A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szexjárat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szexjárat. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 29., vasárnap

Szexjárat 21. rész - Dupla-popsi

Írta: Marokfegyver

***********************************************************************

Dupla-popsi kitörő örömmel borult a nyakamba. Mintha évek óta nem találkoztunk volna, pedig néhány napja együtt buliztunk – azaz mégsem együtt, csak ugyanott –, egy hatalmas ház valamennyi szintjén.
– Sokat gondolkodtam, hogy mit akarhatsz. Nagyon rejtélyes voltál a telóban.
– Kíváncsi vagyok, mire jutottál, hátha már nem is kell mondanom.
– Van egy tippem… – Ferire sandított, aki zavartan toporgott mellettem. – Bejöttök?
– Nyugodtan mondhatod a kollégám előtt, de nem szoktad te visszafogni magad! – Beléptünk az apró lakásba.
– A bulival kapcsolatos? – kezdett találgatni Dupla-popsi.
– Igen, bulival… – csodálkozott Feri.
Ez így nem lesz jó!  Nem kellene kiderülnie – legalábbis Feri számára semmiképpen –, hogy ők ketten nem ugyanarról beszélnek.
– Innátok valamit? – kérdezte a lány.
– Mi nem… – Feri hatásszünetet tartott, mert ez is része a naponta elsütött viccének. – Mi nem… utasítjuk vissza!
– Mit kértek?
– Mid van?
– Bármi, ha segítesz kihúzni a dugót! – Dupla-popsi kézen fogott, és a lakás egy másik helyisége felé húzott, vagy inkább vonszolt.
Feri még utánunk szólt:
– Ha ki akarod húzni, ahhoz előbb be kell dugni!

*

Másfél órával korábban…
Az irodaházban még heves jövés-menés tapasztalható, de alapos megfigyelő észreveheti, hogy minden lassul egy kicsit, ahogy közeleg a munkaidő vége. Ez persze csak fikció. Mert ugyan kinek lenne kedve alapos megfigyelésbe kezdeni, közvetlenül a munkaidő vége előtt?
Feri nyüzsgött csak. Hallottam, hogy már mindenütt keresett, kérdezősködött utánam, csak éppen azt az egy helyet hagyta ki a kutatásból, ahol egész délután tartózkodtam: a főnök irodáját.
– Mi az a sürgős? – kérdeztem.
– Kellene egy csaj!
– Válassz! – mutattam végig a folyosón, ahol legalább nyolc, különböző paraméterekkel rendelkező nő volt egyszerre látható.
– Buliba kellene… – Ebből már sejtettem, hogy mit tervez, hiszen egy hasonló beszélgetés lezajlott nemrég köztünk. Hagytam, hadd fejtse ki. – Igazi szexbuli, oda nem vihetem el a barátnőmet, mert mindenki megkeféli.
– Értem. Te nem dugni mész?
– Az más. Ne tegyél úgy, mintha nem értenéd! Elviszek egy csajt, akit nem sajnálok, közben megkefélek három másikat, ez a lényege. De egyedül nem lehet menni.
– Mindenki olyan csajt visz, akit bedob a közösbe?
– Na, látod, hogy érted? Tudsz ilyet?
Úgy tettem, mintha gondolkodnék, aztán kiböktem:
– Nem.
– Megvan még az a szőkeség? – kérdezte ravaszul.
– Lenne eszed!
– És valami ötleted…? Menjünk el négyen!
– Úgymint… Ki az a négy?
– Te, én, meg még két csaj.
– Ez egyre szebb. Olyan, mintha kérnél pénzt, hogy meghívj egy sörre. Szóval már két csajnál tartunk? – Tettem néhány lépést, jelezve, hogy befejezettnek tekintem a beszélgetést.
Nem hagyta lerázni magát: jött utánam.
– Neked annyi albérlőd volt már, akik jórészt természetben fizettek. Ilyenkor nem találod meg őket? – bosszankodtam.
– Azok csak pénzért vállalnák.
– Na és? Egyet fizetsz, aztán annyit dugsz, amennyit csak bírsz.
Ezen elmélázott egy darabig. Megkönyörültem rajta, mert eszembe jutott Dupla-popsi az előző heti buliból:
– Annyit megteszek a kedvedért, hogy megkérdezek valakit.

*



Dupla-popsi nem sokat teketóriázott: alig kerültünk ki Feri látóköréből, hozzám préselte kiadós melleit.
– Ez igen! Máris megérte meglátogatni…
– Valld be, hogy ezért jöttél! – fenyegetett.
– Ha már így rákérdeztél…
– A barátod is akar valamit? – kérdezte Dupla-popsi, és szabaddá tette a súlyos ciciket.
Valamit válaszolni akartam, de a hangok valahol a torkomban rekedtek.
Már a legelső találkozásunkkor – amikor egy utazás alkalmával előadta mosógépen-hasalós esetét több sráccal –elképzeltem a látványt, és a három-négy-nyolc pasit – nem derült ki a pontos számuk – nem azért irigyeltem, hogy hátulról beakasztottak Dupla-popsinak, hanem – ha eszük volt – megmarkolhatták a melleit. Igazi különlegesség, unikum. Mit meg nem tennének – és meg is tesznek sokan ilyesfajta díszekért –, amikor pénzt nem kímélve, műanyagból megépíttetik maguknak!?
Persze, hogy nem bírtam ki, hogy meg ne fogjam.
– Elmondod, hogy mit szeretnétek?
Ha olyan egyszerű lenne ilyen helyzetben beszélni! Rég elfelejtettem már Ferit is, a jövetelünk célját is.
Közelebb húzott a vörös takaróval borított ágyhoz és leült elém.
– Nos? – faggatott.
Dupla-popsi feltalálta a vallatás leghatékonyabb módszerét. Kitüntetést a mellére!
– Lesz egy buli – kezdtem –, amire a kollégám el szeretne menni, és kellene mellé egy kísérő.
– Hogy el ne lopják? – nézett felfelé a lány, és elkezdett simogatni nadrágon keresztül.
– Ellenkezőleg! Azt szeretné, ha többen is ellopnák, vagy kikölcsönöznék, de ehhez kell egy partner, mert kettesével… – Kicsit elakadt a szavam, mert elővette a farkam, és az arcához szorította. –… érvényes a meghívás.
– És én lennék az a kísérő?
– Ha lenne kedved… De most nem akarlak beszéltetni – tettem hozzá gyorsan, mert a szája veszedelmesen közel járt.
– Várj egy kicsit, még elmondom, amit akarok! Gondolom, amíg a haverod végigtunkolja a bulit, addig engem is meg akar majd mindenki kefélni. Jól látom a helyzetet? Na, most te beszélsz! – Mintha el akarna nyelni, mélyen beszippantotta a falloszomat, és módszeres kezelés alá vonta.
Nem szívesen fogtam hozzá a válaszhoz, de tartottam tőle, hogy késlekedésem esetleg újabb kérdéseket vet fel, amihez fel kellene függesztenie a mostani tevékenységét.
– Igen, ez egy olyan, dugó-buli, ahová azért megy az ártatlan koma, hogy minél több idegen nőt megtapasztaljon, de ő is visz magával egyet mások számára. – Nem sikerült hosszabban kifejteni a témát, de Dupla-popsit látszólag kielégítette a felelet, mert nem szólalt meg.

Úgy éreztem, hogy ez jár nekem – hiszen abban a bizonyos buliban, amelyből mindketten kivettük a részünket, valahogy kimaradt a közös akció –, ezért megfogtam a lány bólogató fejét, amint távolodás-félét észleltem. Az ágy legszélén ült, én a széttett lábai között álltam, és hol a mennyezetet, hol a rezgő melleit bámultam.
– Hát ti?... – Feri állt az ajtóban, és olyan csodálkozó szemeket meresztett, mintha még sosem látott volna ilyesmit, vagy nem éppen ő mesélné gyakran, hogy a barátnője reggelente ilyesféle előzményekkel engedi munkába. 
Nem tudtam, mit válaszolhatnék kollégám bugyuta kérdésre, de Dupla-popsi integetett neki.

Folytatása következik!

2013. szeptember 2., hétfő

Szexjárat - Bevezető, előszó, utószó, fülszöveg, előzetes, összegzés... stb. helyett

...a Szexjárat
1. - 20. fejezeteihez

Írta: Marokfegyver

Hétfő reggelt volt.
Lehetett volna bármelyik napja a hétnek, ha az előzményeket tekintjük, mégis egészen biztos vagyok hétfőiségében.
Valamikor éjfél után – a szokottnál korábban – értem haza a rendszeres összejövetelek egyikéből, rendkívüli iramban igyekeztem kipihenni magam, aztán reggel a megszokott, rutinos mozdulatokkal készültem. Akkor még nem sejtettem, hogy ez a nap más, mint a többi, még a hétfők sorában is kiemelkedik.
A mindig zsúfolt buszmegállóból felvettem egy – kivételesen – magányosan ácsorgó lányt, és szinte szótlanul autóztunk. Másnap ugyanott állt... és ettől kezdve mindennap.
Néhány közös út után magától adódott az elnevezés: szexjárat. Ez egyben az irányt is jelezte, a célban pedig biztosak voltunk:
– Ártatlan játék, de... izgató! – Egyre jobban érdekelt, hová is jutunk.
– Nem próbáltad még? Mesélünk kölcsönösen valamit, akár igaz, akár nem.
– Tényleg! Én nagyon szeretem a kamaszkori sztorikat, olyan ártatlanok még, de nagyon is szexisek. Ki kezdi?
– Úgy illik, hogy először te mondd, nehogy zavarban legyek az elsőségtől!
Felváltva meséltünk erotikus élményeinkről, egyre nyíltabban, és annyira rövid lett egy-egy utazás, hogy már gyanakodtam a két város egybeolvasására! Kitehettük volna a kocsi oldalára a piros karikát.
– ...Valaki már zuhanyozott, még meg is jegyeztem magamban, milyen fehér a feneke, és tudat alatt biztos észleltem, hogy nőnemű, különben nem is néztem volna oda, amikor megfordult… cicijén, hasán, combja belső felén folyt le a hab, egy igazi, élő csajszi állt ott.
– Ki volt nagyobb zavarban?
– Hát... én… Próbáltam elszakítani a tekintetem a ciciktől, de nem nagyon akart sikerülni, valamit motyogtam, és hátráltam vissza az öltözőbe. Utánam szólt: „Ugye, nem mondod el senkinek?” Azt, hogy zuhanyozott? Ugyan, miért mondanám el… Inkább arra gondolhatott, hogy pont ilyenkor, amikor nincs is órájuk. „Nem mondom!” nyugtattam meg. „Fürödhetsz ám!” mondta, és kilépett a boxból, fogta a törülközőt, és háttal nekem pirosra dörzsölte a bőrét.
Mariannt különösen az izgatta, ami utána történt, többször is, aprólékosan elmeséltette.
Aztán persze ő következett:
– Enyém sokkal szolidabb, viszont nekem is van zuhanyzósom! – Jobbom végtelenül lassan, mintha lepkét szeretnék megfogni, közelített a combjához. Megállt a levegőben tanakodva, óvatosan leereszkedett középtájon. – Középiskolás szintén, osztálykirándulás. Sok zuhanyrózsa egymás mellett, nyaktól térdig elválasztva, ez is koedukált volt, de belülről bezárható. Betódultunk este, és hiába volt sok zuhany, egyszerre nem fértünk alá. Nem is akartam beállni másik csaj mellé, mint páran tették, sőt mosták egymás melleit egyesek. Így a végére maradtam, de legalább nekem már volt víznyomás, nem csak csöpörgött.
– Az ajtót nem zártad be! – találgattam. Tenyerem felfelé csúszott a végtelen bal comb távolabbi, belső felén.
– Nem hát. Eszembe sem jutott, csak amikor betódult egy csomó srác...
Ahogy Mariann az ajtó bezárásáról, én az esti összejövetelekről feledkeztem meg. Egyszerűen elmaradtak, mert mindent pótolt az a reggeli 20-25 perc. Majdnem mindent. Néhány alkalom után, amikor ismét sikeresen felhúztuk egymás libidóját:
– Előveszem… –  huncutul várta a hatást, a szeme sarkából figyelve.
– Te most miről beszélsz? Nem a cd-kről, ugye?
– Még az előző témánál leragadtam… Szívesen csinálom neked, de nem állhatunk meg, nem akarok elkésni, miattam az idő rabjai vagyunk.
Meredező fák suhantak el mellettünk. Visszafelé azon utazunk! – mutatna rájuk Pistike. Nem voltam ám nagyon zavarban…
– Menet közben?
– Akár… Te nézel előre és vezetsz, a többi az én dolgom...
Újabb reggel. Cicikidobós ruhában ült be mellém.
– Tegnap sikeresen kikerülted a választ...
– Mármint a kedvenceimről? Nem volt szándékos, és tulajdonképpen meg is beszéltük, mindenevő vagyok, de akad olyan is, ami nem izgat.
– A popó?
– Például. Meg a nagyon extrém dolgok talán, de annyira sem érdekel, hogy kipróbáljam, jó-e nekem. De cicimániás vagyok, muti! – hajoltam közelebb, már amennyire vezetés közben szabad.
– Megfoghatod, ha nem nézel ide, vezess rendesen! Punimat is megsimogathatod, jólesik az érintésed.
Néhány nap erotikus autózás után, számomra váratlanul kibővült az utazóközönség: 
Karcsú, formás lábak közeledtek. Négy!
– Megígértem Tündinek, hogy elvisszük, ő osztálytársam és összefutottunk – Mariann behízelgő hangon sorolta.
Látszhatott, nem is igyekeztem titkolni csalódásomat. Ez a szexjárat kettesben már bevált, most meg, amikor kivételesen hazafelé is együtt mehetünk, s a visszaút – amikor nem kell pontos időre megérkezni –  jóval több lehetőséget rejt számunkra… Nem szívesen osztottam meg még ilyen szép lábak tulajdonosával sem!
– Jót nézelődtünk! – mesélte Mariann, miközben elhelyezkedett mellettem. Tünde nevű osztálytársa beült hátulra, középre, épp az ő szemét láthattam a tükörből. – Felpróbáltunk egy seregnyi ruhát, végül nem vettünk semmit, de jól szórakoztunk.
A nők már csak ilyenek, de nem mindig érik be a próbával.
– Bejött velünk a fülkébe az egyik boltos csajszi…
– Hol az egyikünkhöz, hol a másikunkhoz… –  mesélték egymást kiegészítve. – Hordta be és ki a cuccokat. Aztán kint mesélte a másik eladónak, hogy milyen hibátlan, tiszta bőre van mindkettőnknek...
Nem bántam meg, hogy új csaj is csatlakozott hozzánk!
Hamarosan adódott egy lehetőség, ki is használtuk kirándulásra, ezúttal kettesben, amikor Mariannak suli-szünete volt, nekem meg vidékre kellett utaznom. Megmutattam a látnivalókat, még a nudista strandot is.
Úgy tettünk, mintha csak a tényleges vízállást szeretnénk összehasonlítani a rádióban elhangzott adatokkal, lesétáltunk a folyóhoz, és hosszasan néztük a fodrozódó hullámokat.
– Elég feltűnők lehetünk itt sok meztelen ember között – állapítottam meg. – Le kell vetkőznünk, ha el akarunk vegyülni.
– Ha akarod! – egyezett bele Mariann. – Vagy sétálunk egy kicsit a parton?
– Ezt is, azt is....
Ezzel a nap még nem ért véget! Legközelebb alig győztük Tündének elmesélni:
– Mi volt pénteken? Kupiban voltatok?
Mariann volt a soros, a tőle megszokott alapossággal ismertette az események kronológiáját, nem felejtve ki a nudista strandot, sőt még az üzletasszony –  madam –  lányát sem, akit megalapozott gyanúnk szerint a kutyája lefetyelt. És természetes közvetlenséggel így fejezte be a beszámolót:
– Hazaindulás előtt a kocsiban még egy furulyázás történt...
Trióra bővült szexjáratunkban nem nagyon maradtak titkaink egymás előtt.
–  Azzal rontják el a pasik, hogy csak a saját kielégülésük izgatja őket.
–  … és hogy soha nem fogják ezt megérteni, mert nem is érdekli… legtöbbjüket.
–  Szeretném megérteni, engem érdekel! – tiltakoztam sebesen.
– Te érted is! – Mariann simogatással kísérte az elismerést, Tünde pedig bólogatott a tükörben, majd megszólalt:
– Nekem nagyon kell az az érzés, hogy kíván valaki, miattam áll a farka! Szeretem érezni… Az máris lerombolja az élvezetet, ha nem áll, mint a cövek, akkor mit akar tulajdonképpen? Álljon, és kedveskedéssel érje el, hogy én is akarjam! El sem tudom képzelni, hogy lehet egy jót szexelni olyannal, aki tőlem várja, hogy állítgassam… csak a szeme kíván?
Kitaláltuk, hogy Tündénél is találkozunk – nemcsak mindig a kocsiban – amikor tiszta a levegő. Szobájában, az ablaknál állva vártuk Mariannt.
– Figyelj helyettem is! – figyelmeztetett, és leguggolt elém.
Nem értettem ennek a mondatnak a jelentőségét, hiszen Mariannak vélhetően semmi kifogása nem lenne az ellen, ha mi hasznosan töltjük el a várakozás hosszú perceit. Sőt, talán élvezettel hallgatná a részletes beszámolót.
– Nagyon aranyos vagy! – mondtam incselkedve, mire először teliszájjal nevetett, majd kicsit abbahagyva a kedveskedést:
– Most már elhittem, hogy nemcsak a szépségemért kellek, nyugodtam mondhatod, hogy ügyesen cumizok!
A sok utazgatás közben kitaláltuk azt is, hogy szervezünk egy bulit.
– Olyan iííígazit! Olyan mindent bele, mindent szabad! – lelkesedett Tünde, aki a hátsó ülés közepén ülve a két elsőn nyugtatta karjait.
– Sok ilyen van – válaszolt Mariann – de szervezni sem bonyolult.
Végiggondoltuk, kiket hívnánk meg...
– Buli szempontjából?
– Nem is tudnék választani, mert Ildit is szívesen látnám a buliban és … mi lehet a neve?... Dupla-popsi is nagyon jó!
– Dupla-popsi, találó, lehetséges, hogy tetszene is neki az új neve, mert nagyon büszkén viseli a méreteit.
– Ahogy elnézem, sok vállalkozó kedvű csak van köztetek, az is merésznek tűnik  aki a négy sráccal utazott.
– Ki? – nézett végig a csoporton hátulról – Ja, ő a Melinda! Tudod, akinek vágyálma, hogy egyszerre több farkat foghasson.
– Lehet, hogy időközben ez teljesült?...– Erről csak sejtéseink lehettek, de a buli napra gyorsan ideért.
Délután volt még...
– Balkezes vagy? – csodálkozott a srác lefelé nézve.
– Dehogy, csak amaz megfájdult – válaszolt a mellette, felhúzott térdekkel ülő, hosszú, feketehajú lány, egy pillanatra sem hagyva abba a nadrág elejének gyűrögetését.
Az alacsony csaj, aki az előbb beengedett, felkacagott mögöttem, mire a tágas nappali egyik sarkában szétterült, négytagú társaság felnézett, és ki-ki egy biccentéssel, mosollyal vagy csupán egy laza kézmozdulattal üdvözölt.
– Tudjátok, miért jobbra gombolódnak a pasi-nadrágok? – kérdezte a körből a másik lány az izgatottság olyan fokán, mintha a megfejtésen múlna a fődíj. – Hogy be tudjuk csúsztatni a kezünket! – Állítását szemléltetni akarta a közelében, tőle balra ücsörgő srác farmerén, ám ehhez előbb le kellett húzni a cipzárt... 
Így kezdődött... Este pedig a folytatás:
– Bírod még? – szólítottam meg Melindát ismerkedésképpen, hiszen eddig nem beszéltünk még egymással, bár érdekes dolgokat hallottam róla a többiektől.
Úgy zavarba jött, mintha nem lenne mindenki számára egyértelmű, mit csinál csuklóig elmerülve a tőle jobbra-balra terpeszkedő srácok nadrágjában.
– Miért nem veszed elő? – érdeklődött Mariann is. – Biztos nem bánná senki!...
A társaság tagjai el-eltünedeztek, én is Tünde szobájában kötöttem ki. Vadonatúj ismerősöm, Emese egy vibrátort fedezett fel.
Egy darabig kíváncsian nyomkodta a bugyijához, mind lejjebb eresztve, szinte ráült az apró, rózsaszín rúdra, le-fel mozgatta, majd elhomályosult a tekintete, és vett néhány hangosabb adag levegőt. Úgy tűnt, mintha önmagán kívül mindent kizárva belefeledkezne a játékba – ám valahogy jelezni akartam, hogy ne zavartassa magát, és én azért csendben, de megértően mellette állok –, végigsimítottam a haján és a vállán. Hálás pillantást vetett rám, és tekintetét visszafordította a markában tartott, rezgő botra...
Később Mariann, állandósult kellékével, az üresnek tekinthető poharával és egy párásfalú sörrel mellém húzódott, utóbbit átnyújtva érdeklődött:
– Emese megvolt?
– A vibrinek… – válaszoltam tartózkodón.
 Haha… Tünde vibrijével dugtad meg? – csodálkozott. – Hát a sajátoddal, az igazival mit csináltál? Kíméled?
– Nem akartam kivenni a szájából…
Ha statisztikailag nézzük, mindenki kielégítette a vágyait, ez derült ki a rögtönzött felmérésből:
– Az mit írjon, aki egyvalakivel többfélét is csinált? – kérdezte a tüsihajú lány.
– Ne dicsekedj! – szóltak rá egyszerre többen is.
– Mert ha volt szopi is és dugás is, akkor mit írjak?
A régen várt és sokat tervezett buli vége egyetlen szóval jellemezhető: végkimerülés.

(A SZEXJÁRAT viszont nem áll le,
 folytatódik a sorozat!)

2013. augusztus 17., szombat

Szexjárat 20. rész - Végkimerülésig

Írta: Marokfegyver

***********************************************************************


Hatan vonatosat játszottak, ám mellőzve ennek bármiféle formalitását vagy kellékét. Még egy vasutas sapkát sem kerítettek maguknak, sőt egyáltalán semmiféle ruhadarab nem rontotta az összképet, ahogy sihuhúztak, egyik kezével mindegyikük saját lába között fogta a mögötte zakatoló vagon kezét, a másikat előre nyújtotta az előző szerelvény lába közé.  Megvártuk, míg elhalad a vonat.
Vicces vendégek a lépcső tövétől egy ajtókilincsig vékony madzagot feszítettek ki, és azon meg lehetett számolni, hány nőnemű résztvevője van a bulinak, mindegyikük bugyiját gondosan felcsipeszezték.
A lépcsősor alatt, egy csillogó fémrúdnál alkalmi rúdtáncbemutató zajlott. A jelenlegi művésznő fejjel alá lógva töprengett éppen, lábai között a csővel, hogy milyen koreográfia szerint folytassa a show-t, hiszen azt az egy-két bámészkodót cseppet sem a mozgás érdekelte, sokkal inkább a fémhez szorított puncija. Kicsit arrébb az egyik srácot kenegették különféle színű anyagokkal, az érdeklődés fokából, a kiválasztott testtájakból – és mivel egy lány saját magára is kent a tubusok és üvegek tartalmából – arra következtettem, hogy ezek később nyalással eltávolíthatók.
Néhány fokkal fentebb Dupla-popsi rendelt. Ezúttal, rendhagyóan nem egy mosógépre hasalva – ahogy a rossznyelvek terjesztik egy korábbi, kitörölhetetlen megmozdulásáról – hanem a két szint között félúton állt rendelkezésre, nevét adó testrészét ajánlva közösségi használatra. A ház tervezői számíthattak a lépcsőzet ilyesforma igénybevételére, mert a szintkülönbséget testhezállón szabták, így a Dupla-popsinak éppen tevékenyen beakasztó, és a tervek szerint őt következőleg kezelésbe vevő is kényelmesen mozoghatott. Ezzel szemben a tervezők nem vették figyelembe az átmenő forgalmat, ezért csupán oldalazva tudtuk a játékosokat megkerülni. A folyamatban lévő fiú nekivörösödve nyomta, nyomogatta be-ki a farkát, míg a várakozó alulnézetből szemlélte, nem látszott rajta türelmetlenség. Dupla-popsi kissé kipirulva, félig tátva maradt szájjal mosolygott ránk. 
Visszapillantva a földszint felé, a bárpult takarásában észrevettem azt a lányt, aki tévedésből, egyedüliként nadrágban jött bulizni. A nadrágot persze már régen lerángatták róla, és most akadályozná is, ahogy térdét vállig felhúzva fekszik, és a punciját tartja egy srác nyelvmunkájához.

*

– Te olyan tisztaságmániás vagy – jegyeztem meg Melindának, hozzátéve: – nagyon helyesen.
Felcsillant a szeme. A fürdőszoba elé értünk.
– Mégis inkább kézzel szeretnéd? – kérdezte. – Azt uuúgy imádom!
– Nem, nem! – tiltakoztam gyorsan. – Csak arra gondoltam, hogy le is fürdethetnénk egymást… előtte vagy közben.
– Zuhany alatt? – lelkesedett. Úgy látszott, hogy bármilyen vizes pozitúra a kedvencei közé tartozik. Egyszerre nyomtuk le a kilincset.
A fürdőszobában első és második pillantásra az tűnt fel, hogy a jobbra lévő mosdókagylóba és a szemközti fürdőkádba vékonyan folydogál a víz. Miután becsuktuk magunk mögött az ajtót, illetve takarásának megszűnésekor vettük észre, hogy a helyiséget már mások használják. És azt a kicsi, de mutatós leányzót is használni akarják, aki délutáni megérkezésemkor beengedett a házba.
Mostani találkozásunkkor meghajolva-támaszkodva, szétvetett lábakkal állt, miközben őt egy másik lány balkarja derekánál fogva ölelte át – így együtt leginkább a magyar kártya valamely lapjára emlékeztettek, amelyen deréktól felfelé tükröződnek a figurák –, és szabad kezével a popsilyukát kenegette, ujjával be-benyúlva, a félgömbökre játékosan rá- rácsapva. Az action harmadik szereplője, egy fiú – a tök felső – látszólag türelmesen várakozott, tekintetével el nem szakadva a lassanként táguló nyílástól.
Melindával legalább mi egymásra néztünk, a többiek nem törődtek velünk.
Úgy helyezkedtek, hogy a fényárban úszó fürdőszobában tévedésből se vetődjék árnyék a kritikus pontra, amely idáig is töméntelen krémet elnyelhetett, s melybe a szakértő alaposságával még további komoly mennyiséget igyekezett beletömködni a fölé hajló lány, akinek – ezt csak ennyi idő után vettem észre – a kisméretű csajszi nemcsak támaszkodott és másik kezével kapaszkodott a kenegetőbe, hanem élénk ujjazással viszonozta a gondosságot. A fiú, sóvár tekintetét leszámítva, magával foglalkozott: görbe falloszát apró rángásokkal tartotta életben.
– Tünde szobájából is nyílik egy zuhanyozó – súgtam Melindának, aki még kissé előre is dőlt a jobb betekintés érdekében, s ha van olyanja, legszívesebben az olvasószemüvegét is feltenné…
Vállat vont, ami azt jelentette számomra, hogy inkább maradna itt, és ez megegyezett az én véleményemmel is. Szótlanul lehúztuk azt a néhány ruhadarabot, ami közös fürdőzésünk gátját jelentheti, majd beléptünk a lekerekített háromszöget formázó, hidromasszázs kádba, ahol nemrégiben Melinda már megfürdetett két – vagy több – srácot. Jártasságában bízva utánoztam a mozdulatait, arra gondolva, hogy olyat úgysem tesz velem, ami neki nem esne jól.
A fiú kifliszerű farkával díjakat nyerhetne péknek tanuló lányok versenyén. Attól tartottam, hogy ha az egyik nyíláson bedugja, a másikon visszakunkorodik.
Melinda egyik kezével falloszom alá nyúlt, megmarkolta a zacskó mögött, közben saját lábfejére irányítva a zuhanyrózsát, ízlelgette, jó lesz-e a víz hőmérséklete. Amint megfelelőnek ítélte, alaposan lelocsolt a langyos permettel, majd átadva a vízsugarat, félflakonnyi, sárga tusfürdőt nyomott a markába.
A kisméretű lány popsija könnyedén elnyelte már az őt kenegető mutatóujjat, a srác, kezében a kiflivel, elégedetten szemlélte. A másik lány az izgalomtól ajkait nyalogatta és harapdálta, combjának belső fele fénylett a kitóduló nedvességtől.
– Ez lesz az! – bíztatta táguló társát. Ledobott egy törölközőt a csempére: – Térdelj le, úgy jobban el tudsz lazulni!
Úgy döntöttem, hogy nem kizárólag Melinda puncijára koncentrálok, cicijeire legalább annyit öntöttem az aranyló tusfürdőből, mint a szeméremdombjára. Ugyanazzal a tempóval mostam körbe-körbe – kiemelt figyelemmel a bimbókra – ahogy a lány keze járt a farkamon. Nem tudnám megmondani, mi nem stimmelt. Hiszen jó volt, a tökéletes testű lány finoman csúszkáltatott a markában, s falloszom úgy feszült, mintha akkor is utat törne magának Melinda ujjai között, ha azok nem nyílnának meg minden mozdulat nyomán… Gépiesen simogattam a tenyerembe illő, lágy ciciket, ám közben azt figyeltem, ahogy a srác kiflije becsusszan a kisméretű lány puncijába, majd rövid ismerkedést követően a hátsó bejárathoz illeszti, és segítője irányításával bevezeti oda.
Két nőnemű vendég tévedt be a fürdőszobába, s miközben alaposan szemrevételezték az eseményeket, folytatták a beszélgetést:
– Csak lehunyod a szemed és élvezed, ne foglalkozz semmivel!
– Könnyű azt mondani…
Megnézték magukat és egymást a hatalmas tükörben, majd egyikük leült pisilni, míg barátnője a kagyló melletti puffra ereszkedett.
– Ott leszek veled és fogom a kezed, vagy amidet csak akarod!
– És ha először te…? – kérdezte a pisilős, és letépve egy darabka papírt, felitatott egy-két kései cseppet.
Még szerencse, hogy ilyen tágasra szabták a tisztálkodó helyiséget, s hogy több is található ebből a típusból a házban, mert így nem jelentett tömegnyomort egy srác megjelenése – aki futtában leöblítette a farkát –, és talán a vendégek többsége nem ugyanerre a fürdőszobára pályázott.
Egyszerre mosogattam simogatva Melinda popsiját és punciját. Úgy tapasztaltam, hogy mégis hajlamos változtatni a szokásán és nem a kezében szeretne elélveztetni, hiszen megremegtek a lábai, amikor elölről-hátulról csakis a punciját kényeztettem.
Amíg a kisméretű lány feneke egyre erősebb döfködésnek lett kitéve, az asszisztenciát ellátó csaj a csiklóját dörzsölgette, és közben sajátján is elvégezte ugyanazokat a mozdulatokat. Ilyen élmény nyomán hajlamos vagyok elhinni, hogy valóban egy lány tudja legjobban, mi kell egy másik lánynak, hiszen bármikor alkalma nyílik ezt saját magán kipróbálni.
Kölcsönösen lemostuk egymásról az aktuális tusfürdő mennyiséget, és mielőtt újabb került volna a farkamra, kihasználtam a pillanatnyi fegyverszünetet:
– Mehetünk Tünde szobájába?
Közelünkben a térdelő trió egyik tagja, aki eddig csak segédkezett az anális aktus kivitelezésében, most hangosan élvezett a látványtól és a saját ujjaitól. A srác megszüntette kiflije szapora mártogatását, komótosan kenegette a kisméretű lány visszafogott terjedelmű popsija völgyébe az előcsalogatott nedveket…
– Baszni akarsz? – kérdezte ismét Melinda. Megtörölte a lábát.
– Majd meglátjuk, mit hozunk ki belőle – válaszoltam szórakozottan, miközben arra gondoltam, hogy talán még ott érjük a lányokat vibri-próbálás közepette.
Nézte a megingathatatlanul meredező falloszomat, játékosan ráakasztotta a törölközőt, majd segített nagyjából megtörölgetni, és vígan elindultunk a folyosón. Akár egy déltengeri standon, egymást deréknál-vállnál átkarolva sétáltunk, meztelenül.
Hasonlóan alulöltözve közeledett szemből Tünde húga – Evelyn –, aki két kísérőjének éppen akkor fejtette ki nézeteit, amikor elkerültük egymást:
– Most mindenkivel nem fogok dugni, mert szétbasztok – kedvesen mosolygott rám – általában ezért választom a szopit… – A folytatást már nem hallottam, mert eltávolodtak, ám úgy becsültem, hogy nem lesz könnyű dolga lebeszélni a két srácot, akik – hozzám hasonlóan – rendkívül feszült állapotban néztek a várható action elé.

*

Tünde szobájában a reméltnél jóval kisebb mozgást tapasztaltunk. Mariann feküdt a méretes ágyon, nagyjából keresztben, felhúzott lábai között egy ismerős fej… Ildi! Ildi, aki Viviennel elindult megnézni a vibrátort, és valamilyen ok miatt Mariann puncijánál kötött ki.
– Vivien? – érdeklődtem a szőke szépségtől, aki elégedett pillantással tekintett felém.
– Járt már itt… – Kezével mutatta, hogy maradt még hely számunkra az ágyon.
Lábai közül Ildi is jelzett valamit, amit úgy értelmeztem, hogy Vivien ott is járt, ahol most az ő nyelve játszadozik.
Úgy tűnt, Melindának kedvére való a helyiség és a helyzet, mert az ágyhoz tessékelt, és gyengéden, de határozottan Mariann mellé fektetett. Megmarkolta a farkam, majd olyan közelről nézegette, hogy csiklandozott a lehelete. Kevés idő elteltével érzetem, hogy meleg helyen járok, ajkai tövig eltüntetnek.
Mariannal fej-fej mellett feküdtünk, egymást néztük. Csücsörítve puszit küldött, majd összeérintettük a homlokunkat.

*

Többször megpróbáltam változtatni a pozíciómon – jó lett volna látni Mariann punciját nyalás közben, és megismerni Melinda más nyílását is a száján kívül –, sikertelenül. Aztán végre Melinda az egyik szándékomat megértette, és felkelni nem engedett ugyan, de óvatosan fölém guggolva, puncijával ráereszkedett nyálban úszó falloszomra.
Mariann a nyakamhoz fúrta kócos fejét, és egyik kezével felnyúlt a lassú ügetésbe kezdő Melinda cicijét megsimogatni.
Vivien és még néhányan berontottak a szobába:
– Majd gyertek le, vibris bemutató kezdődik!
– Szervezünk egy versenyt is! – hangoskodtak, majd továbbálltak.
Egy perc múlva Tünde dugta be a fejét a saját szobájába, mintha csak ellenőrizni akarná, hogy minden vendége felszabadultan szórakozik-e.
A következő látogatókig nem telt el újabb perc.
– Nézd, ha tizennégy faszi van, és ugyanennyi bugyit számoltam meg, az tizennégy puncit is jelent, és minden faszi túlvan legalább három, inkább négy behatoláson…
Majdnem közbeszóltam a beszélgetőknek, hogy én még folyamatban lennék, ha nem is zavartatják magukat, de csak álltak a nyitott ajtóban és egyikük tovább fejtegette a statisztikát:
– … akkor elvileg minden punci is átesett már legalább ugyanennyi befogadáson. Hangsúlyozom: elvileg! Ugyanis tudok négy csajsziról, akik csak egymással szexelnek, úgyhogy a maradék tíz leányzóra eddigre egyenként 5,6 menet jutott…
Végre kívülről becsukták az ajtót.
Nem tudtam ugyan, hogy Melindának én hányadik esete lehetek – gyanítottam, hogy a statisztika ezúttal nem téved –, talán tényleg az ötödik, vagy hatodik… Mindenesetre, eddigi ismereteimre hagyatkozva feltételeztem róla, hogy kézzel intézte el az elődeimet, ezért különösen jól éreztem magam a puncijában. Már egyáltalán nem zavart, hogy lovaglásával passzivitásra kényszerít, sőt gyönyörködtem a mozgó cicik látványában, és örültem, hogy kedvére körözgetve, lassítva-gyorsítva, nyögdécselve és sóhajtozva szinte élvezetének eszközéül használ, miközben Mariannal gyakran egymásra mosolygunk, és figyeljük kapkodó szuszogásunkat.

*

Amikor visszatértünk a földszintre, a társaság még a vibrátoros kaland élményeit értékelte – mint kiderült, minden fellelhető punciban megjáratták Tünde rózsaszín szerkentyűjét –, és többen viháncolva öltözködtek.
Megtalálták ugyanis valahol azokat az alkalmi jelmezeket, amiket Dupla-popsi ötlete nyomán gyártottak előre a lányok, kifejezetten a buliban való viseletre. Az egyszerű, fehér pólók többségén a cicik helye lett kivágva, más vendégek pedig éppen olyat öltöttek magukra, amelyiknek puritán módon csak nyaka, válla és két ujja maradt a designerek ollója nyomán. Előkerültek azok, a lepedőből gyártott kosztümök is, amelyeknek maradt ugyan jelzésértékű eleje és hátulja, ám az oldaluk hiányzott.
Tünde előhozta azt a társasjátékot is, amelyet a buli nyitányául szántunk, és amely időközben jócskán elveszítette jelentőségét. Mert ugyan kit érdekelne már egy-egy ártatlan feladat – ”Vegyél le a partneredről egy ruhadarabot!”  – amikor ilyeneken már spontán módon átestünk.
– Nem azt mondtátok, hogy szexbuli lesz? – hangoskodott Dupla-popsi. – Na, ugye? Én szexbuliba jöttem. Úgyhogy azt csinálok, amihez kedvem van. Te nem?
A választ nem hallottam, nem is igyekeztem megfigyelni, mert egy kérdőívet nyomtak a kezembe. Összeállítója – bizonyára ugyanaz a vendég, aki Melinda lovaglása közben ránk nyitott, és részben az ajtóban fejtette ki elképzeléseit a buli hatékonyságáról – arra volt kíváncsi, hogy ki mennyire elégedett az italokkal, zenével és hasonlókkal, valamint milyen típusú szexben vett eddig részt. A már feltüntetett bejegyzések alapján senki sem tétlenkedett, de – mivel nevet nem kellett írni –, csak tippelni tudtam, ki esett már túl szerencsésen a kilencedik meneten is. Mariann, akitől hozzám került a statisztika, bejelölt négy orális aktust – a kérdőív szerkesztője praktikusan szopásnak és nyalásnak nevezte el –, hármat nővel, s egyet férfival (ez voltam én, megérkezésemkor).
Hamar bejelöltem az adagomat és továbbadtam a lapot.
– Az mit írjon, aki egyvalakivel többfélét is csinált? – kérdezte a tüsihajú lány.
– Ne dicsekedj! – szóltak rá egyszerre többen is.
Az érdeklődő nem hagyta magát:
– Mert ha volt szopi is és dugás is, akkor mit írjak?
– Jelöld be azt, amelyiknél elment a pasi… – javasolták – úgyis ő is azt fogja beírni!
– Akkor se tükrözi a valóságot – értetlenkedett tovább –, mert ha ketten beírjuk ugyanazt a szopit, mintha kettő lett volna, amikor az tulajdonképpen csak egy…
– Majd elosztjuk a végén kettővel – türelmetlenkedett a kérdőív atyja.
– Az úgy nem jó! – zendített rá Dupla-popsi. – Egy hármas szexet akkor a végén másfélnek fogsz számolni?
– Figyelj ide! – magyarázta a statisztikus – Hármas szexnél a pasik egyet-egyet írnak, te pedig kettőt, az összesen négy. Ha megfelezzük, akkor a hármas végeredményben két akciónak számít. Aki pedig le van maradva, az gyorsan pótolhatja…
– Nem értem… – morgott a tüsihajú, Dupla-popsi is csóválta a fejét, de már senki nem figyelt rájuk.

*

Odakint a sötétség észrevétlenül fakulni kezdett.
Messziről elkerült az álom, de jólesően feküdtem Tünde tágas ágyán. Még egyet-kettőt lüktetett bennem a nemrég elcsitult zene ritmusa, még szinte éreztem a távozó vendégek frissen felkent illatait.
Megmoccantam.
– Te sem alszol? – suttogott Mariann, és óvatosan megérintette az arcomat.
Tünde sóhajtva fordult meg álmában, mintha jelezni akarná, hogy ő is jelen van azért, ha őt végül legyőzte is a fáradtság.
Megfogtam Mariann kezét, mire egészen hozzám bújt, és még valamit mondani is akartam, de az már elmaradt…

2013. július 30., kedd

Szexjárat 19. rész - Sztriptíztől hajnalig

Írta: Marokfegyver


***********************************************************************

Klikkek alakultak, egymást és a zenét túlkiabálva helyezkedtek el a nagy-légterű földszint különböző sarkaiban. Egyre kevésbé tünedeztek el a párok, hogy szögletekben, sarkokban, vagy éppen a lépcsőfordulóban ismerkedjenek egymás testével, s aztán kipirulva előkerüljenek.
Tünde „öccséről” – akiről már régóta tudtam, hogy valójában nőnemű, ezért nem öccse, hanem húga – kiderült, hogy Evelynnek hívják. Ennek örömére kicsit pusziszkodtunk, közben nadrágon keresztül megmarkolta a farkamat, én pedig bugyitlan fenekét szorongattam. Belekóstolt a sikeresen felbontott, édes borba, és szótlanul leguggolt elém, kipattintotta a falloszomat – hosszan éreztem forró leheletét – és ráérősen kóstolgatni kezdte.
Melinda éppen visszatért, két kísérőjével összekapaszkodva – a srácok nem mutattak semmi hasonlóságot a korábbiakkal, akiket olyan alaposan megfürdetett, ez újabb kettő lehetett –, és Dupla-popsi is megjelent, ő is duplázhatott, ezt olvastam le fiúk vigyorgásáról.
Rákönyököltem a bárpult belső ívén körbefutó alacsonyabb részre, és szemrevételeztem a vendégsereget. Le kellene néznem – gondoltam, elvégre erősen vizuális típus vagyok – de tartottam tőle, hogy a selymes haj, a bájos arc, és persze az buja ajkak látványától nagyon hamar elélvezek.
– Nem azt mondtad, hogy inkább puncit akarsz? – kérdezte mellettem a szórakozott mozdulatokkal rágyújtó Tünde.
Húga abban a pillanatban abbahagyta a cumizást a pult takarásában, és kíváncsian nézett fel rám:
– Nos? Lehet szó róla…
– Ha már lehet választani – mosolyogtam –, de ezt se szívesen hagynám abba.
– Muszáj lesz választani, mert csak egy farkad van – nevetett Evelyn.
– Tudod, mit? Amelyikhez nagyobb kedved van.
– Van ehhez is, ahhoz is – válaszolt Evelyn komolyan, még mindig előttem guggolva –, de azért most mindenkivel nem fogok dugni, mert szétbasztok, általában ezért választom a szopit – nézett rám felfelé – de te mégis eldöntheted, melyik áll hozzád közelebb.
Nem találtam semmi kivetnivalót sem a közelségben, sem az állásban, eldöntöttem, hogy a punciját választom.
Simogatásszerű érintéssel megfogtam a fejét és gyengéden felemeltem a lányt. Felhúztam azt a 2 centinyi textilt, ami még takarta, és a puncijához érintettem a farkam. Megmarkoltam a popsiját, mintha fel akarnám emelni és karóba húzni. Hátradőlt a pulthoz, de a fejét előrehajtva figyelte, mit csinálok. Játszadoztam. Többször végigvezettem fixen és kitartóan álldogáló farkamat a bejáratnál, köröztem a csiklóján, és én is néztem.
Úgy szétnyitotta a lábát, hogy a szintkülönbség miatt be kellett hajlítanom a térdemet, hogy hozzáférjek, ezért egy idő után befejeztem a játékot, Evelynt derekánál fogva megfordítottam, rátámaszkodott a bárpultra, és a fenekét kínálta. Punciját hátulnézetből már olyan kinyílt állapotban találtam, mintha eddigre túllennénk egy meneten. Nem is hagyott semmi kétséget afelől, hogy készen áll, hátranyúlt és határozottan bevezette falloszomat a bíbor-rózsaszín barlangba.
Melindáék sétáltak el a pult túloldalán – újabb két partnert talált magának –, ám ezúttal nem tűntek el a kíváncsi tekintetek elől, hanem felkapva a tálcák egyikéről egy szendvicset, a helyiség udvar felőli sarkában álltak meg, közvetlenül a hatalmas akvárium mellett. A lány, amíg elfogyasztotta az uzsonnáját, hagyta a srácoknak, hogy kezeikkel minden rejtekét felfedezzék, s elővegyék saját szerszámaikat kis húzogatásra, addig is, míg Melinda lenyelte az utolsó falatot és átvette az irányítást.
Tünde húga fel-le mozgatta a popsiját, és minden lökésemnél hátrafelé tolva ráerősített.
A tüsihajú, kreolbőrű lány, aki eddig meztelenül táncolt két, ugyancsak ruhátlan fiú között, nem tartotta fontosnak, hogy elhagyják a terem közepét – inkább gyorsan körbenézett, láthatják-e kellő számban az érdeklődők –, egyszerre markolta a két merev falloszt, és a srácok látható unszolásának engedve, kissé húzódozva ugyan, letérdelt eléjük, és felváltva fogadta ajkai közé a harciasan böködő fegyvereket.
– Hívjunk neked is még valakit? – kérdeztem Evelyntől.
Kérdőn nézett hátra.
– Látod, minden csaj duplázza az élvezetet – mutattam a tüsihajú és Melinda irányába, de Dupla-popsira is hivatkozhattam volna, akit a kanapén egyszerre négy kéz tapogatott.
– Nekem így jó, csak lassan, sokáig…
Tünde észrevétlenül eltűnt mellőlünk, viszont megjelent Mariann – Bocs, csak töltök magamnak valamit! – és bejött a pult belső felére, láthatatlan mennyiséget öntve valami aranyló italból egy pohár aljára.
Több lány maradt magányosan, de nevetésük, tekintetük és a széttett lábak jól mutatták, hogy ők is készen állnak a bevetésre, de ha mások egyszerre több hímneműt is lekötnek…
Az alacsony csaj, aki korábban Ildivel tűnt el egy fordulóra – minket váltva Tünde szobájában – kényelmesen ereszkedett lefelé a lépcsőn. Minden egyes foknál, amikor kinyújtotta az egyik majd másik lábát és meglibbent a ruhája, jól látszott, hogy már ő sem bajlódott a bugyi visszahúzásával. Úgy tűnt, ezután nem lányt akar választani, mert egy váratlan mozdulattal beletelepedett egy srác ölébe.
Kedvtelve nézegettem Evelyn fenekét, egészen kihúztam a farkam – ellenőrizve, hogy egyenletesen csillog-e a nedvességtől –, hogy aztán újra tövig visszatoljam. Simogattam a félgömböket és széthúztam őket, ujjaimmal köröztem a hátsó bejáratnál. Nem is tértem már vissza kíváncsi tekintetemmel a többi vendéghez, inkább elragadtatással szemléltem a közeli látványt, és kéjesen mozogtam a forróságban. Amikor már úgy éreztem, hogy túlcsordul az élvezet, kihúztam a farkam, és a popsijára akartam ereszteni fehér nedvemet, de a lány villámgyorsan megfordult, leguggolt, és mielőtt még odaadó szájába tudta volna fogadni férfiasságomat, beterítettem az arcát.

