Közvetlen előzmény: Meddig mennél el? II. rész 2. fejezet
Írta: Gina_B_33
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2016. április 28.
*************************************************************************
Egy
pajkos úszás... mármint szexuális értelemben igencsak pajkos
úszás után kimásztunk a medencéből, hogy harapjunk valamit
ebédre. Később pedig ismét csak heverésztünk a napernyő alatt
és különböző témákról beszélgettünk. A többieket mind
nagyon érdekelték a történeteim néhány érdekes szituációról,
amibe a munkám során keveredtem, úgyhogy elmeséltem nekik pár
emlékezeteset.
Úgy
egy óra múlva Sandy és Bren kifeküdtek a napra, hogy süttessék
egy kicsit magukat. Én segítettem Jannek és Susannek bekenni
magunkat, aztán mi is csatlakoztunk hozzájuk.
Nem
sokkal sötétedés előtt mind lezuhanyoztunk, mielőtt
betelepedtünk volna a jakuzziba. Szórakoztató volt nézni őket,
ahogy jajgatnak a hideg zuhany alatt.
Utána
csak heverésztünk békésen a forró vízben és iszogattuk az
italunkat. Egyikünknek se jutott eszébe huncutkodni, ami igencsak
szokatlan volt tőlünk az ilyen szituációkban.
Végül
szükségét éreztem, hogy mondjak valamit-
-
Hé, lányok! Van valami, amit szeretnék mondani – vontam magamra
a figyelmüket, majd kikapcsoltam a hangosan búgó vízkeringetőt.
- Csak azt szeretném mondani, hogy nagyon jó érzés és
megtisztelő, hogy a baráti társaságotok része lehetek. Nagyon
kedvellek titeket és csak szerettem volna megköszönni.
Néhány
pillanatnyi néma csend után Jan szólalt meg.
-
Nem kell megköszönnöd semmit sem, Pepper. Nekünk kellene
megköszönnünk neked. Hiszen te hívtál meg minket a csodálatos
otthonodba, hogy használhassuk a medencét, ezt a jakuzzit...
amellett meg, a minap hallottam a Fox News-ban, hogy ha az ember egy
kiadós adag sötét csokit eszik, az jót tesz az egészségnek.
Percekig
abba se tudtuk hagyni a nevetést.
***
A
jakuzziban folytatott beszélgetés ellenére szerettem volna
valamivel kimutatni a hálámat a barátaim felé és valami olyan
élményben részesíteni őket, amiben biztos nem volt még soha
részük. Amikor már mindannyian kikászálódtunk a vízből,
behívtam őket a házba.
Kihoztam
egy polifómot a vendégszobából és leterítettem a nappali
padlójára. Majd elővettem a táskát, amiben a játékszereimet
tartottam és addig keresgéltem benne, amíg rá nem találtam a két
fecsatolható dildómra. A kisebbett vettem a kezembe, ami csak szűk
tizenöt centis volt és nem volt olyan vastag (legalábbis csak
annyira, mint Sir Galahad első öt centije).
Amikor
megmutattam a többieknek, a reakciók változatosak voltak. Sandy
izgatott lett, a többiek viszont nem igazán tudták, mit szóljanak.
-
Ki akarja először felvenni? - kérdeztem.
-
Majd én – jelentkezett Susan, a legvakmerőbb mindannyiunk közül.
-
Oké – néztem végig a többieken. - Akkor ő lesz a tenyészbika.
Ki szeretné először, hogy meghúzogassa?
Arra
számítottam, hogy Jan rögtön jelentkezni fog, de Sandy keze
röppent először a magasba.
-
Én – kcagott.
Hoztam
egy párnát a kanapéról, lefektettem Sandyt a polifómra és a
feje alá tettem. Miután pedig segítettem Susannek felvenni a
műszerszámot, bekentem egy kevés síkosítóval a biztonság
kedvéért.
Susan
nagyon élvezte a helyzetet. Vigyorogva löködte előre a csípőjét,
a dildóval kefélve sikosítótól nedves kezemet. Aztán táncolva
illegette magát Jan és Bren előtt.
-
Gyerünk, csajok! Szopjatok le! - ingerelte őket.
Úgy
egy percnyi szórakozás után végül betérdelt Sandy széttárt
combjai közé. Mielőtt azonban belevezette volna a szerszámát,
csókolgatni kezdte barátnőnk melleit és szopogatni a mellbimbóit.
Végül egy szenvedélyes csók után suttogva megkérdezte: - Mit
szólnál egy kiadós dugáshoz?
-
Csak rajta! - vigyorgott Sandy, majd előre nyúlt és óvatosan a
bejáratához igazította a dildó fejét.
Pár
pillanatnyi ütemes mozgás után Sandy egyre hevesebben zihálni
kezdett. Susannek nem is kellett több. Azonnal gyorsított a tempón,
míg végül a műpénisz teljesen el nem merült Sandy testében.
Úgy
tíz perc múlva, amikor Susan már kifulladt, Sandy leteperte őt,
átvette a szerszámot és még további tizenöt percig kefélte,
amíg mindketten zihálva a padlóra nem rogytak, úgy vigyorogva,
mint két macska, akik épp most falták be a kanárit.
Brennel
kimentünk a konyhába, hogy keverjünk mindenkinek friss italt. Egy
ideig csendben voltunk, míg végül a barátnőm meg nem szólalt: -
Molly, ez nekem nem megy. Sajnálom, de nem.
-
Túlságosan is úgy éreznéd, megcsalod a férjedet? - mosolyogtam
rá megértően.
Némán
bólintott, én pedig átöleltem őt, majd a fülébe suttogtam: -
Semmi baj, Bren. Nem kell tenned semmit, amit nem szeretnél. Senkit
nem szeretnék, hogy úgy érezze, nyomás alatt van.
Bren
elmosolyodott, majd szenvedélyesen megcsókolt. Amikor elhúzódott,
ismét rám villantotta fehér fogsorát.
-
Köszönöm, hogy megértesz.
Én
is rámosolyogtam és pajkosan a fenekére csaptam.
-
Most pedig vigyük be ezeket az italokat!
Amikor
visszatértünk a nappaliba, már Janen volt a felcsatolható
szerszám és épp Susannel keféltek. A dildo boldogabbik végén
elhelyezkedő barátnőnk hevesen zihált és bíztatta Jant, hogy
fokozza a tempót. Mi pedig csak kényelmesen elhelyezkedtünk és az
italunkat szürcsölgetve figyeltük őket.
Úgy
húsz perc múlva Brenre és Sandyre néztem, majd megráztam a
fejemet. Egyértelmű volt, hogy nekik is feltűnt, két barátnőnk
milyen sokáig bírja a menetet. Úgy gondoltam, igazán jó kondiban
vagyok, de ezt mégse bírtam volna.
További
nagyjából tíz percbe telt, mire Susan gyengéden magához
szorította Jant, rávéve, hogy megálljon. A szerszám még mindig
a barlangjában pihent, miközben mindketten hevesen ziháltak és
kapkodtak levegőért.
-
Váó! - nyögtem fel, nem tudva tovább magamban tartani a
gondolataimat. - Most már tudom, kit szeretnék, hogy megkeféljen,
ha rám kerül a sor.
Mindenki
nevetett. Még Jan és Susan is, annak ellenére, hogy alig kaptak
levegőt.
Amikor
Jan végül talpra tudott kecmeregni, segítettem neki leülni a
kanapéra, majd elé térdeltem és nyalogatni kezdtem a műpéniszről
Susan nedveit. Aztán Sandyre és Brenre vigyorogtam és megnyaltam
az ajkaimat.
-
Mmm! Ez aztán az igazi finomság.
Sandynek
nem is kellett több. Azonnal Susan lábai közé csusszant és
benyalt a szeméremajkai közé, mire Susan felkacagott.
-
Úgy tűnik, van aki az eredeti forrásból szereti.
Erre
ismét mindannyian felnevettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése