Írta: YKN4949
Fordította: Sinara
******************************************************************
******************************************************************
– Szeretlek, kicsim – mondta
Mildred könnyes szemmel. A lánya átkarolta őt, és szorosan hozzá bújt.
– Én is szeretlek, anya –
küszködött ő is a könnyeivel. Az ajtóhoz kísérte anyját, majd ismét ránézett.
Ruby Costello még egyszer
átölelte anyját, mielőtt végül becsukta volna mögötte az ajtót.
Ruby-nak
nem volt az a kifejezetten nehéz élete. A szülei még mindig együtt voltak, és
szerették egymást. Az egyetlen dolog ezen a világon, amit jobban szerettek
egymásnál, az ő volt. Ezen túl, egy kis vidéki városkában nőtt fel, aminek alig
volt kétezer lakosa. Sok barátja volt, és végzős korában a középiskola
bálkirálynőjének is megválasztották. Egy igazi szépség volt hosszú hollófekete
hajjal és világos bőrrel. Elegáns arcán még kissé görbe orra is jól mutatott szürke
szemei és telt ajkai mellett. Szempillái szokatlanul hosszúak voltak, amik csak
nagyobbnak láttatták szemeit. Egész lénye igencsak vonzó volt. Alacsony volt,
viszonylag kisméretű mellekkel, de mindezt ellensúlyozták hosszú lábai és
feszes hasfala. Testfelépítése még mindig inkább kislányos, mint nőies jegyeket
mutatott.
Mindezek
mellett Ruby szabadnak érezte magát. Teljes mértékben szabadnak. Tizennyolc
éves volt, első éves az egyetemen, és kollégista. Többé nem kellett
engedelmeskednie a szülei által rákényszerített szabályoknak. Végre, nagy
sokára, nyíltan élhette a leszbikusok életét, és többé nem volt senki, aki ezt
megtilthatta volna neki. Már csak abban reménykedett, hogy egyszer elég
bátorságot tud majd gyűjteni ahhoz, hogy hazamenjen, és mindent elmondjon a
barátainak és a családjának is. De ez most egyáltalán nem érdekelte. Szabad
volt, és ki akarta élvezni.
Körbenézett
a lakásában, és csak most vette észre, milyen kicsi és kényelmetlen is az. De a
semminél jobb volt. Két ágy volt a hálószobában. Mindkettő elég kicsi volt, de
így is kitették együtt majd a szoba felét. Ezen kívül csak két asztal és két
ruhásszekrény volt a szobában, ami viszont épp elég volt ahhoz, hogy végül csak
alig néhány négyzetméter fedetlen terület maradjon. Nem volt függöny, és a
fehér fal is csupaszon virított előtte. Úgy nézett ki, mint egy börtön, de
Ruby-nak mégis a szabadságot jelentette. A saját felét már kidekorálta.
Leterített egy rózsaszín ágyterítőt a fekhelyére nagy zöld párnákkal, és
befedte a falat a kedvenc zenekarai posztereivel. Már az új számítógépét is
összeszerelte. Most már nem volt másra szüksége, csak egy szobatársra. Vasárnap
este volt, és az órák már másnap kezdődtek, szóval nincs sok idő hátra. A másik
lánynak is hamarosan meg kell érkeznie.
Egy
ideig csak ült és várakozott. Aztán elunta magát, és bekapcsolta a tévét.
Leellenőrizte az órarendjét újra, újra és újra, mert túl ideges volt, hogy
véletlenül el fog késni másnap. Beleolvasott az egyik könyvébe, mert az rajta
volt az egyik hétfői órája olvasmányjegyzékén. Végül pedig már arra figyelt
fel, hogy odakint besötétedett. Azt tervezte, hogy még elmegy körbenézni a
kampuszon, vagy csak találkozni a többiekkel, de túl ideges volt. Minden sokkal
könnyebb lenne, ha itt lenne már a szobatársa. Hülyén érezte magát. Talán
azért, mert végre nyíltan akarta vállalni a szexuális beállítottságát.
Misty Copeland alias Ruby Castello. |
Végül,
amikor már azon volt, hogy el is felejti az egészet, egy ideges lány lépett be
a szobába. Ruby-nak a lélegzete is elállt. Ez a lány egyszerűen gyönyörű volt.
Hosszú, egyenes szőke haja és gyönyörű barna bőre volt. A haja zilált volt, az
arca pedig elkínzott, ahogy próbált számtalan táskáját egyensúlyozva
bevánszorogni. Angyali arcát hatalmas kék szemei uralták, amik széles ajkakkal
és apró orral párosultak. Olyan teste volt, mint egy modellnek. Magas volt és
karcsú, ami csak még jobban kiemelte méretes melleit. Alakját viszont
eltakarták a táskák, így kissé görnyedté és groteszké téve. De a belőle áradó
szexuális vonzerőt ez sem tudta elfedni. Ruby első látásra belehabarodott. A
lány pedig, amikor végre lepakolta a táskáit, Ruby-ra nézett, és elmosolyodott.