*

– Ne merd azt mondani, hogy még el sem kezdődött a buli! – fenyegetett meg Tünde az ölembe ereszkedve. Vivien még időben elkapta onnan a kezét.
A földszinten teljes kapacitással folytak az események, szószerinti értelemben véve is.
– Te hol jártál? – kérdeztem összehúzott szemmel.
Feleletképpen átölelte a nyakam és feszes melleihez vont. Ildi személyében az élő válasz is megérkezett – a két lány egyidőben visszatérése csak megerősítette a feltételezésemet, hogy együtt hancúroztak az emeleten –, s leült velünk szemben.
– Zabszem befér már? – utaltam a korábbi kijelentésére, amikor még azon izgult, hogy minden rendben legyen az italok és szendvicsek mennyiségét illetően.
Fülemhez hajolva súgta:
– Beee… Jó ötlet volt az a vibri, hogy elővettétek.
– Az ágyon találtuk, nem kellett elővenni… Azt gondoltam, Mariannal játszadoztatok… Ildinek is tetszett? – néztem a lány felé, aki a többiekhez hasonlóan, már nem bajlódott a combjai összezárásával, az én helyzetemből jól látszott rózsaszín puncija.
– Imre kérdezi, hogy jó volt-e a vibri… – ismételte meg Tünde hangosan a kérdésemet.
Ildi mosolygott, és mutató-hüvelykujj körével jelezte elégedettségét.
Vivien, aki közvetlenül mellettünk ült, és akivel, egy perccel korábban még élénk érdeklődést mutattunk egymás iránt, Tünde háta mögött hozzám hajolt:
– Mekkora? – Értetlenségemet látva hozzátette: – Csak azért érdekel, mert ha nem valami extrém nagy, vagy éppen nem miniatűr mütyürke, akkor bemutatok egy kis műsort, feldobni a társaságot.
Amíg Tünde és az azonnal kíváncsian elénk guggoló Ildi közös erővel, szakszerűen elmutogatták a vibri méretét és egyéb paramétereit, és izgatottan megtárgyalták a lehetséges bemutató részleteit – anélkül, hogy a társalgásból akár egyetlen szót is elszalasztottam volna –, végignéztem a Vivien által feldobni kívánt társulaton. Legalábbis azokon, akik közvetlenül körülöttünk tobzódtak.
A párok és triók cserélődtek, a tüsihajú lány például valahol elveszítette a két srácot, vagy lecserélte őket egyetlen csajra… ám mire ezt zavartalanul végiggondoltam – anélkül, hogy nőnemű partnerével felfüggesztették volna egymás cicijeinek tapizását – fenekét a mellette ülőhöz tolta. S mivel türelmetlen fészkelődése kétséget sem hagyott afelől, hogy mit szeretne ezzel a helyezkedéssel kiprovokálni, az – egyébként másik lány cicijeit ízlelgető – ártatlan, szomszédos srác egyik keze feltűnés nélkül odaaraszolt a popsihoz, és két ujja becsusszant puncit birizgálni.
Emese – akit a vibrátoros kaland óta alig-alig láttam – egyik karjával olyannyira csimpaszkodott tánc közben partnere nyakába, hogy az eddig sem nagyon rejtegetett félgömbjei teljes valójukban visszamosolyogtak az érdeklődőkre. A másik keze lassúzás közben összetapadt testük közé préselődött, el sem tudtam képzelni, így beszorulva, hogyan bírja húzogatni, amit elkapott…
Vivien és Ildi közben megegyeztek, hogy együtt felmennek a kis rózsaszín rezegősért, hosszan néztem utánuk. Tünde maradt az ölemben, és gondos háziasszonyként onnan szemlélte a vendégsereget.
– Sok puncit megjár ma a kis vibrid… – nevetgéltem, már előre élvezve Vivien produkcióját.
– Nem is rossz ötlet! – kacagott, nyakamat ismét átkarolva. – Ha mindenkibe bedugjuk, ma többet lesz használva, mint eddig összesen.

*

Dupla-popsi – régi jó szokásához híven – láncban fogadta a látogatókat. Úgy oldotta meg a sorozatlövést, hogy nem egy emberbe próbált többször életet lehelni – pontosabban szívni –, hanem többen lőhettek egyet-egyet. Mindezt a földszint és az első szint közötti lépcsőn, félúton.
– Mindjárt megnézem… – jelentkeztem önfeláldozó arccal, amikor már többen beszámoltak erről a lépcsős kalandról, legalábbis csupán a megtekintéséről. – Van is ott valaki, vagy csak mindenki távolról veszi szemügyre?
– Egy dugta, egy meg várakozott, amikor láttam – válaszolta Melinda, hangjában némi neheztelő éllel, és letelepedett mellénk.
Többnyire Tünde cicijét simogattam úgy, hogy karomat eredetileg a combjainál vezettem be a ruhája alá, ám idővel ez az egyre gyűröttebb öltözet a dereka tájékán összpontosult, mint egy harmonika. Így gyakorlatilag deréktól lefelé meztelenül ült az ölemben. Érdekes felfedezésre tehetnének szert szexológusok, ha becsöngetnének egy ilyen buliba, s aztán elmagyarázhatnák nekem is kutatásuk eredményét és a konklúziót: Miért az eltakart cicikhez törekedtem, s miért nem a szabadon álló puncihoz?
– Vivient vagy Ildit nem láttad? – kérdezte Tünde az újonnan érkezőtől, aki tagadólag rázta a fejét és közben kilötyögtette az italát.
– Felmegyek, megnézem őket… – vállalkoztam. Egyrészt kíváncsi voltam Dupla-popsira a lépcsőn, de főleg furdalt a kíváncsiság, hogy a vibrátorért elinduló csajok mit művelhetnek már legalább tíz perce.
Vélhetően Tündének is ez utóbbi fordult meg a fejében, bár talán nem is nézőként részt venni egy esetleges csajos szexben, hanem tevőlegesen:
– Majd én! – ugrott fel az ölemből, aztán csekély hatékonysággal lehúzogatta a ruháját, majd pucéran maradt popsija élénk rázásával a lépcső felé sietett.
Melindával maradtunk, aki számos egyéb jó tulajdonsága mellett arról nevezetes, hogy szeret egyszerre több farkat szorongatni. Egymás felé fordultunk, kényelmesen hátradőltem, és terveztem a karomat feltenni a háttámlára, hogy semmi ne akadályozza meg a lányt, ha szeretné kézbevenni a farkam, Gondoltam, fel fogom ajánlani, hogy jobb híján – mivel csak eggyel rendelkezem – fogja két marokra… Egymásra mosolyogtunk, és elégedetten állapítottam meg, hogy mozdul felém a keze.
– Melinda vagyok – mondta, s jobbkeze állt a levegőben.
Attól sem lepődtem volna meg jobban, ha Mata Hariként mutatkozik be… Én is morogtam valamit, és az öntelt vigyor lecsúszott az arcomról. Mindenesetre a megtervezett mozdulatot befejeztem, s a kézfogás után karomat a háttámlára helyeztem.
– Te kinek az ismerőse vagy? – érdeklődött verbálisan, anélkül, hogy megfogta volna a rendelkezésére álló egyetlen farkat. Lehet, hogy kevesli?  Korábban a fürdőszobában kettőt mosogatott nagy gondossággal és kitartással.
– Tündéé – közöltem, és azt nézegettem, melyik irányba távozzak.
– Mert nemcsak Tündével láttalak, hanem Mariannal is, és ha nem csalnak a szemeim, akkor Tünde húgával is a pultnál – Büszkén tekintett rám, talán elismerésre várva, milyen jó megfigyelő.
– Én meg láttalak a fürdőszobában… – jegyeztem meg.
Erre elpirult. Ha az előbb magamat nem értettem – tudniillik Tündének miért a nehezebben hozzáférhető, eltakart cicijeit simogattam a szabadon álló puncija helyett –, akkor most Melinda is megfejendő rejtvényként ült mellettem. Hogyan pirulhat el egy lány, aki fél délutánon át az egész vendégsereg szemeláttára, legalább négy srác falloszát kényeztette kettesével? Hogyan pirulhat el, ha a népes közönség közül egyetlen ember megemlíti, hogy látta ezt az esetet?
Nem igyekeztem kibogozni, de kínosan éreztem magam addig az egyetlen másodpercig, amíg meg nem tette az eredetileg várt mozdulatot: egyik lábát és egyik kezét átlendítette a combomon.
A velünk szemközt ülők is módosítottak a felálláson, a tüsihajú csaj – anélkül, hogy megszüntette volna összekapaszkodását egy másik lánnyal, azt magával húzva – fenekét hátratolva, jókora terpeszben, óvatosan ráereszkedett a mellette tüskeszerűen meredező farokra. Ezzel felborult a rend, mert – ahogy látszólag ő is mással volt eddig elfoglalva – korábban a srác is az ellenkező oldalra irányította figyelmét és tapogatását.
Melindának elmúlt a zavara. Saját, rajtam átvetett combja árnyékában diszkréten nyomkodta a nadrágom elejét. Ahogy a népi nyelv árnyaltan kifejezné: nem sokat gatyázott. Közben felnevetett, amikor kissé előrehajolva belestem a lába közé. Puncija is nevetett, mint egy száj, ami kissé megnyílt és úgy is maradt, miután a gazdája mintha megnyalta volna az ajkait.
Szemben velünk a bájos arcú lány – aki savanyúan vette észre, hogy tapizójának meredező farkára hirtelen egy másik punci húzódott – nem ért rá hosszasan csodálkozni, mert hátulról játékosan elkapták a cicijét, ahogy az óvodások egymás szemét szokták befogni: „találd el, ki vagyok!” Kikerekedett szemmel fordult meg, és gyorsan rá kellett jönnie, hogy célszerűbb a száját kerekítenie, mert bekapásra kínálnak az elvesztegetett helyett egy másik falloszt. Így amíg az általa eredetileg helyzetbehozott farkat a tüsihajú igazgatta magába tövénél és zacskójánál markolva, addig az ő száját könnyedén kitöltötte egy másik.
– Van kedved felmenni? – kérdeztem Melindától. Helyesbítettem: – Feljönni?
– A fürdőszobába? – csodálkozott.
– Akár… Megfürdetsz? Lehetne olyan is, de kicsit többre vágyom…
– Baszni akarsz? – kérdezett rá kissé nyersen, ám gyakorlatiasan.
Gyorsan bólintottam, nehogy azt gondolja, hogy ezen még tanakodnom kell előtte, bár kézzelfoghatóan érezhette a helyzet aktualitását.
– Azért jöttél a buliba? – faggatott tovább. Úgy láttam, kérdéseivel tud még számomra meglepetéseket okozni.
– Már a szervezéstől benne vagyok a buli-projektben, és úgy fogtunk hozzá, hogy mindenki azt csinálja, amihez kedve van, és persze, amihez talál partnert magának. – Mivel ez a válasz nem elégítette ki, s bár a keze kitartóan dolgozott, továbbra is mérlegelő arccal nézett rám, hozzátettem: – Én, aki itt ülök alattad és félig a kezedben, úgy képzeltem el, hogy a legszebb lányokkal így-úgy szexelni fogok, és a szünetekben élvezem a társaságot, gyönyörködöm a cicikben… – Szemléltetésül megfogtam a közelebb eső, megnevezett testrészét.
Tétován bólintott, amiből nem derült ki, hogy megért, egyetért, vagy esetleg indulhatunk az emeletre egy actiont lebonyolítani. Benyúltam a széttett, hosszú-hosszú lábak közé. Igen ütőképes nedvesedést tapasztaltam, ami tovább komplikálta a helyzetet: nem értettem, mit kell még megfontolnia.
A szemközti kiscsapat már sínen volt, mindenki megtalálta az élvezet forrását, és vedelték is derekasan. Az eredeti 2 + 2 felállásból a két középső talált egymásra. A jobbszélen tartózkodó lány, akit kezdetben még a tüsihajú tapizott, bekapcsolódott a játékba, és a mellette ülve lovagló, hűtlenkedő barátnőjének segített, hogy a kisméretű, ám lelkes fallosz ki ne csusszanjon belőle…
– Én is azért jöttem, hogy jól érezzem magam – folytatta hosszabb szünet után Melinda.
Elkezdtem fészkelődni:
– Akkor ne fogjuk vissza magunkat! – lelkesítettem, és már nagyon mehetnékem volt az emeletre, Tünde szobájába.
Nem vallottam be az igazik okot: Kíváncsi voltam már, mit csinálnak a lányok, akik „felszaladtak” a vibrátorért. Ha mellesleg még ezzel az igazán mutatós, karcsú lánnyal is összejön valami, az pedig tiszta haszon.

FlagCounter

[URL=http://info.flagcounter.com/3p1k][IMG]http://s06.flagcounter.com/count/3p1k/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_0/flags_0/[/IMG][/URL]