Gyönyörök szigete IV. rész - Börleszk 6. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete IV. rész 5. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. június 9.

*********************************************************************

- Ez nem volt vicces – horkantott Camille és Amy felé fordult, amikor Lindsay és Trish már eltűntek a szemük elől.

- Nagyon szívesen megkefélném Lindsay-t egy felcsatolhatóval – ábrándozott Amy, amitől a hormonjaim ismét vad hajszába kezdtek a testemben. Ez a lány igazán megszállott. - Az ágyra dönteném és addig kefélném, amíg teljesen el nem alél. Örömmel hallgatnám a nyöszörgését és a sikolyait közben.

Camille felnevetett.

- És rávennéd Trish-t, hogy nézze? Az lenne csak igazán szórakoztató. Én is szívesen leszakítanám Lindsay virágát és rávenném a kis védelmezőjét, hogy végignézze, ahogy a leányzó újra és újra elélvez, közben pedig könyörög, hogy ne hagyjam abba – dorombolta a latin lány élvezetteljesen. - Az fenomenális lenne.

- Leszakítani Lindsay virágát? - mélázott Amy. - Én nem leszakítani akarom, hanem szó szerint megsemmisíteni. - Mindketten felnevettek és szorosabban ölelték egymást a lágyan ringó vízfelszín alatt. - Teljesen elcsavarnám Lindsay fejét, hogy semmi másra ne vágyjon, csak rám az ágyban. Trish pedig csak nézné... Ó, milyen csodálatos lenne!

- Addig kefélnénk, amíg teljesen belénk nem bolondul – vigyorgott Camille.

- Az is nagyon jó lenne, ha haza vihetném őt magammal – folytatta Amy. - Minden nap megdöngetném heteken keresztül. A végén pedig már ő könyörögne érte. Alig várná, hogy haza érjek és az ágyra döntsem...

Ekkor kikapcsoltam a kamerához tartozó mikrofont. Nem akartam tovább hallgatni ezt a beszélgetést. Nem tetszett, ahogy Camille és Amy beszélnek Lindsay-ről. És Trish-ről sem, ha már itt tartunk. Már az se érdekelt, ha a két leányzó végül vad szeretkezésbe kezd a vízesés alatt. Abban a pillanatban egyáltalán nem voltam rá kíváncsi. Hirtelen minden szexuális feszültség tovaszállt belőlem.

Az a gondolatom támadt, hogy talán én vagyok az egyetlen a szigeten, aki látja a jót Amy-ben, az iránt azonban egyáltalán nem volt kétségem, hogy élvezi az ilyen vad és mocskos fantáziálásokat és a reakciókat is, amiket másokból kivált velük. Amy szeretett megbotránkoztatni másokat. Én azonban egy pillanatig sem kételkedtem benne, hogy a vad szexuális agresszió hullámai alatt egy érzékeny lélek lapul.

Ami pedig Camille-t illeti... Nem igazán tudtam, mit gondoljak róla. Ő is alaposan fejest ugrott a perverz élvezetekbe. Az ő irányában azonban nem éreztem úgy, mint Amy-vel kapcsolatban. És különösebb vonzalmat sem éreztem tőle. Mi mást tehetnék még, hogy elnyerjem a bizalmát? Camille gyönyörű volt, igen, de sokszor ez a szépség csak egyszerű külcsínnek tűnt.

Azonban még nagyon az elején jártunk a dolgoknak. Még bármi megváltozhat. Akár még az is bebizonyosodhat, hogy Camille a legnagyszerűbb ember mindannyiunk közül. Most rendkívül hihetetlennek tűnt ez számomra, de az idő majd eldönti. Nyitottnak kell maradnom mindenre.

***

- A fenébe velük! - morogta Trish dühösen, ahogy hangot adtam arra a közvetítésre, ami épp őket mutatta Lindsay-vel. Épp az erdő közepén jártak, nagyjából fél mérföldre a háztól.

Hmm... El sem tudtam volna képzelni korábban, hogy Trish így kifakad. De egyértelműen volt rá oka.

Kristin Kreuk alias Trish

- Nem engedem, hogy így beszéljenek rólad – fortyogott tovább.

Lindsay kissé zavarodottan dőlt egy terebélyes tölgyfának. Az arcából egy pillanatra kifutott a szín.

- Talán nem volt jó ötlet ide jönnöm...

- Nem. Ezt ne is mondd! - szakította félbe Trish. - Csak azért érzel így, amit Amy és Camille műveltek. Mondott Pamela bármi ilyen degradálót neked? Vagy Devon? Amy-nek és Camille-nek semmi joga nincs, hogy így beszéljen veled. Na és mi van Jeremy-vel? El tudod képzelni, hogy ő valaha is ilyeneket mondjon neked?

- N-nem...

- Beszélni fogok Jeremy-vel, amikor visszaértünk a házba – bólintott Trish. - Beszélni fogok neki Amy-ről és Camille-ről.

- Nem szeretném, hogy beszélj neki róluk – rázta a fejét Lindsay. A hangja egy pillanat alatt sokkal határozottabbá vált. - Nem akarom, hogy bárki is bajba kerüljön miattam és a bizonytalanságom miatt ezen a szigeten.

- Akkor sem beszélhetnek így veled! - csattant fel Trish. - Mégis hogy máshogy lehetne leállítani őket?

- Úgy, hogy megkapják, amit akarnak? - nézett rá Lindsay. - Amy-nek és Camille-nek igaza volt. Ennek meg kell történnie hamarosan. Még csak harmadik napja vagyunk itt és egyre többen szexelnek körülöttünk. Két-három hét múlva már nem lesz semmi tabu. Talán... talán nekem is fel kellene engednem.

Trish mindkét kezét Lindsay vállaira tette és mélyen a szemébe nézett.

- Nem gondolkozhatsz így, kicsim. Az emberrel csak egyszer történik ilyen az életben. Ha már megtörtént, nincs többé visszaút. Nincs újrakezdés. Azt szeretnéd, hogy az első alkalom emlékezetes legyen, nem? Különlegesnek kell lennie. Száz százalékig biztosnak kell lenned benne, hogy jó döntést hoztál. Ez egy életre szóló döntés lesz. Ne kapkodd el!

- Nem adtam fel minden lehetőséget, hogy különleges legyek már azzal, hogy ide jöttem? - fintorgott Lindsay. - Nem fogok hónapokig randizgatni senkivel erről a szigetről. Nem fogunk elmenni moziba, vacsorára menni megismerkedni egymás szüleivel. Nem fogunk órákig beszélgetni telefonon az éjszakába nyúlóan és megosztani a pletykákat meg együtt írni a házi feladatokat. Nem váltunk majd vicces kis szerelmes leveleket órákon. A barátaink nem fognak pletykálni kettőnkről. Nem megyünk együtt a bálra. Semmi olyat, ami ahhoz vezet, hogy majd egyszer hónapok, vagy talán évek múltán is, egy megfelelő estén összebújjunk és megtörténjen. Semmi olyan, ami végül tényleg különlegessé tenné az alkalmat...

- Ehelyett – folytatta – minden gyorsan meg fog történni itt, ezen a szigeten. Pár napja beszéltem erről a legidősebb nővéremmel. Azt mondta, gondoljak erre a szigetre úgy, mint Las Vegasra! Ismered a mondást. Ami Vegasban történik, az Vegasban is marad. Nos, ami ezen a szigeten történik, az ezen a szigeten is marad.

- Gyorsan fognak történni a dolgok, igen – értett egyet Trish. - De ez még nem jelenti azt, hogy nem lehet különleges alkalom, amikor elveszíted a szüzességedet. Gondolod, hogy Jeremy nem ezt szeretné?

A szívem egy nagyot dobbant, miközben némán hallgattam tovább a beszélgetést.

- Nem mondhatom neked elégszer, nekem mennyire különleges vagy – folytatta Trish. - Tudom, hogy én különlegessé tehetem neked azt az alkalmat. De ha nem is velem történik majd meg, azt szeretném, ha jól sülne el. Ez az egyetlen, ami számít nekem. Az, hogy kivel történik meg, egyedül csak rajtad múlik.

A tizennyolc éves lány sóhajtott egy nagyot és megcsóválta a fejét.

- Talán fel kéne másznom ma este a vacsoraasztalra, széttárni a lábaimat és engedni, hogy kinyaljon, aki csak akar. Ez egyszer és mindenkorra megoldaná a problémát.

- És abban mi lenne a különleges? - horkantott Trish. - Egyáltalán semmi. És utána egész életedben bánnád. - Trish teste már szemmel láthatóan remegett a dühtől. - Csak Amy és Camille miatt érzel így, Lindsay. Ezen a szigeten rajtuk kívül mindenki azt szeretné, hogy találd meg a magad útját. Pamela is ugyanezt mondaná neked, ha itt lenne. És Devon is. Jeremy-ről nem is beszélve.

Lindsay vett egy mély levegőt és lassan kifújta.

- Talán igazad van.

- Biztos, hogy igazam van – jelentette ki sziklaszilárdan Trish. - És tudod mit? Pamela mesélte nekem, hogy sokat beszélgetett tegnap Jeremy-vel. Azt mondta, Jeremy biztosította, ha nem akar szexelni itt a szigeten, senki nem kényszeríti rá. Ugyanez érvényes rád is, Lindsay. Eltölthetsz hat hetet itt úgy is, hogy megőrzöd a szüzességedet, ha így érzed jónak. Aztán begyűjtöd a pénzedet és haza mégy. Lehet ennyi is az egész. Senki nem kényszeríthet rá, hogy bármit is megtegyél. Amy és Camille próbálkozhatnak, de nem muszáj engedned nekik semmiben. Pamela és Devon sem kényszerítenek téged. Ahogy Jeremy sem. Én pedig pláne nem. Én csak azt szeretném, hogy azt tedd, amit te akarsz.

- Te örülnél, ha végig a hat héten érintetlen maradnék, aztán haza mennék? - nézett rá Lindsay. - Tudom, mennyire vonzódsz hozzám, Trish. Teljesen egyértelmű. Nem szoktam még hozzá, hogy egy nő így nézzen rám, de nem vagyok vak.

- Annak örülök, ami téged boldoggá tesz. Nem számít, miről van szó, vagy hogy én mit akarok. Csak az számít, te mit szeretnél, kedvesem. Ez a te életed. A te döntésed. A te szűzességed. Csak azt akarom, hogy soha ne bánd meg, amit teszel.

Lindsay tett egy lépést előre és Trish köré fonta a karjait, majd szorosan magához ölelte. A másik nő viszonozta a gesztust és Lindsay feje búbjához simította az arcát. Mindketten csak álltak ott mozdulatlanul úgy fél percig. Én pedig meredten bámultam őket. A kép mélyen beleégett az emlékezetembe. Milyen egy megható pillanat!

- Azt hiszem, ti Jeremy-vel gondoskodni fogtok róla, hogy az első alkalmam különleges legyen – mondta végül Lindsay. - Mindenki közül, aki itt van, bennetek kettőtökben bízok meg a legjobban, Trish. Nem szeretném, ha ma történne meg, de foglalkozni szeretnék vele.

Ó! Lindsay most azt mondta, amit gondolok?

Folytatása következik!