A függöny és egyéb furcsaságok - Epilógus - A Küklopsz-hatás

Előzmény: A függöny és egyéb furcsaságok Prológus
Közvetlen előzmény: A függöny és egyéb furcsaságok IV. rész

Írta: Malonym
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2015. október 16.

*********************************************************************

Öt perccel később Alma levette az amulettjét és udvariasan megkért, hogy térjünk vissza a saját ágyunkra. A függönyt viszont senki nem húzta el.

Épp csak kényelmesen elhelyezkedtünk a takarónk alatt és fél úton voltunk az elalvás felé, amikor Gabby besétált.

- Hé! Használta valaki a mosdót közvetlenül balra a szobámtól?

Mindenki megrázta a fejét.

- Azt hittem, láttam valakit bemenni oda, miután… ööö… végeztünk a dolgunkkal – mondtam.

- Oké – válaszolta Gabby, - Vagy úgy – vigyorodott el, majd a következő pillanatban elpirult. – Azt hiszem, Kate egész végig odabent volt – mondta.

- A fenébe! – morgott Lucy. – Azt hiszem, megyek, beszélek vele – kelt ki az ágyból.

- Nekem nem nyitja ki az ajtót – mondta Gabby. – Szerintem neked se fogja. De ha még rajta van az amulett… Chrisnek talán ki fogja.

- Igen. Neki ki fogja – nevetett fel Siobhan, majd befogta a száját. – Bocsánat!

- Megyek – mondtam, időközben máris a ruhámmal bajlódva. Rosszul éreztem magam, amiért Kate-ről egész éjjel megfeledkeztem. Azt hiszem, reménykedtem is, hogy elkerülöm őt, mert nem akartam lefeküdni vele és nem akartam fájdalmat sem okozni neki, amíg rajta van az amulett.

Megcsókoltam Lucy kézfejét indulás előtt.

- Szeretlek – mondtam. – Gondolj rám, amíg el vagyok!

- Mindig! – motyogta Lucy. – Én is szeretlek téged.

Bekopogtattam a fürdőszoba ajtaján.

- Kate? – kiáltottam. – Itt Chris.

- Tudom – hallatszott egy sírástól fátyolos hang a túloldalról, ami nem úgy hallatszott, mint Kate-é. – Azonnal benedvesedtem, amint a közelembe értél. Mint valami perverz pókérzék.

Az ajtó kinyílt és szembe találtam magam Lucy-val teljes Fekete Özvegy-jelmezben.

Hevesen pislogtam.

- Kate…? Te vagy az? Ez valami mágikus dolog?

- Igen – mondta. – Én vagyok. És… ööö… próbáltam elérni, hogy olyan legyek, mint Lucy, hogy lefektess, de aztán bűntudatot éreztem és már nem tudtam visszacsinálni. Így hát… izé… elbújtam ide – intett a fürdőszoba felé. – Végig itt voltam. Sírtam és maszturbáltam.

- Értem – bólintottam. – Én… ööö… örülök, hogy végül nem vállaltad be ezt a becsapás-dolgot.

- Igen – válaszolta, örömtelenül nevetve. – Az… nem lett volna helyes.

- De sajnálom, hogy az egész halloween-éjszakádat a fürdőszobába bezárva töltötted.

- Az én hibám volt – vont vállat.

- Abban nem vagyok biztos. Miért nem vesszük le ezt? – emeltem át az amulettet a fején, majd levettem a sajátomat is. – Így jobb már egy kicsit?

- Kicsit kevesebb a kellemetlen vágyból – mondta Kate pár pillanat múlva. – Igen. Csak, tudod… a szokásos vágy. Irántad, Lucy iránt és… ööö… Siobhan iránt. Nincs szükségem az amulettre, hogy egy komplett katyvasz legyen bennem.

- Mi mind egy komplett katyvasz vagyunk – mondtam. – Fel tudnád most már oldani a bűbájt?

- Igen. – Vett egy mély levegőt és Lucy kinézete lassan tovatűnt róla. Most már tényleg Kate állt előttem a másodvonalas Fekete Özvegy-jelmezében. – Hurrá! – mondta. Ezzel egy pillanat alatt megváltozott az, ahogy néztem rá. Talán végig csak ez kellett volna. Eszembe villant, hogy elvégre Küklopsz voltam egész éjjel. A pillantásom volt az, ami mindent tönkretett.

- Nos, ahogy már mondtam – folytattam – két Fekete Özvegy van. De belőled csak egy. És Lucy-ból is. Próbáljuk meg ezt a jövőben is így tartani, oké?

- Rendben.

- Azt szeretem, amilyen vagy. A barátom vagy.

- Tudom. Te is az enyém.

- Nos, akkor – mondtam, odaadva neki egy amulettet – a halloween még nem ért véget. Még sok időnk van napkeltéig. Talán még minden megváltozhat. Először is benéznél Gabby-hez? Már aggódik miattad.

- Persze – tette fel az amulettjét. – Bocsánat, hogy ennyi aggodalmat okoztam!

- Bocsánat, hogy nem aggódtunk eléggé, hogy már sokkal hamarabb megkeressünk! Majd látjuk egymást.

Kate elsietett, én pedig felvettem a másik amulettet és bementem Lucy szobájába. Siobhan és Lucy nagy érdeklődéssel hallgatták a történetemet Kate-ről és a jelenlegi tartózkodási helyéről. Az amulett pedig a nyakamban lassan ismét elkezdett ragyogni. Feketén.

Vége