felé fordítottuk az arcunkat, és ismét csókolózni kezdtünk. – Szórakozzunk egy kicsit!

– Azt hittem, ez épp elég szórakozás – nevettem. Felkelt az ágyból, majd elkezdett táncolni, amitől a mellei hevesen ringtak. Fura tánc volt. Nevetséges, de ugyanakkor hihetetlenül szexi is. Lassan rázta a csípőjét, így letornázva magáról a nadrágját, míg az teljesen el nem nyúlt a padlón. A puncija egyszerűen gyönyörű volt. Egy apró, jól karban tartott kis szőrpamacs volt csak látható csupaszra borotvált bejárata felett. A számban összefutott a nyál a látványától. Azon merengtem, vajon mit tervez.

            Fölugrott az ágyra, így már lábai a két oldalam mellett emelkedtek. Kezét a csípőjére tette, és lenézett rám. Szélesen vigyorgott, majd ismét küldött felém egy csókot, hogy aztán megforduljon, formás fenekét mutatva felém. Letérdelt, és előre hajolt, így ismét megpillanthattam rózsaszín punciját a melleim felett. Mielőtt ráeszméltem volna, már az arcomba is tolult. Orromat betöltötte nedvei illata. Teljesen elkábított. Még egy kicsit hátra dőlt, és mielőtt feleszméltem volna, ágyéka már csak egy arasznyira volt az arcomtól.

            Hirtelen megéreztem haját szétterülni a combjaimon, ahogy az arca közéjük fúródott. Széttártam a lábaimat,hogy utat engedjek neki a nyílásomhoz. Csak bámultam legtitkosabb testtáját. Lenyűgözött a szépsége. A saját puncimat undorítónak gondoltam, de az övé egyszerűen gyönyörű volt. Hangosan beszívtam a levegőt, majd lassan felnyögtem. Hallottam, ahogy Jule kuncog, miközben tovább izgatta barlangom bejáratát.

            Mindenemet forróság öntötte el, és a csípőm önmagától lökődött előre. Elhatároztam, hogy viszonzom a szívességet. Ráleheltem ágyékára, majd gyengéden megcsókoltam szeméremajkait. Egész teste remegett. Tudtam, élvezi. Nem igazán tudtam, mit is csinálok, miközben nyelvem testébe mélyesztettem.

            Az íze mennyei volt. Egyszerre volt sós és egy kicsit édes. Pontosan olyan volt, mint amilyenre az ember számít. Átkaroltam a derekát, és tovább nyaltam őt. Az arcomhoz dörgölte ágyékát, én pedig tovább gyorsítottam a tempón. Mélyen belé hatoltam a nyelvemmel, amitől ő csak még hevesebben pumpálta felém a csípőjét. Hangosan nyögött, miközben ő is tovább nyalta az én puncimat.

            Mindketten ugyanafelé a cél felé haladtunk, és ezt pontosan tudtuk. Nagy sokára mindkettőnk testét hatalmába kerítette a gyönyör. Hihetetlen, semmivel össze nem hasonlítható érzés volt. Mintha az egész testem cseppfolyóssá vált volna. Még percekig feküdtünk így összefonódva, míg az utolsó görcsök is el nem múltak. Végül legördült rólam és csak zihálva feküdtünk egymás mellett.

            Pár pillanat múlva megfordult, és hozzám simult. Átkarolta a mellkasomat, és megcsókolta az arcomat. Eddigre már visszatértek az érzékeim, és rádöbbentem, mi is történt. Soha még csak eszembe sem jutott, hogy lefeküdjek egy lánnyal. Pláne, hogy ez legyen az első igazi szeretkezésem. Ráadásul egy jó barátommal. Hihetetlenül furcsa volt. Nem mintha megbántam volna. Csak letaglózó érzés volt. Mocskosnak éreztem magam, de más részről meg imádtam. Julie szájon csókolt, és éreztem saját nedveim ízét az ajkain. Gyengéden megmarkolta a melleimet, majd rám mosolygott, ahogy lassan ismét lecsukódtak a szemeink és álomba merültünk.

Folytatása következik!

---

[1] Eredetileg azt mondja, hogy „I don’t kiss and tell”, ami szó szerint azt jelenti, hogy „nem csókolok és mondok”. A „kiss and tell” (csókolni és mondani) egy angol kifejezés, ami valakinek a szexuális szokásainak a szétkürtölését jelenti, általában bosszúból.