Versus V. rész 5. fejezet

Előzmény: Versus I. rész
Közvetlen előzmény: Versus V. rész 4. fejezet

Írta: MELD9003
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 31.

**************************************************************************

- Nos, mit gondolsz? - kérdezte Patricia Sarah-tól.

- Hmm... Azt hiszem, rendben van. Bár egy kicsit különbözik attól, mint amire számítottam.

- Megmondtam, hogy így lesz, nem? A barátnőd viszont, úgy tűnik, élvezi.

Sarah Wendy felé pillantott.

- Minden rendben, Drágám?

- Naná. Jöhet a következő – válaszolta a nagyobb lány kissé ittasan elvigyorodva.

A szőke lány elmosolyodott és Patriciára nézett.

- Bocsánatot kérek. Gondoskodok róla, hogy ne kapjon többet.

- Ugyan. Semmi gond. A következő küzdelem öt perc múlva kezdődik.

A játékvezető most már aismét a szőnyeg közepém állt, bemutatva a következő menet ellenfeleit. Az első egy alacsony lány volt, aki vörös haját kontyba fogta és hevesen ugrálva melegített. A játékvezető Bronwyn Evans-ként mutatta be. Aztán a lány kibújt köntöséből, hogy felfedje zöld tangáját. Sarah végigmérte az alacsony harcost, miközben az az ellenfele feltűnésére várt. Nagyjából ugyanakkora volt, mint ő. Nagyjából százhatvan centi lehetett, elefántcsontszín bőrrel, kis mellekkel és feszes kis hátsóval. Az arca babaszerű volt édes mosollyal és kék szemekkel.

- Á! Micsoda kis cukiság! - lelkendezett Wendy.

- Hogy? Ó, igen. Eléggé cuki – nevetett Saskia. - De várj csak, amíg meglátod akcióban!

A másik lány az volt, akivel korábban már találkoztak. Victoria. Ballerinakontyban viselte a haját és amikor levette köntösét, feltárult fekete bikinialsója. Meglehetősen karcsú volt kis mellekkel. Jó tíz centivel magasabb volt Bronwynnál, aki mindekőzben további nyújtógyakorlatokat végzett a sarokban.

Jacqueline a szőnyeg közepére hívta a lányokat, akik térdre ereszkedtek és figyelték egymást, hogy ki mozdul először.

- Ezt figyeld! - suttogta Saskia.

Hirtelen Bronwyn nekilendült, a hátára lökve ellenfelét. Megpróbált fölébe kerekedni, de túl lassú volt. Victoria elgördült előle, a vörös lány pedig arcra esett. Kihasználva a lehetőséget, a magasabb lány megpróbálta leszorítani ellenfelét. A hátára ült és megragadta a lábait, hogy Boston crab-fogásba¹ rántsa. Bronwyn azonban kiszabadult és pár pillanat múlva ismét egymásnak feszültek, vadállatokként hempergőzve a szőnyegen, próbálva leteperni egymást.

- Egek! Ez aztán intenzív – kerekedett el Sarah szeme.

- Nos, ha busás jutalmat akarsz, azért meg is kell dolgoznod – válaszolta Saskia.

A két lány közvetlenül az ő asztaluk előtt küzdött. Minden nyögés és szuszogás tisztán hallható volt. Victoria megpróbálta ismét hasra teperni a kis walesi lányt. Ezúttal sikerrel járt és megragadta Bronwyn tangáját, hogy lerántsa azt és egyenesen az asztalra hajította. Wendy felkapta a ruhadarabot és széles mosollyal az arcán Sarah felé fordult.

- Tedd azt le! - suttogta a szőke lány, a szemüvege felett pillantva barátnőjére. Az csak nevetett és visszadobta a tangát, hogy ismét a küzdelem felé fordítsa figyelmét.

Mostanra Victoria már a hátára fektette Bronwynt és óvatosan masszírozta ujjai hegyével a csiklóját.

A walesi lány hevesen nyöszörgött és rázkódott.

- Ugyan már, Bronwyn! Mindketten tudjuk, hogy jobb vagy ennél – ingerelte Victoria. - Gyerünk! Küzdj!

A másik lány tovább nyögött és erőtlenül próbált kiszabadulni.

- Gyerünk, Bronwyn! Adj bele mindent! - kiáltotta az ellenfele, miközben belé tolta az ujjait.

A walesi lány nem bírta már sokáig és megfeszült a teste, amikor rátört az orgazmus. Victoria engedte őt elernyedni és a közönség tapsvihara közepette felegyenesedett.

- Pont. 1-0 Miss Heywoodnak – jelentette be Jacqueline.

Úgy tíz perc múlva Bronwyn ismét talpon volt és visszatért a szőnyeg közepére, ahol Victoria várta őt. Letérdeltek és pillanatok múlva hevesen ellenfelére vetette magát. Ezúttal jó fogást talált a magasabb lányon, a hátára teremtve őt és hevesen izgatni kezdte annak mellbimbóit.

Victoria hevesen nyögött és próbált kiszabadulni, miközben Bronwyn megszabadította a bikini-alsójától, feltárva simára borotvált ágyékát. Széttolta Victoria lábait és közéjük helyezkedett, egymáshoz dörzsölve csiklójukat.

- Na gyerünk! Most mutasd meg, mit tudsz! - vigyorgott, figyelve a vergődő Victoriát.

Sarah és Wendy megbabonázva figyelték, ahogy a két küzdőfél hevesen izzadva gyűri egymást. Testük előre-hátra mozgott, miközben próbálták belehajszolni a másikat az extázisba. A közönség szinte néma csendben várakozott, minden figyelmét a kibontakozó jelenetre összpontosítva. Az eredmény egyre egyértelműbb lett, ahogy Bronwyn leteperte ellenfelét és rákényszerítette akaratát.

Lassan egyre többen tapsolni kezdtek, míg végül önfeledt ováció fogadta, amikor Victoria háta megfeszült és a lány felsikoltott.

- Elkaptalak – vigyorgott Bronwyn.

- Pont Miss Evansnek. Az állás 1-1. 3 perc 28 másodperc maradt hátra.

- Egek, és csodálatos! - vigyorgott Wendy Sarah-ra.

- Hmm. Tényleg egész jó – bólintott a szőke lány.

Victoria még mindig a padlón hevert. Úgy tűnt, az orgazmus teljesen letaglózta. Beletelt pár percbe, amíg fel bírt tápászkodni és ismét a szőnyeg közepére térdelt, ahol Bronwyn már türelmetlenül várta őt.

A walesi lány igyekezett rávenni ellenfelét, hogy ő tegye meg az első lépést.

- Gyerünk, Vic! Adj bele mindent! Azt hiszed, e tudsz győzni?

Victoria tekintete elborult és megpróbált Bronwyn fölé kerekedni, aki azonban fürgén elgurult az útjából, engedve, hogy a magasabb lány a padlóra csattanjon.

Szélesen elvigyorodott és ellenfele lábai közé helyezkedett.

- Ne! Ne megint! - nyöszörgött Victoria.

- Ó, de igen! Senki sem ússza meg, ha kikezd velem – szűrte a fogai között Bronwyn és ismét ellenfele ágyékának kezdte dörgölni a sajátját.

- Ne... ne...! Nem bírom tovább... Nem bírom tovább – nyöszörgött Victoria.

- Naná, hogy bírod. Ne légy nyámnyila, Victoria!

Hangos tapsvihar söpört végig a helyiségen, ahogy a magasabb lányon ezúttal még intenzívebb orgazmus söpört végig. Könny csorgott le az arcán, ahogy vonásai megnyúltak a fáradtságtól.

- Pont. Az állás 2-1 Miss Evans javára. 1 perc 17 másodperc maradt hátra.

- Ne, ne! Kérem. Feladom – nyöszörgött Victoria.

Jacqueline a közönség felé fordult.

- Miss Heywood feladta. 2-1-re győzött Miss Evans.

Bronwyn diadalmasan felemelte a kezeit és körbejárt az asztalok között.

- Visszakérhetném a tangámat? - állapodott meg végül mosolyogva.

- Hát persze – válaszolta Patricia és átnyújtotta a ruhadarabot. - Bronwyn, ő itt Sarah. Meglehet, hogy ő is csatlakozik hozzánk hamarosan.

- Ó! Nagyon jó. Örülök, hogy megismerhetlek, Sarah – mosolygott a lány és felé nyújtotta egyik izzadt kezét.

- Én is – szorította meg a felajánlott jobbot a szőke lány. - Szép munka volt.

- Köszönöm. Akkor még találkozunk, Sarah – kacsintott a vörös lány, majd kisétált a szobából.

- Elvonulhatnánk valahova, ahol nyugodtan tudunk beszélni? - fordult Sarah Patriciához.

- Ahogy kívánod. Kövess!

Mind a négyen visszatértek a fogadószobába, ahol először találkoztak vendéglátójukkal.

- Nos, Sarah, itt van az ajánlatom. Az alap díj meccsenként kétszáz font, ami háromszázötvenre emelkedik, ha nyersz. Döntetlen esetén kétszáz-hetvenötöt kapsz. Elfogadhatónak tűnik?

- Hm... igen. Jól hangzik – válaszolta a szőke lány lenyűgözötten, majd Wendy felé fordult. A másik lány arcán levakarhatatlan mosoly ült, szemei hevesen csillogtak.

- Tedd meg! - könyörgött. - Tedd meg, kérleeeek!

- Oké! - sóhajtott a szőke lány. - Hol kell aláírnom?

- Nem kell aláírnod semmit – mosolygott Patricia. - Ez csak egy informális megállapodás közted és köztem, hogy küzdeni fogsz, amikor időpontot tudunk egyeztetni. Rendben?

- Rendben.

- Helyes. Ugyanis szeretném, ha a hétvégi rendezvényünkön ringbe szállnál.

- Ööö... oké – válaszolta a szőke lány idegesen.

- Helyes – lelkendezett az idősebb nő. - Nos, visszatérhetünk a fő szobába?

Visszasétáltak a folyosón, miközben Patricia Saskia felé fordult.

- Nos, egy más meg van. Most már csak Wendyre van szükségünk.

- Ne aggódj! - vigyorgott számítóan Saskia. - Meg fogjuk szerezni.

Folytatása következik!

Vége az V. résznek!

1Boston crab: Bírkózó fogás. Lényege, hogy az egyik küzdőfél a hasára gyűri ellenfelé, majd megragadja a lábát és félig ülő pázba helyezkedve, hátát a másik feje felé fordítva, úgy húzza fel annak az egyik lábát, hogy a láb és a hát is megfeszüljön. Lényege a gerincre kifejtett nagy nyomás elérése.

Versus V. rész 4. fejezet

Előzmény: Versus I. rész
Közvetlen előzmény: Versus V. rész 3. fejezet

Írta: MELD9003
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 31.

**************************************************************************

Két lány a bejárati ajtó előtti lépcsőn állt, figyelve az érkező vendégeket. A terebélyes, murvával borított terület az udvarház előtt kezdett megtelni autókkal a legnevesebb márkákból. Sorra érkeztek a Jaguárok, a BMW-k, a Porschék és a Ferrarik, melyekből tucatnyi jól öltözött és ránézésre is igen sikeres nő szállt ki, a bejárati ajtó felé indulva.

- Basszanak szájba, ha ezeknek nincsenek úgy eleresztve, hogy s mi egész életünk felvásárlása csak zsebpénz legyen nekik – kacagott Wendy.

- Csss! Lehalkítanád kicsit a hangodat legalább? - sziszegte Sarah. - És, az Isten szerelmére, húzd már lejjebb azt a ruhát!

- Nekem jobb ötletem van. Miért nem megyünk fel az egyik olyan szobába és ott teljesen lehúzom neked – vigyorgott a nagyobb lány, átkarolva szőke barátnőjét.

- Nagyszerű. Most féltékeny vagy – morogta a másik.

- Badarság. Tökéletesen megvagyok.

Sarah mindentudóan a barátnőjére nézett.

- Jó, hagyjuk! - horkantott az. - De akkor sem vagyok féltékeny.

- Á! Szóval itt vagytok – szólalt meg egy ismerős hang mögöttük. - Gyertek! Az asztalunk már meg van terítve.

- Helló, Sas! - vigyorgott Wendy a nőre.

Saskia érzelemmentes kifejezéssel pillantott Sarah-ra.

- Minden rendben lesz. Gondoskodom róla.

- Jól is teszed. Menjünk!

A két lány követte Saskiát a fő szobába és leültek egy megterített asztalhoz. A szoba már majdnem megtelt. Majdnem mindegyik asztalnál már három-négy nő ücsörgött. Az életkori megoszlás eléggé szélesnek bizonyult. Volt ott mindenki a korai húszasoktól a hatvanas éveik közepén járókig. Sarah még arra is felfigyelt, hogy egy-ketten jegygyűrűt is viselnek. Mindenki halkan beszélgetett, néha fojtottan felnevettek, de az egész csak általános pusmogásba olvadt bele.

- Üdv mindenkinek! - ült le melléjük Patricia. - Várjátok már a ma esti bemutatót?

- Fogalmazhatunk úgy is – válaszolta Sarah.

- Helyes. Mi a helyzet a barátnőddel? - pillantott az idősebb nő Wendy-re.

- Ööö... azt hiszem, kicsit még túl nagylelkűnek is találja a vendégszeretetedet.

- Szóval úgy! - nevetett fel Patricia. - De legalább jól érzi magát. Most bocsássatok meg egy pillanatra!

Patricia felállt és a szőnyeg közepére sétált. Visszafogott taps kísérte az érkezését. Hosszú, vörös ruhát viselt könyékig érő fekete kesztyűvel.

- Jó estét, hölgyeim! Csak szeretném megragadni az alkalmat, hogy ismét üdvözöljelek titeket Boxten Hallban és reményemet fejezzem ki, hogy élvezni fogjátok a ma esti műsort. Köszönöm. Most pedig, anélkül, hogy tovább szaporítanánk a szót, átengedném a szót a játékvezetőnknek, Jacqueline-nak, hogy bemutassa az első két versenyzőnket.

Egy köpcös nő jelent meg fekete pólóban és farmerban, haját lófarokba fogva. Most ő sétált a szőnyeg közepére, miközben Patricia helyet foglalt és a lámpák fénye kihunyt néhány reflektor kivételével, melyek a küzdőteret ragyogták be. Egy fehér selyemköntöst viselő lány bontakozott ki a félhomályból, akit Olivia Dumont-ként mutattak be. Kibújt a köntöséből és átadta azt az egyik szobalánynak. Alatta csak egy kék bikini-alsót viselt.

- A lányok választhatnak a bikini-alsó és a tanga közül – magyarázta Patricia.

- Nos, igen. Úgy néz ki, le kell mondanod a boxeralsódról és a zoknidól – nevetett Saskia.

- Ha-ha. Nagyon vicces – mosolygott rá Sarah szarkasztikusan, majd ismét Olivia felé fordult. Úgy ítélte, a húszas évei közepén vagy végén járhat. Barna haját lófarokba fogta, ahogy kihúzta magát százhetven centis magasságával.

Ahogy körbepillantott, látta, hogy már az ellenfél is megérkezett.

- Ó, egek! - nyögött fel Wendy.

A másik lány sokkal nagyobb volt. Szabályosan Olivia fölé tornyosult. Gyorsan kibújt a köntöséből, hogy felfedje vörös bikini-alsóját. A játékvezető Belle-ként mutatta be őt. A teste valami csodálatos volt hatalmas mellekkel, oszlopszerű combokkal és feszes fenékkel. Az arca barátságosnak tűnt csillogó zöld szemeivel és lágy mosolyával. Szemüvege és két oldalt copfba fogott barna haja még kifejezetten helyessé is tette.

A két lány letérdelt egymással szemben a szőnyeg közepén. Olivia hirtelen rávetette magát óriási ellenfelére, próbálva leteperni őt. A nagyobb lány alig mozdult meg. Laza mozdulattal, támadója köré fonta karjait és magához szorította őt, amitől az hangosan felkiáltott. Sarah kimeredő tekintettel figyelte, ahogy Belle minden erőt kiszorít Oliviából, majd engedi, hogy könnyedén a padlóra hulljon.

- Hogy az a jó büdös... Ez eléggé egyoldalú volt, nem? - hebegte.

- A lányok kapnak egy kis bónuszt, ha vállalják, hogy Belle ellen lépjenek porondra – magyarázta Saskia.

Sarah ismét a küzdőtér felé fordult, ahol Belle már el is távolította Olivia bikini-alsóját, feltárva a lány simára borotvált ágyékát. Majd magához húzta ellenfelét, belé csúsztatta ujjait és izgatni kezdte a csapdába esett lányt. Olivia nyöszörgött és kegyelemért könyörgött, ami hangos tapsvihart csalt ki a közönségből, miközben Belle egyre hevesebben mozgatta benne ujjait.

Olivia hiába könyörgött, Belle addig folytatta, amíg át nem lökte ellenfelét a csúcson.

Olivia erőtlenül vonaglott a másik lány szorításában, amíg a gyönyöre tartott. Néhány néző már talpon állva tapsolt, miközben Jacqueline odalépett a küzdőkhöz és Belle vállára tette a kezét, leállítva a meccset.

- Az állás 1-0 Miss Hughes-nak – jelentette be.

Patricia Sarah-hoz fordult, hogy magyarázatot adjon az eseményekre.

- Minden meccs tíz percig tart. Most, hogy Miss Hughes pontot ért el, megállítjuk az órát és időt adunk Miss Dumont-nak, hogy kissé helyrehozza magát. Amikor jelzi, hogy készen áll, a meccs folytatódik.

- Ó, értem. Kötelező végigküzdeniük a tíz percet? - kérdezte a szőke lány.

- Nem, nem. Bármelyik küzdőfél feladhatja, amikor csak úgy látja jónak.

Sarah Wendy felé fordult, aki közben rendelt egy újabb italt.

- Minden rendben?

- Naná. Imádom – válaszolta az izgatottan.

Sarah elmosolyodott és megrázta a fejét, majd ismét a küzdőtér felé fordította a figyelmét, épp amikor Olivia már épp felkészült a folytatásra. A páros ismét szembetérdelt egymással. Ezúttal Belle lendült támadásba, a hátára teperve ellenfelét. Olivia próbált ellenállni, de Belle köré fonta hatalmas combjait és magához szorította őt. A kisebb lány nyöszörögve rúgkapált, ahogy próbált kiszabadulni, de ettől Belle csak egyszerűbben belé tudta csúsztatni ujjait, miközben hüvelykujjával ellenfele csiklóját kezdte izgatni.

Ahogy látszott, hogy Belle hamarosan ismét pontot ér el, a közönség újra tapsolásba kezdett. A nagyobb lány egyre mélyebbre lökte ujjait Olivia testébe.

A kisebb lány teste ismét megfeszült, ahogy felért a csúcsra. Belle elmosolyodott, amikor érezte, hogy ellenfele barlangja az ujjaira szorul.

Most már a közönség ismét talpon volt és hevesen tapsolt. Jacqueline megérintette Belle vállát, ismét arra figyelmeztetve, hogy engedje el ellenfelét.

- Pont. Az állás 2-0 Miss Hughes-nak. 4 perc 38 másodperc maradt hátra.

- Komolyan azt várjátok, hogy egy ekkora lány ellen álljak ki? - fordult Sarah Patricia felé.

- Egek, dehogy! - nevetett az idősebb nő. - Belle ellenfelei általában maguk kérik, hogy küzdhessenek, mert ez a harc nagyobb díjazással jár. Emellett nagyobb kihívást is látnak benne, hiszen ellene még senki sem győzött.

- Szóval ez aféle extra menet?

- Ó, igen. A legtöbb küzdőpárosítás sokkal jobban kiegyensúlyozott, ahogy látni fogod majd később.

Lenyűgöző módon Olivia hamarosan már ismét talpon volt, hogy harmadszor is szembenézzen Belle-lel, annak ellenére, hogy meglehetősen kimerültnek tűnt.

- Egek! Ennek aztán van vér a pucájában – mondta Wendy.

- Vagy csak idióta – válaszolta Saskia. - Hamarosan vége lesz.

Mintha csak a nő szavait akarná alátámasztani, Belle gyengéden meglökte ellenfelét, aki már ettől elterült. A nagyobb lány erre a combjai közé térdelt, szétfeszítve azokat, majd megragadta a lábait, hogy magához húzza és a vállára fektesse őket. A kisebb lány nem tanúsított már semmiféle ellenállást, miközben Belle a nyelvével izgatni kezdte a csiklóját, hangos nyögéseket csalva elő belőle.

Olivia már a szemeit se tudta kinyitni, miközben Belle a melleire simította a kezét és gyengéden izgatni kezdte bimbóit is. Szorosan tartotta őt, míg a kisebb lányt ismét el nem érték az extázis hullámai.

A közönség ismét hevesen tapsolni kezdett.

- Pont Miss Hughes-nak. Miss Hughes vezet 3-0-ra. A hátralévő idő 2 perc 19 másodperc.

Olivia kimerülten hevert a padlón, kezeit a szemeire szorítva. Sarah figyelte, ahogy Jacqueline fölé hajol és valamit a fülébe suttog. Olivia megrázta a fejét, mire a játékvezető ismét felállt.

- Miss Dumont feladja. A végeredmény 3-0 Miss Hughes javára.

A közönség hangos tapsviharban tört ki Belle-t ünnepelve, aki odalépett Oliviához, hogy talpra segítse őt, majd átölelte. Miután csókot váltottak, mindketten elhagyták a küzdőteret.

Folytatása következik!

Versus V. rész 3. fejezet

Előzmény: Versus I. rész
Közvetlen előzmény: Versus V. rész 2. fejezet

Írta: MELD9003
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 31.

**************************************************************************

A négy nő visszatért a folyosóra és átsétált a hatalmas udvarház egy másik szárnyába. Menet közben Patricia elmagyarázta, miért hívta őket ide.

- Már közel harminc éve rendezvényeket szervezek nőknek, akik osztoznak a szenvedélyemben a szexharcok iránt, vagy ti akárhogy is szeretitek nevezni.

- Szóval ez amolyan harcosok klubja? - kérdezte Wendy.

- Nos... a tagjaink jobban szeretik a társaság megnevezést, mint a klubbot.

- És milyen sűrűn rendeztek ilyen „rendezvényeket”? - érdeklődött Sarah.

- Ó, meglehetősen gyakran. Az igazat megvallva ma este is lesz egy. Gyertek csak! Erre!

Átsétáltak néhány dupla ajtón, míg végül egy hatalmas szobába nem jutottak, aminek az egyik falánál egy méretes kandalló foglalt helyet, ami előtt egy téglalap alakú szőnyeg terült el, méretében kétszer akkora, mint egy box-ring. A szőnyeget székek és asztalok vették körül, mindegyik gondosan megterítve. Egy csapat fiatal, elegánsan felöltözött szobalány épp az utolsó simításokat végezte a dekoráción.

Sarah felkapott egy kártyát az egyik asztalról és olvasni kezdte:

Miss Olivia Dumont vs. Miss Isabelle Hughes

Miss Bronwyn Evans vs. Miss Victoria Heywood

Miss Chloe Hilton vs. Miss Rachel Simmonds

Miss Lisa Trent vs. Miss Elna de Beer

- Ők a nyolc lány, akik megmérkőznek ma este – válaszolt Patricia a ki nem mondott kérdésre, amikor észtevette, hogy Sarah a kártáyt szorongatja.

- Szóval olyankor félretolják az asztalokat, helyet csinálva a részeg csőcseléknek, hogy körbeállják a szőnyeget, kurjongassanak és néha akár össze is verekedjenek?

- Biztosíthatlak, Sarah, hogy semmi ilyesmiről szó sincs. A vendégeim egy igen válogatott csoportot alkotnak. És kizárólag nők lehetnek tagok. Férfiakat nem engedünk be.

- Értem. Akkor csak egy csapat részeg dyke¹ kurjongat néha.

- Mint ahogy már mondtam, biztosíthatlak, hogy nem ilyesmiről van szó. A vendégeink mind jól neveltek és egyikük sem illethető olyan jelzőkkel, mint dyke, vagy hasonló.

- Sajnálom. Kicsit eltúloztam – fújt visszavonulót a szőke lány, miközben érezte, hogy elvörösödik az arca.

- Nem történt semmi. Erre gyertek!

Patricia kivezette őket a szobából, végig egy másik folyosón, fel egy elegánsan díszített lépcsőn. Odafenn egy előtér fogadta őket mindenfelé ajtókkal.

- Ezek a helyiségek a versenyzőknek vannak fenntartva. Sokan érkeznek az ország különböző pontjairól, úgyhogy biztosítok nekik szállást is, ha itt kívánnak éjszakázni, vagy egy egész hétvégére maradnának. A ma esti lányok már mind itt vannak, de az egyik üres szobát megnézhetitek, ha szeretnétek.

- Oké – vont vállat Sarah.

Patricia kinyitotta az egyik ajtót és belépett. Wendy szeme felcsillant.

- Te jó szagú tehéngatya! Ez hatalmas – pillantott körbe, majd Sarah-ra nézett.

A barátnője is körbe pillantott. Valóban lenyűgöző helyiség volt egy hatalmas franciaággyal és privát fürdőszobával. Az egész olyan volt, mint egy öt csillagos hotel egyik lakosztálya.

- Miért mutatod meg nekünk mindezt? - pillantott Sarah a vendéglátójukra.

- Csak arra próbálom felhívni a figyelmedet, hogy bárki, aki csatlakozik a társaságunkhoz, alapos ellátásban részesül.

- Elhiszem, de nem vagyok biztos benne, hogy én fel tudnék lépni közönség előtt.

- Nos, ezért hívtalak meg téged ma ide. Hogy megnézhesd a ma esti rendezvényt és kaphass egy kis ízelítőt a hangulatból. Ha még mindig ellenérzéseid vannak, semmi probléma. Akkor barátságban válunk el egymástól. De legalább annak adj egy esélyt, hogy megnézd!

A szőke lány Wendy-re nézett, aki rávillantotta szokásos „légyszi”-kiskutya szemeit, amit minden egyes alkalommal bevetett, amikor valamire rá akarta venni Sarah-t.

- Oké, rendben – sóhajtott. - Itt leszek megnézni.

- Jaj, kösz, Drágám! - szorította magához szeretőjét a nagyobb lány.

- Akkor ezt megbeszéltük – bólintott Patricia. - Menjünk vissza a fogadó szobába és igyunk még egy italt! Aztán talán Saskia körbevezethet titeket a ház többi részében is., ha szeretnétek.

- Azt hiszem, most nem, köszönöm – válaszolta Sarah. - Azt hiszem, elég lesz egy kis üldögélés és egy ital.

- Rendben. Ahogy kívánod. Nekem viszont mennem kell most felügyelni, hogy minden gondosan elő legyen készítve. Ha szükségetek van bármire, Perkins szolgálatotokra áll. Akkor találkozunk a fő helyiségben nyolc körül.

Amikor visszatértek a lépcső tetején elhelyezkedő előtérbe, épp egy másik ajtón is egy lány lépett ki. Korai húszasnak nézett ki kontyba fogott barna hajjal, sötétkék tréningruhában.

- Á! Itt van az egyik versenyzőnk – mosolygott Patricia. - Üdv, Victoria!

- Helló! Csak elmegyek egy gyors kört futni az udvar körül.

- Vigyázz, nehogy túlságosan kimelegedj az este előtt. Ki is a mai ellenfeled?

- Bronwyn. Az a kis wales-i Newportból.

- Hmm. Harcias kis teremtés, meg kell hagyni – merengett Patricia.

- Nos, mindenesetre én szívesebben nézek szembe vele, mint Belle-lel. Nem tennék sokat Oliviára. Találkozunk később – kiáltotta az utolsó szavakat, miközben lesietett a lépcsőn.

- Akkor később, Victoria. Nekem pedig tényleg mennem kell. Hármótokkal is még találkozunk.

- Még egy dolog, Patricia... - állította meg Sarah. - Saskia pénzt is említett.

Az idősebb nő a barátja felé fordult és felvonta a szemöldökét.

- Nos, Sarah, először bizonyosodjunk meg róla, hányadán állsz a mi kis társaságunkkal kapcsolatban! Aztán beszélhetünk pénzről, rendben?

- Tisztességesnek hangzik – válaszolta a szőke lány.

Azzal az idősebb nő lesietett a lépcsőn és a fő helyiség felé indult, magukra hagyva három vendégét.

- Úgy látom, te se mégy a szomszédba nyakasságért, Sarah – szúrt oda a lánynak Saskia.

Nem. Ha pénzről van szó, semmiképp.

- Ne aggódj! Ha beleegyezel, hogy csatlakozz, jól meg leszel fizetve – válaszolta a szőke nő.

- És mennyiről is beszélünk? - csatlakozott Wendy is a beszélgetéshez.

- Pontos számokat nem tudok mondani. Ezt ki kell várnod, amíg Saskia megosztja veled. Amúgy, Wendy, neked mi is a vezetékneved?

- Taylor. Miért?

- Ó, semmi különös. Csak elgondolkodtam.

- Oké – vont vállat a nagyobb lány.

Sarah Saskiára nézett. Bujkált valami megfoghatatlan kifejezés az arcán.

- Minden rendben? - kérdezte.

- Tökéletesen – vágta rá a nő és elindult lefelé a lépcsőn.

- Mégis mi lelte? - kérdezte Wendy.

- Fene tudja. Gyere! Kérjük számon azt az italt!

Folytatása következik!

1Az angol a „dyke” szót általában a maszkulin küllemű leszbikusokra használja. Kivéve amikor pejoratív értelemben sértő kifejezésként bármilyen leszbikusra. Magyarul ennek nem nagyon van megfelelője. Én legalábbis a „fiúlány”, „pasicsaj” és hasonló változatokat nem igazán kedvelem.

Versus V. rész 2. fejezet

Előzmény: Versus I. rész
Közvetlen előzmény: Versus V. rész 1. fejezet

Írta: MELD9003
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 31.

**************************************************************************

Úgy egy óra múlva elhagyták az autópályát és kanyargós vidéki utakon haladtak tovább.

- Mindjárt ott vagyunk – mondta Saskia és széles mosoly terült szét az arcán.

- A semmi rohadt közepén vagyunk – morgott Wendy.

- Nos... nem egészen – válaszolta az idősebb nő és lehajtott az útról néhány díszes kapu felé, amiket egy nagy fákkal szegélyezett hosszú út követett. Az út végén egy terebélyes udvarhát fogadta őket.

- Hogy az a jó büdös... Ide jöttünk? - hüledezett Sarah.

- Aham. Üdv Broxten Hallban, egy közeli barátom otthonában! Már nagyon várja, hogy megismerhessen.

Megkerülték az épületet és behajtottak egy nagy udvarra. Saskia leparkolt és a két lány felé fordult. Mindketten kikerekedett szemekkel bámulták a környéket.

- Egek! Úgy néztek ki, mint a sóbálványok – kacagott. - Nyugi! Minden rendben lesz. Ígérem. Na gyerünk!

Mindhárman kiszálltak a kocsiból és átsétáltak az udvaron egy hatalmas tölgyfa kapu felé. Amikor oda értek, bekopogtattak. Egy idősödő komornyik lépett ki.

- Szép napot, Miss Darlington! Őladysége már várta magukat.

- Szép napot, Perkins! Örülök, hogy újra láthatom.

- Erre, kérem, hölgyeim!

A komornyik ajtók egész során és egy hosszú folyosón vezette végig őket. A falakat festmények borították és csillogó kandelláberek lógtak a mennyezetről. Tűsarkúik hangosan kopogtak a polírozott tölgyfapadlózaton. Wendy Sarah felé fordult és izgatottan rá vigyrogott.

- Hogy az a kénköves pokol! Ez a hely hatalmas – suttogta.

- Én inkább csak arra vagyok kíváncsi, mire megy ki ez az egész – válaszolta a barátnője idegesen.

Perkins egy nagy várakozó helyiségbe kísérte őket, ahol két szófa és egy dohányzóasztal helyezkedett el középen.

- Őladysége is hamarosan csatlakozik önökhöz, Miss Darlington.

- Köszönjük, Perkins.

A komornyik távozott, a három nő pedig helyet foglalt. Sarah körbehordozta a tekintetét a falakon, amiket további festmények díszítettek igencsak komoly emberek portréival. Valahol egy óra kattogott. Pár pillanat múlva léptek zaját hallotta, Saskia pedig felállt, intve a lányoknak, hogy kövessék a példáját. Az ajtó kinyílt és egy elegáns, hosszú fekete hajú nő lépett be a szobába. Nagyjából az ötvenes éve végén járhatott. Szürke kosztümöt viselt. Melegen rájuk mosolygott és megölelte a barátnőjét.

- Üdv, Saskia! Jó újra látni téged – csókolta meg a másik nő arcát.

- Sarah, Wendy, ő itt Lady Patricia Thornley – mutatta be Saskia a lányoknak az érkezőt.

- Üdv. Jó megismerni mindkettőtöket – mosolygott Patricia és a két lányt is arconcsókolta.

Ismét leültek. A két lány az egyik szófára, a két idősebb nő pedig a másikra.

- Nos, bizonyára nagyon izgat titeket, miért hozott ide Saskia.

- Ööö... igen. Eléggé kíváncsiak vagyunk, Őladysége – válaszolta Sarah zavartan.

- Kérlek, szólíts Patriciának! Azt hiszem, ihatnánk valamit, aztán körbevezetlek titeket és mindent elmagyarázok – mosolygott a nő és meghúzott egy kötelet, ami az ajtó mellett lógott. - Úgy értesültem, kedvelitek a gintonikot.

- Igen, Patricia – bólintott a szőke lány.

- Mindenki megelégszik a gintonikkal? - nézett körbe Patricia.

A többiek is beleegyezően bólintottak, a következő pillanatban pedig Perkins belépett a szobába.

- Négy gintonikot kérnénk jéggel, Perkins.

- Igenis, asszonyom.

- Helyezzétek kényelembe magatokat! Váltanom kell pár szólt Saskiával négyszemközt. Hamarosan itt lesz az italotok is. Rendben van?

- Oké – válaszolta Sarah.

A két idősebb nő elhagyta a szobát éskimentek a folyosóra. Patricia a barátja felé fordult és széles mosoly terült szét az arcán.

- Mi az?

- Komolyan azt állítod, hogy ez a kis szőke csitri azzal az okuláréjával legyőzött téged?

- Igen. Pontosan.

- Ó, egek! - nevetett fel Patricia. - Hogyan?

- Ne hagyd, hogy az ártatlan kis pofija átverjen! Egy igazi szívós kis harcos. Bízz bennem!

- És Wendy-t hol szetted össze?

- Sarah-val együtt járt. A barátnője.

- Gondolod, jól járnánk, ha csatlakozna hozzánk?

- Hmm... kétlem. Azt hiszem, ő inkább csak nézni szereti.

- Nagy kár – sóhajtott Patricia. - El tudnánk viselni pár nagydarababb lányt is a választékban. Tudod, úgy fest, mint egy megtermettebb Paula Taylor. Emlékszel rá?

- Igen – válaszolta Saskia fagyosan. - Emlékszem Paula Taylorra.

***

Wendy Sarah felé fordult, aki az ujjaival az asztalon dobolt.

- Mit gondolsz, miről beszélgethetnek azok ketten?

- Valószínűleg rólunk. Hogy melyikünket akarják először.

- Egek! Gondolod, hogy erre megy ki a játék? - nyögött Wendy.

- Persze hogy nem – kacagott fel a szőke lány. - Te jó ég, Wendy! Olyan hiszékeny vagy!

- De akkor mi a rohadt életet csinálunk itt?

- Nem tudom. De abban egész biztos vagyok, hogy nem egy négyes kedvéért Lady Szarzsákkal. Ha a pénz is a képletben van, elég sokról lehet szó, tekintve ennek a helynek a méreteit.

Perkins hamarosan visszatért egy tálcával a kezében. A két lányra mosolygott és letette terhét az asztalra.

- Az italuk, hölgyeim – mondta mély hanghordozással.

- Köszönjük – válaszolta Sarah.

Amikor a férfi távozott, Saskia és Patricia is visszatértek és leültek.

- Megfelelő az italotok? - kérdezte a házigazda.

- Igen. Köszönjük.

- Helyes. Akkor, azt hiszem, a lényegre is térhetünk – fordult Sarah felé. - Saskia informált a kis „összecsapásotokról” pár héttel ezelőtt. Azt is elmondta, te kerekedtél felül, ami meglehetősen meglepett engem. Különösen most, hogy láttalak is.

- Mi a kénköves pokolért mesélt minderről? - fakadt ki Sarah, villámló pillantást vetve Saskiára.

- Kérlek. Nem akartunk felizgatni. Saskia azért hozott ide titeket, hogy beszélgessünk a lehetőségekről, amikben érdekelt lehetsz.

- Miféle lehetőségekről? - pillantott a nőre a szemüvege felett Sarah.

- Gyere velem! Gyere csak! - mosolygott Patricia.

Folytatása következik!

Versus V. rész 1. fejezet

Előzmény: Versus I. rész
Közvetlen előzmény: Versus IV. rész 2. fejezet

Írta: MELD9003
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. július 31.

**************************************************************************

Sarah meghívása

- Utálok kiöltözni. Annyira rohadtul hülyén nézek ki! - morgolódott Wendy.

- Ó, az ég szerelmére, abbahagynád már a nyavajgást? Remekül festesz – simított végig Sarah barátnője haján. - Te is emlékszel, mit mondott. Csinosnak és kívánatosnak kell lennünk ott, ahova visz minket.

- Ja. Azt viszont soha nem mondta, pontosan hol is van ez, nemde?

- Csak kapd össze magad gyorsan! Én bedobok még gyorsan egy G&T-t,¹ mielőtt megérkezik – válaszolta a szőke lány türelmetlenül, miközben belebújt a tűsarkújába.

Két hét telt el azóta, hogy először találkoztak Saskiával. Azt hitték, soha többé nem is fogják látni, azok után, ami a nő irodájában történt. Azonban pár nappal ezelőtt kaptak tőle egy e-mailt, amiben arról érdeklődött, lenne-e kedvük találkozni vele „mindannyiuk hasznára”. A két lány eleinte bizonytalan volt, arra gondolva, hogy a mogorva vén boszorka bizonyára valamiféle bosszút forral ellenük, de végül belementek a találkába. Saskia azt mondta, szombat délután veszi majd fel őket a Red Lion előtt, aztán pedig elmennek valahova, ahol a tulajdonképpeni találkozóra sor kerül majd. Azt mondta, mindketten öltözzenek ki illően, amit most Wendy utólag nagyon nehezményezett.

- Biztos vagy venne, hogy jól nézek ki? - nézett végig a nagyobb lány térdig érő fekete ruháján a tükörben.

- Utoljára mondom, hogy nagyon jól nézel ki – nyögött Sarah. - Üdítő változatosság végre egyszer nem farmerben vagy mackónadrágban látni téged.

- Ja. Tudom. De ez egy kicsit szűk. Nehéz benne járni. Mindenki a hátsómat fogja bámulni út közben.

- Nos, akkor jobb lesz, ha lejjebb húzod a szegélyét. Na, induljunk!

Mindketten lesiettek a lépcsőn és bezárták maguk mögött az ajtót, majd elindultak Mill Lane felé. Tűsarkúik hangosan kopogtak az aszfalton.

- Még szerencse, hogy anyukád nincs a közelben, hogy kérdezősködjön – sóhajtott Sarah. - Biztos tudni akarná, miért csíptük így ki magunkat szombat délután.

- Ja. Bár én is rohadtul szeretném tudni, hogy miért is – puffogott Wendy, ismét lejjebb húzva a ruháját. - Neked nem különlegesség. De úgyis folyton ruhát hordasz. De nekem...

Hamarosan megérkeztek a Red Lionhöz, egy kis pubhoz a főúton, Mill Lane központjától nem messze. Gyakran jártak ide, mivel ez volt a legközelebbi pub Wendy-ék lakásához. Azon kívül pedig Ted, a tulaj, gyakran tartott zártkörű party-kat a törzsvendégeinek.

- Helló, Ted! Két G&T-t kérnénk – csiripelte Sarah.

- Ejj, de csinosak vagytok ma! Mentek valahoá?

- Még nem vagyunk biztosak benne, nem igaz? - vetett egy sanda pillantást a szeme sarkából barátnőjére Wendy.

- Ó, értem – vigyorgott Ted

- Na gyerünk, nyafogós! Üljünk le! - gúnyolódott a szőke lány, amikor megkapták az italaikat.

Mindketten leültek egy ablakhoz közeli asztalhoz és belekortyoltak a poharukba. Wendy az órájára pillantott.

- Késik. Tudtam, hogy ez lesz. Az a ribanc felültetett minket – horkantott.

- Ezt megismételnéd? - intett ki a fejével Sarah az ablakon, épp amikor a nagy vörös BMW leparkolt a pub előtt.

Figyelték, ahogy Saskia kiszállt, máris valakivel beszélgetve a telefonján. Fekete kosztümszoknyát viselt fényes szürke blúzzal és vörös tűsarkúkkal, valamint olyan erős sminkkel, amitől leginkább egy idősebb Lady GaGa-változatnak tűnt. A kocsi motorháztetejére támaszkodott pár pillanatig, amíg befejezte a hívást, majd elindult a pub bejárata felé.

- Segíthetek, kedves? - rökönyödött meg egy kicsi Ted az ismeretlen vendég láttán.

- Fehér bort kérnék – válaszolta Saskia fagyosan.

Ted kitöltötte az italt és elé tette a pulton.

- Kettő-nyolcvan lesz, kedves.

A nő szó nélkül kifizette az összeget és leült a két lány mellé.

- Helló, Saskia! Jobban vagy már? - vigyorgott Wendy.

- Igen, köszönöm – válaszolta az idősebb nő rezzenéstelen hangon, felfigyelve arra, ahogy Sarah kétségbeesetten próbálja visszafolytani a nevetését.

- Szóval, mi ez az egész? - kérdezte végül a szőke lány, próbálva oldani a feszültséget.

- Nos, van egy ajánlatom a számotokra, Sarah.

- Á, igen. A javaslat, ami mindannyiunk hasznára válhat. Hogy is értsük ezt?

- Nos, elsősorban anyagi haszonként.

- Pénz? - nyögött fel Wendy és felcsillant a szeme.

- Dehogy, cicababa! - forgatta a szemeit az idősebb nő szarkasztikusan. - Hát persze, hogy pénzről beszélek.

- És mi lenne Sarah feladata? - kérdezte a nagyobb lány.

- Hmm. Azt hiszem, itt nehezebben tudnám kifejteni nektek. Hajtsátok fel az italotokat és kapjátok össze magatokat! Elviszlek valakihez.

Miután mindhárman végeztek az italukkal, kiléptek az utcára és a kocsi felé indultak. Saskia a két lányra nézett. Sarah egy fekete, '50-es évekbeli ruhát viselt rózsamintával és fekete tűsarkút. Meglehetősen jól és stílusosan nézett ki. Wendy viszont szemmel láthatóan kényelmetlenül érezte magát fekete ruhájában, ami egy kicsit túl szűknek tűnt rá.

Amikor észrevette, hogy az idősebb nő végigméri őket, Wendy rámosolygott.

- Nos, megfelelünk az elvárásaidnak? - kérdezte.

- Megteszi. Most pedig szálljatok be!

Wendy hátul foglalt helyet, míg Sarah az anyúsülésen helyezkedett el. Saskia levette a cipőit és az ülése mögé tette őket, majd beindította a kocsit.

- Kapcsoljátok be az öveteket, gyerekek! - fintorgott.

Ahogy elindultak, Sarah észrevette Tedet a pub ablakában, amint érdeklődő tekintettel figyeli őket. Saskia végighajtott a főúton, majd ráfordult az autóútra.

- Gyerünk már, Saskia! Áruld el, hova viszel minket! - érdeklődött a szőke lány.

- Nyugalom! Mindenre hamarosan fény derül. Helyezzétek kényelembe magatokat! Beletelik majd egy jó órába, amíg oda érünk.

Miután felhajtottak az autópályára, Saskia belataposott a gázba, felpörgetve a BMW motorját.

- Hogy az a jó büdös... Ez a kocsi aztán repeszt – hápogott Wendy. - Egyszer meg kell majd engedned, hogy vezessem.

- Haha. Nagyon vicces – mosolygott az idősebb nő örömtelenül.

Folytatása következik!

1G&T: gintonik