– Hello! Biztos te vagy a
szobatársam. Én Holly vagyok – mondta völgyvidéki akcentussal,* ami párosulva
ruházatával, márkás táskáival és csillogó ékszereivel, elárulta Ruby-nak, hogy
egy igencsak tehetős lánnyal áll szemben.
– Én Ruby vagyok – válaszolta.
Kissé zavarban volt, amiért ilyen messzemenő következtetéseket vont le a lány
akcentusából.
– Segítenél ezeket elpakolni? –
kérdezte a lány kedvesen, Ruby pedig szó nélkül ugrott, hogy együtt pakolják ki
Holly fehér ágyterítőjét és fekete párnáit, a falat pedig festményekkel
takarják be. Munka közben beszélgettek. Megtudta, hogy Holly Kaliforniából
jött, ahol az apjával és annak második, sokkal fiatalabb feleségével élt
együtt. Megtudta, hogy a lány nagyon népszerű és jómódú, ugyanakkor egy kicsit
egoista is. De Ruby ennek ellenére csak még jobban belezúgott. Lenyűgözte Holly
határozott személyisége és ragyogó szépsége.
Nem kérte semmire Ruby-t, de ha
mégis, nyilvánvalóvá tette, hogy ez nem kérés. Ugyanakkor mindezt végtelen
kedvességgel tudta előadni. Általában úgy viselkedett, mintha oda se figyelt
volna arra, amit mondanak neki, de azzal, hogy később visszautalt ezekre,
mindig mosolyt tudott csalni Ruby arcára. Ha sikerült győztesen kijönnie egy
vitából, győztes mosollyal hozta a világ tudtára örömét, ha viszont alulmaradt,
azt már-már sértő közönnyel kendőzte el. Ezen túl tudatában volt a saját
vonzerejének, amit sosem mulasztott el felhasználni is. Ezt pedig Ruby már az
első két együtt töltött órájuk alatt megtapasztalhatta.
– Szóval, nincs kedved kimenni,
hogy bemutatkozzunk a többi lánynak az emeleten? – kérdezte Holly, Ruby pedig
boldogan bólintott. Együtt sétáltak körbe a kollégiumban, megismerkedve a
többiekkel. Ruby-nak az az érzése támadt, hogy lassan Holly kísérőjévé
degradálódik, eltűnve a lány árnyékában. Hamar megismerkedtek minden lánnyal az
emeleten, és néhányukat meg is hívták magukhoz.
Az este nagyon kellemesen telt.
Volt alkalmuk megismerni legalább öt nagyon helyes lányt az emeletükről. Ruby
néha szükségét érezte, hogy felvilágosítsa őket leszbikusságáról, de aztán
ismét zavarba jött. Már arra gondolt, hogy túl félénk ahhoz, hogy megtegye.
Talán nem is változik annyi minden azzal, hogy eljött otthonról. Azonban
görcsösen reménykedett benne, hogy nem ez a helyzet. Most viszont inkább csak
arra koncentrált, hogy minél több barátot szerezzen. Az világos volt, hogy
kettejük közül Holly a főnök. Szabályosan a vonzáskörébe vonta Ruby-t. A lány
azonban szerencsére nem merült el benne teljesen. Valójában egy szürke kisegér
álcája mögé bújt, de kedves lány, Mary, akivel órákig ücsörögtek Ruby ágyán
beszélgetve.
Végül
a többi lány elment, és Ruby és Holly ismét egyedül maradtak a szobájukban.
Mindketten idegesek voltak a következő nap miatt, úgyhogy nem tudtak aludni.
Csak feküdtek, és bámulták a plafont, amíg végül újra nem kezdődött a
beszélgetés köztük.
– Ideges vagy? – fordult Ruby az
oldalára, hogy a szobatársára nézhessen.
– Azt hiszem – válaszolta Holly
közömbös hangon. Egy pillanatra sem vetette le higgadt álarcát.
– Én igen – mondta Ruby. Sosem
tudott jól hazudni. Sosem csapott még be senkit életében, és egy idő után már
nem is próbálkozott.
– Ja – szólalt meg ismét Holly.
Kényelmetlenül érezte magát a társalgás iránya miatt, úgyhogy unalmat színlelt.
– És, mit gondolsz a többi lányról?
– Mind jófejnek tűnnek. Úgy
értem, talán elmehetnénk valahova együtt jövő hétvégén, hogy jobban megismerjük
egymást.
Ruby komolyan beszélt, habár
ritkán találkozott olyasvalakivel, akit nem kedvelt meg azonnal.
– Szerintem az a Kelly lány egy
hatalmas ribanc. Te nem így gondolod? – mondta Holly hirtelen, Ruby pedig
megrettent. Annyira meglepte a lány indokolatlan offenzív viselkedése, hogy
muszáj volt egyet értenie. Holly utána elhordta mindennek az összes lányt,
akikkel együtt töltötték az estét, rámutatva a hibáikra, teljesen szétszedve
őket. Ruby borzalmasan érezte magát, de végig csak helyeselt. Sőt. Ő is részt
vett a dologban, és sorolta a dolgokat, amiket maga sem gondolt komolyan, de
úgy érezte, muszáj kimondania. Valamennyire még élvezte is. Holly a legrosszabbat
hozta ki belőle, de ő élvezte.
– Aztán ott van az a Mary lány –
forgatta a szemét Holly. Ruby ránézett, és ismét zavarba jött. Tényleg jól
kijött Mary-vel, és remélte, hogy barátok lehetnek.
– Mi van Mary-vel? – kérdezte
Ruby, próbálva minél kevesebb érzelmet vinni a szavaiba.
– Mondjunk csak annyit, hogy
teljesen rád mozdult! – lódította át a haját az egyik oldalról a másikra Holly,
ami teljesen lenyűgözte Ruby-t.
– Ezt meg hogy érted? – pirult el
Ruby.
– Csak azt mondom, hogy az a lány
totál leszbikus – vonta fel a szemöldökét Holly, és Ruby-ra bámult.
– A ringyó – fújt Ruby, belül
viszont zokogott. Mintha saját magát árulta volna el. De legbelül arra vágyott,
bárcsak a kedves kis Mary tényleg szemet vetne rá. Nem tudta, mit gondoljon
mindazok után, ami eddig történt, de még mindig reménykedett benne, hogy jól
fogja érezni magát ezen az egyetemen.
***
Másnap
elkezdődött a tanítás. Ruby azonnal megkedvelte az egészet. Rögtön elszállt
minden kellemetlen érzése az előző este miatt. Később összefutottak néhány
lánnyal az órákról, és együtt mentek ebédelni. Ruby imádta az óráit, és
kedvelte a többieket is. Úgy érezte, mintha ez a rengeteg ember mind a barátja
lenne. A következő napokban Ruby, Holly és a többiek kezdték felvenni a napi
rutint. Együtt jártak órára, és együtt ebédeltek. Együtt beszélgettek és
szórakoztak. Órák, aztán irány a kollégium és tévéztek, leckét írtak, vagy csak
elütötték valamivel az időt.
A
hétvégén mind együtt ruccantak ki szórakozni. Holly-nak volt egy idősebb
barátja, aki bevitte őket a legjobb bulira, ahol leihatták és kitombolhatták
magukat. Ruby úgy érezte, végre azt csinálhatja, amiért erre az egyetemre jött.
Már a középiskolában is iszogattak, de most igazán élvezte, hogy kirúghat a
hámból a barátaival. Amolyan igazi egyetemista dolognak tűnt az egész. Pár hét
alatt kis csapatuk elérte maximális létszámát. Néhányan elmaradtak, de még
többen jöttek, míg végül öten maradtak, Ruby, Holly, Mary, Jessica és Andrea,
akik mindenhova együtt jártak. Vidám kis klikket alkottak, Ruby pedig
mindannyiukat imádta. És mindannyian elfogadták Holly-t vezetőjüknek.
Esténként
Holly és Ruby folytatták a többi lány kibeszélését a hátuk mögött, Ruby pedig
egyre hitványabbnak érezte magát emiatt. Nem igazán szerette, hogy ezt
csinálja, és ritkán gondolta komolyan, amit mondott. De mindig ott volt,
sorolva a rettenetesebbnél rettenetesebb dolgokat, kacagva Holly-val a
többieken. Minél többet csinálta ezt, annál kellemetlenebb érzései támadtak
Holly irányában. Még mindig jobban kívánta őt minden másnál ezen a világon, de
már nem volt benne biztos, hogy kedveli-e is őt. Szerette őt, akarta is, ami
még rosszabbá tette a dolgot.
A
hetek teltek, és ő még egy léleknek se vallotta be, hogy leszbikus. A dolognak
viszont csak a fele volt azért, mert nagyon vágyott rá, hogy itt lehessen, és
még mindig elég félénk volt. Félt attól, hogy a magabiztos, népszerű
középiskolás lányból egy lógós, zárkózott leszbikus lesz. A bűntudata kezdett
eluralkodni rajta. Egy este, amikor Holly-val az ágyukban feküdtek, már nem
bírta tovább.
– Láttad, mit csinált Mary múlt
éjjel? – kérdezte Holly az előző éjszakai bulira utalva.
– Nem. Mit? – fordult felé Ruby.
Mindig zavarba jött, ha Mary került szóba világosbarna hajával és apró, szexi
testével. Ruby rendkívül tisztának és gyönyörűnek találta, de hiányolta belőle
Holly ribancos viselkedését. De még így is Mary volt a legközelebbi barátja, és
nem tetszett neki, amit Holly mondott róla.
– Teljesen leitta magát. – Ez még
nem jelentett sokat, hiszen mind ezt csinálták. – És odáig ment, hogy
megcsókolt egy lányt. Megmondtam neked, hogy egy rohadt kis leszbi ribanc. De
én nem mondtam semmit.
– Persze – válaszolta Ruby már
szinte önként. Azon gondolkodott, hogy majd minden hetero lány, akit ismer, csókolózott
már lánnyal, hogy heccelje a fiúkat, és azon merengett, miért tekinti Holly
másnak Mary-t.
– Pedig nagyon helyes lány –
tette hozzá Holly. – Úgy értem, megkaphatná bármelyik srácot, ha akarná.
– Miért olyan rossz leszbikusnak
lenni? – mondta ki Ruby mielőtt végiggondolta volna. Holly horkantott egyet.
– Komolyan beszélsz?
– Úgy értem… Ha nem mozdult rád,
miért zavar? Úgy értem, nekem tetszene – hazudta Ruby –, de nem bánt ezzel
senkit.
– Nem kell, hogy rám mozduljon
ahhoz, hogy undorodjak tőle – fordult el Holly. – Már kezdem azt hinni, te is
egy mocskos leszbi vagy.
– Még csak az kellene – színlelt
kacagást Ruby. Talán kissé túl is játszotta magát, de Holly nem tűnt
észrevenni.
– Úgy értem, én is csak egy kis
ribanc vagyok, de ha bárkiről megtudnám, hogy leszbikus, azonnal megszakítanék
vele minden kapcsolatot – mondta Holly. – No mindegy. Jó éjszakát! – fordult a
fal felé, és azonnal elaludt. Ruby teljesen ledöbbent. A legrosszabb érzései
igazolódtak be. Ha továbbra is Holly barátja akart lenni, heteronak kellett
tettetnie magát. Megint ott tartott, mint a középiskolában. Hirtelen mély
depresszió szakadt rá, ahogy a fal felé fordult. Csak azt remélte, hogy Holly
nem hallja, ahogy álomba sírja magát.
***
Másnap
a lányok mind Holly és Ruby szobájában voltak, felkészülve az aznap esti
partira. Szombat volt, ami azt jelentette, hogy egy igazán nagy partira
számíthatnak. A vasárnapot általában azzal töltötték, hogy rendbe szedjék
magukat a másnapi órákra. Mind a legjobb ruhájukba öltöztek fel, és mind
próbáltak a lehető legszexibbnek tűnni. Mint mindig, egyértelműen Holly volt a
legvadítóbb. Ruby viszont túl depressziós volt ahhoz, hogy kimozduljon.
– Gyerünk már, Ruby! Kapj magadra
valamit, és induljunk! – mondta Holly.
– Most nem – erőltetett nyugalmat
magára Ruby. – Nem érzem jól magam, és még amúgy is tanulnom kell hétfőre.
Holly csak a szemét forgatta.
– Tudom, mikor hazudsz – tette
csípőre a kezét.
– Nem hazudok.
– Mindegy is. Nincs időm erre.
Gyerünk! Menjünk! – mondta a többieknek, és az ajtó felé indult. Csak Mary állt
meg egy pillanatra.
– Komolyan, Ruby, mi a baj? –
kérdezte lágyan. Egy pillanatig Ruby alig bírta ki, hogy ne mondjon el neki
mindent, de nem tehette.
– Jól vagyok. Menj csak
szórakozni! – küldött felé egy bíztató pillantást. Mary hitetlenkedve nézett
rá, de aztán végül mégis az ajtó felé indult.
– Egy igazi drámakirálynő –
morogta Holly, amitől Ruby csak még rosszabbul érezte magát. Az ágyra vetette
magát, és sírva fakadt. Miért történik ez vele?
Minden hétvégén velük bulizott az
év kezdete óta, és alig maradt egyedül. Nem tudta, mit csinálhatna most. Egy
ideig a barátaira gondolt, de egyre rosszabbul érezte magát, ezért inkább
elterelte a figyelmét. Átöltözött a pizsamájába, ami egy fehér trikót jelentett
melltartó nélkül és egy kék bokszeralsót. Egy ideig tévét nézett, próbálva
rendbe rakni az érzéseit, és kiverni a fejéből a rossz gondolatokat. Nehezebb
volt, mint gondolta. Végül visszatért a leszbikusságról való gondolkodásra. A
lányokra gondolt, és azonnal forrni kezdett a vére. Annyira szeretett volna már
lefeküdni valakivel. Nem akart szűz maradni örökre. Nem akarta többé heteronak
tettetni magát.
Egyre
jobban felizgult. Jobban, mint bármikor azelőtt. Egyre bizonyosabb volt benne,
hogy muszáj lesz beszereznie egy barátnőt végre. Már nem tudott tovább várni. A
számítógépéhez ült, és keresett egy kis leszbi pornót a neten. Nem tudta, mit
keres, de egyre jobban felizgult, ahogy a képeket bámulta a monitorán. Nem
próbált maszturbálni, ahogy eddig sem tette. Csak feküdt az ágyán, és próbált
elaludni, a zavarodottsága, és az ereiben lüktető szexuális izgalom viszont nem
hagyta.
***
Néhány
óra múlva arra ébredt, hogy valaki kopog az ajtaján. Kuncogást hallott, és
felismerte Andrea hangját. Valami hangos nyögő hangot is hallott. Andrea
káromkodni kezdett, majd ismét kuncogott. Aztán ismét kopogtak az ajtón. Ruby
kimászott az ágyából, és kinyitotta az jajtót. Az első dolog, amit
megpillantott, Andrea volt. A haja szanaszét állt, mint egy szénaboglya, a
szemei pedig vörösek voltak, ahogy hisztérikusan kacagott. Aztán Holly felé
fordult. Az ő szemei csukva voltak. Alig állt a lábán, és fura hangokat adott
ki.
– Mi a pokol folyik itt? –
kérdezte Ruby lehasznált barátait bámulva.
– A fenébe is! Tök részegek
vagyunk – támolygott be a szobába Andrea, majd mindketten lerogytak a szoba
közepére. Andrea röhögött, de Holly úgy nézett ki, mint aki mindjárt kidobja a
taccsot. – Csak jöttek az újabb körök meg az újabbak és totál szétcsúsztunk.
– Beteg? – nézett Ruby Holly-ra.
– Túléli – legyintett Andrea. –
Csak nem akartam, hogy szétkeféljék, vagy ilyesmi, ezért inkább haza hoztam.
Mennyi ideig voltunk el?
Ruby a szemét forgatta. Ez
kezdett egyre komikusabbá válni.
– Menj, feküdj le! Majd én
vigyázok rá – mondta Andreának, aki úgy csinált, mintha mondani akarna valamit,
de aztán csak bólintott, és kitámolygott a szobából. Ők Jessicával a szemben
lévő szobában laktak, szóval könnyedén átvergődött.
– Jól vagy? – kérdezte Ruby a
szobatársától, de az továbbra is csak morgott.
Ruby felsóhajtott. El kell
rendeznie ezt. Nem érdekelte, milyen állapotban van Holly, úgy gondolta,
először is meg kell szabadítania őt izzadtságtól és hányástól bűzlő ruháitól,
majd rendben ágyba fektetni. Gyorsan kigombolta a lány blúzát, és elhajította.
Holly egy szexi fekete melltartót viselt a ruhadarab alatt rózsaszín
szegéllyel. Aztán kizipzárazta a kis fehér szoknyát, és letolta róla. Egy a
melltartójához jól passzoló bugyi volt rajta. Holly a szobatársa arca felé
nyúlkált, próbálva rávenni őt, hogy felsegítse. Ruby egy pillanatra felállt, és
csak bámulta az előtte fekvő lányt. A teste olyan eszméletlenül vonzó volt, de
most uralkodnia kellett magán, és segítenie a barátjának lefeküdni. Holly nem
szólt egy szót sem, csak értelmetlenül motyogott. Ruby még senkit sem látott
ilyen részegnek.
Valahogy
sikerült megemelnie Holly-t, és besegítenie az ágyába a hátára fektetve.
Nehezen lélegzett, ahogy visszakászálódott a saját ágyához, és lefeküdt. Azon
merengett, hogy tud ez a lány olyan erkölcsi magaslatról beszélni a
leszbikusokról, aztán elmenni és leinni magát a sárga földig.
– A francba is! – morogta, ahogy
eszébe jutott amit a drog és alkohol prevenciós órán tanult még a
középiskolába. Nem hagyhatja, hogy egy ittas ember a hátán aludjon. Ha
hányingere támad, akár meg is fulladhat. Felsóhajtott, és dühösen felkelt, hogy
odamenjen a szobatársa ágyához. Holly már mély álomba merült, és meg sem
mozdult, de Ruby látta, ahogy a mellkasa fel-le mozog.
Csak
bámulta a lány melleit, ahogy nekifeszülnek szexi melltartójának. Arra gondolt,
hogy valószínűleg Holly rossznak tartaná, amit csinál, de azzal nyugtatta
magát, hogy érte teszi, hogy ne hányja össze azt a szép melltartót.
Betolta
a karjait Holly teste alá. Érezte a lány samponjának és parfümjének az illatát,
amit azonban majdnem elfedett az alkohol bűze. Ruby érezte, hogy a mellbimbói
megkeményednek, és az ágyéka benedvesedik, ahogy a karjai között tartja Holly
puha testét. Megkereste a melltartó csatját, és gyorsan kikapcsolta azt.
Óvatosan letornázta a lányról a ruhadarabot. Elmosolyodott, ahogy lenézett a
szobatársára, ahogy ismét a hátán fekszik, mellei pedig az égnek merednek. A
bimbói merevek voltak, valószínűleg a hideg levegőtől. Holly felnyögött, Ruby
pedig ideges lett. Alig tudott már uralkodni magán. Nagyon vágyott rá, hogy
megtudja, milyen a másik lány mellének a tapintása. A sajátját ismerte, de
szeretett volna egyszer úgy érezni két mellet a kezében, hogy nem érzi közben a
kezét a sajátjain. Körbenézett a szobában, mintha attól tartana, hogy valaki
bámulja őt, aztán felkacagott magában. Lassan eresztette le a tenyerét Holly
jobb mellére, rásimítva az ujjait. Meleg volt, puha, és a bimbók megkeményedtek
Ruby ujjai között. Egy pillanatig csak tartotta ott a kezét, élvezve az érzést,
majd lassan masszírozni kezdte a dombocskát.
– Tudom, mit mondtam… – szólalt
meg Holly, de világos volt, hogy nem ura a szavainak. Ruby felnevetett, és a
lány másik mellére tette a másik kezét, és masszírozni kezdte. Egy ideig
folytatta ezt, de aztán már többet akart. A szájában akarta érezni a kemény
mellbimbókat.
– Mi a fenét művelek? – mordult
fel hirtelen, ahogy kitisztult a feje. Átkozta magát, amiért azt hitte, ez jó
ötlet. – Mintha megerőszakolnám a szobatársamat.
Még mindig Holly mellein tartotta
a kezeit, és lenézett a lányra. Az nem mozdult. Teljesen kiütötte magát. Nem
emlékezne semmire. Ruby próbálta meggyőzni magát erről. De még ha ez igaz is,
nem lenne helyes megtenni. Hirtelen a bosszúszomjas énje szólalt meg a fejében.
Ez volt az a része, amit Holly mindig előházott belőle.
– Mindig korlátoz téged – mondta
neki a másik énje. – Ő az, aki a vécébe kényszerít, hogy ott sírdogálj magadban
a titkoddal. Ő az oka, hogy túl félénk vagy elmondani bárkinek is, hogy
leszbikus vagy. Nem hagyhatod, hogy most is uralkodjon rajtad. Hiszen úgysem
fog emlékezni semmire. Így már nem félemlíthet meg. – Valamiért ez a logika
most nagyon nyilvánvalónak tűnt neki. Végigvette a fejében a lehetséges
következményeket. Nem akart örökre Holly árnyékában maradni, és a vágyait sem
akarta örökre magába rejteni. Ha Holly nem fog emlékezni semmire, talán ez
segíthet rajta. Segíthet, hogy ne érezze magát annyira megfélemlítve.
Most
előre hajolt, és elvette az egyik kezét Holly melléről, hogy ránézhessen. A
keze nedves volt a lány izzadtságától. Érezte, hogy önbizalma megrendül, de már
nem akart visszakozni. Előre hajolt, és érezte, ahogy ajkai Holly forró bőréhez
érnek. Az agyát elöntötte a kéjes köd, ahogy a kemény mellbimbó a fogaihoz ért.
Kinyitotta a száját, hogy Holly mellbimbója becsusszanhasson. Sós érzés öntötte
el a száját, Holly pedig felnyögött a nyelve simogatásától. Egy pillanatig Ruby
nem mozdult, majd szopogatni kezdte a kemény mellbimbót, markolászva a másik
dombocskát. A csípője mozogni kezdett. Már magán is csak nevetni tudott. Egyre
keményebben szopta Holly mellét, érezve, ahogy a puha bőr íze elomlok a
szájában. Aztán felnézett Holly angyali arcába és elmosolyodott.
Egy
darabig szopogatta a lány mellét, és érezte, ahogy a saját ágyékát elönti a
nedvesség. Felnyögött, és levette a másik kezét is Holly melléről, hogy a sajátjait
kezdje dörzsölni a trikóján keresztül. Egy pillanatra a szájával is elengedte a
csodás dombocskát, hogy áthúzhassa a trikóját a fején. Így már jobban hozzáfért
a saját melleihez, miközben rátapadt Holly másik mellbimbójára. Hallotta a lány
nyögéseit, és felnézett rá. A lány szemei még mindig csak résnyire voltak
nyitva, a feje pedig félre bicsaklott. Látta, hogy apró nyálcsík jelenik meg a
lány szája szegletében és lecsorog a mellére.
Valamilyen
oknál fogva érezni akarta azt is a szájában. Nem tudta biztosan, mit csinál.
Régóta fantáziált már lányokról, de sosem tett semmi perverzet. Most viszont
teljesen a hatalmában tartotta ezt a lányt, és meg akart tenni vele mindent,
ami csak az eszébe jut. Lecsúszott Holly melleiről, és fölé kerekedett, hogy saját
felizgult bimbói a szobatársáéinak feszüljenek, amíg végül arca már Holly-é
közelében volt. Érezte, ahogy a lány teste lassan emelkedik és süllyed.
Az
első dolga az volt, hogy lenyalja Holly nyálát az arcáról. Nyelve végigcsúszott
a puha bőrön, és érezte a furcsa ízt a szájában. Édes és sós is volt egyszerre.
Egy kissé a rumra emlékeztette. Érezte, ahogy forróság tölti el a testét.
Lejjebb mozdult, és lenyalta a nyálat mindenhonnan Holly testéről, ahova csak
az lecsorgott. Amikor végzett, nyelvével körbe járta a lány telt ajkait.
Most
már teljesen ura volt magának. Minden félelme tovaszállt, és beleolvadt a
végtelen vágyba. Az egyetlen kérdés csak az volt, mit is akar igazán. A teste
válaszolt erre. Mindent végig akart csinálni, amit Holly mocskosnak és rossznak
tartana. Nem akart már megfelelni a lánynak többé. Oda akarta vinni Holly-t,
ahova az nem akart volna menni. Gyorsan letolta a saját bokszerét. Érezte,
ahogy a hűvös levegő simogatja a testét. Először volt meztelen egy másik lány
jelenlétében. Holly csak feküdt ott, mint egy nagy halom hús. Meg sem mozdult,
és nem adott ki semmilyen hangot. Egy pillanat múlva a bugyija is csatlakozott
ruhái földön heverő kupacához, és most már Holly is teljesen meztelenül feküdt
ott előtte. Ruby csak bámulta a meztelenre borotvált ágyékát, és eszébe jutott
valami. Megfogta Holly lábait, és óvatosan széttárta őket, ahogy lassan a feje
mellé hajtotta, hogy a lány puncija és vörös ánusza a levegőbe meredjen. Holly
szemei nyitva voltak, de semmi jelét nem mutatták, hogy érzékelné, mi folyik
körülötte.
Ruby
figyelte őt egy pillanatra, és beszívta a lüktető punci édes illatát. Eddig
csak a saját nedvei illatát érezhette, és Holly illata most elképzelhetetlen
hatással volt rá. Közelebb hajolt, és puha bőre Holly-éhoz ért. Felnyögött, és
lehunyta a szemét. Annyira vágyott már erre.
Kidugta
a nyelvét, benedvesítve azt, és előre hajolt, hogy haja beterítse Holly
lábainak közét. Lehunyta a szemeit, és élvezte, ahogy a nyelve első alkalommal
hatol be egy másik lány ánuszába. Az íze teljesen felizgatta őt, ahogy
belemerült.
Elhatározta,
hogy komolyabbra fordítja a dolgot. Egyik kezével a saját mellbimbóját kezdte
dörzsölni, és érezte, hogy testében nő a feszültség. Egyre hevesebben nyalta
Holly ánuszát. Végül már nem bírta tovább, és behatolt nyelvével a szűk
járatba. Felnyögött, és boldogan hallotta, hogy a másik lány száját is halk
nyögések hagyják el, még akkor is, ha nem is igazán tudta, mi történik
körülötte. Végül érezte, hogy a nyelve már nem hatolhat mélyebbre, még ha Holly
feneke követelődzően szívta is be. A szőke lány teste remegett a kéjtől, Ruby
pedig a saját mellbimbóját izgatta. Felhúzta a kezét, és az egyik ujját is
bedugta Holly fenekébe a nyelve mellé. El sem tudta hinni, milyen jó érzés,
ahogy a szűk járat ráfeszül. Még el sem tudta képzelni ezt korábban.
Hirtelen
Holly furcsa hangokat kezdett kiadni magából. Ruby kinyitotta a szemét, épp
időben, hogy lássa, ahogy a nedvek szökőkútként törnek elő Holly puncijából.
Ruby nem gondolkodott. Kihúzta a nyelvét Holly fenekéből, de a mutatóujját
benne hagyta, sőt, még a középső ujját is mellé dugta, száját pedig a lány
puncijára tapasztotta. Érezte, ahogy a lány nedvei kitöltik a száját. Már
mindenről elfeledkezett, csak azt akarta, hogy a sós nedvek elkeveredjenek Holly
nyálával a gyomrában.
Most
már nagyon felizgult, és nem bírta ki valami viszonzás nélkül. És már tudta is,
hogy érje el. Kihúzta az ujjait Holly ánuszából, és a szájába dugta. Elengedte
a lány lábait, amik elnyúltak az ágyon, és lassan felültette Holly-t. Ruby most
még szexibbnek találta őt, mint valaha. El se tudta hinni, mennyire felizgult a
látványtól.
Óvatosan
felültette Holly-t. Ki akart próbálni valamit. Leült mellé, és szétnyitotta
mindkettőjük lábait. Felnyúlt, és megérintette a lány arcát.
– Hogy? – szólalt meg hirtelen a
lány, ahogy a szemei felpattantak.
– Csak álmodsz, Holly – mondta
Ruby. – Szeretnél egy jót kefélni, ugye?
– Igen, anya – mondta a lány,
Ruby pedig azon merengett, hol járhat képzeletben a lány.
– Maszturbálj, drágám! – mondta
Ruby. Holly habozott egy percig, de aztán a keze megindult. Ruby gyorsan
mozdult, saját kezébe véve Holly-ét, elhúzva azt a lány puncijától, hogy a
sajátjára tegye. A lány ebből semmit sem látszott felfogni. Ahogy Holly ujjai
mozogtak benne, Ruby a mennyben érezte magát. Holly agya zavaros volt, de az
ujjai tudták, mit csináljanak.
– Nem érzek semmit, mama –
mondta, egyre keményebben dörzsölve Ruby csiklóját. A lány felsikoltott, és
gyorsan a szobatársa combjai közé tolta a kezét.
– Jobb, kicsim? – kérdezte, ahogy
dörzsölni kezdte a lány csiklóját.
– Igen, mama.
– Akkor ne állj meg! – zihálta
Ruby. Ahogy dörzsölte a másik lány csiklóját, az egyre mélyebbre hatolt az ő
járatában. Ruby agyát elöntötte a fátyolos köd. Tudta, hogy élete legnagyobb
orgazmusa érlelődik benne. Barlangja ráfeszült részeg szobatársa ujjaira, de ő
nem állt meg izgatni a lányt. Néhány pillanat múlva hatalmas erő csapott le a
testére. A gyönyör hullámai söpörtek végig rajta.
Amikor
a mámor elmúlt, kinyitotta a szemét, és látta, hogy Holly teste is remeg a
gyönyörtől.
– Mama! – sikoltotta, majd teste
elernyedt az ágyon. Egy kis idő múlva Ruby hagyta, hogy pihenjen. El sem hitte,
mit csinált. Egy pillanatig csak feküdt ott zihálva, és érezte, hogy Holly
forró bőre az övéhez simul. Aztán gyorsan felkelt. Ki tudja, meddig tart a lány
önkívületi állapota. Gyorsan megkereste Holly pizsamáját, és felöltöztette őt.
Eltakarította a koszos ruhákat, és visszabújt a saját pizsamájába, hogy
visszatérjen aludni. A megbánásnak egy szikráját sem érezte.
***
– Ó, a fejem! – ébredt Ruby Holly
hangjára. Másnapos szobatársára nézett, és elmosolyodott.
– Kemény volt a múlt éjszaka? –
kérdezte. Alig tudta visszatartani a kacagását.
– Semmire sem emlékszem. Csak egy
nagyon fura álomra – ült fel a lány, és a fejét a kezei közé temette.
– Ja. Eléggé ki voltál ütve –
próbált Ruby közönyös maradni.
– Hogy került rám ez a pizsama?
–nézett végig magán Holly.
– Tényleg tudni akarod?
– Azt hiszem…
– Összehánytad magad, amikor haza
értél. Nekem kellett átöltöztetnem téged – pirult el, de próbált ártatlanul
viselkedni.
– Úr Isten. Nagyon szégyellem
magam – takarta be az arcát Holly. – Olyan jó barát vagy, Ruby.
– Tudom.
***
Néhány
óra múlva Ruby Mary ajtaja előtt állt, és egy piknik kosarat tartott a kezében.
A gyomra összeszorult az izgalomtól. Bekopogott, Mary pedig jött, hogy ajtót
nyisson.
– Mi újság?
– Leszbikus vagyok – jelentette
ki Ruby felvezetés nélkül. Mary értetlenül nézett rá, de nem szólt semmit. –
Azon gondolkodtam, lenne-e kedved velem piknikezni… első randiként?
Mary nem szólt semmit, csak a
barátját bámulta.
– Miért is ne? – mosolyodott el.
Kéz a kézben sétáltak végig a
kollégium folyosóján.
* Az amerikai szociállingvisztika
„völgyvidéki nyelvjárásnak” (Valleyspeak vagy Valspeak) nevezi a
dél-kaliforniai San Fernando-völgy vidékén használt dialektust.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése