Közvetlen előzmény: Barátnő karácsonyra 7. rész
Írta: lovecraft68
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. november 28.
*******************************************************************
Holly arca kivörösödött, fürtjei izzadtságtól nedves bőréhez tapadtak, keze pedig remegett saját mellén. Ez volt a legszexibb látvány, amiben valaha is részem volt. Már maga a gondolat is, hogy ennyire gátlások nélkül képes elélvezni előttem, csak még jobban felizgatott.
A
testemet hatalmába kerítő izgatottságtól pedig két ujjam szinte
magától csúszott a barlangomba. Még sosem éreztem magam ennyire
nedvesnek. Vadul dörgöltem csiklómat, miközben csípőm hevesen
remegett. Holly-nak talán igaza volt. Ettől jobban el tudnék
lazulni és talán legközelebb...
Gondolataim
elhaltak, amikor testemre hullámokban tört rá a gyönyör és
járatom ráfeszült ujjaimra.
-
Mmm! Imádom ezt a hangot – mosolygott Holly. - És ezt a látványt
is. Ahogy dolgozol azon az édes kis puncin.
Az
oldalára fordult és meztelen melle a karomhoz préselődött. A
mellbimbója kemény volt és éreztem lehelete melegét a nyakamon.
A szemem sarkából láttam, ahogy figyel, miközben kényeztetem
magam, engem pedig ismét zavarodott érzések árasztottak el. Egy
részem azt üvöltötte, hogy hagyjam abba, mert helytelen, amit
teszek, de egy frissen felébredt, könnyelmű részem azt súgta,
csak élvezzem az érzést, és hogy egy gyönyörű lány figyel
közben. Az pedig, hogy az illető a legjobb barátom, már mellékes.
A
buja felem kerekedett felül és ujjaim tovább mozogtak bennem,
egyre csak közelebb lökve testem ahhoz, amiről már sejtettem,
hogy eddigi életem legnagyobb orgazmusa lesz. Egyre hevesebben
ziháltam és minden levegővételem egy nyögésbe fulladt, ahogy
csiklómat kényeztettem. De még így is ugrottam egyet ijedtemben,
amikor Holly gyengéden megszorította a bal kezemet.
Óvatosan
felemelte a felsőm pereméhez és finoman alá tolta. Segítségével
ujjaim rátaláltak mellbimbómra, és lassan morzsolgatni kezdtem.
-
Ó! - nyögtem fel és egész testem megborzongott.
Holly
csak mosolygott és lesegítettem a felsőmet, feltárva melleimet.
Már
képtelen voltam ellenkezni. Nem számított többé más, csak a
közelgő gyönyör, és hogy már csak oly kevés idő választ el
tőle.
-
Ó, igen! - nyöszörögtem.
-
Hadd segítsek! - ajánlkozott Holly.
Kinyitottam
a szemeimet szavai hallatán, de már csak azt láttam, ahogy előre
hajol és a szájába veszi szabadon maradt mellbimbómat.
-
Hé! - nyögtem fel. A pánik olyan hirtelen tört rám, hogy
eltoltam magamtól, míg végül a falnak nem ütközött. - Holly!
Mégis mit művelsz?
A
szívem hevesen vert és veszettül kapkodtam a levegőt. Pillanatok
alatt váltottak át érzelmeim a felhőtlen gyönyör kézzel
fogható közelségéből a dühbe és zavarodottságba.
-
Én... én csak... azt szerettem volna, hogy jól érezd magad –
helyezkedett ülő helyzetbe. - Csak segíteni akartam.
-
Nincs szükségem ilyen segítségre. Te... - kaptam kezeimet mellem
elé.
-
A mellbimbódat szopogattam – mosolyodott el. - Nem nagy dolog.
-
Már miért ne lenne? A legjobb barátom vagy. Mi... nem vagyunk úgy
együtt.
-
Pedig lehetnénk – vonta meg a vállát. - Miért ne
szórakozhatnánk kicsit? Tudod, egy kis barátság extrákkal,
vagy... - mosolygott rám szégyenlősen. Még sosem láttam
ilyennek. Mintha nem is ugyanaz a magabiztos Holly lenne. Majd hozzá
tette: - Ki tudja?
-
Én azt tudom, hogy jobb lenne, ha megtartanád magadnak a kezedet...
és minden másodat is – fontam össze még szorosabban a
karjaimat, majd felkaptam a távirányítót és kikapcsoltam a
tévét. - És jobb lenne, ha a kanapén aludnál.
-
Ó, ugyan már! - mosolygott. - Hiszen mindig együtt alszunk és
filmezünk meg történeteket mesélünk...
-
Jól van. De semmi tapi! - simítottam ki egy kósza tincset az
arcomból. - Ha te nem próbálkozol, én sem.
Az
ágy széle felé fordultam, a padlóra eresztettem a lábaimat és
megpróbáltam felállni. Holly viszont megragadta a karomat.
-
Ne csinálj már ekkora drámát! - kacagott.
-
Teljesen komolyan mondtam. Ez így nem helyes, Holly.
-
De miért nem? - Éreztem, ahogy a hátamhoz simul. - Miért ne
szórakozhatnánk egy kicsit együtt?
-
Én... Holly, én... még soha nem csináltam ilyet és te...
-
A tökéletes jelölt vagyok, akivel kipróbálhatod.
Ismét
megpróbáltam felállni, de ő ismét visszarántott.
-
Engedj el! - mordultam rá.
-
Csak adj egy percet, oké?
-
Mégis mire?
-
Kérlek! - engedte el a karomat! - Csak hadd beszéljek, Heather! Már
évek óta barátok vagyunk. Csak adj egy esélyt!
-
Jól van! - sóhajtottam. - Csak fogd rövidre
Éreztem,
ahogy Holly elhúzódik tőlem, és ahogy a tükörbe néztem,
láttam, hogy kényelmesen elhelyezkedik mögöttem. Vádlijai a
combomhoz simultak és a vállamra tette a kezét, miközben a vállam
felett ő is az én arckifejezésemet figyelte a tükörben.
-
Mondtam, hogy három ajándékom van neked, emlékszel?
Bólintottam,
ő pedig gyengéden masszírozni kezdte a vállamat. Éreztem, ahogy
mellei enyhén a hátamhoz simulnak, bimbói pedig még mindig
kemények voltak, ami az én testembe is visszahozta a forróságot.
-
Az első ez a szexi pizsama volt, ami most is rajtad van. De a
második... Heather, én magamat szeretném adni neked karácsonyra.
-
Hogy micsoda?
-
Én vagyok az ajándék. A mai este után tudni fogod, mire vágysz
és akkor már talán képes leszel továbblépni. Ez az, amire
vágysz, nem?
-
Holly... te...?
-
Igen – suttogta a fülembe. - Azt mondom, amire gondolsz. Heather,
a legjobb barátom vagy. Mintha a húgom lennél és én szeretlek
téged. Törődök veled és azt szeretném, hogy boldog legyél.
Most zavart vagy és frusztrált. Bebeszéled magadnak, hogy nem
tudod, mit tegyél és hogyan. És ki lenne jobb, hogy megmutassa
neked, mint valaki, aki törődik veled és tökéletesen ismer?
-
De ez helytelen lenne – motyogtam. Még én magam is alig hallottam
a hangomat. Pontosan azt ajánlotta fel, amiről már hónapok óta
álmodoztam. Ki mással érezném magam nagyobb biztonságban? De
mégis...
-
Csak mert te így gondolod – csókolta meg gyengéden a nyakamat,
amitől borzongás futott végig a gerincem mentén. - Azt is úgy
gondoltad, hogy helytelen lenne, ha magunkhoz nyúlnánk egymás
előtt, most mégis nagyon élvezted. Te is tudod, hogy erre vágysz,
Heather. És én is akarom. Hadd tegyem meg neked!
-
Én... - Tekintetünk találkozott a tükörben. Gyengéden hátra
simította hosszú hajamat, majd előre hajolt és megcsókolta a
vállamat. - Ideges vagyok...
-
Én nem – fonta karjait a derekam köré és hozzám simult. -
Tudod mit? Vágjunk bele, és ha nem tetszik, leállunk.
-
Épp úgy beszélsz, mint azokban a rohadt filmekben – nevettem fel
idegesen.
-
Néha a fikcióban is van némi igazság, kiscicám – kuncogott. -
Mind kezdjük valahol. Szóval... - Ismét gyengéden megcsókolta a
nyakamat, majd a fülcimpámat kezdte szopogatni. - Engedd, hogy
leteperjelek, és akkor át tudom adni az ajándékodat.
Tekintetünk
ismét találkozott a tükörben, és még mielőtt leállíthattam
volna magam, kimondtam: - Oké... De legyél gyengéd, oké?
-
Kezdő mód bekapcsolva – kacsintott. - De fogadok, hogy nagyon
hamar meg fog változni a véleményed.
-
Mégis miért vagy... - Elhallgattam, amikor az ajkaimra tette a
mutatóujját. - Ne szólj egy szót se, ha csak nem azt akarod
mondani, hogy álljak le! Rendben?
-
Ahogy akarod.
-
Helyes – koppintott gyengéden az alsó ajkamra. - Egy szót se
többet, Heather! Most a szórakozás ideje jött el.
Ez nem igaz !!!
VálaszTörlésÍgy nem lehet egy olvasót felhúzni,és egy hétig magára hagyni!!!!!!!!!!!!
Nincs könyörület???????????
:D
TörlésKetten vagyunk...