2018. június 29., péntek

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 27. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 26. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 31.




Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 26. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 25. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 28.




Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 25. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 24. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 26.




Folytatása következik!

2018. június 27., szerda

Parti Ibizán 3. rész

Előzmény: Parti Ibizán 1. rész
Közvetlen előzmény: Parti Ibizán 2. rész


Írta: mattu63
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. július 7.



*********************************************************************



Menet közben, úgy tűnt, minden szexuális aktivitás elcsendesedett és mindenki pihenő üzemmódba kapcsolt körülöttünk.
Fran felfigyelt a légkör változására és felvetette:
- Szeretném, ha mindenki tartana egy kis szünetet és megtisztálkodna. Húsz perc múlva találkozunk itt megint.
Bár kissé csalódott voltam a hirtelen változás miatt, ami olyannak tűnt, mintha elherdálnánk vele a felgyülemlett szexuális energiát, be kellett látnom, hogy némi felfrissülés nem is lenne annyira rossz ötlet, tekintve, hogy a testünket borító izzadtság és nedvek már kezdtek kényelmetlenné válni. Úgyhogy egyszerűen csak feltápászkodtak és beugrottam a medencébe, ahol hamarosan csatlakozott is hozzám a két szőkeség és az olivaszín bőrű férfi.
- Amúgy Ruben vagyok – mutatkozott be a srác. – Ők pedig itt Jean és Anna.
Kay és Emma Rose Davies alias Anna és Jean
Az utóbb említett leányzó a közelembe evezett és végigsimított a farkamon, miközben mellkasomhoz dörgölte melleit. Jean, maga sem akarva kimaradni, a hátamhoz simult és körém fonta a lábait.
- Nagyon rendesek vagytok, de nem úgy volt, hogy pihennünk kellene egy kicsit a következő menet előtt?
- Mert némi kis incselkedés nem lenne épp eléggé pihentető?
A következő pillanatban már mindkét lány az ajkaimat falta, miközben felváltva csókolgatták a fülemet és a nyakamat. Én pedig feladtam minden tiltakozást és csak lebegtem a víz felszínén.
Ruben mosolyogva figyelt minket, én viszont úgy gondoltam, adok neki is némi lehetőséget, hogy közelebbről is megismerhessen. Kibontakoztam hát a lányok öleléséből és oda úsztam hozzá, hogy aztán lemerüljek a víz alá és a számba vegyem a farkát.
Nem maradhattam odalenn sokáig, de épp elég ideig, hogy érezzem, ahogy szerszáma megmerevedik ajkaim között. Amikor visszatértem a felszínre, ő még mindig mosolygott és hálásan szájon csókolt engem.
- Ezzel már mindenkinek bemutatkoztam a partin – közöltem vigyorogva. – Úgyhogy örülök, hogy megismerhettelek.
A lányok kissé csalódottnak tűntek, de aztán hamar megtalálták a vígaszt egymás karjaiban. Végül úgy döntöttem, már épp eléggé kipihentem magam, úgyhogy kimásztam a medencéből és odaléptem Ramonához, aki már ott várt rám és üdvözlésképp átölelt. Még nem mosakodott meg, úgyhogy továbbra is az izzadtság és mások nedveinek illatát árasztotta magából. Attól pedig, ahogy hozzáért a medence vízétől hűvös bőrömhöz, libabőrös lett.
Vettem egy mély levegőt, beszívva illatát és magamhoz szorítottam őt, hogy megérezze ismét egyre jobban meredező farkamat is.
- Örülök, hogy még mindig ilyen hevesen reagálsz a jelenlétemre – közölte. – De talán jobb lenne, ha lemosdanék, mert különben nem leszek készen addigra, mire Fran beindítja azt, amit a következő menetre tervez. Bármiről is legyen szó.
Azzal beugrott a medencébe és csatlakozott a két szőkeséghez, akik boldogan gyűltek köré, hogy tisztára simogassák minden porcikáját.
Jim és Fran a zuhanyzást választották és most szenvedélyes ölelésben forrtak össze a vízpermet alatt, miközben Paolo és Marcus egymást szárítgatták egy nagy törölközővel. Odaléptem hozzájuk és ők belebugyoláltak engem is a szövetdarabba, ami alatt immáron hárman simogathattuk egymást.
