Szerencsés szerelő II. rész 1. fejezet

Előzmény: Szerencsés szerelő I. rész 1. fejezet

Közvetlen előzmény: Szerencsés szerelő I. rész 2. fejezet

Írta: Megamuffin

Fordította: Sinara

Eredeti megjelenésének időpontja: 2007. február 25.

*****************************************************************************

Azok után, ahányszor elélveztem előző nap, nem gondoltam volna, hogy valaha is lehet megint akárcsak egy kósza merevedésem is. Másnap azonban arra ébredtem, hogy Tina hevesen szopja a farkamat, az pedig mohón fogadta a kényeztetést. Még mindig meztelenek voltunk mindketten, a szobát pedig továbbra is megülte korábbi együttlétünk bukéja. Stacy már nem volt velünk az ágyban, azonban hallottam a tévé hangját a másik szobából. Valahol az agyam hátsó zugában azon merengtem, mennyi lehet az idő, vagy egyáltalán milyen nap is van. Azonban minden merengést tovaűzött a forró bizsergés, ami végig szaladt a gerincem mentén, miközben Tina farkam körül mozgatta nyelvét. Könyökeimre emelkedtem, hogy élvezzem a látványt, ahogy négykézláb áll a combjaim között, leszámítva azt a kezét, amivel árbócom tövét markolta. Felnyögtem az élvezettől ő pedig kuncogni kezdett, ami ismét borzongást küldött végig a testemen.

Lenyúltam, hogy megmarkoljam a fenekét, majd megfordítsam. Engedelmesen követte kimondatlan utasításaimat és átvetette egyik lábát mellkasom felett, feltárva előttem nedvességtől csillogó ágyékát. Valami csodával határos módon mindezt úgy hajtotta végre, hogy közben egy pillanatra sem veszítette el a kontaktust a farkammal. Már kezdtem arra gondolni, titkon valami extrém gimnasztikával foglalkozik. De mindezen csak azalatt a röpke pillanat alatt gondolkodtam, amíg felemeltem a fejem, ajkaimat szeméremtestére simítva. Tömény illata megcsapta az orromat és teljesen megvadított, ahogy beléhatoltam nyelvemmel. Felnyögött farkammal a szájában és mozgatni kezdte csípőjét fejem fölött. Elveszítettem az időérzékemet és teljesen megfeledkeztem mindenről ágyékán és a farkam köré fonódó ajkain kívül.

Végül dorongom egy hangos cuppanás kíséretében elhagyta a száját.

- Azt akarom, hogy megint megdugj – mondta heves zihálás közepette. Legördült rólam és ismét négykézlábra helyezkedett, felém lökve fenekét. – Gyere ide és mártsd belém a farkadat!

Határozott utasításnak hallatszott, nekem pedig se erőm, se kedvem nem lett volna ellenkezni. Leugrottam az ágyról és mögé álltam. Végig simítottam makkomat farpofái között, hogy aztán célirányosan szeméremajkai közé illesszem. Néhány pillanatig vágyakozva dörgölte magát dárdám hegyéhez, míg végül meg nem elégeltem és lassan belé hatoltam. Az élvezet elemi erővel csapott le rám, ahogy járata rám szorult. Felnyögött valamit, ami azonban nem jutott el ködös tudatomig. Nem voltam képes másra, csak keféltem őt megállás nélkül.

Tina a párnába fúrta arcát és abba sikoltotta gyönyörét két lökés között. Olyan mélyen hatoltam belé, amennyire csak tudtam. Éreztem, hogy a végtelen gyönyör egyre jobban gyűlik testemben minden egyes pillanattal, amivel tovább löködtem belé magamat. És eszem ágában sem volt leállni. Nem létezett többé semmi számomra a világon, csak izzadt testünk, ahogy egymáshoz nyomódik. Éveknek tűnő idő múlva aztán végül már nem bírtam tovább és golyóim tartalma a föld mélyéről feltörő lávaként áramlott ki belőlem. Az ő barlangja is rám feszült és egész teste ívbe rándult. Végül, pár pillanatnyi lélegzetvisszafojtott gyönyör után együtt roskadtunk le az ágyra.

- Ó, egek! – ziháltam. – Ez hihetetlen volt. Nem hinném, hogy élveztem volna már ekkorát valaha is életemben. És ahogy te… ahogy te a punciddal…

Nem tudtam befejezni a mondatot, annyira kifulladtam.

- Igen – nyögte ki nagynehezen Tina is.

Csak feküdtünk ott, kapkodva a levegőt legalább tíz percig, mielőtt Tina legördült az ágyról és kibotorkált a hálószobához tartozó fürdőbe.

- Gyere te is, Jason! – kiáltotta. – Mindketten bűzlünk a szextől.

Elmosolyodtam, ahogy meghallottam a csobogó víz hangját, ahogy Tina megnyitotta a zuhanyt. Követtem őt a fürdőszobába, hogy épp testének szappanozása közben találjam meg a bőrén végig csorgó vízpermet alatt. Megálltam és pár pillanatig csak figyeltem őt, ahogy mosakszik, mielőtt én is nekiálltam volna lemosni magamról közös izzadtságunkat és nedveinket. Figyeltem, ahogy bedörgöli a szappanos vízzel hasát és melleit. A látvány ismét enyhe bizsergést csalt farkamba.

- Most bizonyára csak viccelsz – mondta Tina, miközben épp az arcomat mostam.

- Tessék?

- Ez – fonta ujjait dorongom köré, ami lassan ismét visszanyerte mereven ágaskodó formáját.

- Te szent szar! Viagrát etettél velem, vagy mi? – nyögtem fel.

- Nem – kuncogott. – Nos, úgy tűnik, most már Stacy-t is meg kell dugnod újból, különben nem kerülnék a szeme elé a helyedben.

- Azok után, amennyit élveztem eddig, nem hinném, hogy akárcsak egy csepp is maradt volna bennem – húztam el a számat, elrejtve apró elégedett vigyoromat. – De persze szívesen teszek egy próbát.

Kimásztunk a zuhany alól és megtörölköztünk. Tina egy köntösbe burkolózott, én pedig próbáltam egy törölközőt tekerni a derekam köré, annak ellenére, hogy a farkamnál méretes dudor alakult ki az anyagon. Még sose dugtam annyit egyhuzamban, mint az előző órákban. Lehetetlennek tűnt, hogy még ezek után is ennyire merev legyek. Mindennek ellenére azonban eszem ágában sem volt elszalasztani a lehetőséget, hogy ismét Stacy-be márthassam lőcsömet.

Követtem Tinát a nappaliba, ahol a másik lány épp a tévé előtt aludt. Csak ekkor vettem észre, hogy a falióra még mindig csak hajnali hármat mutat.

- Egek! Szomjan halok – mondta Tina, én pedig egyet kellett hogy értsek vele. Mindketten leöntöttünk a torkunkon egy nagy pohár vizet, mielőtt visszatértünk volna a szobába, hogy leüljünk a hortyogó Stacy mellé, aki még mindig meztelen volt, leszámítva a derekáig felhúzott takarót. Mellbimbói megmerevedtek a hűvös levegőn, keblei pedig lassan emelkedtek és süllyedtek légzése nyomán. Figyeltem, ahogy Tina lecsúsztatja magáról köntösét és vele együtt barátnője takaróját is lesöpri a padlóra. Óvatosan szétnyitotta Stacy térdeit és hangos cuppogással szopogatni kezdte punciját.

- Te mindenkit úgy ébresztesz, hogy a lábai közé mászol? – nevettem fel.

Felemelte a fejét Stacy ágyékáról és rám mosolygott.

- Tudsz jobbat, amire az ember ébredhet? – Ismét visszatért munkájához, a másik lány pedig halkan zihálni kezdett.

- Mmm…! Ez az…! Ez az…! Abba ne hagyd! – nyöszörögte.

Felvont szemöldökkel figyeltem, ahogy Tina visszahúzódik.

- Gyere! Nyald ki! Én pedig közben azt akarom, hogy ő engem nyaljon, amikor felébred.

- Már ébren vagyok, Tina – mondta Stacy. – Valaki dugja vissza belém a nyelvét, mielőtt sikoltok!

Helyet cseréltem Tinával és lassan nyalni kezdtem Stacy-t, minden egyes nyelvmozdulat után pár pillanatig elidőzve a csiklóján. Ágyéka íze más volt, mint Tináé, de semmivel sem kevésbé ellenállhatatlan. Így hát mohón belé toltam nyelvem, élvezve nedves forróságát.

Amikor felpillantottam, láttam, hogy Tina barátnője felett áll, a másik lány arcához tolva ágyékát. Stacy hevesen nyalta őt és ajkai közé szippantotta szeméremajkait. Farkam lüktetett, én pedig nyöszörögve markolásztam, miközben másik kezem ujjait Stacy egyik melle köré fontam, hüvelykujjammal izgatva bimbóját.

Egész addig kényeztettem számmal, míg meg nem hallottam a hangját: - Jason! Megdugnád a fenekemet?

Eltávolodtam szemérmétől és tisztára nyaltam az ajkaimat, miközben Tina is letelepedett Stacy mellé. Mindketten meztelenek voltak, kezeiket egymás ágyékára simítva bámultak rám, tekintetüket időről időre lüktető hímtagom felé fordítva.

- Persze. – Csak ennyit tudtam kinyögni.

- Oké, de előbb a puncimat! – rendelkezett, megemelve altestét, majd széttárta a combjait, miközben én közéjük térdeltem és bejáratához illesztettem makkomat. Lassan hatoltam belé, míg végül már teljesen elmerültem nedvességében. Ismét elöntött az élvezet. Alig láttam a kéjtől, ahogy a két lány közben csókolózni kezd. Lassan mozgattam szerszámomat ki-be Stacy barlangjábal, miközben a térdem egyre jobban fájni kezdett a padlónak nyomódástól. Mindez azonban semmi sem volt a forró járat élvezetétől hímtagom körül. Stacy hangosan belenyögött Tina szájába, ahogy mozogtam benne, én pedig egyre inkább elveszítettem az időérzékemet. Semmi sem számított, csak a testemben szétáradó élvezet érzése.

Aztán szó nélkül visszahúzódtam társnőmből és megemeltem testét, lábait mellkasához nyomba. Engedelmesen tartotta felém fenekét, hogy kezelésbe vehessem ánuszát. Tina lenyűgözötten figyelte, ahogy ujjaimmal előkészítettem a terepet, Stacy nyögései pedig ismét egyre intenzívebbek lettek. Lassan mozgattam ki-be először csak egy ujjamat, majd hozzá társítottam egy másodikat is.

Stacy egész teste remegett a kéjtől. Ajkait egyre hangosabb nyögések hagyták el. Tina közben letérdelt mellém a padlóra, kezébe vette dagadó farkamat és köré fonta ajkait, miközben én tovább ujjaztam lakótársa fenekét. Néhány hosszú pillanatnyi szopás után kiengedte hímvesszőmet szájából és Stacy fenekéhez kalauzolta. A gyönyör hullámokban tört rám, ahogy belé hatoltam. Nem tudom, mennyi ideig tartott, de végül mindketten izzadtságban úsztunk, ahogy zihálva mélyedtem belé. Lassan mozogtam benne, egyre mélyebbre hatolva, miközben Tina nyelve csak még egy lapáttal rátett gyönyörömre, ahogy golyóimon táncolt.

Stacy egyre hangosabban nyögött, ahogy gyorsítottam a tempón, de hangja hamarosan eltompult, amikor Tina ismét fölé mászott és arcába nyomta ágyékát. Éreztem a feszítő érzést a golyóimban, de esélytelen volt, hogy még egyszer akkorát élvezzek, mint az előbb. De az árt nem lehetett visszatartani. Farkam jobban feszült, mint valaha életemben. Végül pedig már nem tudtam ellenállni a nyomásnak és Stacy fenekébe pumpáltam magomat. Amikor lassan visszahúzódtam belőle, Tina ismét előttem termett és serényen tisztára nyalta dorongomat, hogy aztán barátnője feneke felé fordítsa figyelmét. Felmosolygott rám, majd Stacy-re is, miközben mohón nyeldekelte nedveinket.

Hátra léptem, engedve Stacy-t lélegezni, és kihasználtam az időt, hogy én is levegőhöz jussak.

- Egek! Ez hihetetlen volt – zihálta társnőm. – Még sosem éreztem ilyet életemben.

- Én sem – mondtam. – Nem is tudtam, hogy még ennyi maradt bennem.

A két lány egyetértően mormogott, majd mindhárman kimerülten Tina ágya felé indultunk. Épp csak elmúlt hajnali négy, én pedig nem tudtam másra gondolni, csak az alvásra. Az alvásra és arra az intenzív dugásra, amit átéltünk. Álmaimban kísértett a kép, ahogy Stacy lovagol a farkamon, Tina pedig előttem térdel, miközben a fenekébe hatolok. A képek… összemosódtak, míg végül el nem nyelt a kimerült sötétség.

Folytatása következik!

Heti ajánlat - Ébredés után

Reggel lengén.

Boldogság

Kohta, a szamuráj I. kötet VII. rész 9. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VII. rész 8. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. augusztus 26.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VII. rész 8. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VII. rész 7. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. augusztus 23.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VII. rész 7. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VII. rész 6. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. augusztus 21.

Folytatása következik!

Gyönyörök szigete XXI. rész - Kiengesztelődés 4. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete XXI. rész 3. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. július 20.

*********************************************************************

Amikor alig öt perccel később beléptem a konyhába, azonnal szembe találtam magam Amy-vel, aki lenyűgözően nézett ki. A kielégíthetetlen vadmacska még ezen a korai órán is egy rövid, falatnyi miniszoknyát viselt, aminek fehér szövetén vörös virágok sorakoztak. Az anyag szorosan a bőréhez simult és, mondani se kell, tökéletesen kiemelte lélegzetelállító alakját. Hosszú, karcsú lábai, amiket csak még vonzóbbá tett sötét harisnyája, magassarkújában csak ellenállhatatlanabbnak tűntek. Egy szóval a vörös szépség bombasztikusan nézett ki.

Az összes nő közül a szigeten Amy tetszett a legjobban miniszoknyában. Hogy miért? Amy imádta ezt a ruhadarabot, mert ebben még a szokásosnál is gátlástalanabbul flörtölhetett. A dolgon pedig csak segített tökéletesen kerek feneke, amit a falatnyi ruhadarabban könnyedén közszemlére tehetett riszáló mozgásával. Ő volt maga a flörtölés elemi ereje.

Azonban Amy-től távol állt volna, hogy csalódást okozzon azzal, amit derék felett viselt. Vörös virágmintás fehér miniszoknyájához tökéletesen passzoló vörös selyemblúzt vett fel, ami szintén szemkápráztatóan simult vonalaihoz. Telt kebleinek vonala pontosan kirajzolódott az anyag alatt. Mindkét érzéki félgömb feszesen nyomódott a vékony selyemréteghez.

Röviden, Amy egy két lábon járó szépségverseny volt, melynek mennyei varázsáról ódákat lehetett zengeni. Ritkaságszámba ment, hogy ez a nő ne hagyjon erős benyomást az emberen, bárhova is ment. Könnyedén lehetett bármely férfi legvadabb álmainak húsvér megtestesülése. Egy fehérneműmodell testével és egy kánkán-táncos lábaival a címlaplányok alfája és omegája lehetett volna.

Viki Odintcova alias Amy

Miután legalább fél percig álltam ott és csodáltam Amy-t hátulról, miközben ő a konyhapultnál várta, hogy a mikró felmelegítsen neki valamit, úgy döntöttem, tudatom vele a jelenlétem.

- Helló, Amy! – mosolyogtam rá, ahogy mellé léptem. – Mit csinálsz itt ilyen korán? – igyekeztem vidám hangot megütni, miközben hozzátettem: - Remélem, minden rendben van veled.

Amy felém fordult és összevonta a szemöldökét. Egy pillanatra mintha haragot láttam volna megcsillanni a szemében, mielőtt elfordult volna. Vajon dühös volt rám? Ha igen… vajon miért? Pamela elmondta volna neki és a többieknek a kukkoló szoba titkát? Nem… Pamela azt mondta, nem tett ilyet. De esetleg Amy kihallgathatta Pamela és Kristanna vitáját. Mi más oka lehetne Amy-nek, hogy dühös legyen rám? Semmi más nem jutott az eszembe.

- Valami baj van?

Amy lassan felém fordult és sértetten a szemembe nézett. Most már kétség sem férhetett hozzá, hogy valamitől megbántódott. Sőt… egyenesen dühös volt.

- Igen, Jeremy… baj van.

- De… micsoda? – léptem hozzá még közelebb. Néma imát mondtam a feljebbvalóknak, hogy se Amy, se senki más ne szerezzen még tudomást a kukkoló szobáról. – Mi a baj, kedvesem? Megbántott valaki?

- Igen. Te.

- Hogyan? – nyeltem egyet.

Amy a mellkasomba bökött a mutatóujjával.

- Csak úgy kisétáltál a születésnapi partimról tegnap.

- A… a születésnapi partidról? Té-tényleg? – hebegtem. Ó, a fenébe is!

Bár örültem, hogy Amy látszólag semmit sem tudott a kukkoló szoba létezéséről, összevontam a szemöldököm és zavartan néztem rá. Igaza volt. Kisétáltam a születésnapi partijáról előző este. És, ami még rosszabb, nem is mentem vissza. Az igazat megvallva, az elmúlt tizenkét óra felfokozott történéseinek hatására, ami alatt először Pamela pofozott fel, majd Kristannával kölcsönösen szerelmet vallottunk egymásnak, végül pedig érzelmesen összeborultunk ismét Pamelával, teljesen el is feledkeztem Amy születésnapjáról. Emiatt pedig most borzalmasan éreztem magam.

- Nagyon sajnálom, Amy – böktem ki végül, a vállára téve a kezem. – Nem fogok hazudni neked és nem fogok ócska kifogásokat keresni. Az igazat megvallva, nincs is mentségem. Annyira nagyon sajnálom, kedvesem!

- Miért nem jöttél vissza azután, hogy megnézted Lindsay-t?

Hangosan felsóhajtottam és megráztam a fejem.

- Volt egy szörnyű vitám Pamelával, ami után nagyon… rosszul éreztem magam. Egy darabig azt hittem, többé nem is akar majd tőlem semmit. Egy kicsit később Kristanna keresett fel és beszélgetni kezdtünk. Nagyon rosszul éreztem magam. Végül pedig Kristannával el is aludtunk.

- Mi történt köztetek Pamelával?

Ismét megráztam a fejem.

- Az nem számít, hogy pontosan mi történt. Csak az a fontos, hogy mostanra már rendeztük a dolgokat és ismét minden oké közöttünk. – Megsimogattam Amy vállát mielőtt folytattam volna: - Ennek ellenére nincs kifogásom. Vissza kellett volna mennem a születésnapi partidra. Nem akarok feleslegesen mentségeket keresni.

Amy felsóhajtott és egy pillanatra elfordította a tekintetét.

- Ó… nem te voltál az egyetlen. Végül Camille maradt az egyetlen, aki a parti végéig ott maradt. Lindsay elviharzott, miután túl sokat viccelődtünk vele és a megjegyzésével a halkonzervről. Utána se jött vissza. Te elmentél megkeresni őt, amennyire én tudom, de te se jöttél vissza. Pamela megsértődött Devonra és Krissy-re valami miatt, majd ő is elment. Krissy azt mondta, elmegy megkeresni téged, Jeremy, és ő se tért vissza. Pár perccel később Devon mondta nekünk, hogy elmegy megkeresni titeket Kristannával. És bingó, nem találod ki, ő se tért vissza.

Egyre tisztábban látszott, mennyire próbálja Amy visszatartani a könnyeit.

- Trish még ahhoz se vette a fáradtságot, hogy eljöjjön. Azt mondta, rosszul érzi magát. Ha az ő születésnapjáról lett volna szó, én ott lettem volna, bármennyire beteg is vagyok. – Eltakarta az arcát és halkan szipogott. – Azt… azt hiszem, ez is csak azt mutatja… mit… mit gondolnak rólam a többiek. Mindenki, Camille-t leszámítva, elsétált a születésnapi partiról. Vagy, Trish esetében, még azzal se törődött, hogy… hogy egyáltalán eljöjjön.

- Hé… - válaszoltam, egyre szörnyűbben érezve magam Amy reakciója miatt, és a karjaimba zártam őt. Nagyon mérges voltam magamra. Nem számít, mi történt a múlt éjjel. Mégis hogy feledkezhettem meg Amy születésnapi partijáról? Mégis hogy éreztem volna magam fordított helyzetben, ha mindenki elsétál a partimról? Pont ugyanúgy, mint most Amy…

- Csak Pamela, Kristanna és a magam nevében beszélhetek – folytattam végül. – Még egyszer, nem keresek kifogásokat. Egyikünknek sem. De a múlt éjjel… nagyon mély érzelmi hullámvasúton mentünk keresztül mindhárman. Azt hittem, Pamela végleg meggyűlölt. Egy ideig így is volt. Aztán feltűnt Kristanna és ő nyugtatott meg. Végig… végigsírtam az egész éjszakát, Amy. De tényleg nem keresek kifogásokat. Csak azt mondom el, ami történt. Kristannával olyan dolgokat beszéltünk át a múlt éjjel, amiket… amiket már évekkel ezelőtt kellett volna. Mindketten sírtunk és végül egymás karjaiban aludtunk el.

- És mi van Lindsay távozásával? – folytatta Amy, még mindig sértetten. – Na és Pamela? Devon? Trish még csak el se jött.

- Csak találgatni tudok. Mivel Pamela annyira megsértődött rám, egyedül akarhatott maradni – válaszoltam. Amy tarkójára simítottam a kezem és gyengéden masszíroztam. – Én csak annyit mondhatok, hogy nagyon sajnálom. Lenne… lenne bármi módja, hogy jóvá tegyem?

Azok a zöld szemek megteltek könnyel, miközben Amy elhúzódott.

- Nem…

- Amy… - könyörögtem. – Te is pontosan tudod, hogy sosem tennék szándékosan olyat, amivel megbántanálak. Semmi olyat nem tennék szándékosan, amivel bármelyikőtöket megbántanám. Mindannyian rengeteget számítotok nekem. Szavakkal sose lehetne leírni, mennyire borzalmasan érzem magam amiatt, hogy nem mentem vissza a partidra. Kérlek, hadd tegyem ezt jóvá!

- Sose kellett volna elmenned egyáltalán! – üvöltötte. – Hagynod kellett volna Lindsay-t menni, ahová csak akar, ahelyett, hogy utána mégy! Te kezdted az egészet! Temiattad ment el utána mindenki más is!

- Dühös volt, amiért a többiekkel úgy kinevettétek, Amy. Az egyetlen ok, amiért meg akartam keresni őt, az volt, hogy meg akartam nyugtatni és visszavinni a partira. De Pamela megtalált és minden csak rosszabb lett. Tényleg nagyon sajnálom, drágám, de ezután is mindent megtennék, hogy kiengeszteljelek.

- Tegnap volt a harmincegyedik születésnapom – mondta Amy leverten. – Ahelyett, hogy otthon lettem volna Ohióban a családommal és a barátaimmal, ahol lennem kellett volna, egy szigeten találtam volna több ezer mérföldnyire, ahol mindenki magamra hagyott a partimon, Camille-en kívül, vagy egyenesen el se jött. – Egyre jobban felhergelte magát. – Szerinted hogy éreztem magam ezek után? SZERINTED HOGY ÉREZTEM MAGAM EZEK UTÁN?

- Gondolom, hogy nem tett túl sok jót… - vontam össze a szemöldököm. – De, kérlek… engedd, hogy valamivel jóvá tegyem, Amy! Bármit. Soha nem szerettem volna bármi fájdalmat okozni neked.

