Gyönyörök szigete XXI. rész - Kiengesztelődés 3. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete XXI. rész 2. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. július 20.

*********************************************************************

Amikor egyértelművé vált, hogy Kristanna visszatér a lakosztályomba ahelyett, hogy szerzett volna fánkot és tejet a konyháról, mint azt eredetileg tervezte, felálltam a székből és kiléptem a kukkoló szobából. Azonnal a lakosztályom ajtajához léptem és vártam, amíg Kristanna feltűnt a hosszű folyosó végén. Amikor megérkezett, elébe siettem és szorosan a karjaimba zártam őt.

- Figyeltél minket? – kérdezte, ahogy viszonzásképp ő is körém fonta a karjait.

- Igen – válaszoltam, egy csókot nyomva az arcára. – Legalábbis nagyrészt. Láttam, amit látnom kellett.

- Pamela is ide jön?

- Nem tudom – mondtam, ami miatt Kristanna összevonta a szemöldökét. – Eljöttem a kukkoló szobából közvetlenül a beszélgetésetek után. – Amikor kibontakoztunk az ölelésből, egyik kezem Kristanna álla alá tettem és könnyáztatta szemeibe néztem. – Te vagy a tökéletes nekem, kedvesem. Senki más, csakis te. – Lecsókoltam a könnyeit és rá mosolyogtam. – Te vagy a nekem való lány.

- Szeretném hinni, hogy mi hárman, te, én és Devvy, tökéletesek vagyunk együtt – javított ki. – De te törődsz Pamelával és nagyon szereted őt is. Emiatt ő is megérdemel minden lehetőséget, hogy az életünk része legyen.

- Boldog lennél egy ilyen négy fős kapcsolatban?

- Igen – bólintotta. – Talán még egy négy fős házasságban is.

A szemeim elkerekedtek és engedtem, hogy ezek az erőteljes szavak körbejárják az elmémet, ahogy hosszú pillanatokig bámultam Kristannát. Nagyon tetszett ez az agresszív és célratörő oldala.

- Talán Devonnak is beszélnünk kellene a kukkoló szobáról. Nagyon valószínű, hogy ő is úgy reagálna, mint Pamela… ha nem rosszabbul.

- Amiatt nem kell aggódnod.

- Ó? – néztem rá értetlenül. – Miért is?

- Már elmondtam mindent Devonnak a múlt héten.

- HOGY MIT CSINÁLTÁL? – fakadtam ki és szinte szó szerint kiugrottam a cipőmből, hogy lefejeljem a plafont. – Mi… miért?

- Ne aggódj emiatt, Jeremy! – ismételte meg Kristanna, a reakciómon kuncogva. – Mindent elmondtam Devvy-nek a kukkoló szobáról a múlt héten. Szeretném felkészíteni a hármasunkat egy hosszútávú kapcsolatra. Mindent elmondtam neki és nem volt baja vele. Nincs mi miatt aggódnod.

- Semmi baja nem volt vele? – ismételtem meg, még mindig ledöbbenve a friss információktól. – Hogy reagált egészen pontosan?

- Eleinte nagyon feldúlt volt, de megbeszéltük – bólintott Kristanna. – Nagyjából ugyanazt magyaráztam el neki, mint az előbb Pamelának. Végeredményben teljesen meg is változtatta a véleményét. Miután mindent átbeszéltünk, azt mondta, hogy az, hogy kémkedtél mindannyiunk után, valahol még izgató is.

- Izgató? – kerekedtek el a szemeim.

- Bárki másra halálosan megsértődött volna, ha ezt csinálja vele – magyarázta a norvég lány. – De Devvy hamar felismerte, hogy te sose tennél semmi rosszat vele. Azt mondta, hogy a tudat, hogy figyelted őt, miközben a többiekkel szexelt… nagyon felizgatja.

- Váó…! – Nem tudtam többet kinyögni, csak meredt tekintettel bámultam rá.

- Ó, Gud… nei! – váltott át hirtelen Kristanna az anyanyelvére, majd ellépett tőlem és arca elkomorodott.

- Hogyan? – néztem rá zavartan.

Megrázta a fejét és összevonta a szemöldökét.

- „Ó, Istenem… ne!” Ezt mondtam. El is feledkeztem a fánkodról és a tejedről. Sajnálom, Jeremy. Épp azért mentem a konyhába, amikor összefutottam Pamelával. Még mindig dühös volt a tegnapi miatt, úgyhogy leálltam vele vitatkozni. – Még jobban összevonta a szemöldökét. – Meg tudsz nekem bocsátani, Jeremy? Megyek is azonnal és hozok kaját.

- Az nem szükséges – jegyeztem meg gyengéd hangon, majd átpillantottam Kristanna válla felett a hirtelen felbukkanó személyre a folyosó végén. Amikor norvég barátnőm felfigyelt a változásra, gyorsan megfordult és felnyögött a meglepetéstől.

- Pamela!

Tengernyi könnyel a szemében Pamela odasétált hozzánk és távoli, zavaros tekintettel nézett az arcunkba. Kristanna hamar ellépett tőlem és odament hozzá, hogy szorosan magához ölelje a másik nőt. Még több könny csordult le a baltimore-i szőkeség arcán, ahogy viszonozta az ölelést. Valahogy megéreztem, mik lesznek az első szavak, amiket kimond…

- Sa-sajnálom, Jeremy – simogatta Kristanna hátát, a tekintete azonban rám szegeződött. – Kris-Kristannának igaza van. Én… én… sose lett volna szabad, hogy kétségbe… hogy kétségbe vonjam a szavaidat. – Széles mosoly terült szét az arcomon miközben folytatta: - Hálás… hálásnak kellett volna lennem, hogy beengedtél az életedbe…

- Hát persze – válaszolta Kristanna túláradó örömmel.

- Jeremy-nek is egyet kell értenie ezzel – motyogta Pamela, meredt tekintettel vizsgálva engem. Kiengedte Kristannát az öleléséből és lassan hozzám lépett. A könny megállás nélkül csorgott le az arcán, ahogy leküzdötte a köztünk lévő távolságot. – Sajnálom, hogy pofon vágtalak tegnap. Én… sose csináltam még ilyet.

- Gyere csak! – tártam ki felé a karjaimat. Pamela azonnal oda lépett és mindketten szorosan átöleltük egymást.

Ez alatt Kristanna mindkét kezét a szájához emelte és megkönnyebbült örömmel az arcán figyelt minket. Nem sokára ő is előre lépett, hogy csatlakozzon hozzánk és gyengéden simogassa Pamela hátát és vállát.

- Elértük, hogy megváltoztasd a véleményed, kedvesem?

Pamela felé fordult és rá nézett.

- Igen, el. – Megragadta Kristanna jobbját és megszorította, miközben a másik nőre mosolygott. – Ha… ha azt mondjátok, egyikőtök se használta rossz célokra a kukkoló szobát, én… hiszek nektek. Hinni… hinni szeretnék nektek. Hinnem KELL nektek. Semmi okom nincs rá, hogy ne higgyek. Csak… szükségem volt egy kis időre, hogy… hogy felismerjem ezt.

Amikor hátat fordított nekem, kezeimet a csípője két oldalára tettem, ő pedig hátra nyúlt a bal karjával és megsimogatta kétfejemet. Megcsókoltam a nyakát, majd a fülébe suttogtam: - Semmi szükség rá, hogy bocsánatot kérj. Megérdemeltem azt a pofont.

Kristanna kuncogni kezdett és hirtelen felemelte kezét, hogy nyitott tenyérrel az arcomhoz nyomja.

- Én is örömmel felpofozlak, ha azt akarod, Jeremy. Nagyon is élvezném.

Ó, az a humor!

- Azt hiszem, már épp eleget kapott – közölte Pamela.

Kristanna ökölbe szorította a kezét és vigyorogva fenyegetett vele.

- Egy kiadós adag púpot kapsz tőlem a fejedre. Elég nagyokat, hogy egész hulla-hopp karikákat akassz rá. – Egyre hevesebben nevettem a szavaitól. – Levakarhatatlan leszek, mint a hangyák. – Már alig bírtam ki a röhögést. – Úgy megyek át rajtad, mint a félelem a francia seregen.

A fejemet csóváltam, miközben rázott a kacagás.

- Fenomenális…

Kristanna leengedte a kezét és Pamela szemébe nézett.

- Beszéltél bárki másnak a kukkoló szobáról?

Pamela megrázta a fejét és egy pillanatra rám nézett.

- Nem. A szavamat adtam Jeremynek, hogy megőrzöm a titkot, még mielőtt megmutatta volna. Egyébként valószínűleg nem is mutatta volna meg. Én… sosem szegem meg a szavam.

- Helyes – bólintott Kristanna. – Lázadás lenne, ha a többiek is megtudnák. Nem csináltunk semmi rosszat. Tényleg. Éppen csak… - Kristanna elhallgatott egy pillanatra és Pamela arcához simította a kezét. – Hadd vigyelek a kukkoló szobába és mutassak meg neked valamit! Nagyon is érdekes hely.

Pamela megrázta a fejét.

- Ó… nem tudom, ez jó ötlet-e…

Kristanna elmosolyodott és rákacsintott.

- Pamela, emlékszel az első alkalomra, amikor Jeremy-vel lefeküdtetek egymással? A második napon volt az ideérkezésed után, a könyvtában.

- Aha – bólintott Pamela kíváncsian.

- Emlékszel, hogy meséltél nekem róla, milyen izgató is volt? Hogy milyen emlékezetes volt a számodra? Emlékszel, amikor elmondtad, mennyire szeretnéd újra átélni?

- Igen…

Kristanna szája még szélesebb mosolyra húzódott.

- Átélheted újra. Meg van az egész egy DVD-n a kukkoló szobában. Én már vagy hatszor-hétszer végig néztem amiatt a hosszú beszélgetés miatt, amiben próbáltátok megismerni egymást Jeremy-vel. Annyira megható volt! Jeremy egy igazi úriember volt veled. Olyan tisztelettel kezelt a beszélgetésetek alatt! Annyira tiszta példája az a személyiségének!

- Megtartottátok a felvételt?

- Ó, igen – bólintott Kristanna és átkarolta Pamela vállát, hogy bevezesse a lakosztályomba. – Az igazat megvallva, Pamela, készítettem belőle még egy rövid videót is. Megvan az egész hat különböző nézőpontból a DVD-n. Nagyon szívesen megmutatom, ha érdekel – kuncogott Kristanna, majd hozzátette: - Azt hiszem, így már egy igazi pornósztár vagy.

Pamela zavartan felnevetett.

- Pornósztár? Nem vagyok benne biztos, hogy tetszik az elképzelés. – Aztán vett egy mély levegőt és halkabban folytatta: - Én… nagyon igyekszem nyitottan hozzáállni ehhez a titkos szoba-dologhoz.

Kristanna bevezette Pamelát a lakosztályba, én pedig szorosan a nyomukban jártam.

- Megmutatok neked pár privát beszélgetést is, amit Jeremy-vel folytattunk rólad. Meghallgathatod, ahogy Jeremy elmondja nekem, milyen fantasztikus nőnek is lát téged. Ahogy elmondja, mit érez irántad és mennyire szeretne úgy bánni veled, mint egy igazi hercegnővel. Megvan mindennek a felvétele, ami ezen a szigeten történt. – Kristanna hátra pillantott rám. – Ugye nem bánod, ha megmutatom őket Pamelának?

- Egyáltalán nem – ráztam meg a fejem. Ahogy Kristanna bevezette Pamelát a kukkoló szobába, ami még mindig nyitva állt, a hasamra tettem a kezem. – Azt hiszem, én addig lemegyek a konyhába és elkészítem magamnak a reggelimet. - Mindketten hátra néztek rám, én pedig hozzá tettem: - Nem akar valamelyikőtök csatlakozni hozzám?

Pamela megrázta a fejét.

- Nem, Jeremy… de köszönöm a meghívást.

- Krissy?

- Én sem, köszönöm. Azt hiszem, Pamela társasága segít megfeledkezni az éhségemről a reggeli tényleges időpontjáig – pillantott a karórájára. – Addig még van kilencven perc.

- Feltehetek egy kérdést? – nézett Pamela Kristannára.

- Hát persze.

- Mi történt az akcentusoddal?

Kristannával egymásra néztünk, majd mindketten felnevettünk.

Folytatása következik!