Szerelemhajó 4. fejezet

Előzmény: Szerelemhajó 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Szerelemhajó 3. fejezet


Írta: Ann Douglas
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. szeptember 15.




*****************************************************************

Kari türelmetlenül várakozott, miközben Peggy elővett egy vörös sporttáskát az ágy alól, majd eltűnt a fürdőszobában. A fiatal szőkeség még mindig elképzelhetetlenül fel volt izgulva és nem tudott ellenállni, hogy magához nyúljon, amíg partnere távol van. Hamar elmerült a mámorító érzésben, amit barlangjába süppedő ujjai okoztak.

- Úgy tűnik, még mindig van odalenn spiritusz – nevetett fel a rövidebb hajú nő, visszatérve a szobába, amikor meglátta a magát ujjazó Karit. – Úgy tűnik, nincs más mód a kielégítésére, mint ha bedugaszoljuk.

Szavai alátámasztására megmarkolta a méretes műfalloszt, ami immáron a dereka köré volt rögzítve. Miközben megigazította a pántjait, engedte, hogy a szerszám lengedezzen lábai között, amitől az egész csak még nagyobbnak tűnt. Mindeközben egy kis pöcök az eszköz hátulján Peggy csiklójához dörgölődött.

- Biztosíthatlak, hogy semmi gondod nem lesz ennek a kezelésével – mosolygott, válaszul a Kari szemeiben tükröződő érzelmekre, ahogy az végig mérte a játékszer tetemes méretét. Tény és való, hogy nagyobb volt, mint bármelyik srácé, akivel valaha is volt, de a számát se tudta, hányszor ujjazta már magát álomba egy ilyen gigantikus dorongra vágyva.

Peggy végig futtatta ujjait oda-vissza a dildó mentén, imitálva a férfi maszturbációt. Meglengette a fallosz végét, magára vonva vele Kari figyelmét, nem mintha annak tekintete nem fixálódott volna már rá amúgy is a rá váró kéjrúdra.

- Miért nem jössz ide és kényezteted egy kicsit a „nagyfiút”? – kérdezte. – Adj neki egy szép, kiadós szopást!

Kari elnyújtózott az ágyon és a szájába vette Peggy műszerszámát. Lassan ajkai közé csúsztatta, majd végig futtatta nyelvét a dorong mentén, úgy téve, mintha az valódi lenne.

- Igazi szakértő vagy ebben, nem igaz? – nevetett fel Peggy, egyre jobban felizgulva, ahogy figyelte a szőkeség munkáját.

Enyhe vonakodással végül kihúzta az eszközt partnere szájából. Ennyi elég volt bemelegítésnek.

- Most pedig készülj fel életed dugására, Cukorfalat! – mondta, miközben felmászott az ágyra és Kari mögé helyezkedett, aki engedelmesen négykézlábra állt.

Mosoly terült szét Peggy arcán, miközben végig futtatta ujjait a másik lány szeméremajkain. Nem volt szükség síkosítóra, a másik már annyira átnedvesedett. Így hát a rövidebb hajú nő ujjai könnyedén csusszantak belé.

- Ó! – nyögött fel Kari, élvezve az előkészítést.

Peggy hátulról társa meztelen testéhez nyomta a sajátját, majd megemelte a lekonyuló dorongot és Kari barlangjának bejáratához illesztette.

- Tárd szét azokat a gyönyörű lábaidat, kedvesem! – suttogta a lány fülébe, hogy aztán gyengéden beleharapjon annak cimpájába is. – Imádni fogod ezt.

Azzal dildója makkját a szűk bejárathoz dörgölte, mielőtt behatolt volna az engedelmeskedő szőkeség bennsőjébe.

Az utóbbi hangosan felnyögött, Peggy azonban lágy csókokkal hintette be a nyakát, igyekezve őt ellazítani. Közben ujjait Kari csiklójához csúsztatta és gyengéden dörgölni kezdte a kis pöcköt, még jobban felizgatva a lányt, miközben az ő szerszáma mélyebben belé hatol.

Minden egyes lökés a gyönyör hullámait indította el Kariban. Bár a szerszám mesterséges volt, Peggy mégis szinte már érezte, ahogy partnere testébe hatol.

- Tetszik neked, nem igaz? – kérdezte az olivaszín bőrű nő két lökés között.

- Ó, igen! – zihálta a szőkeség, felvéve a löködés ritmusát.

Peggy feljebb csúsztatta kezeit, és miközben tovább pumpálta a másikba dildóját, rámarkolt annak melleire. Imádta így kefélni a nőket. Imádta, amikor ő irányít. Lenyomta Kari fejét a méretes párnára, jobb behatolási lehetőséget biztosítva magának a lány szeméremajkai közé. Az azonban, ahogy a segédeszköz folyamatosan az ő ágyékához is dörgölődött, a gyönyör újabb hullámait indította el benne. Meleg izzadtság borította a testét és mindketten remegtek az egyre csak fokozódó szenvedélytől.

Teljesen elveszve a lila gőzben Peggy megmarkolta a másik lány szőke üstökét és hátra húzta a fejét. A szemében szikrázó fékezhetetlen vággyal mohón Kari ajkaihoz nyomta a sajátjait. Puha nyelve íze, ahogy a szájába hatolt, csak még tovább lökte az alul lévő nőt a csúcs felé.

- Még… még…! Csináld! – zihálta.

- Fordulj meg! – utasította Peggy, visszahúzódva belőle. – Feküdj a hátadra!

Időt se adva Karinak a reagálásra, a férfiszerepbe bújt nő a hátára lökte partnerét, majd azonnal utána is lendült, hogy ismét barlangjába mélyessze szerszámát.

Kari felnyögött az élvezettől, miközben Peggy fölé hajolt és szájába vette a szőkeség egyik mellbimbóját. Közben pedig már az ő teste is remegett a fokozódó szenvedélytől.

Akármennyire elborította az élvezet köde, mégis határozott meglepetésként érte, amikor újsütetű szeretője dereka köré fonta a lábait és még inkább magába vonta őt. Karjai Peggy nyaka köré fonódtak és füléhez hajolva belezihálta könyörgését a folytatásért.

Peggy már azon merengett, vajon mennyi hallatszik ki ebből az egészből a folyosóra.

Még egy utolsó lökés elég volt, hogy a feszültség már túl nagyra nőjön mindkettőjükben. Mindkettőjük teste hevesen remegett, ahogy szorosan egymáshoz simultak.

Kari partnere hátába mélyesztette körmeit, miközben a gyönyör rázta a testét, Peggy pedig mélyen belé tolta szerszámát.

Az utazás a végtelen gyönyör birodalmába sose látszott véget érni. Mintha tűzijáték szikrázott volna körülöttük, megtöltve a levegőt forrósággal és élvezettel.

De egyszer minden jónak véget kell érnie, így a két nő is lassan kezdett lehiggadni. Kari egyre jobban tudatára ébredt, hogy a hatalmas szerszám még mindig kitölti barlangját. Az egész annyira más volt, mint egy vad kefélés egy férfival! Többnyire enyhe csalódottságot érzett, amikor a lassan leengedő szerszám visszahúzódott belőle. Most viszont továbbra is ugyanúgy érezte az ágaskodó játékszert magában.

Peggy egyszerűen túlságosan is kimerült volt ahhoz, hogy visszahúzódjon. Ehelyett csak simogatta Kari felszáradó izzadtságtól lassan lehűlő bőrét és csókokkal hintette be az ajkait. A szikraeső elhalt, de csak pár pillanatra.

***

- Lassan neki kéne állnunk szedelőzködni, hogy visszaérjünk a hajóhoz – mondta Dawn vonakodva, ahogy meztelenül feküdt Helen karjaiban, élvezve a délutáni nap melegét.

- Én szívesebben feküdnék csak itt veled – mosolygott az ázsiai nő, miközben előre hajolt és megcsókolta partnere puha ajkait.

- Azt én is nagyon szeretném – válaszolta Dawn. – De azt hiszem, lassan muszáj lesz visszatérnünk a valóságba. Azt hiszem, jobb lesz előbb túlesni rajta, mint később.

- Ó, igen. A barátod. Kari – húzta el a száját Helen. – Gondolom, nem igazán fogja ezt megérteni.

- Biztosan nem – simogatta Dawn társa mellét.

Egy pillanatig próbálta elképzelni Kari reakcióját, mintha tíz perccel korábban látta volna őket, amikor az ő nyelve épp mélyen elmerült Helen combjai között. Nem. Egyértelműen nem értené meg.

- Ne aggódj emiatt! Ami itt történt, az itt is marad – biztosította Helen. – Kivéve persze ha te másképp szeretnéd.

- Én nem… úgy értem, nem tudom… - hebegte Dawn.

- Semmi gond. Megértem – mosolygott Helen és feltápászkodott, hogy összeszedje ruháit.

Dawn követte a példáját és mindketten pillanatok alatt felöltözködtek. A melegen sütő nap szerencsére gyorsan megszárította ruhadarabjaikat. Amikor végül már teljesen készen álltak, Helen elővett egy kis kártyalapot a táskájából és átadta Dawnnak.

- A névjegykártyám – mosolygott. – Ha megváltozna a véleményed.

- Köszönöm – válaszolta a másik nő.

- Nos, azt hiszem, jobb lesz, ha egyedül megyek vissza és adok neked időt mindent átgondolni – mondta Helen és egy búcsúcsókot adott Dawn arcára.

- Köszönöm. Nagyra értékelem.

Miközben figyelte, ahogy a kínai nő elsétált a tengerparton, Dawn tekintete a kezében szorongatott kártya és a távozó nő ringó hátsója között ugrált. Pár pillanatig azt fontolgatta, csak otthagyja a kártyát a parton, de aztán ellene döntött. Az ajkain szétterülő apró mosoly kíséretében a zsebébe csúsztatta azt. Aztán még majdnem egy óráig állt ott, csak figyelve a tiszta délutáni égboltot.

***

A csobogó víz hangja töltötte meg a kis kabint, amikor Dawn belépett az ajtón. Egyértelmű volt, hogy Kari épp zuhanyozik. Az igazat megvallva abban reménykedett, hogy a barátnője nem lesz ott, amikor visszaér, így lesz lehetősége eltüntetni az árulkodó jeleket. Bár szeretkezésük után Jelennel megmosakodtak a tengerben, a szenvedély illata így is könnyedén felfedezhető volt rajta.

- Te vagy az, Dawn? – kiáltott ki Kari a fürdőszobából.

- Igen, én vagyok.

- Egy perc és kimegyek – válaszolta Kari. – Milyen volt a kiruccanás a partra? Találtál valami érdekeset?

- Ó, mondhatjuk úgy is – válaszolta Dawn, átsétálva a szobán és ledobálva a ruháit.

- Tényleg? Valami, ami engem is érdekelne? – kíváncsiskodott a szőkeség, kilépve a fürdőszobából.

- Ööö… nem hinném, hogy a te ízlésednek megfelelő – fordította el az arcát a másik lány.

Kari teste még mindig nedves volt. Csak egy törölközőt csavart maga köré és egy másikat a hajára. Dawn kissé kényelmetlenül érezte magát ebben a pillanatban így látva a barátját. Leginkább amiatt a bizsergés miatt, amit Kari közelsége keltett a lábai között.

- Szerettem volna még lezuhanyozni vacsora előtt – magyarázkodott és ellépett a fürdőből érkező barátja mellett. – Kissé leizzadtam a parton.

- Váó! Nem viccelsz – jegyezte meg a szőkeség, ahogy a másik ellépett mellette. – Mit csináltál…? Lefutottad a maratont a strandon? – Egy pillanatra elhallgatott, miközben a haját szárítgatta. – Vagy rátaláltál valamelyik helyes szigetlakó srácra, akit reggel említettél?

Kari legnagyobb meglepetésére apró tréfája nyomán Dawn elvörösödött. Ilyesmit első gimis évük óta nem látott.

- Nem… nem egy sráccal a szigetről – próbált nevetést színlelni.

- Nos, a zuhany csak a tied – mondta Kari, kiengedve a törölközőjét, hogy bőrét is nekiállhasson megszárítgatni.

Dawn nem tudta megállni, hogy megcsodálja barátnője meztelen alakját. Lábai köze mostanra már hevesen lüktetett. Olyan volt, mintha a délutáni kis kalandja felnyitotta volna Pandora szelencéjét, amit többé már nem tud bezárni.

- Mi ez? – kérdezte Kari, felkapva egy kis fehér cetlit a földről.

- Ó, valaki odaadta a névjegykártyáját – vágta rá gyorsan a másik lány. – Biztos kiesett a zsebemből.

- Helen Laung… Scarlett Tours – olvasta fel a szőkeség. – Máris a következő vakációt tervezed?

- Ahogy már mondtam, csak összefutottam valakivel a strandon – erősködött Dawn.

- Oké, oké. Nem kell rögtön lerohannod – tért vissza Kari a szárítkozáshoz.

- A fenébe! Túl hirtelen voltam – gondolta Dawn. – De én nem vagyok Kari. Ő könnyedén leteperne bárkit a strandon, még közönség előtt is, aztán csak leülne és élvezné a show hátralevő részét. Én viszont… nem tudok nem bűntudatot érezni.

- Tudod, arra gondoltam, elmehetnénk ma este táncolni – javasolta Kari.

- Azt hittem, nem szeretnél egy rakat leszbivel táncolni – lepődött meg Dawn. – Nem ezt mondtad tegnap este?

- Hé! Beismerem, ha tévedtem. Amúgy meg, pont te mondtad, hogy fel kellene engednem és nyitottnak lennem.

- Nos, meglátjuk majd vacsora után – csukta be Dawn a fürdőszoba ajtaját maga mögött. Miközben megengedte a vizet, meglepetten azon gondolkodott, hogy változhatott meg Kari ilyen hirtelen. Valaminek történnie kellett. A barátnője sosem gondolta túl a dolgokat, úgyhogy ennek többnek kellett lennie egyszerű filozófiai változásnál. Aztán, ahogy belépett a zuhany alá, az jutott eszébe, vajon mit csinált Kari délután, ami szükségessé tett egy késődélutáni zuhanyt. Ez nem volt szokványos tőle.

- Mi van, ha… Nem. Az nem lehet – gondolta, felvetve, mi van, ha Kari délutánja is úgy telt, mint az övé. – Kari nem olyan.

A víz csobogása elfojtotta a függöny halk zizegését a háta mögött. Majdnem ugrott egyet ijedtében, amikor egy pár kéz megérintette a hátát. Elejtette a szappant és megpördült.

- Óvatosan! – kacagott Kari. – Nem tudtad, hogy a legtöbb otthoni baleset a fürdőszobában történik?

- Kari! Mit csinálsz te…?

- Gondoltam, szükséged lehet valakire, aki megmossa a hátad – mosolygott a szőkeség. – Én meg épp elérhető voltam.

Dawn arcán keveredett a zavartság és a pánik kifejezése. Ez most tényleg megtörténik? Vagy csak elképzeli?

- És szívesen megmoslak máshol is – kuncogott Kari.

Amikor Dawn nem nevetett a tréfáján, Kari arcán is eluralkodott a rémület. Félreértett volna valamit?

- Úgy tűnik, tévedtem – mondta bocsánatkérően. – Azt hiszem, azt kellene mondanom, csak tréfa volt, de az igazat megvallva nem szeretném. Inkább megyek és inkább csináljunk úgy, mintha ez meg se történt volna! – fordult el, de aztán megérezte Dawn kezét a karján.

- Maradj! – mosolygott rá a másik.

Kari arcizmai pillanatokon belül átvették a mosolyt. Egymásra néztek egy örökkévalóságnak tűnő pillanatig, nem szólva egy szór se. Mintha mindketten tudták volna, mi történt a másikkal, anélkül, hogy szavakba öntötték volna. Később bőven lesz még idő beszélgetni. Most viszont nem érdekelte őket semmi más, csak egymáshoz simuló ajkaik és a másik forró ölelése.

Vége