Amy egy pillanatig átgondolta a dolgokat, csak hogy aztán megrázza a fejét.

- Nagyon sajnálom, Jeremy, de nem tehetsz semmit. Vannak dolgok a világon, amikre egyszerűen nincs bocsánat. Ez is egy ilyen dolog.

Azzal, bármi további nélkül, Amy hátat fordított nekem és elsétált. Én csak álltam ott letaglózva én néztem ahogy elhagyja a konyhát. Meg se várta, hogy a mikró befejezze a melegítést. El se tudtam hinni, hogy elutasította a bocsánatkérésemet.

Amy mellett az első gondolatom Pamela s Kristanna volt. Mivel mindketten a kukkoló szobában voltak éppen, valószínűleg minden egyes szót hallottak köztünk Amy-vel. Vajon mit reagálhatnak majd?

Csak abban tudtam reménykedni, hogy Amy, Pamelához hasonlóan, idővel majd átgondolja a helyzetet. Bár megértettem a dühét, és valószínűleg én is hasonlóképpen éreztem volna fordított helyzetben, még mindig reménykedtem, hogy jóvá tehetem a hibámat. Sosem bocsátanám meg magamnak, ha örökké dühös maradna rám…

Folytatása következik!

Vége a XXI. résznek!

Heti ajánlat - A látvány

Ne mondd, hogy nem hívogató!

Születésnapi ajándék

Gyönyörök szigete XXI. rész - Kiengesztelődés 3. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete XXI. rész 2. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. július 20.

*********************************************************************

Amikor egyértelművé vált, hogy Kristanna visszatér a lakosztályomba ahelyett, hogy szerzett volna fánkot és tejet a konyháról, mint azt eredetileg tervezte, felálltam a székből és kiléptem a kukkoló szobából. Azonnal a lakosztályom ajtajához léptem és vártam, amíg Kristanna feltűnt a hosszű folyosó végén. Amikor megérkezett, elébe siettem és szorosan a karjaimba zártam őt.

- Figyeltél minket? – kérdezte, ahogy viszonzásképp ő is körém fonta a karjait.

- Igen – válaszoltam, egy csókot nyomva az arcára. – Legalábbis nagyrészt. Láttam, amit látnom kellett.

- Pamela is ide jön?

- Nem tudom – mondtam, ami miatt Kristanna összevonta a szemöldökét. – Eljöttem a kukkoló szobából közvetlenül a beszélgetésetek után. – Amikor kibontakoztunk az ölelésből, egyik kezem Kristanna álla alá tettem és könnyáztatta szemeibe néztem. – Te vagy a tökéletes nekem, kedvesem. Senki más, csakis te. – Lecsókoltam a könnyeit és rá mosolyogtam. – Te vagy a nekem való lány.

- Szeretném hinni, hogy mi hárman, te, én és Devvy, tökéletesek vagyunk együtt – javított ki. – De te törődsz Pamelával és nagyon szereted őt is. Emiatt ő is megérdemel minden lehetőséget, hogy az életünk része legyen.

- Boldog lennél egy ilyen négy fős kapcsolatban?

- Igen – bólintotta. – Talán még egy négy fős házasságban is.

A szemeim elkerekedtek és engedtem, hogy ezek az erőteljes szavak körbejárják az elmémet, ahogy hosszú pillanatokig bámultam Kristannát. Nagyon tetszett ez az agresszív és célratörő oldala.

- Talán Devonnak is beszélnünk kellene a kukkoló szobáról. Nagyon valószínű, hogy ő is úgy reagálna, mint Pamela… ha nem rosszabbul.

- Amiatt nem kell aggódnod.

- Ó? – néztem rá értetlenül. – Miért is?

- Már elmondtam mindent Devonnak a múlt héten.

- HOGY MIT CSINÁLTÁL? – fakadtam ki és szinte szó szerint kiugrottam a cipőmből, hogy lefejeljem a plafont. – Mi… miért?

- Ne aggódj emiatt, Jeremy! – ismételte meg Kristanna, a reakciómon kuncogva. – Mindent elmondtam Devvy-nek a kukkoló szobáról a múlt héten. Szeretném felkészíteni a hármasunkat egy hosszútávú kapcsolatra. Mindent elmondtam neki és nem volt baja vele. Nincs mi miatt aggódnod.

- Semmi baja nem volt vele? – ismételtem meg, még mindig ledöbbenve a friss információktól. – Hogy reagált egészen pontosan?

- Eleinte nagyon feldúlt volt, de megbeszéltük – bólintott Kristanna. – Nagyjából ugyanazt magyaráztam el neki, mint az előbb Pamelának. Végeredményben teljesen meg is változtatta a véleményét. Miután mindent átbeszéltünk, azt mondta, hogy az, hogy kémkedtél mindannyiunk után, valahol még izgató is.

- Izgató? – kerekedtek el a szemeim.

- Bárki másra halálosan megsértődött volna, ha ezt csinálja vele – magyarázta a norvég lány. – De Devvy hamar felismerte, hogy te sose tennél semmi rosszat vele. Azt mondta, hogy a tudat, hogy figyelted őt, miközben a többiekkel szexelt… nagyon felizgatja.

- Váó…! – Nem tudtam többet kinyögni, csak meredt tekintettel bámultam rá.

- Ó, Gud… nei! – váltott át hirtelen Kristanna az anyanyelvére, majd ellépett tőlem és arca elkomorodott.

- Hogyan? – néztem rá zavartan.

Megrázta a fejét és összevonta a szemöldökét.

- „Ó, Istenem… ne!” Ezt mondtam. El is feledkeztem a fánkodról és a tejedről. Sajnálom, Jeremy. Épp azért mentem a konyhába, amikor összefutottam Pamelával. Még mindig dühös volt a tegnapi miatt, úgyhogy leálltam vele vitatkozni. – Még jobban összevonta a szemöldökét. – Meg tudsz nekem bocsátani, Jeremy? Megyek is azonnal és hozok kaját.

- Az nem szükséges – jegyeztem meg gyengéd hangon, majd átpillantottam Kristanna válla felett a hirtelen felbukkanó személyre a folyosó végén. Amikor norvég barátnőm felfigyelt a változásra, gyorsan megfordult és felnyögött a meglepetéstől.

- Pamela!

Tengernyi könnyel a szemében Pamela odasétált hozzánk és távoli, zavaros tekintettel nézett az arcunkba. Kristanna hamar ellépett tőlem és odament hozzá, hogy szorosan magához ölelje a másik nőt. Még több könny csordult le a baltimore-i szőkeség arcán, ahogy viszonozta az ölelést. Valahogy megéreztem, mik lesznek az első szavak, amiket kimond…

- Sa-sajnálom, Jeremy – simogatta Kristanna hátát, a tekintete azonban rám szegeződött. – Kris-Kristannának igaza van. Én… én… sose lett volna szabad, hogy kétségbe… hogy kétségbe vonjam a szavaidat. – Széles mosoly terült szét az arcomon miközben folytatta: - Hálás… hálásnak kellett volna lennem, hogy beengedtél az életedbe…

- Hát persze – válaszolta Kristanna túláradó örömmel.

- Jeremy-nek is egyet kell értenie ezzel – motyogta Pamela, meredt tekintettel vizsgálva engem. Kiengedte Kristannát az öleléséből és lassan hozzám lépett. A könny megállás nélkül csorgott le az arcán, ahogy leküzdötte a köztünk lévő távolságot. – Sajnálom, hogy pofon vágtalak tegnap. Én… sose csináltam még ilyet.

- Gyere csak! – tártam ki felé a karjaimat. Pamela azonnal oda lépett és mindketten szorosan átöleltük egymást.

Ez alatt Kristanna mindkét kezét a szájához emelte és megkönnyebbült örömmel az arcán figyelt minket. Nem sokára ő is előre lépett, hogy csatlakozzon hozzánk és gyengéden simogassa Pamela hátát és vállát.

- Elértük, hogy megváltoztasd a véleményed, kedvesem?

Pamela felé fordult és rá nézett.

- Igen, el. – Megragadta Kristanna jobbját és megszorította, miközben a másik nőre mosolygott. – Ha… ha azt mondjátok, egyikőtök se használta rossz célokra a kukkoló szobát, én… hiszek nektek. Hinni… hinni szeretnék nektek. Hinnem KELL nektek. Semmi okom nincs rá, hogy ne higgyek. Csak… szükségem volt egy kis időre, hogy… hogy felismerjem ezt.

Amikor hátat fordított nekem, kezeimet a csípője két oldalára tettem, ő pedig hátra nyúlt a bal karjával és megsimogatta kétfejemet. Megcsókoltam a nyakát, majd a fülébe suttogtam: - Semmi szükség rá, hogy bocsánatot kérj. Megérdemeltem azt a pofont.

Kristanna kuncogni kezdett és hirtelen felemelte kezét, hogy nyitott tenyérrel az arcomhoz nyomja.

- Én is örömmel felpofozlak, ha azt akarod, Jeremy. Nagyon is élvezném.

Ó, az a humor!

- Azt hiszem, már épp eleget kapott – közölte Pamela.

Kristanna ökölbe szorította a kezét és vigyorogva fenyegetett vele.

- Egy kiadós adag púpot kapsz tőlem a fejedre. Elég nagyokat, hogy egész hulla-hopp karikákat akassz rá. – Egyre hevesebben nevettem a szavaitól. – Levakarhatatlan leszek, mint a hangyák. – Már alig bírtam ki a röhögést. – Úgy megyek át rajtad, mint a félelem a francia seregen.

A fejemet csóváltam, miközben rázott a kacagás.

- Fenomenális…

Kristanna leengedte a kezét és Pamela szemébe nézett.

- Beszéltél bárki másnak a kukkoló szobáról?

Pamela megrázta a fejét és egy pillanatra rám nézett.

- Nem. A szavamat adtam Jeremynek, hogy megőrzöm a titkot, még mielőtt megmutatta volna. Egyébként valószínűleg nem is mutatta volna meg. Én… sosem szegem meg a szavam.

- Helyes – bólintott Kristanna. – Lázadás lenne, ha a többiek is megtudnák. Nem csináltunk semmi rosszat. Tényleg. Éppen csak… - Kristanna elhallgatott egy pillanatra és Pamela arcához simította a kezét. – Hadd vigyelek a kukkoló szobába és mutassak meg neked valamit! Nagyon is érdekes hely.

Pamela megrázta a fejét.

- Ó… nem tudom, ez jó ötlet-e…

Kristanna elmosolyodott és rákacsintott.

- Pamela, emlékszel az első alkalomra, amikor Jeremy-vel lefeküdtetek egymással? A második napon volt az ideérkezésed után, a könyvtában.

- Aha – bólintott Pamela kíváncsian.

- Emlékszel, hogy meséltél nekem róla, milyen izgató is volt? Hogy milyen emlékezetes volt a számodra? Emlékszel, amikor elmondtad, mennyire szeretnéd újra átélni?

- Igen…

Kristanna szája még szélesebb mosolyra húzódott.

- Átélheted újra. Meg van az egész egy DVD-n a kukkoló szobában. Én már vagy hatszor-hétszer végig néztem amiatt a hosszú beszélgetés miatt, amiben próbáltátok megismerni egymást Jeremy-vel. Annyira megható volt! Jeremy egy igazi úriember volt veled. Olyan tisztelettel kezelt a beszélgetésetek alatt! Annyira tiszta példája az a személyiségének!

- Megtartottátok a felvételt?

- Ó, igen – bólintott Kristanna és átkarolta Pamela vállát, hogy bevezesse a lakosztályomba. – Az igazat megvallva, Pamela, készítettem belőle még egy rövid videót is. Megvan az egész hat különböző nézőpontból a DVD-n. Nagyon szívesen megmutatom, ha érdekel – kuncogott Kristanna, majd hozzátette: - Azt hiszem, így már egy igazi pornósztár vagy.

Pamela zavartan felnevetett.

- Pornósztár? Nem vagyok benne biztos, hogy tetszik az elképzelés. – Aztán vett egy mély levegőt és halkabban folytatta: - Én… nagyon igyekszem nyitottan hozzáállni ehhez a titkos szoba-dologhoz.

Kristanna bevezette Pamelát a lakosztályba, én pedig szorosan a nyomukban jártam.

- Megmutatok neked pár privát beszélgetést is, amit Jeremy-vel folytattunk rólad. Meghallgathatod, ahogy Jeremy elmondja nekem, milyen fantasztikus nőnek is lát téged. Ahogy elmondja, mit érez irántad és mennyire szeretne úgy bánni veled, mint egy igazi hercegnővel. Megvan mindennek a felvétele, ami ezen a szigeten történt. – Kristanna hátra pillantott rám. – Ugye nem bánod, ha megmutatom őket Pamelának?

- Egyáltalán nem – ráztam meg a fejem. Ahogy Kristanna bevezette Pamelát a kukkoló szobába, ami még mindig nyitva állt, a hasamra tettem a kezem. – Azt hiszem, én addig lemegyek a konyhába és elkészítem magamnak a reggelimet. - Mindketten hátra néztek rám, én pedig hozzá tettem: - Nem akar valamelyikőtök csatlakozni hozzám?

Pamela megrázta a fejét.

- Nem, Jeremy… de köszönöm a meghívást.

- Krissy?

- Én sem, köszönöm. Azt hiszem, Pamela társasága segít megfeledkezni az éhségemről a reggeli tényleges időpontjáig – pillantott a karórájára. – Addig még van kilencven perc.

- Feltehetek egy kérdést? – nézett Pamela Kristannára.

- Hát persze.

- Mi történt az akcentusoddal?

Kristannával egymásra néztünk, majd mindketten felnevettünk.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VII. rész 6. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VII. rész 5. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. augusztus 19.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VII. rész 5. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VII. rész 4. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. augusztus 16.

Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet VII. rész 4. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj VII. rész 3. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2013. augusztus 14.

Folytatása következik!

Gyönyörök szigete XXI. rész - Kiengesztelődés 2. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete XXI. rész 1. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. július 20.

*********************************************************************

Nem sokkal később az érdeklődés és a félelem érzései kergették egymást a lelkemben, amikor kiszúrtam a kukkoló szoba egyik monitorán, ahogy Kristanna heves vitának tűnő eszmecserét folytat Pamelával. Az én nézőpontomból úgy tűnt, norvég barátnőnk épp kiosztja a másik szőkeséget az előcsarnokban.

- Menj innen, Kristanna! – mordult fel Pamela lehangoltan.

A másik nő azonban határozottan megrázta a fejét.

- Sajnálom, de eszem ágában sincs. Gondold át, mit teszel, Pamela! Gondold át, mit mondasz! Nézz mélyen magadba! Igazából nem akarod elhagyni Jeremy-t.

- Menj innen! – erősködött Pamela karba font kezekkel.

- Te tényleg el akarod hagyni őt?

- Nem fair, hogy kémkedett utánunk.

- Kit érdekel, hogy mi a fair? Ez a szerelemről szól, Pamela. A szerelem sokszor nem fair. De így is ez a legcsodásabb érzés kerek e világon. Te és Jeremy olyan jól egymáshoz illetek! Miért adnád fel ezt?

- Mégis mit tehetnék szerinted? – puffogott Pamela. – Menjek vissza Jeremy-hez, omoljak a karjaiba és bocsássak meg neki?

- Nem látok rá okot, miért ne.

- Többé már nem tudom, kicsoda Jeremy – morogta. – Azt hittem, tudom, de sohasem ismertem őt igazán. El se hiszem, hogy kémkedett utánunk! Egy magára valamit is adó férfi se csinálna ilyet.

Kristanna áthelyezte a testsúlyát egyik lábáról a másikra és csípőre tett kézzel bámult Pamelára.

- Jeremy az a fajta férfi, akivel az ember csak egyszer találkozik élete során. Én tudom, Pamela, és te is. Ő bármit megtenne érted. Bármit kockára tenne, hogy veled lehessen. – Egy pillanatig habozott, majd hozzá tette: - Te pedig épp el akarsz sétálni, mert nem tetszik a fickósabb oldala?

- A fikósabb oldala?! – csattant fel Pamela. – Most komolyan, te ennyivel lerendezed?!

- Igen. Elvégre senkinek nem ártott vele.

Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, Kristanna mindent megtesz, hogy Pamelát mellettem tartsa. Ez nagyszerű dolog volt tőle meg minden, de… miért tenne ilyet Kristanna? A múlt éjszaka után legalábbis egyet értettünk, hogy elmélyítjük a kapcsolatunkat egymással. Vajon ő meggondolta volna magát?

- Ha Jeremy nem a neked való ember, Pamela, akkor menj csak el! Törd össze a szívét! De jobban teszed, ha biztosra mégy, hogy később sem fogod meggondolni magad, mert azok után nincs visszaút. Én a magam részéről tudom, hogy Jeremy-nek te jelented a világot. Már négy éve ismerem azt a férfit. Négy éve. Sosem láttam még őt boldogabbnak, mint veled ebben a pár hétben. Feladnád ezt az egészet, csak mert egy kicsit mást gondoltál az összképről? – Kristanna megcsóválta a fejét. – Ha így áll a helyzet… akkor megőrültél.

- Nem őrültem meg!

- Én szeretem Jeremy-t, Pamela. Azt szeretném, ha boldog lenne. Ez az, amire leginkább vágyom a számára. Ő egy csodás ember, nagyszerű ember, aki bármit megtenne, hogy boldoggá tegyen téged. Hányszor mondtad ezt nekem te is? Sosem fogsz találni még egy férfit, aki őszintébb lenne, odaadóbb és szeretetteljesebb, mint Jeremy. Hányszor mondtad nekem te is pontosan ugyanezt? Hányszor jellemezted őt pontosan ugyanilyen szavakkal a két legjobb barátodnak a szigeten, Trish-nek és Amy-nek? Ellenkeztek ők valaha is?

- Gondold végig, mit adsz fel! – folytatta Kristanna egyre erőteljesebb hangon. Egyre hevesebben. – Ha van akárcsak egy kicsi részed is, ami még mindig vágyik Jeremy szerelmére, ragadd meg azt mélyen legbelül! Viszont én egy dolgot garantálhatok neked, Pamela. Menj haza úgy, ahogy tervezted! Menj csak! Egy hét múlva nagyon mérges leszel magadra, hogy meghoztad itt életed legrosszabb döntését. Gondolj arra a sok alkalomra azóta, hogy mi ketten találkoztunk, amikor azt mondtad nekem, hogy ő a legcsodásabb férfi, akivel valaha találkoztál és hogy egy férfi sem lehet csodásabb, mint Jeremy! Számtalanszor mondtad ezt nekem. Gondolj erre, Pamela! Használd az eszed! Ne tedd ezt! Ne menj el!

- Menj csak, ha úgy akarod! – mutatott végül Kristanna a kijáratra. – Menj csak és hagyd el a szigetet! Térj vissza az életedhez Marylanben! Menj vissza a sztriptízbárba, ahol riszálhatod magad idegenek ölében, miután más idegenek bankókat dugtak a bugyidba! Menj vissza a régi életedhez, ahol egyszerű tárgyként kezelnek! Menj csak vissza! Ha úgy gondolod, az az élet jobb, mint amit Jeremy, és én is, nyújthatunk neked itt, a szigeten, hadd kísérjelek én ki és kívánjam neked a legjobbakat!

Pamelának beletelt néhány pillanatba, amíg összeszedte az erejét, hogy reagáljon.

- Szerinted tényleg nem tett Jeremy semmi rosszat, amikor kamerákat rejtett el mindenhol?

- Nem.

Pamela tehetetlen dühében széttárta a karjait.

- Persze hogy így gondolod. Hiszen te is benne voltál. Tudtál mindent arról, hogy kikémlelt minket.

- Te is pontosan tudtad, hogy a többi lánnyal azért hoztak ide titeket, mert Jeremy remélte, hogy így megismerheti a reménybeli menyasszonyát – jelentette ki Kristanna. – A kukkoló szoba, ahogy mi hívjuk, eredeti szerepe az volt, hogy Jeremy megtudhasson mindent, amit róla mondanak a háta mögött. Az a fickó többszörös milliomos. Szerette volna tudni, hogy valaki tényleg magáért szereti-e és nem… a bankszámlája miatt.

- A pénz sosem fordult meg a fejemben, amikor Jeremy-re gondoltam – lett Pamela egyre dühösebb. – Semmit se számít nekem, hogy kétmilliárd dollárja van, vagy két centje. Én mindig is csak olyasvalakire vágytam, aki törődik velem és szeret engem… Aki jól bánik velem. Valaki, aki őszinte. Egészen a múlt estéig azt hittem, Jeremy ilyen.

- Senki sem őszintébb Jeremy-nél.

- Baromság – köpte Pamela, ami miatt akaratlanul is leszegtem a fejem a kukkoló szoba rejtekében. Egyértelmű volt, hogy fortyog a dühtől. Sosem hallottam még Pamelát ilyen gyűlölettel beszélni bármiről is.

- Mégis miben hazudott neked? – erősködött Kristanna. – Mikor nem volt őszinte? Bármit is mondott neked az a férfi, Pamela, azt a lehető legőszintébben mondta. Az egyetlen dolog, amit elhallgatott, a kukkoló szoba volt. De azt is bevallotta. Időbe tellett, de bevallotta. Jeremy sosem hazudott neked. Soha nem is tenné.

Stella Maxwell alias Kristanna

Pamela karba fonta a kezeit és Kristannára bámult.

- Nem értem, hogy tudsz így kiállni érte.

- A kukkoló szoba segített Jeremy-nek felismerni, hogy teljesen tiszták az érzelmeid iránta. Ráadásul sokkal gyorsabban, mint egyébként lehetséges lett volna – világította meg Kristanna. – Jeremy paranoiás, Pamela. Bárki, akinek ennyi pénze van, görcsösen bizalmatlan, ha kapcsolatokról van szó. De a kukkoló szobának hála hallhatta azt a sok csodás dolgot, amit a többieknek mondtál róla a szigeten. Arról, hogy mennyire szereted őt. Jeremy zsigeri félelme, hogy egyszer beleszeret egy pénzhajhász szukába, akit csak a pénztárcája érdekli és nem ő maga. Feleségül veszi, csak hogy a nő pár év után elváljon tőle és magával vigye a bankszámlája tartalmát. Persze ez önmagában valószínűleg a legkevésbé sem számítana neki. Ami számítana, az az lenne, hogy azt hitte, az a nő szereti őt, pedig mégsem. Jeremy nem bírná ki, ha összetörnék a szívét… megint.

Kristanna elhallgatott, mielőtt folytatta volna: - Ő ugyanazt akarja az élettől, mint te, Pamela. Pontosan ugyanazt. Arra vágyik, hogy valaki szeresse őt. Érezni akarja a tiszta és önzetlen szerelmet. Boldog akar lenni. Annak a férfinak nagyon fontos vagy. És ő is fontos neked.

Pamela úgy mordult fel, mint egy űzött vad.

- Folyton csak Jeremy-ről beszélsz és hogy milyen csodálatos is ő. Azt mondod, el kéne tekintenem a… fickósabb oldalától, ahogy te mondtad. Nos ez nem csak egy kis ártatlan fickósságról szól. Hadd mondjam el neked, hogy az, ha rejtett kamerákkal kémkedsz valaki után, nem csak egy apró kis semmiség.

- Az sem apró kis semmiség, ha tizenegy év sztriptízes múlt van a hátad mögött. – Ezekkel a szavakkal, úgy tűnt, Kristanna csak még jobban feldühítette Pamelát. – De tudod mit? Jeremy figyelmen kívül hagyta ezt. Őt nem érdekli, hogy mivel foglalkozol. Őt nem érdekli, hogy hány száz farok előtt riszáltad már magad csak a pénzért az évek alatt.

Ekkor Pamela már a kezei közé temette az arcát és majdnem elsírta magát. Szégyenkezve elrejtette az arcát Kristanna elől.

- Jeremy-t ez mind nem érdekli – folytatta a norvég lány. – Jeremy figyelmen kívül hagyta a múltadat és meglátta azon túl azt a melegszívű, gyönyörű és barátságos nőt a csodás mosolyával, aki vagy. Meglátta azt a nőt, aki éppoly magányos, mint ő maga.

- Jeremy nem sztriptíztáncosként tekint rád – folytatta. – Nem is tekint annak. Sokkal jobban el tudna képzelni könyvtárosnak. – Kristanna megvonta a vállát. – Tekintve, hogy mennyire szereted a könyveket, én is egyet tudok érteni vele.

- Jeremy mindenkinek a lelkébe lát – folytatta egyre halkabb hangon. – Ő mindig csak a jót látja az emberekben. Sokat szenvedett már emiatt a múltban és sokan kihasználták miatta. De én továbbra is úgy hiszem, hogy ez a nagy erénye. Nem hinném, hogy te kihasználnád, Pamela. Te nem vagy olyan. Ahogy Devvy sem.

Tíz percnyi teljes csönd borult rájuk.

- Nézd, nem fogok többet itt állni és vitatkozni veled – közölte Kristanna, fáradtan dörzsölve szemeit ökleivel. – Ha tényleg haza akarsz menni, se Jeremy, se én nem fogunk az utadba állni. Én szeretem azt az embert és vele akarom tölteni az életem hátralevő részét. Nem akarok visszamenni Norvégiába, hacsak ő nincs velem.

- De gondold csak át, Pamela! – folytatta. – Valódi esély van rá, hogy legyen valami csodás közöttünk… négyünk között. Én, te, Devvy és Jeremy. Sok időbe fog telni… de adj neki egy lehetőséget! Mi négyen csodás család lehetnénk. Megadhatnánk neked minden szeretetet és törődést, amit csak el tudsz képzelni. Akár még többet is. Jeremy teljes szívéből szeret téged. Én is elérhetném, hogy így érezzek. Akárcsak Devvy. – Könnycseppek jelentek meg Kristanna szemében, miközben befejezte. – Hiszem, hogy hatalmas hiba lenne részedről, ha eldobnád ezt a lehetőséget.

Visszatartva saját könnyeit, Pamela felsóhajtott és lesütötte a szemét. Nem tudom, hogy ezek miatt az erős szavak miatt megváltoztatta-e a döntését, de úgy tűnt, már messze nem olyan mérges, mint korábban. Hamar megtanultam, Kristanna milyen jól bánik a szavakkal.

- Találd meg azt a részedet, ami szeretni akarja Jeremy-t! – erősködött. – Találd meg és engedj utat neki! Máskülönben életed legnagyobb hibáját fogod azzal elkövetni, hogy elhagyod őt és haza mész. – Halkan szipogott, mielőtt hozzá tette volna: - Nem szeretném, ha visszamennél a sztriptízbárba. Jeremy-nek igaza van. Te sokkal jobb vagy ennél.

- Szeretném, ha itt maradnál, hogy törődhessünk veled és megadhassuk neked, amit igazán megérdemelsz. Mi négyen… mind törődhetnénk egymással. Olyan boldogok lehetnénk, Pamela! Annyira boldogok. Ha Jeremy tett bármi rosszat is a kukkoló szobával, nem engedném, hogy tovább foglalkozzon vele. Sosem hagynám. Ezt fel kell ismerned.

Megfordult és a kijárat felé intett.

- Én visszamegyek Jeremy szobájába. Nem tudok többet mondani, amivel meggyőzhetnélek arról, hogy Jeremy valóban nagyszerű fickó. Ez a te döntésed, Pamela. Menj haza Marylandbe, ha akarsz! Jeremy-vel már ma délután feltehetünk egy repülőre az Államokba, ha erre vágysz. De… de mégis azt remélem, hogy maradsz. Jeremy szeret léged. Én is könnyedén beléd tudnék szeretni. Akárcsak Devvy. Nyitva áll előtted a lehetőség, hogy egyszerre három embert tudj magad mellett, aki bármit megadna, hogy boldoggá tegyen. Remélem, felismered ezt. Nem arra vágytál mindig is, hogy boldog lehess?

Kristanna kitörölt egy kósza könnycseppet a szeméből és halkan szipogott.

- Jeremy szobájában leszek, ha meghoztad a döntésedet. Remélem, alaposan megfontolod. Ha egyszer elhagyod a szigetet, onnan már nincs visszatérés. Ha elmégy, nem csak hogy összetöröd Jeremy szívét, de, ami még rosszabb… összetöröd a saját szívedet is. Kérlek… gondold ezt át!

Ezekkel a szavakkal Kristanna megfordult és faképnél hagyta a másik nőt.

Folytatása következik!

Heti ajánlat - Hárman párban

Ötlet a közelgő ünnepre:

Valentin-nap

Gyönyörök szigete XXI. rész - Kiengesztelődés 1. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete XX. rész 3. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. július 20.

*********************************************************************

Kedves Jelentkező,

Köszönöm érdeklődésedet a Gyönyörök szigete projekt iránt. Az én nevem Jeremy és mint a program irányítója, örömmel veszem kíváncsiságodat a további információkat illetően arról, hogy hat hetet eltölthess velem az otthonomul szolgáló szigeten. Kezdetnek tisztelettel megkérlek, hogy töltsd ki a mellékelt információs kérdőívet és juttasd vissza nekem 2012. december 31-ig. Ha akadna olyan kérdés, amire nem szívesen válaszolsz, vagy nem tudsz válaszolni, nyugodtan üresen hagyhatod a megfelelő mezőt.

Ha a kiértékelés után a személyes preferenciáid megfelelnek a kritériumoknak, kapsz majd egy részletesebb ismertetőt és egy mellékelt kérdőívet legkésőbb 2013. január 21-ig.

Ha az egyike leszel annak a hat nőnek, akik kiválasztásra kerülnek, hogy részt vegyenek a Gyönyörök szigete projektben, az erre szánt időd, erőfeszítéseid és energiád nem kevesebb mint százezer dollár képében térül meg. További információt a térítésről és arról, hogy mi lenne a feladatod, a tizenkilenedik oldalon találsz ebben az üzenetben.

Ha bármilyen okból tovább már nem érdeklődsz a projekt iránt, hagyd figyelmen kívül ezt a levelet! Nem kötelező válaszolnod. Nem fog senki zaklatni többet ezzel. Remélem azonban változatlan érdeklődésedet és gondosan kitöltve visszaküldöd ezt a kérdőívet a fent megadott címre.

Emlékeztetőül, a határidő 2012. december 31.

Köszönettel,

Jeremy Cooper

Kérlek, válaszolj a saját szavaiddal az alábbi kérdésekre!

Teljes név: Pamela Annabeth Price

Lakhely: Baltimore, Maryland

Születési dátum: 1983. január 5.

Csillagjegy: Bak

Születési hely: Nottingham, Maryland

Apja neve: John

Anyja neve: Carol

Testvérek (név és kor): Paula (34) és Candice (26)

Háziállatok (névvel): Hadley, egy golden retriver

Középiskolai végzettség: Van

Részvétel egyetemi képzésben: Van

Elvégzett felsőoktatási intézmény (ha van ilyen): Towson University

Jelenlegi részvétel valamilyen képzésben: Igen

Végzettség: Nincs

Foglalkoztatottság típusa: egzotikus táncos

Foglalkoztató: Dancing Queen Club, Baltimore

Munkaviszony időtartama: 11 év

Korábbi állás (ha volt): McDonald’s (1998-2002)

SZEMÉLYI STATISZTIKÁK

Magasság: 167 cm

Hajszín: szőke

Testsúly: 54.4 kg

Szemszín: barna

Pólóméret: M

Ruhaméret: 4-5

Cipőméret: 8-M

Mérete: 38D-24-35

KEDVENCEK

Színész: Matt Damon

Színésznő: Mila Kunis

Énekes: Christina Aguleira

Étel: taco

Város: Washington D.C.

Ország (az Egyesült Államokon kívül):

Állat: kutya

Növény: orgona

Autó: Lotus Elise

TV-sorozat: Trónok harca

Film: Titanic

Parfüm: Very Sexy, Victoria’s Secret

Szín: citromsárga

Kedvelt ruhafazon: testhezálló

Kedvelt esti időtöltés a városban (foglald össze saját szavaiddal):

Nem vagyok az a gyakran kimozduló típus. Egy romantikus este otthon sokkal inkább hozzám illik. De amikor mégis elmegyek valahová, szeretem jól érezni magam. Talán egy kellemes vacsorán vagy filmen. Aztán pedig valami egyszerű időtöltés. Korcsolyázás, vagy holdfényes hajókázás a tavon vagy az óceánon.

Mit keresel egy férfiban/nőben? Őszinteség és nyíltság a két legfontosabb dolog számomra. Szeretném, ha valaki végig tekintene az életemen és azért értékelne és szeretne, aki vagyok. Eddig nem volt ebben szerencsém…

Aktuális fantáziád (részletesen): Túllépni a meglévő hiányosságaimon és elérni az emberi lehetőségeimet. Álmaimban nem kellene rejtegetnem semmit magamról, legyen az a munkám, vagy bármi más. Meglenne a motivációm, hogy elérjem a céljaimat. Az életem úgy szabad lenne és stresszmentes. Úgy boldog lennék, mert produktív lennék és sikeres és pozitívan befolyásolnám a barátaimat és a családomat is. (Remélem, a kérdés nem szexuális dolgokra irányult. Ha igen, elnézést kérek.)

Legzavarbaejtőbb eset: Évekkel ezelőtt épp a kórházban lábadoztam egy műtét után és nagyon kiütött a gyógyszerezés. A szüleim eljöttek meglátogatni, én pedig nagyon kényelmetlenül éreztem magam, hogy csak feküdtem ott kórházi köntösben az apám előtt, úgyhogy próbáltam eltakarni magam. A takaróért nyúltam, de véletlenül a köntöst ragadtam meg és egészen nyakig felhúztam. Így hát ott feküdtem anyaszült meztelenül, a köntöst szorongatva, az apám pedig igyekezett feltűnés nélkül másfele nézni. A gyógyszer hatása alatt az anyám kezét is elhessegettem, amikor próbálta visszahúzni a köntösömet, nem értvén, miért akarja lehúzni rólam a takarót. Beletelt néhány pillanatba, amíg rájöttem, mi is történt. Zavarban voltam és elnézést kértem az apámtól.

Hobbi(k): OLVASÁS! Imádok olvasni. Adj nekem bármilyen könyvet és azzal örökre boldoggá teszel.

Röviden mutasd be magad: Passzív ember vagyok. Kedves és, úgy hiszem, nagylelkű is. Nem vagyok impulzív fajta. Szeretem átgondolni a dolgokat és információt gyűjteni. Konzervatív vagyok, különösen ha pénzről van szó. Rendkívül bizonytalan vagyok és gyakran túl sokat rágódok. És gyűlölöm, ha mások megítélnek. Nem így van ezzel mindenki?

***

Sóhajtva vettem egy mély levegőt és megráztam a fejemet, ahogy ismét átfutottam Pamela jelentkezési lapját, amit még 2012. december 26-án küldött át. Egy felfokozott érzelmekkel teli este után, melynek során Pamela kijelentette, hogy többé nem akarja, hogy része legyek az életének, amiatt, hogy megtudta, kikémleltem őt és a többieket a kukkoló szobámból, azt követően pedig Kristanna egyenesen szerelmet vallott nekem. A világ a feje tetejére állt. Közben pedig pördült még hármat.

Gyakran átnéztem a hölgyek jelentkezési lapjait. Nem tudnám igazán megmondani, hogy miért, de ez amolyan hobbimmá vált minden adandó alkalomra. Devon adatlapját már korábban is sokat lapozgattam, ezen a reggelen viszont Pameláét olvastam újra és újra, számolatlanul. Az, ami előző este történt vele, rendkívül fájdalmas volt.

Bár minden vágyat magamban éreztem arra, hogy egy mély kapcsolatot építsek ki Kristannával, mégis rendkívül lehangolt voltam és a bűntudat mardosott, amiért Pamela dühös lett rám. Persze minden joga megvolt hozzá, hogy az legyen. Ki hibáztathatta volna emiatt? Eljátszottam a bizalmát és megsértettem a privát szféráját.

Összeráncoltam a szemöldököm, ahogy Pamela kifinomult, elegáns kézírását vizsgáltam. Sosem hittem volna, hogy valaha is rosszabb, még fájdalmasabb érzések fognak hatalmukba keríteni, mint korábban Victoria miatt, aki húsz éve faképnél hagyott az oltárnál egy másik nőért. Az a nap majdnem teljesen tönkretett.

Akármennyire hihetetlen, az, hogy Pamela ennyire csalódott bennem, talán még rosszabb is volt, mint az, amit Victoria tett velem. Borzalmasan éreztem magam, amiért megbántottam Pamelát. Ez volt az egészben a legrosszabb. Én voltam az, akit a leginkább hibáztatni lehetett. Az ég világon senki más nem hibázott.

Azt kívántam, bárcsak volna lehetőségem megmagyarázni Pamelának, hogy a kukkoló szoba nem volt több egy ártatlan kis szórakozásnál részemről. Semmi hátsó szándékom nem volt a kikémlelésükkel. Soha nem küldeném el senkinek a rögzített felvételeket és még kevésbé tenném pénzzé. De végeredményben semmi esélyem sem volt, hogy meggyőzzem őt erről, mivel Pamela még azelől is elzárkózott, hogy beszéljen velem.

Akárcsak bármely normális ember az én helyzetemben, én is élveztem figyelni a lányokat a privát pillanataikban. Nem hinném, hogy lenne férfi a világon, aki nem tenné ugyanezt, ha lehetősége nyílna rá. A kukkoló szoba egy plusz eszközt jelentett nekem, hogy megtudjam, milyen emberek is ezek a lányok.

Meggyőződésem szerint ezzel senkinek nem ártottam. Nem tettem semmi rosszat. Egyáltalán semmit. Helytelen volt kikémlelni a privát pillanataikat? Természetesen az. Ezt nem vitatom. De itt meg is áll a történet. Az információ nem jutott túl rajtam… és Kristannán. Sosem kerülnének azok a fájlok más kezei közé. Azt nem engedném.

Sajnálatos módon azonban Pamela ezt nem így látta. Ami pedig még rosszabb, tökéletesen elzárkózott attól is, hogy valaha az életben beszéljen még velem. Így hát még arra sem nyílt lehetőségem, hogy tisztázzam vele a helyzetet. Valaki, akinek egykor tiszta és őszinte érzései voltak irántam, most szívből gyűlölt. És ez mind az én hibám.

Eredetileg azért jött hozzám előző este, hogy bevallja múlni nem akaró szerelmét irányomba. Legalábbis ezt szűrtem le a Trish-sel való beszélgetéséből, amit percekkel korábban folytatott. Én pedig szétbarmoltam az egészet, nem igaz?

- Hol lehet Kristanna? – mondtam ki hangosan, a karórámra pillantva. Az én norvég angyalkám azt mondta 8:03-kor, hogy kimegy a konyhába összedobni nekünk egy kis reggelit. Talán néhány fánkot tejjel. Ez negyedórája volt. Már vissza kellett volna érnie.

Kíváncsiságtól fűtve vettem egy újabb mély levegőt és a szemközti falra pillantottam, ami a kukkoló szobát rejtette. Egy-két pillanatnyi gondolkodás után bólintottam és lassan talpra emelkedtem. A kukkoló szoba elmondhatja, hol jár Kristanna, na meg a reggelim. Azok után, hogy előző este kihagytam a vacsorát, már kezdtem nagyon éhes lenni.

Folytatása következik!