Közvetlen előzmény: Az ismeretlen tényező IV. rész 1. fejezet
Írta: Shaima32
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. március 17.
*************************************************************************
Jodie nem tévedett. Az ég tiszta volt, amikor elindultam otthonról, és az első alkalommal, mióta megnyitottam a stúdiót, aznap szoknyát vettem fel.
Muzza beugrott a nap vége felé, hogy lásson engem, és magával hozta egy társát is, aki szeretett volna egy tetoválást. Miközben én három koponyát vartam rá sorban, ő hátra dőlt és nézte a kedd esti Port Adelaide-Hawthorn meccs ismétlését. Megszállott Hawks-szurkoló volt, de a győzelem miatti eufóriája ellenére is felfigyelt rá, hogy valami más rajtam.
- Megcsináltattad a hajadat – simogatta a szakállát.
- Már a múlt héten. Kösz, Muzza.
- A rohadt életbe! – fújtatott a partnere. – Az első dolga az volt hétfőn, hogy elmondja a csajának, hogy megcsináltattad a hajadat, drága. Még én is tudom, hogy a rohadt ruha az.
- Kössetek fel és itassatok le! – bámult Muzza a lábaimra. – Nem is láttam még őket korábban.
- Ahogy a melleimet sem – nevettem.
- Őt akarom magamra – bökött előre.
- Kit? – pillantottam le a lábamra. – A sellőt? Hová?
- A lábamra. Hova máshova? Ha a csajom meglátja, hogy egy nő vonaglik felfelé a combomon, talán ő is ihletet kap.
Ismerve Muzzát, valószínűleg a lánynak is ezt mondta.
Péntek este átvettem a bőrszoknyámat egy fehér felsővel és fekete csizmával. Oké, így úgy nézek ki, mint egy domina.
Jodie kocsija volt az egyetlen a felhajtón. Amikor megálltam és meghallottam, ahogy nyílik a bejárati ajtó, előre döntöttem az ülést, hogy kiengedjem Jacket. Elefántcsont-színű szatén blúzt viselt és fekete szűk szoknyát. A lábait fehér harisnya takarta.
- Jack! – kiáltott fel.
A kutya felé indult, ő pedig lelépett a lépcső legalsó fokára, hogy üdvözölje. Az örömködésük jó két-három percig tartott. Szoros volt közöttük a kötelék. Nagyon szerette azt a kutyát. Végül azonban felpillantott és rám mosolygott.
- Az a szoknya csodásan fest rajtad.
- Ez a második szoknya, amit felvettem ma.
- Nem létezik – vigyorgott huncutul. – Jól vonzhatta a vendégeket.
- Sokáig tartott, de végül Muzza is akart egy sellőt a lábára. Most látta először a lábaimat.
- Másképp nézel ki – egyenesedett ki és felém lépett – Egek! Smink van rajtad? Váó! Nagyon le akarod nyűgözni a nőket. És Chanel is van rajtad.
- Heidinek köszönhetően – válaszoltam.
- Az edzőtermi lány? – karolta át Jodie a csípőmet. – Le vagyok nyűgözve. Új felső?
- Nem. Régi darab. De készítek majd egyet szaténból is. Én… ööö… jelentkeztem egy ruhakészítő tanfolyamra.
- Ez komoly? – villant fel Jodie szeme, miközben lecsapott egy villám. – Többet szeretnék hallani erről, de most menjünk be! Úgy tűnik, az eső végül megérkezett.
Felpillantottam, ahogy az első esőcseppek hullani kezdtek.
- Azt mondtad, magaddal hoztad a felhőket.
- Egész nap dörgött – válaszolta, miközben lassan szemerkélni kezdett. – Csodálkoztam, hogy nem kezdett el esni már órákkal ezelőtt.
Bementünk a házba, ami sokkal melegebb volt, mint odakinn. A tűz már órák óta éghetett, Jack pedig azonnal odaügetett.
- Érezd magad otthon! Kérsz kávét vagy valami erősebbet?
- A kávé jó lesz – léptem a kanapéhoz.
Az eső egyre hevesebbé vált a percek múlásával, ahogy megnyíltak az ég csatornái. A szél is feltámadt, borzolva a fák csúcsait. Az ég néha felragyogott, ahogy villám cikázott rajta keresztül, nem sokkal később pedig meghallottam a mennydörgést. Szerettem figyelni az esőt. Amikor viszont Jodi visszatért két bögre kávéval, leültem mellé és hátra dőltem a kanapén.
- Egész éjjel esni fog – motyogtam.
- Ja, Az utak csúszósak lesznek, mint a rohadt élet – húzta el a száját. – Még hozzá se kezdtem a főzéshez. Mire vágysz?
- Ami csak jön. Rám könnyű főzni. Bár a kulináris repertoárom eléggé szegényes.
- Nos, ezt majd orvosolnunk kell – bökött meg a térdével. – Az egyetlen dolog, amit az exférjem hiányolt belőlem, az a főztöm volt. A főző műsorok megszállottja vagyok.
- Én a bűnügyi műsorokat szeretem. És imádom az Underbelly-t.
- Apukám részt vett a Purana-ügyben évekkel ezelőtt. Kérdezd csak ki és tisztában leszel pár dologgal, amit elbaltáztak a sorozatban.
- Nem is tudtam. Nem mintha kérkednél vele.
- Kedvel téged – válaszolta Jodie. – Beszélgettünk rólad hazafelé a reptérről. Tegnap felhívta a C.F.A-t, hogy tudassa, van egy barátja, aki jelentkezett, és ha nem vesznek be, tőle kapnak fejmosást.
- Kösz – kortyoltam a kávéba. – Heiditől is kaptam egy időpontfoglalást.
- Mit kért?
- Két rózsát ide és ide – mutattam a lábaimra. – Az a nő tényleg megéri a pénzét.
- Igazán? – vonta fel Jodie a szemöldökét. – És micsoda? Meleg vagy csak kíváncsi?
- Nehéz megmondani. Nem igazán beszéltünk róla. Egyértelműen kíváncsi, de van így két másik nő is.
- Kik?
- Louise és Sigrid. Bár Louise nem vallja magát melegnek. Épp csak épp elég ideje van már együtt Sigriddel, hogy az legyen.
Jodie összevonta a szemöldökét. Belekezdtem, hogy elmeséljem Caroline előző napi történetét, mire pedig befejeztem, ő is megértette.
- Tetszik a meghatározás. Gyűlölöm a címkéket. – Előre dőlt és felvette a kávéját. – Diszkrét vagyok a férfiakkal. Nem kürtölöm világgá a szerelmi életemet a Facebookon vagy más közösségi médiás szarságon. A szerelmi életem az én magánügyem. Ez csak rám és a hozzám közel állókra tartozik – pillantott hátra a válla felett.
- Én is így vagyok vele. Elhiszed, hogy még csak Facebook-profilom sincs? A mamám kettőnk helyett is posztol.
- Nem vesztesz sokat, hogy őszinte legyek. Én már párszor töröltem a sajátomat és nem mindig azért, mert beleuntam. Volt az a srác, aki hónapokig zaklatott. Kezdett már rémisztő lenni, úgyhogy töröltem a profilomat és újat regisztráltam.
- Szóval – bámultam a tűzbe – mi van azzal, ami kettőnk között van?
- Ami kettőnk között van, az kettőnkre tartozik. Talán egyszer lefekszem egy nővel, de azt is diszkréten kezelem, amikor egy férfival fekszem le, a szabályok pedig egyetemlegesek. Kettes szabály: Ha mással kefélsz, mondd el nekem! Egyszerre csak egy emberre van energiám. Három pedig már tömeg. Harmadik szabály: Nem akarok veled tölteni minden estét. Nekem is megvannak a magam barátai. Nem minta szégyellnélek. Hetente pár este vagy hétvége jó lenne, de ez kialakul, ahogy a dolgok fejlődnek, és a könyvelésedtől is.
- Én is meg tudom csinálni. Csak mutasd meg, hogy csinálod! Nekem is hozzá kell szoknom.
- Én majd gondoskodom róla – futtatta végig a kezét a hajamon.
Közelebb hajolt és az arcomra tette a kezét. Ott tartotta, majd gyorsan szájon csókolt. Egy pillanatra visszahúzódott, majd elmosolyodott és ismét megcsókolt. Ezúttal kinyitottam a számat és éreztem, hogy megborzong, mielőtt ugyanúgy reagált volna. A bal mellére tettem a kezemet és gyengéden megmarkoltam, miközben az ajkaink összefonódtak. Éreztem az ő kezét is az én keblemen, mielőtt egy pillanat múlva visszahúzódott volna. Lihegve pillantott le a melleimre. Hüvelykujjával simogatta a bimbómnál, majd ismét felpillantott a szemembe.
- Mennyire vagy most éhes?
- Éhes, de várhatok.
- Szeretnél dugni egyet?
- Katolikus a pápa?
- Amikor legutóbb néztem, még az volt – vette le a cipőjét. – Amikor fiatalabb voltam, CD-ket gyűjtöttem. Most viszont már dildókat és szexjátékszereket – emelkedett fel és lepillantott rám.
- A legtöbb férfi nem vár írásos meghívóra – nyújtotta felém a kezé.
Felálltam és átkaroltam őt, hogy
ismét szenvedélyesen szájon csókoljamHátra lépett, én pedig követtem a
hálószobába.
Folytatása következik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése