Panzió 2096 13. rész - Működik

Írta: Marokfegyver

Előzmény: Panzió 2096 1. rész
Közvetlen előzmény: Panzió 2096 12. rész

***************************************************************

A 2096-os esztendő bővelkedett nyarakban, mintha háromévnyi adagot zsúfoltak volna bele. Októberben újra kezdődött a felmelegedés, és a legóvatosabb becslések szerint is decemberig kitart a hőség. A viharok is elfeledkeztek a heti periódusokról, hiszen ezen a napon már a második készülődött, távoli dörgéssel és sötétedéssel meresztgette karmait.

Emery hanyatt feküdt az emeleti szobában, két karjával feje alatt és az 5D-s pultoslány egyik flitteres bugyijával, széttett lábai között pedig a kucorogva szopó, nagyon is valódi Minuval.

A közelben valaki erőteljesen becsukott egy ablakot, vagy a huzat vágta be, de a múltból életre keltett panzióban vészjósló volt a csend.

Emery a többiekre gondolt, és biztos volt benne, hogy valamennyien feltalálták azóta magukat, és vígan szexelnek vagy egymással, vagy az 5D-s személyzettel. A környezet ideális mindenféle erotikára, és szinte kínálják magukat kipróbálásra a régi módszerek és pózok – hiszen ezekkel az 5D-s szereplő mind tisztában vannak –, és a vendégek közül sem lehetne senkire sem ráfogni, hogy nem elég vállalkozó kedvű.

Sajnálta, hogy nem látja a többieket, kissé elkapkodta ezt a szobázást. De milyen jól járt Minuval! A lány folyamatosan képes szopni, és izgatottan várja, hogy milyen újdonságot tanulhat még a férfitől.

A hasa alá nyúlva megsimogatta Minu bólogató fejét.

A lány egyáltalán nem bánta már, hogy semmi sem csurran-cseppen a falloszból.

Panziós-kopogás hallatszott. Ami egyszerre diszkrét is, de azért jelzi, hogy a kopogtató mindenképpen be fog lépni a szobába.

A két fekete nő egymásra nézett, mintha mindkettő a másiktól kérne engedélyt, vagy legalábbis jóváhagyást. Aztán elengedték a meztelen fiúk péniszét, és fürgén bebújva az asztal alá, a következő másodpercben már a szájukba vették.

A lányok – Diána és Rebeka – meresztgették a szemüket.

– Ekkorát szopni?! – A következő gondolatuk pedig már azt volt, hogy nem is tudnak megosztozni Jorán falloszán.

Imall oldotta fel a feszültséget, intve a kétségbeesett szemű Rebekának, átengedte a helyét a lánynak. Még visszanézett, de hamar eltűnt a mosdók előtti folyosón, Emery keresésére indult.

A pult mögött, az 5D-s személyzet két tagja azt sem tudta, hogy hova nézzen. Andor tett egy újabb kísérletet:

– Ideguggolhatnál a pult takarásába…

– Lenne eszed! – válaszolta kis késéssel a pincérnő, Angéla.

A pincér a habozást „talán”-nak értékelte, ami már majdnem „igen”, s így nem akarta könnyen feladni:

– Látod, hogy készen állok.

– Látom. Nyomkodd a fiókba!

– Meddig fér be?

– Hm?

– Meddig bírod bekapni?

Angéla közelebb lépett. – Eddig – mutatott rá a fallosz képzeletbeli felezőpontjára. – De ne álmodozz! Várd meg a Kicsit, majd az bekapja neked!

Odakint újabb vihar csapott le, ezen a napon már a második.

A szobába lépő pultoslány legelső pillantása az ablakra esett – nem szerette volna, ha elázik a lakrésze, és a főnök dühös lesz –, majd az ágyra nézett.

– Szexmániás – morogta. Nem lehetett tudni, hogy az ágyon szorgoskodó Minura, a bágyadtan mosolygó Emeryre, netán a sarkában lihegő főnökre érti, akinek a falloszát érezte a fenekéhez nyomódni.

Emery megörült a látogatóknak és integetésként megmozdította a lábfejét, amit a lány úgy értelmezett, hogy a férfi megunta a szopást. Durcásan tekintett rá, de még mindig nem vette észre, hogy kettővel többen lettek a szobában.

A főnök képtelen volt elszakadni a négykézláb, háttal duzzogó lány látványától, miközben egy ujját bedugta a pultoslány hüvelyébe.

Ekkor jelent meg Imall is, és már hárman figyelték, ahogy Emery a vállánál fogva, majd a csípőjénél irányítva Minu mozgását, ráülteti a falloszára:

– Mozogj lassan, ahogy jólesik…! – biztatta, és kérdőn nézett a többiekre.

– Nagyon feszül… – nyögött a lány, de lelkesen emelkedett és süllyedt.

– No, majd ezt is megmutatjuk a barátnőidnek!

Imall felnevetett, majd az ágy mellé guggolva, súgva kérdezte Emeryt:

– Jól van, a lányokat megdugod, de mi a helyzet az 5D-sekkel?

– Egymással tudnak szexelni – mosolygott a férfi magabiztosan –, teszteltük jó néhányszor. Ez a nőci mindent tud ás mindent szeret! – intett a fejével a pultoslány felé.

Mintegy az egész panzió-projekt megálmodójának igazolására, az 5D-s pultoslány előredőlt és megtámaszkodott a saját térdén, hogy a főnök hátulról zavartalanul ujjazhassa. Hamar kerekre tátotta a száját, mert a főnök ujja helyett a fallosza szaladt belé.

– Jó-jó – súgta Imall Emery füléhez hajolva, miközben Minu gyorsuló mozgását leste –, de mi van az 5D-sek és az emberek szexével?

– Működik – jelentette ki Emery, és a rajta lovagoló Minu mellbimbóit sodorgatta.

– Biztos?

– Kipróbálhatod – sóhajtott a férfi. Az otthon hagyott Cecíliára és Zafirára gondolt, akiket ezek után akár el is felejthet. Elég volt a reggeli, gyors sperma-csapolásokból, amikor még csak meg sem mozgathatta a falloszát egy kicsit a két nő szájában…

Imall a lovagló Minu és a férfi teste közé helyezte egy ujját, hogy minden találkozáskor érintkezzen a lány csiklójával.

Minu ilyet még sosem érzett, dobálta magát és sikoltozott.

Egy perc múlva Imall újabb játékot talált magának: Befeküdt a derékból meghajoló pultoslány lába közé, és onnan nézte a feje felett a főnök péniszének ki-be mozgását…

Amikor a vihar elvitte a panzió fél tetejét, észre sem vették. Addigra már mindenki a pultoslány szobájában szorongott, és ott szorított valakit a falhoz. A panzió 2096-ban is működött, és büszkén repítette vissza néhány évtizeddel a látogatókat, nem engedve, hogy az emberek elfeledkezzenek a szexuális hagyományokról.

Vége

Gyönyörök szigete I. rész - Fizetett vakáció 11. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 10. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. június 3.

*********************************************************************

Átkaroltam Amy vonzó testét és lassan felemeltem miniszoknyája peremét. Mint már előre is pontosan tudtam, nem viselt semmit alatta. Se bugyit, se tangát, se semmi mást. Tisztán láttam keményen meredező mellbimbóit blúza feszes anyagán keresztül. A látvány teljesen felvillanyozott.

- Hát melltartó sincs rajtad?

- Gyűlölöm a melltartókat – fintorodott el Amy, megismételve a korábban Pamelához intézett szavait. - Gyűlölöm a melltartókat. Túlságosan is gúzsba kötnek. A bugyik pedig túl gyakran vannak útban.

- Szereted mutogatni a testedet, nem igaz?

- Imádom – jelentette ki teljes természetességgel. - Mindig is kissé exhibicionista, flörtölős típus voltam. Nem tehetek róla. A gondolat, hogy mások megbámulnak, mindig is felizgatott. Sosem tudnám megunni.

Egyik kezemmel megragadtam nadrágom peremét, miközben a másikkal alá nyúltam és megmarkoltam most már teljesen felágaskodott farkamat. Előhúztam és Amy szeme láttára simogatni kezdtem. Most rajtam volt a sor, hogy bevállalós legyek.

- Mindig ilyen jutalmat kapsz a flörtölésedért? - kérdeztem tőle. - Egy kemény farkat?

Némán bólintott, miközben szemeit meredten a férfiasságomra szegezte. - Igen. És néha egy-két nedves puncit is. De a farkakat jobban szeretem.

Ismét elmosolyodtam.

- Csak akkor vagy igazán boldog, ha, így vagy úgy, egy farok a testedbe hatol... Igazam van?

Amy a szemembe nézett és megrázta a fejét.

- Nem. - Láttam a tekintetében, hogy a szavaim elemi erővel izgatják fel. Már most remegett a szenvedélytől úgy is, hogy még alig értem hozzá. Milyen gyakran történhet ez meg vele? Velem még soha.

- Azért jöttél ide ma este, hogy elcsábíts, nem igaz, Amy?

- Igen – sütötte le a tekintetét.

- Azt hiszem, eljött az ideje, hogy leszopj – jelentettem ki kertelés nélkül, mire vendégem csak bólintott.

Felültem az ágy sarkára és letornáztam magamról a nadrágomat, hogy a padlóra ejtsem. Ezalatt Amy a lábaim közé kúszott és ujjait merevedésem köré fonta. Hozzá simította arcát, majd halkan kuncogva a szemembe nézett.

- Azt hiszem, jobb, ha hozzászoksz, hogy előttem térdelsz – mosolyogtam én is, ismét igyekezve vakmerően belelendülni a szituációba. - Bármit megadnék, hogy ezt csináld nekem a következő negyven évben. Közben pedig talán összehoznánk három vagy négy gyereket is. - Amy felsóhajtott a szavaim hallatán. - Ez elégedettséggel töltene el?

- Igen... Nagyon is.

Szélesen elvigyorodtam.

- Engem is. - Ezzel nem kalkulált mértékben kitárulkoztam előtte. Bár spontán jött ez a végtelen őszinteség, életemben még sosem bántam meg, hogy őszinte és egyenes voltam. Büszke voltam erre a jellemvonásomra, még úgy is, hogy az évek során nem egyszer kevert bajba.

Amy gyengéden megmarkolta a farkamat, miközben másik kezével saját melleit simogatta, majd lejjebb siklott a hasára, végül pedig ujjai eltűntek combjai között. Hangosan felnyögött az élvezettől, tekintete pedig fátyolossá vált. Ujjai megfeszültek lüktető hímtagom körül, majd kihúzta az ujját saját nyílásából és felemelte, hogy az orrom alá tolja. Illata rögtön betöltötte lényemet és az élvezettől ágyékom már fényesen csillogott előnedveimtől, melyek immáron Amy csuklóját is beborították.

Amy huncutul rám mosolygott és lassan végignyalta meredező férfiasságomat.

- Mmm! Nagyon finom vagy, Jeremy – dorombolta.

Hangosan felnyögtem és remegni kezdtem a vágytól.

- Most már csak nem hagyhatlak így – vigyorgott és lassan fel-le kezdte mozgatni a kezét a farkamon. Olyan mennyei érzés volt, ahogy selymes bőre az enyémhez simult, hogy úgy éreztem, bármelyik pillanatban kirobbanhat töltetem az arcába. - Most pedig itt az ideje a vacsorámnak – mondta és előre hajolt, hogy nyelvét körkörösen végigfuttassa makkom körül. Aztán még jobban előre hajolt és farkam vége eltűnt érzéki ajkai között.

Hangosan felnyögtem és figyeltem, ahogy lassan mozgatja száját hímvesszőmön. Egy pillanatra megmerevedett, élvezve, ahogy farkam java része elmerült szájában, majd lassan hátrahúzta a fejét, míg végül épp csak a makkom hegye simult ajkaihoz. Aztán egy szívdobbanásnyi idő múlva ismét mélyen ráhajolt szerszámomra és mohón simogatta felszínét ajkaival.

Jól kifundált technikája tökéletesen bevált. Miközben ajkai és nyelve farkamat kényeztették, ujjai pedig golyóimat simogatták, épp csak lassan, apró lépésenként lökött a kielégülés felé. Aztán hagyott pár pillanatnyi időt, hogy kissé elengedjek, mielőtt újrakezdte volna.

Amikor, még mindig tele szájjal, felpillantott rám, láttam a vágy tüzét lángolni zöld szemeiben. Ahogy tekintetünk egymásba olvadt, Amy lassan mozgatta a fejét fel-le férfiasságomon.

Hangosan nyöszörgött az élvezettől, én pedig gyengéden végigsimítottam a haján, ujjaimat lágy fürtjei közé csúsztatva. Én is felnyögtem és előre löktem ágyékomat, némán követelve a gyorsabb ütemet.

Amy azonnal engedelmeskedett kimondatlan kérésemnek. Farkam töve köré fonta ujjait és szorosabban bőrömhöz préselte ajkait. Nem tartott sokáig, mire száját betöltötték kirobbanó nedveim.

Ahogy arra számítani lehetett, Amy mereven tartotta a helyén ajkait, miközben telepumpáltam a száját. Ő pedig csak nyelte a torkára csorgó nedvességet. Aztán kihúzta a farkam a szájából és elkezdte tisztára nyalni. Minden mozdulat után gondosan magába fogadta a termést, ügyelve arra, hogy egy csepp se menjen kárba. Tökéletes munkát végzett.

Bár úgy éreztem, teljesen elszállt az erőm a kilövellés után, pontosan tudtam, még nem végeztem Amy-vel. Egy pillanat múlva pedig már nem is volt szükségem több pihenésre. Csak arra vágytam, hogy önként felkínálkozó vendégemre vessem magam.

- Azt hiszem, itt az ideje, hogy megszabadítsunk téged ezektől a ruháktól – ziháltam és lassan kigomboltam kék farmerblúzát. Miután letornáztuk róla, Amy a nyakam köré fonta karjait és mellém ugrott az ágyba. Ölembe ült, forró lehelete pedig végigsimított a nyakamon. Meztelen mellei a mellkasomhoz nyomódtak és ő is felnyögött, ahogy élvezte az érzést.

- Te se bánod, hogy ide jöttem ma, nem igaz? - suttogta a fülembe. - Remélem, nem érzed úgy, hogy rád erőltetném magam. Csak nagyon vágytam már egy kiadós dugásra ma este, és mindannyian tudjuk, hogy te vagy az egyetlen elérhető férfi a közelben. Annyira vágyom egy farokra!

- Úgy veszed igénybe amit nyújthatok, ahogy csak akarod – mondtam, egyre hevesebben zihálva. Amy csillogó szemeinek tekintete pedig vidáman fúródott az enyémbe. Két kezem közé fogtam az arcát és hüvelykujjaimmal végigsimítottam telt ajkain, mielőtt magamhoz vontam volna, hogy megcsókoljam.

Egész testem megfeszült, ahogy Amy nyelve az enyémhez ért. Átkaroltam derekát és gyengéden simogattam selymes bőrét, miközben ő ujjait félig még petyhüdt farkam köré fonta és lassan pumpálva próbálta azt életre kelteni.

Hangosan nyögött és sóhajtozott a számba, miközben ajkai mohón csókomba simultak. Az érzés pedig, ahogy telt keblei a mellkasomhoz nyomódtak, végtelen élvezettel töltöttek el.

- Mondd, hogy akarsz, Jeremy! - nyöszörögte halkan. - Mondd el, mit szeretnél, hogy megtegyek neked! Kérhetsz bármit. Azt szeretném, ha ma este te lennél a legboldogabb férfi a világon.

Egy pillanatra visszatartottam a nevetésemet.

- Van ennek valami köze ahhoz a pénzhez, amiről nem rég faggatóztál?

- Az égvilágon semmi – válaszolta Amy végtelenül őszinte hangon. - Csak dugni szeretnék. Ezek a gyönyörű lányok mindenfelé teljesen egyértelművé teszik, miről fog szólni ez a nyár. Világos, mint a nap. Én pedig csak meg akarom dugatni magam. - Tekintete egy pillanatra sem eresztette el az enyémet. - Ma este csakis azért vagyok itt, hogy örömet szerezzek neked, Jeremy. Ki akarlak szolgálni. Be akarom teljesíteni minden fantáziádat. Bármit megteszek, amit csak akarsz.

- Bármit? - vontam fel a szemöldököm.

- Bármi.

- Akkor mit szólnál ehhez, kedvesem? Miért nem használsz fel, hogy örömet szerezz magadnak ma éjjel? Arra vágyom, hogy téged boldoggá tegyelek. - Valószínűleg nem ez volt az, amit általában válaszként kapott az ilyen kérdéseire. Sőt, meglehetősen bizonyos voltam benne, hogy én voltam az első, aki ezt mondta neki. De egyébként is meglehetősen egyedi fickó vagyok.

Amy meglepetten nézett rám szavaim hallatán, de nem hátrált el. Épp ellenkezőleg. Előre hajolt, hogy ismét szenvedélyesen megcsókoljon. Válaszképp én is átkaroltam érzéki testét, szorosan magamhoz vonva őt.

Ajkaink eggyé forrtak, nyelveink pedig vad táncot jártak egymással. Aztán Amy a mellkasomhoz simította kezét és gyengéden hátra lökött, amíg teljesen el nem terültem az ágyon. Csókunk pedig csak még hevesebbé vált, ahogy Amy is körém fonta karjait. Könnyedén meg tudtam volna szokni ezt a helyzetet...

Kezeim megtalálták az utat fedetlen kebleihez és mohó gyengédséggel markoltam meg őket. Amy enyhén félrebillentette a fejét, nyelve pedig szabadon bebarangolta szájüregemet. Azt kívántam, bárcsak ez a pillanat örökké tartana.

- Egy jó, kemény dugásért bármikor odaadnék bármit – dorombolta, miközben én mellei közé fúrtam arcomat és gyengéden csókolgattam halmait, számba véve meredező bimbóit. Természetesen a szavai is megtették rám a maguk hatását. Éreztem, hogy a farkam majd szétrobban. - Dugj meg! Dugj meg, Jeremy!

Nyeltem egyet szavai hallatán.

- Egy kis előjáték sosem árt, nemde?

- Naná – vigyorgott, miközben nyelvemmel egyik mellbimbóját paskoltam. - Imádom. Csak hát nem nagyon szoktam hozzá... A szex általában úgy jó, ha heves és mindent elsöprő.

Arcomat mellei közé fúrtam és hangosan felnyögtem az élvezettől.

- Én is szeretem, ha a szex heves, drága. Ne aggódj...! Alaposan a gondodat viselem ma éjszaka.

Amy teste remegett a vágytól, miközben hasát csókolgattam. Egy pillanatig elidőztem köldökénél.

- Mmm! Ez mennyei... - nyöszörgött, megfeszítve a hátát. Én pedig megragadtam és magam alá gyűrtem őt az ágyon.

Miután lerángattam róla a szoknyáját, ajkaim azonnal utat találtak maguknak belsőcombja selymes bőréhez.

Egész teste megfeszült, amikor nyelvem hegye megduzzadt csiklójához simult. Gyengéden pöckölgettem egy ideig az érzékeny idegcsomót, mielőtt fojtott hangon megkérdeztem volna: - Hány férfi és nő került már ilyen közel a puncidhoz? Mondd csak, hányszor tapasztaltad már meg ezt?

- Egek... - nyöszörgött a vörös hajú lány, elveszve a gondolatai között. - Azt hiszem... harminchét férfi és tizenegy nő. Igen. Pontosan. Ennyivel feküdtem le összesen.

Elmosolyodtam szavai hallatán. Az már az első pillanattól egyértelmű volt, hogy Amy távolról se volt szűz. Eddigi élete során rengetegszer volt része különböző gyönyörökben. Nekem azonban ez tökéletesen megfelelt.

Fejemben azonban lassan testet öltött egy provokatív kérdés. Azonban biztos voltam benne, hogy Amy-t ez a legkevésbé se fogja zavarba hozni. Nem. Őt nem-

- Kértél már valaha is fizetséget ezért? Bocsátottad már áruba a testedet?

Amy nyelt egyet, mielőtt válaszolt volna.

- Egyszer vagy kétszer talán... Vagy tízszer – fordította el a tekintetét egy pillanatra, talán ezzel akarva leplezni szégyenét. - Régen volt már. Volt... volt egy pasim nyolc-tíz éve. Nem volt sok pénzünk, úgy bérbe adtunk engem pár órára.

- Bérbe adtatok téged?

Sosem hallottam még ezt ilyen szárazon és érzelemmentesen megfogalmazva. Bár nagyon is illett Amy-hez.

Lassan bólintott.

- Igen. Megtettük azt, ami a megélhetéshez kellett. - Beharapta az alsó ajkát, próbálva elrejteni a szája sarkában bujkáló apró mosolyt. - Egy kicsit még szerettem is azt a helyzetet.

- Azt el is hiszem. - Hogy ne élvezné egy ilyen nő, ha a saját barátja szerez neki férfiakat, akikkel nem csak hogy szabadon szexelhet, de még pénzt is kap érte. Sosem vetettem volna ezt Amy szemére, vagy néztem volna le miatta. Nem az én dolgom volt, hogy megítéljem emiatt. De nem is igazán érdekelt. Hogy miért? Mert ez is azok közé a dolgok közé tartozott, amik Amy-t azzá tették, ami.

- Mégis mit mondhatnék? - folytatta. - Ilyen vagyok. Egyszer még tíz férfival is voltam... egyszerre. És még utána is csak többet akartam.

Hangosan felnyögtem szavai hallatán, miközben tovább izgattam csiklóját ajkaimmal.

- Gyönyörű puncid van, kedvesem – motyogtam.

- Te pedig csodásan kényezteted.

- Akkor ne is habozzunk tovább! Szerezzünk neked örömet!

- Az jut eszembe, amikor a gimiben az volt a dolgom, hogy minden srácnak megadjam az első csókját – kuncogott Amy. - Többségük az első szopását is megkapta. Egek... talán több száz srácot is lecumizgattam.

- Ez is azok közé tartozik, amire büszke vagy?

- Igen.

Hát persze...

Lassan térdre tornáztam magam és óvatosan megemeltem Amy vonzó lábait, hogy szabadon belé vezethessem férfiasságomat.

A következő pillanatban farkam teljes hosszában elmerült forró barlangjában. Arcát pedig elárasztotta a végtelen gyönyör.

- Ó, igen! - nyöszörgött Amy. - Ez mennyei...

Szavai elhaltak és helyükön csak a nyögések maradtak, ahogy ki-be kezdtem mozgatni benne férfiasságomat. Nem vesztegettem az időt és pillanatokon belül már olyan hevesen tömködtem őt, ahogy csak tudtam. Azt pedig talán szükségtelen is mondani, hogy Amy pontosan erre vágyott.

Úgy nyögtem, mint egy vadállat, miközben teljes figyelmemet Amy-re és barlangja lüktető feszülésére összpontosítottam. Azt hiszem, nagyon sikeres is voltam ebben. Az a kifejezés, ami vendégem arcára kiült, egyszerűen megfizethetetlen volt.

Olyan fenomenális érzés volt a szerszámomat forró járatában tartani, hogy legszívesebben soha ki sem húztam volna onnan. Bárcsak lett volna rá mód, hogy egy életre elmerüljek benne!

Amy teste teljesen megfeszült, miközben tovább nyöszörgött a szenvedélytől. Ő is rásegített farkam mozgására testében, amitől csak mindketten még közelebb kerültünk a beteljesüléshez.

Löktem még egy-kettőt, mielőtt felnyögtem volna a rám törő végtelen gyönyörtől. Épp csak elkezdett lüktetni hímtagom, testébe pumpálva nedveimet, amikor Amy teste is megrázkódott alattam.

Amikor az én gyönyöröm már kezdett alább hagyni, Amy még mindig rángatózva vonaglott az ágyon.

- Ó, egek! - nyöszörögte.

Amikor a szenvedély véget ért, farkam még mindig a testében pihent. Vettem egy mély levegőt és ismét megcsókoltam Amy-t, mielőtt rá mosolyogtam volna.

- Ez mennyei volt, kedvesem.

- Ó, igen... - sóhajtott, még mindig a gyönyör hatása alatt. - Imádtam, Jeremy...

Amikor kimászott alólam és az oldalára fordult, felfigyeltem a szemében csillogó mélázó tekintetre, miközben egy apró spermacsepp csorgott le a szája sarkából. Kinyújtottam a kezem, hogy letöröljem, ő viszont azonnal megragadta csuklómat és lenyalta ujjamról.

Annyira jó érzés volt a közelsége, hogy szinte már belefájdult a szívem.

- Jobb már egy kicsit? - kérdeztem. - Erre vágytál, nem? Hogy megszabadulj a nyomástól.

- Ó, igen – mosolyodott el, mielőtt a blúzáért nyúlt volna. Magára húzta és begombolta, elfedve csodás melleit.

Most, hogy úgy tűnt, itt hagy, az érzékeim felvisítottak, mielőtt Amy odahajolt volna hozzám, hogy megcsókoljon.

- Nem töltöd itt az éjszakát? - kérdeztem csalódottan.

Igazából ez nem is volt annyira rossz dolog. Szükségem volt az alvásra. Ez a nő teljesen lehasznált. Ha úgy döntött volna, hogy egész éjszaka élvezni akarja a társaságomat, vajon mennyi időm lett volna, hogy egyáltalán kipihenjem magamat? Valószínűleg minden pillanatban csak az foglalt volna le, hogy benne gyönyörködjek.

- Nagyon is szeretnék maradni és egész éjjel kefélni – vallotta be Amy –, de azt ígértem Pamelának, hogy ma éjjel sokáig fennmaradunk és beszélgetünk. Viszont mindketten jó kilenc órát töltöttünk úton ma, úgyhogy szeretnék sietni, hogy még ébren találjam.

- Megértem – bólintottam. - Amellett azt se felejtsd el, hogy holnap tízkor találkozunk! Úgyhogy ne maradjatok fenn túl sokáig sem!

Amy rám mosolygott, majd megfordult, hogy elsétáljon, de aztán hirtelen meggondolta magát és visszaugrott az ágyamba. Rám telepedett és mire észbe kaptam, ismét megéreztem forró csókját a számon. Megengedtem magamnak, hogy még egyszer-kétszer megmarkoljam formás fenekét, mielőtt ismét elhúzódott volna.

- Ez... ez fenomenális volt – szöktek ki a szavak maguktól a számon. - Amy én... én szeretnék kérni még valamit... hogy a lehető legemlékezetesebb legyen ez az éjszaka. Örökké emlékezni szeretnék rá. - Tekintetem végigfuttattam vékony alakján, majd megállapodtam barna miniszoknyáján. - Kérlek, engedd, hogy megtartsam a szoknyádat!

Amy kérdőn rám nézett.

- A szoknyámat? Mit szeretnél csinálni azzal?

- Csak szeretném megtartani – válaszoltam őszintén. - Segítene emlékezni erre a csodás éjszakára. Arra, ami történt. Ez volt életem legcsodálatosabb éjszakája. Te pedig egy igazán csodálatos nő vagy. Kérlek, hadd tartsam meg! Nagyon fogok vigyázni rá.

Amy elmosolyodott, de még mindig szkeptikusnak látszott.

- Ha neked adom a szoknyámat, miben megyek majd vissza Pamelához? Félmeztelenül kellene átsétálnom a fél házon.

- És ez problémát jelent neked? - nevettem fel.

- Ott a pont – visszhangozta kacagásom, közben megszabadulva szoknyájától. Miután legyűrte a padlóra, felrúgta a levegőbe és elkapta az egyik kezével. Majd átnyújtotta nekem a ruhadarabot, miközben ismét megcsókolt, majd rám villantotta fényes mosolyát.

- Reggel találkozunk.

- Akkor reggel – válaszoltam. - Vigyázz magadra, Amy...! Aludj jól és mondd meg Pamelának is, hogy üdvözlöm! És köszönöm. Nagyon köszönöm.

***

Miután Amy elhagyta a szobámat, megbizonyosodtam róla, hogy gondosan bezártam az ajtót mögötte, majd visszatértem a kukkoló szobába.

Kényelmesen elhelyezkedtem a székemben és bekapcsoltam a szomszédos szobában elhelyezett kamerához tartozó monitort, majd az orromhoz emeltem Amy miniszoknyáját, hogy beszívhassam belőle az illatát.

Elégedetten mosolyogtam, miközben figyeltem kettőnket Amy-vel az ágyamon, ahogy a vörös hajú szépség hevesen mozgott a farkamon. Pár pillanat múlva hangosan felnyögtem és telepumpáltam testét nedveimmel.

Bár a számítógépem gondosan eltárolt minden felvételt, a biztonság kedvéért ezt a jelenetet egy DVD-re is kiírtam. Így majd máshol is visszanézhetem, nem csak a kukkoló szobámban. Ha valamit, ezt megérte óriásképernyőn megnézni...

Elgondolkoztam rajta, Amy hány különböző arcát tapasztalhattam meg a mai nap folyamán. Néha kedves volt és barátságos, például amikor korábban Pamelával beszélgetett, míg máskor hideg és számító, mint amikor Lindsay leitatásáról beszélt. Számtalan vad és izgató története volt még, ami elmesélésre várt és egyértelműen éhezett a figyelemre.

Amikor megjelent az ajtómban, Amy-ből a flörtölés kimeríthetetlen tárháza tört elő, ami végül szenvedéllyel teli szeretkezésbe torkollott.

Mi lehetne a konklúzióm vele kapcsolatban? Nem csak hogy a személyisége számtalan szegmensét tapasztalhattam meg, de azt is, ahogy Amy könnyedén ugrál közöttük egyik pillanatról a másikra. Mindenképp szerettem volna jobban megismerni őt...

Ez pedig csupán az első éjszaka volt még a szigeten. Előttünk állt hat további hét. Hat gyönyörű nő, mind biszexuálisok (vagy legalábbis kísérletező kedvűek), és én. Mégis mennyi idő kell, hogy Camille meggyőzze Devont, teljesítse be a vágyait és meghívjanak egy hármas kalandra? Már csak a gondolattól is, hogy együtt lehetek ezzel a két csodálatos nővel az ágyamban, vágy öntötte el a testemet.

Pamelától pedig, a dögös és belevaló baltimore-i sztriptíztáncostól, ha szerencsém van, egy nap kaphatok egy érzéki öltáncot. És vajon Trish mikor fog rám mozdulni? Vagy fog egyáltalán? Vajon Amy elkotyogja a többieknek azt, ami ma éjszaka itt történt? Mérget mertem volna rá venni, hogy reggelre már mindenki tudni fogja. A nők imádnak pletykálni, nemde?

Végül pedig hogy felejthetném el az édes, drága Lindsay-t? Szűzként jött erre a szigetre, ez azonban valószínűleg változni fog. Vajon kié lesz a megtiszteltetés, hogy leszakíthatja a virágát? Trish nagyon jó úton haladt efelé, lévén a lány szobatársa, de én is nagyon szívesen részt vettem volna ebben. Úgy bántam volna a kis angyalkával, mint egy igazi hercegnővel, ha megtisztelt volna azzal, hogy én legyek az, aki elveheti a szüzességét. Akárcsak Trish, én is hatalmas megtiszteltetésnek vettem volna. Ez lenne a legnagyobb megtiszteltetés életemben.

Mindezek a kérdések, és még sok másik is, a következő napokra és hetekre vártak, hogy megválaszolásra kerüljenek. Azonban muszáj volt emlékeztetnem magam, miért hívtam ide ezeket a csodálatos nőket. Nem a végtelen, szexualitástól túlfűtött éjszakák motiváltak, még ha, be kell vallanom, azoknak is nagyon örültem volna.

- Remélhetőleg végül megtalálom álmaim nőjét, akit elvehetek – mondtam ki hangosan, miközben a Devon és Camille szobájában elhelyezett kamera képét bámultam. A két csodálatos lány a különágyaikban aludt, úgyhogy biztosra vehettem, ma éjjel semmi sem történik közöttük. Sajnálatos, de érthető dolog volt. Amy Pamelával beszélgetett a szobájukban, miközben a hármas számú lakrészben Lindsay már az igazak álmád aludta, míg Trish az ágyán heverve egy fitnessz-magazint lapozgatott... Azon merengtem, vajon volt-e még egy találkozója Mr. Happy-vel az este folyamán.

Úgy döntöttem, itt az ideje, hogy én is álomra hajtsam a fejem.

Elmosolyodtam, amikor egy gondolat öltött testet az elmémben.

- Ez a hat hét igazán szórakoztató lesz.

...

Ó... és említettem, hogy Amy lett az új kedvencem?

Vége az I. résznek!

Folytatása következik!

Heti ajánlat - Együtt tanulás

Kinek mi jut róla eszébe?
Van, akinek ez.

Kinga

Gyönyörök szigete I. rész - Fizetett vakáció 10. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 9. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. június 3.

*********************************************************************

A szobám előtti hosszú folyosóra állított térfigyelő kamerához tartozó monitor hirtelen életre kelt, a szemeim pedig elkerekedtek, ahogy rá pillantottam. Amy gyors léptekkel közeledett az ajtóm felé, átöltözve egy igencsak kihívó és szexi öltözékbe. Céltudatosan sétált végig az épületen, egy pillanatnyi figyelmet sem szentelve a környezetének. Egyértelmű volt, hogy engem akar meglátogatni.

Mordultam egyet a vörös hajú szépség eltökélt arca láttán, ahogy vett egy mély levegőt és bekopogtatott a lakosztályom ajtaján. Gyorsan felpattantam a székemből, hogy kisiessek a kukkolószobából és lezárjam az ajtaját. Nyilvánvalóan nem akartam, hogy Amy (vagy bármelyik másik lány, ha már itt tartunk) tudomást szerezzen a titkomról. Legalábbis egyelőre nem. Idővel majd lehet, beavatom őket mindenbe. De az is lehet, hogy soha. Most viszont még a napnál is világosabb volt, hogy nem jött el az ideje.

Én is vettem egy mély levegőt, mielőtt kinyitottam az ajtót és Amy-re villantottam a legmegnyerőbb és barátságosabb mosolyomat. Mondanom se kell, hogy észveszejtően káprázatosan nézett ki. Egyszerűen elvarázsolt. Nadrágomban még mindig meredezett a gondosan elrejtett kis barátom (hála a Trish és Lindsay által keltett erekciónak), az agyamba pedig rögtön belevillant a gondolat, hogy Amy talán a tökéletes mentőövként toppant be a pillanatba.

Azon kezdtem gondolkodni, hogy ha valaha is kifaragnák a tökéletes nő szobrát, az valószínűleg a megszólalásig hasonlítana Amy-re. Miért is ne? Elég volt csak ránéznem, hogy ez a gondolat fogalmazódjon meg bennem. A tökéletes alakú, 167 centi magas lány maga volt a megtestesült tökély. Alakját pedig körbelengte valami megfoghatatlan, szavakba önthetetlen aura, ami csak még tovább növelte ezt az érzést. Azok a zöld szemek úgy szikráztak, mint két smaragd, ami csak még jobban kiemelte arca szépségét.

- Helló, Amy! Mit tehetek érted? Nincs már egy kicsit késő?

Biztos voltam benne, hogy úgy hangzanak a szavaim, mint egy komplett idiótáéi. Túl sok fantáziakép keringett a fejemben túl sok mindennel kapcsolatban, amik nem csak hogy elvonták a figyelmemet, de teljesen fel is izgattak.

Amy kinyújtotta a kezét és vékony ujjai a karomra simultak, majd gyengéden megszorította azt.

- Bemehetnék egy pillanatra? Beszélni szeretnék veled.

- Ööö... persze – bólintottam. Borzongás futott végig a gerincem mentén keze melegének érzésétől. - Gyere csak be! Érezd otthon magad! Hozhatok esetleg egy italt? - Erőt vettem magamon, hogy koncentráljam a figyelmemet. - Sajnos alkoholt nem tartok itt. Nem igazán szokásom inni. De esetleg egy kis narancslé?

Amy a karomba fonta az övét és belépett velem együtt a lakosztályba. Természetesen egy pillanatig se álltam ellen. Miért is tettem volna?

Aztán elengedte a karomat és nem szólt egy szót se, miközben egyedül tovább sétált a szobámban. Karcsú, érzéki lábai szabályosan hipnotizáltak, ahogy elegánsan kimérten tette őket egymás elé. Légiesen könnyedén sétált az ágyam mellé, majd rám pillantott és rám függesztette kíváncsi tekintetét.

A szívem kihagyott egy ütemet.

- A narancslé tökéletes lesz – válaszolta végül.

Miután kitöltöttem neki életem leggyorsabban felszolgált italát, Amy mosolyogva fogadta, ahogy csatlakoztam hozzá. Amikor már elég közel értem, kinyújtotta karcsú ujjait és a mellkasomhoz simította őket. Érintésétől természetesen borzongás futott végig minden tagomon.

Vettem egy mély levegőt és hosszan bámultam Amy-t, szinte teljesen elveszve szikrázó zöld szemeiben. Pislogtam egyet, majd igyekeztem összeszedni magam, miközben továbbra is vendégem mesés arcát bámultam. Ahogy játékosan rám mosolygott, miközben átvette tőlem a poharát, hirtelen megtaláltam a hangomat.

- Tehetek... érted valamit?

Amy légies mozdulatokkal körbe fordult a szobában, majd ismét rám mosolygott. Aztán tekintetét körbefuttatta a lakosztályon, melyen nem kis időbe és persze pénzbe került így kidekorálnom. Ami leginkább lenyűgözte vendégemet, az a száznyolcvan fokos panoráma volt, ami a hat padlótól plafonig érő óriási ablakon keresztül az óceánra nyílt, beterítve a falaim felét. Gyönyörű látvány volt ilyenkor, éjszaka, de nem különben nappal is, amikor a felhők lassú méltóságteljességgel vonultak át az égen. A nagy kékség terült el, ameddig csak az ember ellátott.

Kíváncsian és finoman sürgetően Amy-re pillantottam és még mindig lenyűgözött, hogy képes voltam megőrizni a lélekjelenlétemet testhez simuló szűk farmerblúzba és barnás miniszoknyába bújtatott teste láttán.

- Váó! - sóhajtott Amy és tekintete szabályosan letapogatta a lakrészből nyíló kilátás minden egyes négyzetcentiméterét. - Neked aztán szép kis kilátásod van innen, Jeremy. Minden csak úgy ragyog. Még a strandra is tökéletesen rálátni. - Elhallgatott egy pillanatra és látszott, ahogy elgondolkodik. - Mennyi pénzed is van pontosan, hogy ezt mind megengedheted?

- Épp elég. De erről nem szívesen beszélnék. Talán majd a megfelelő időpontban beavatlak titeket ebbe a titokba is. Most viszont még csak kezdünk ismerkedni.

Amy hosszú másodpercekig bámult rám, de nem szólt egy szót sem, mielőtt megfordult volna, hogy elsétáljon a közelemből. Ismét teljesen a hatalmába kerített ennek a fiatal nőnek a látványa, ahogy karcsú teste és hosszú lábai kirajzolódtak az éjszakai fényekben. Szinte öntudatlanul mozdultam utána, hogy a közelében maradhassak.

Emma Stone alias Amy

Végül ismét rám pillantott a válla felett és kuncogni kezdett. Ügyesen kimérten helyezte testsúlyát egyik lábáról a másikra, ami csak még jobban elkábított, akárcsak a kígyó hintázó mozgása az áldozatát.

- Nem vagy magányos itt egyes-egyedül, Jeremy? - kérdezte Amy, lassan végigsétálva az egyik falat beborító polcsor előtt, amelyen roskadásig sorakoztak a különböző művészeti alkotások és történelmi relikviák. - Úgy értem, mielőtt idejöttünk volna... nem volt itt senki más, nemde? Senki, csak te. Te, meg persze Louisa. - Belekortyolt a narancslevébe, majd letette a poharat egy kis asztalra.

- Így van... Csak én meg a házvezetőnőm. De van egy barátom, egy hölgy, Kristanna, aki néha meglátogat. Bár nem találkozunk olyan gyakran, mint amennyire szeretném. Kristanna az élete felét a világ körül utazgatva tölti.

- Arra akarok kilukadni, hogy te is egy hétköznapi fickó vagy, nemde? - folytatta Amy. - Úgy értem, neked is vannak... szükségleteid.

Nyeltem egy nagyot, mielőtt válaszoltam volna.

- Határozottan. Igen.

- Ó! - mosolyodott el vendégem, mielőtt ismét elfordította volna tekintetét, hogy előre dőlve megvizsgáljon egy tárgyat a polcon.

Úgy tett, mintha lenyűgözné a műtárgy, de egyértelmű volt, hogy közben minden figyelmét arra fordítja, hogy kifürkéssze reakciómat csábos mozdulataira. Még tökéletesen ívelt fenekét is matematikai pontossággal kimért mozdulatokkal lengette előttem.

- Váó! - lelkendezett, miközben még lejjebb hajolt, ezúttal egy másik tárgyat véve szemügyre. - Nagyon érdekes gyűjteményed van, Jeremy.

Halkan felnyögtem, ahogy óvatosan arrébb helyezte egyik tűsarkúba bújtatott lábát, hogy fel tudjon egyenesedni. Egyszerű és végtelenül praktikus mozdulat volt, ugyanakkor kimondhatatlanul erotikus is.

Aztán lépett egyet oldalra és ismét mélyen lehajolt, ezúttal a legalsó polcon véve szemügyre valamit. Lábait szélesen széttárta, szoknyája pedig feszesen a fenekére simult. Ekkor figyeltem csak fel rá, hogy semmit nem visel a ruhadarab alatt. Ahogy lassan kiegyenesített lábait, csípőjét az égnek emelve, miközben tovább szemlélte figyelme állítólagos célpontját, tökéletes belátást engedett érzéki ágyékára.

Egész testem remegett a vágytól és az aggodalomtól, hogy a végén nem bírom tovább és, különösen a korábbi kukkolós élvezetek után, spontán beleeresztem nedveimet a gatyámba.

Amy felegyenesedett és ismét felém fordult, füle mögé tűrve egy kósza vörös tincset.

- Hol szerezted ezt a szépséget, Jeremy? - intett az alsó polc felé. - Igazán gyönyörűnek tűnik... és drágának.

Érzékien felvont szemöldökkel várta a választ, én azonban szóhoz se jutottam. Túlságosan is össze voltam zavarodva, hogy egy hang is kijöjjön a számon. A helyzeten pedig egy cseppet sem segített, amikor ismét előre hajolt, hogy megvizsgálja a műtárgyat, miközben mintha észre se vette volna, ahogy feltárja a szoknyája alatti rejtett zugok látványát. Ekkor azonban hátra pillantott a válla fölött, elkapta hátsóját bámuló tekintetemet. Mintha csak nem lett volna tisztában az egésszel az első pillanattól kezdve...

Ismét felegyenesedett és lassan hátra nyúlt, hogy lesimítsa a szoknyáját. Izgatása hatására merev farkam már majd szétfeszítette nadrágomat. A bennem dübörgő szenvedély már az elviselhetőség felső határán toporgott.

Amy-t egyértelműen egy pillanatig sem érdekelték a polcokon pihenő műtárgyak. Ez az egész színjáték a kezdetektől fogva nem szólt másról, csak arról, hogy felizgasson. Ezt a célját pedig maximális sikerrel el is érte.

- Nagyon kíváncsi vagyok már, mi fog történni a következő hat hétben – dorombolta, miközben lassan odalépdelt egy székhez. Dús fürtjei a gondosan kimért mozdulatoktól lágyan simogatták vállait. Orromat teljesen betöltötte parfümje illata, a bódító érzés pedig teljesen elhomályosította elmémet. Amy pedig leült és rám mosolygott. - Hmm... a mai viszont egy nagyon hosszú nap volt. Nagyon jó lenne lazítani kicsit. Kikapcsolódni. - Azzal felemelte egyik karcsú lábát és kinyújtóztatta. - Annyira fáradt vagyok!

Mindent elkövettem, de egy pillanatra se tudtam levenni tekintetem gyönyörű lábairól. Amy, mintha észre se vette volna kutakodó tekintetem, ugyanolyan kimérten erotikus mozdulatokkal tette keresztbe lábait, türelmetlen nyögést csalva elő belőlem. Úgy éreztem magam, mint egy ketrecbe zárt állat, ami bármi áron szabadulni akar. Amy teljesen az ujja köré csavart, céljai iránt pedig egy cseppnyi kétségem se lehetett.

- Nagyon jó lenne, ha megdugnál – jelentette ki végül. Szavaiból egy csapásra eltűnt minden édelgő él és szinte késpengeként hasítottak belém.

Megráztam a fejem és tekintetem lassan végigsiklott teste többi részén. Szabályosan letapogattam karcsú karjait és gömbölyű vállait, majd elidőztem egy hosszú másodperig telt mellein, melyek tökéletesen kirajzolódtak feszes blúza alatt. Az arca viszont egy hajszállal sem volt kevésbé magával ragadó. A mosolya pedig... Hogy lehetett volna ellenállni neki.

A testemet hatalmába kerítő szenvedély ellenére hirtelen meglepően könnyedén tudtam gondolkodni. Annyira jóleső érzés volt Amy közelében lenni, hogy azt már szavakba se lehet önteni.

- Nagyon jó lenne, ha megdugnál, Jeremy – ismételte meg, mire a farkam hevesen lüktetni kezdett nadrágom rejtekében. Amy vett egy mély levegőt és hátra feszítette vállait, amitől szűk blúza csak még jobban melleire simult. A szemeim elkerekedtek, ahogy ez a lány egy pillanat alatt a térdeire roskadt és kérlelőn felpillantott rám. - Kérlek. Dugj meg!

- Ó, egek! - nyögtem fel.

Mielőtt végiggondolhattam volna, hogy mit mondok, vagy teszek, máris térdre roskadtam magam is. Egyik kezem szinte magától siklott az arcára, hogy gyengéden végigsimítson puha bőrén.

- Tényleg ezt akarod? - suttogtam. - Még éppen hogy csak találkoztunk. Nem szeretném, hogy olyasmit tégy, amit később megbánhatsz... az este folyamán, vagy holnap, vagy akármikor. Tényleg, őszintén ezt akarod?

- Igen. Akarom.

Nyeltem egy nagyot ezekre a szavakra, a szívem pedig hevesen lüktetni kezdett. Vajon hallani fogom még ezeket a szavakat Amy-től a jövőben is? Talán egyszer majd úgy, hogy hófehér ruhában áll előttem egy katedrális közepén mindkettőnk családja jelenlétében?

- Nem muszáj ezt tenned – folytattam. - Sosem vártam ezt el tőled vagy bármelyik másik lánytól itt.

- De én ezt akarom – mondta ki egyszerűen.

- Egészen biztos?

- Tökéletesen. Kérlek, tegyél a magadévá! Tegyél a magadévá itt és most!

Lassan bólintottam. Innentől már nem volt visszaút.

Folytatása következik!

Panzió 2096 12. rész - A főnök még nem örül, de nagyon akar

Írta: Marokfegyver

Előzmény: Panzió 2096 1. rész
Közvetlen előzmény: Panzió 2096 11. rész

***************************************************************

A fiú kivörösödve, de bágyadtan mosolygott, mint aki azt sem tudja pontosan, hogy hol van. Ennyi elég is volt a lánynak ahhoz, hogy megállapítsa: nem lehet rossz, amit a fekete nő a fiúval az asztal alatt művel.

Megint a szomszédja felé fordult, és ott is változásokat tapasztalt: Jorán péniszét sem fedte már be teljesen a bőr, sőt a nő tovább húzgálta lefelé, miközben az egész… nagyon megnőtt.

– Lesz egy klubunk, majd összejárunk az én lakásomban – mondta Imall, mintha közben semmi sem történne a markában –, és ha érdekel, ott megtanulhatsz és kipróbálhatsz néhány érdekes dolgot a múltból.

– Jó lesz – sóhajtott Diána.

Közelebb hajolt, akár a kutatók, amikor a saját szemüknek sem akarják elhinni, hogy nyomon vannak.

– Megpróbálhatom? – kérdezte, és hátranyúlva eltolta Rebeka fejét, aki a válla felett kíváncsiskodott.

Imall lassan lentebb csúsztatta a kezét, mintha nem szívesen engedné át azt a pontot, majd gondolt egyet, és sértődötten, székestől átült a másik meztelen fiú mellé, aki hunyorogva igyekezett feldolgozni a körülötte történteket.

Diána megmarkolta a felszabadult falloszt:

– Szólsz, ha fáj?

– Nem lesz olyan – nyugtatta meg Emery, és kényelmesen hátradőlt.

A lány, ahogy az imént Imalltól elleste, lendületesen húzogatta a pénisz bőrrel fedett részét. Rebeka, fejét az asztal szélére téve követett minden mozdulatot, és azt tervezte, hogy ő is ki fogja próbálni a pincérrel, ha az újra visszajön.

A panzió 5D-s szekciójában a pincér a pultra könyökölt.

– Szerinted is kiverik?

– Szóljak nekik, hogy ne csinálják? – kérdezte a pincérnő.

– Engem nem zavar. – A pult takarásába ugyanolyan mozdulatokat végzett önmagán, mint a vendégek az asztal körül.

– Felmehetnének szobára…

– De akkor nem látnám – mondta ki a pincér a legfőbb érvet.

A pultoslány eltüntette a férfimosdót csúfító tócsákat, és 5D-s fejében előreugrott a következő program:

„Menni a főnökhöz az irodába!”

Tudta, hogy mi vár rá. A főnök megfogdossa a fenekét, lehúzza a fehér bugyiját, majd az ölébe húzva táncoltatja, amíg el nem éri az erekció. Ekkor vigyorogva letolja a nadrágját, és a pultoslányt ráülteti a jólismert falloszra. Ekkor félórás, monoton rugózás következik, és az 5D-s főnök hörögve elélvez.

A lány – az izomláz ellenére – éppen ekkorra jönne bele, kezdené részesedni az örömből…

Visszanézett a férfimosdó kövezetére és becsukta az ajtót. Tett néhány lépést az étterem felé, hogy lássa, történt-e azóta valami, és megállapította, hogy a három darab ruhás és a négy ruhátlan vendég az asztal alatt matat.

A főnök egyből kérdésekkel fogadta:

– Mosdó kész? Mi hír az étteremből?

– Kész. A négy nő veri a három pasinak…

– Komolyan mondod?

– Láttam.

– Mutasd! – gombolkozott a főnök, s amíg a lány kibuggyantotta a mellét markolászáshoz, ő már elkezdte rázogatni a falloszát. – Még jó, hogy nem dugnak az étterem közepén.

– Lesz az is – jelentette ki a pultoslány, mint aki jól ismeri a vendégek szokásait, s huncut szemekkel nézett a főnökre, mert gyanította, hogy a dugást is szemléltetni akarja.

– Fel kell küldeni őket szobára!

– Nincs is akkora szobánk. De ketten már fent vannak.

– Melyikben?

– Az enyémben.

A főnök belelkesedett:

– Mutasd! – Egyik kezével a nadrágját tartva, másikban a falloszát szorongatva sürgette a lányt: – Ne itt! Gyerünk a szobádba!

Folytatása következik!