A korábbi heves párosok és hármasok után kellemes, ártatlan nyugalom telepedett ránk. El is pilledhettem, mert a következő pillanatban már June hangja térített magamhoz, ahogy a házba hívott minket.
Amikor beléptünk a nappaliba, már mindenki kellőképp kipihentnek és izgatottnak tűnt. Marcus odasúgta nekem, hogy Fran mindig kitalál valami új játékot az ilyen alkalmakra. Ez megmagyarázta a levegőben vibráló várakozást.
Három alacsony szék állt a szoba közepén, Fran pedig odahívott minket Jeannel és Marcusszal, hogy üljünk le rájuk elfordulva egymástól, de nyomjuk a hátunkat a többiekhez. Elég alacsonyan ültünk ahhoz, hogy a fejünk épp csak a többiek derékmagassága felett legyen.
Amikor elhelyezkedtünk, Fran egy széles selyemcsíkot tekert a derekunk köré, szorosan összekötözve minket, megakadályozva, hogy túlságosan is mozogni tudjunk. Azután a fejünkre is szemkötőt tett. Kissé fészkelődtem Marcushoz és Jeanhez dörgölőzve. Éreztem a testük melegét, majd mindhárman megfogtuk a többiek kezét, miközben Fran a csuklónkra is rövidebb selyem szalagokat tekert, hogy egymáshoz rögzítse őket.
- Azt szeretném, hogy tartsátok így a kezeteket, amíg csak bírjátok, mert passzívnak kell maradnotok mindazalatt, ami rátok vár. Lassan körözni fogunk körülöttetek és fel fogunk izgatni titeket és magunkat is. Az egész inkább gyengéd, mint vad és szenvedélyes, de senki se merülhet bele túlságosan semmibe.
Azzal Fran kétszer tapsolt. A háttérben megszólalt valamiféle elektronikus zene lassan lüktető ritmussal, én pedig hátra dőltem, két társamnak vetve a hátamat. Gyengéden simogattuk egymás kezét és éreztem, hogy a farkam ismét megkeményedik, ahogy mézgást érzékeltem magam körül. Mindenki csendben volt. Csak a léptek halk surrogása ért el a fülemhez.
Aztán egy kézpár megérintette a térdemet és egy száj fonódott a jobb mellbimbóm köré. Egy másik nagy kéz telepedet a bal vállamra és masszírozni kezdte azt a nyakammal együtt. Egy pár telt kebel dörzsölődött az arcomhoz. Megpróbáltam arra fordítani a fejem, de egy kéz gyengéden visszatolt.
- Még ne! – hallottam Fran hangját. – Csak lazulj el és engedd, hogy végezzük a dolgunkat!
A száj, ami először a mellkasomon ért hozzám, most felfelé indult és megcsókolta a nyakamat, majd az ádámcsutkámat, és éreztem, ahogy apró mellek dörzsölődnek a mellkasomhoz. A férfi kéz a balomon elérte az arcomat és vastag hüvelykje immáron az ajkaimat cirógatta, gyengéden szétnyitva őket, amit követően én megnyaltam az ujjat. Narancsíze volt. Ahogy ez tudatosodott bennem, valaki összepréselt egy narancsszeletet a fejem fölött és a leve végigcsorgott az arcomon, le egészen a mellkasomig.
Az előttem lévő nő lenyalt belőle valamennyit, majd tovább indult Marcus felé. Hallottam, ahogy társam hangosan felnyög és azon merengtem, vajon mit csinálhatnak vele. Jean kuncogni kezdett, én pedig éreztem, ahogy fészkelődik mögöttem válaszul arra, amiben részesítették.
Egy pár férfikéz telepedett a térdeimre és egy férfi nyelvét éreztem meg meredező hímtagomon, ahogy nyalogatni kezdi azt magába fogadva előnedveimet, amik izgatottságom jeleként megjelentek szerszámomon. Közben, hogy fokozódjon az élmény, egy újabb pár női mell dörgölődött az arcomhoz és ezúttal lehetőségem is adódott, hogy elkapjam ajkaimmal a mellbimbóját és szopogatni kezdjem. A bimbót is gyümölcslébe mártották, így az íz betöltötte a számat.
Amint tulajdonosa megragadta a fejemet, hogy helyben tartsa, az előttem térdelő férfi farkam köré fonta ajkait és lassan mozogni kezdett rajta fel-le.
Mielőtt az egész túlságosan is felizgatott volna, eltávolodott tőlem és a jelek szerint tovább indult. A nő helyezkedett elém, testemhez dörgölve melleit és száját, míg végül arcát a combjaim közé temette és nyalogatni kezdte a golyóimat. Miközben az érzésre koncentráltam, hirtelen egy vastag farok jelent meg a számnál. Beszívtam előnedvei illatát és megnyaltam az ajkaimat, amit már most a sós folyadék borított.
Aztán a férfi betolta szerszámát a számba, betöltve szájüregemet ízével. Amikor rá akartam simítani ajkaimat, lassan visszahúzódott, engedve, hogy végig simítsak számmal vénáin.
Önkéntelenül is felnyögtem, miközben ő ismét az ajkaimhoz dörgölte férfiasságát. Ezúttal már csak tovább hergelt, megadva a lehetőséget, hogy körbe futtassam nyelvem dorongján, mielőtt ismét behatolt volna. Most azonban ugyanolyan lassan tette, ahogy az előbb visszahúzódott. Azt kívántam, bárcsak megmarkolhatnám a fenekét és stabilan magamhoz vonhatnám őt, a kezeim azonban még mindig össze voltak kötve két társaméval, akik szintén érezhetően erős élményeket éltek át az alapján, ahogy a kezeimet markolászták, valami legalább részben stabil kapaszkodó után tapogatózva.
Jean abbahagyta a kuncogást és most hangosan felnyögött, én pedig éreztem, ahogy a teste remeg a gyönyörtől és az izgatottságtól. Próbáltam elképzelni, mit csinálhatnak vele. Marcus már nedves volt az izzadtságtól, és talán némi férfinedvtől is, és fura hangokat hallatott, ami arra engedett következtetni, hogy valami van a szájában.
Akármennyire stimuláló volt elképzelni, mi okozhatja a többiek nyögéseit és fészkelődését, a farok a saját számban teljesen magára vonta a figyelmemet. Közben pedig, megbizonyosodva róla, hogy teljesen oda koncentrálok, egy pár kéz a fenekem alá kúszott és hamarosan megéreztem, ahogy ujjak köröznek ánuszomon. A férfi, aki a számat kefélte (a méretei alapján csak Jurij lehetett), még mindig lassan mozgott előre-hátra, minden egyes alkalommal egyre mélyebbre hatolva, megtöltve számat előnedveivel.
Aztán hirtelen elsült az egylövetű. Visszahúzódott a számból, ahogy pedig én kétségbeesetten tapogatóztam farka után, éreztem, hogy eltávolodik és ujjaival gyengéden végig simít ajkaimon búcsúzóul.
A nő a lábaim között minden figyelmét a golyóimnak szentelte és egy ujját a fenekembe mélyesztette. A hangok Marcus és Jean felől azt sugallták, ők még mindig sokkal több figyelmet kapnak, mint én most, megszabadulva a számat kitöltő faroktól.
De épp csak hogy tiltakozni akartam elhanyagoltságom miatt, egy nedves punci nyomódott az arcomhoz. Azonban számtalan furcsaság is mutatkozott. A punci ragadós volt és az íze is különbözött a megszokottól. Édes íze alapján arra tippeltem volna, hogy valami mézzel kenték be. Az is feltűnt, hogy a nő nem előttem áll, hanem fejjel lefelé van, talán kezeivel támaszkodva a padlóra, lábai pedig a vállaimon nyugodtak. Így pedig orrommal végig simíthattam bejáratán, miközben ajkaimat a csiklója köré fontam.
Miközben vadul nyalni kezdtem, éreztem, hogy ajkai felváltják az előzőeket meredező farkamon. Kétségbeesetten vágytam rá, hogy megmozdulhassak, belökjem magam a szájába, majd visszahúzódva rányomulni a másik nő ujjára a fenekemben. de kötelékeim és a rám nehezedő testsúlya megakadályoztak benne. Ehelyett nem tehettem mást csak engedhettem, hogy kényeztessenek és arra koncentrálhattam, hogy viszonzást remélve egyre hevesebben nyaljam.
Női nedvek és méz keveréke ömlött a számba, ő pedig vehemenciámra válaszul egyre hevesebben szopott. Egészen addig nem hagyta abba, amíg a gyönyör meg nem akadályozta a folytatásban.
Az ízek és az illatok teljesen letaglóztak. Aztán a nő elemelkedett rólam és egy férfi és egy másik nő kezték el lenyalogatni a nedveket az arcomról és a torkomról.
Ahogy megcsókoltak, éreztem, hogy kezeim kötelékei kioldódnak és aztán meghallottam Fran utasítását, hogy fordítsanak Marcus és Jean felé.
Ahogy a páros hátulról hozzám simult, én átöleltem a társaimat. Jeant már felém fordították, Marcus azonban a korábbi pozíciójában maradt, úgyhogy megragadtam a mellkasát az egyik karommal, miközben a másikkal Jeanbe kapaszkodtam.
Jim, akit immáron felismertem az engem hátulról ölelő férfiban, a fülembe suttogott:
- Itt az ideje megdugnod az egyiküket. Te választhatsz, hogy kit.


Folytatása következik

2018. június 24., vasárnap

Parti Ibizán 2. rész

Előzmény: Parti Ibizán 1. rész

Írta: mattu63
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. július 7.


*********************************************************************


Halk csengetés hallatszott a ház felől, Jim pedig elindult, hogy üdvözölje az újonnan érkezőket.
- Ne engedjétek, hogy megzavarjon! – mondta nekünk Fran. – Biztos vagyok benne, hogy a többiek is szívesen látnának egy kis erotikus bemutatót, amikor kijönnek. Megadná az alaphangot az estéhez. Épp ahogy Ramonával tettétek korábban. Néhányan pedig talán örömmel be is csatlakoznak, ha valami izgatót csináltok.
- Nos, én örömmel becsatlakoznék már most is – válaszolta Ramona, szélesre tárva a karjait, meginvitálva minket dús kebleihez. Jurijjal egymásra néztünk és elvigyorodtunk, majd csókolgatni kezdtük a melleit, testvériesen megosztozva rajtuk. Mindketten a magunk felére eső keblét csókolgattuk és ajkaink közé vettük bimbóit, csak néha szakítva meg a folyamatot egy-egy másodpercre, amíg egymásra vigyorogjunk. Aztán lefelé indultunk, végig simítva Ramona hasfalán és csípőjén. Fejünk követte kezeink útját, míg végül Jurij a térdein kötött ki barátnőnk mögött és farpofái közé fúrta az arcát, miközben én végre benyalhattam ennek a csodás nőnek a szeméremajkai közé. Nedvei ismét megindultak, megtöltve a számat mennyei ízével.
Ramona alteste tökéletesen megtalálta a helyét fejeink között, előre-hátra löködve magát az élvezet fokozása kedvéért. Felpillantva láttam megfeszülő hátát és csodás melleit, ahogy emelkednek és süllyednek, ahogy az egész teste reagált tevékenységünkre. Hangosan nyöszörgött és sóhajtozott, miközben végig futtatta ujjait a testén, ami már úszott az izzadtságban. Végül kezei megállapodtak a mellbimbóin, hogy finoman dörzsölni kezdje azokat, még tovább növelve élvezetét.
Elvesztem a pillanat varázsában, a hangokban, a látványban, az illatokban és az ízekben, amit Ramona izgatottsága árasztott magából. Hirtelen azonban elveszítettem az egyensúlyomat és a hátamra estem. Fran lépett közbe, hogy félre lökjön és elfoglalja a helyemet Ramona ágyékánál, hogy maga kezdje nyalni azt, miközben ujjaival behatolt barátnője barlangjába, csatlakozva Jurijhoz, aki hátulról kényeztette a nőt. Meglepődtem és egy kicsit frusztrált is a helyzet. Bár élveztem a látványt, sokkal szívesebben éreztem volna Ramona ízét is a számban.
Mielőtt akárcsak megpróbálhattam volna visszaverekedni magam, Ramona többször is hangosan felnyögött és a teste ívbe feszült a gyönyörtől. Nedvei vékony patakban folytak le Fran arcán és mellein.
Vendéglátónk most eltávolodott és magához rántott engem. Azonnal megértettem, mit akar, úgyhogy hevesen nyalogatni is kezdtem Ramona nedveit az arcáról és a melleiről. Felváltva csókolgattam és nyalogattam csodás melleit, néha besszippantva bimbóit is, magamba szívva közben Ramona gyönyörének illatát. Jurij egy pillanattal később csatlakozott hozzám, majd végül Ramona is ránk roskadt kimerültségében. Mindannyian nyalogattuk és csókolgattuk egymást, levegőért kapkodva és hangosan nyögdécselve.
Menet közben egyik kezem megtalálta Fran ágyékát, ő pedig érintésemre válaszul széttárta lábait, engedve, hogy megérezzem a combjai közét kitöltő nedvességet. Ugyanabban a pillanatban azt is megéreztem, ahogy két erős kéz széttárja a farpofáimat és vastag újak kezdik masszírozni közüket. Miközben Jurij a hátsómon foglalatoskodott, továbbra is Fran melleit nyalogatta. Ramona idő közben megkerült minket és Jurij kezei között farpofáim közébe fúrta arcát. Éreztem, hogy Ramona még mindig nedves ágyéka a nyakamhoz préselődik, bekenve bőrömet gyönyör termékével. Jurij is felfigyelt erre és elkezdte lenyalogatni a nedveket az arcomról, miközben továbbra is fenekemet gyúrogatta, széttárva tartva azt Ramona számára.
Azt kívántam, bárcsak ez a pillanat sosem érne véget, azonban közben annak is egyre inkább éreztem feszítő szükségét, hogy elélvezzek. Fran testéhez dörgöltem farkamat, ő pedig, mintha csak megérezte volna, mire vágyok, alám helyezkedett, hogy tökéletes behatolást biztosítson számomra. Azonnal belé nyomtam férfiasságomat és mozgatni kezdtem benne, miközben élveztem Ramona és Jurij ténykedését is a testemen. Tudtam, hogy Fran kedvéért nem kell visszafognom magam. Ő is épp annyira vágyott a vad és gyors élvezetre, mint én. Ha pedig erről bármi kétségem is lett volna, azt tova űzték sürgető szavai, amik most betöltötték a fülemet.
Ahogy lökéseim egyre hevesebbek lettek, Ramona felemelkedett mögülem és végigsimított kezeivel testemen. Közben Jurij mellénk térdelt és hátsómba nyomta ujjait, felvéve testem mozgásának ritmusát. Bőrömet immáron saját friss izzadtságom borította Ramona nedvei mellett. Akárcsak Franét. Izgatottságom egyre csak fokozódott, míg végül már nem tudtam visszatartani a robbanást altestemben. Egész testem megremegett, ahogy vendéglátónkba pumpáltam gyönyöröm termékét, aki elégedetten nyögdécselt saját élvezete ölelésében.
Fran alattam fészkelődött és élvezettel teli arccal bámult rám. Amikor már sikerült némi kontrollt visszanyerni a testünk felett, szenvedélyesen megcsókoltam őt és végre legördültem róla.
Úgy tűnt, ő megpróbál rám mászni, Ramona azonban visszatartotta és rávetette magát, hogy kinyalja punciját. Csatlakozva hozzá Jurij az én farkamat vette kezelésbe, ami még mindig olyan merev volt, mintha készen állna egy újabb kitörésre. A rám törő gyönyör utáni érzékenységben élveztem, ahogy nyelv köröz árbócomon, miközben ujjaival végigcirógatta azt. Mindketten izgatottan és mohón nyelték magukba a Fran és az én testemből kitörő nedveket, olyan falánksággal, mintha ez lenne az egyetlen fogásuk vacsorára.
Ahogy felnéztem, észrevettem új társaságunkat. Jim visszatért néhány érkezővel együtt, akik mostanra már mind meztelenek voltak és bizonyára már egy ideje figyelték élvezeteinket, mivel mindannyian kellőképp felizgultnak tűntek. Jim egy bombázó vöröskét ölelt hátulról, egyik kezébe fogva mellét, miközben a másikkal az ágyékát simogatta. Két izmos fiatalember markolászta egymás farkát, miközben két szőke nő egy tagbaszakadt, olivaszín bőrű férfi mellkasát simogatták, aki közben méretes erekcióját húzogatta. Amikor észrevették, hogy előadásunk véget ért, pillanatnyi csoportképük is megtört. A nők szemmel láthatóan meg szerettek volna tapsolni minket, de Jim megelőzte őket.
- Micsoda nagyszerű kezdet ez a partinknak! Matt, remélem megbocsátod, ha most nem mutatok be mindenkit, de biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb mindnyájukat meg fogod ismerni egy kissé az éjszaka folyamán. Ők bizonyoson szeretnének majd megismerni ez után a bemutató után.
A vöröske egy pillanatra eltűnt, hogy aztán egy tálca szeletelt gyümölccsel térjen vissza a háttérben felállított asztaloktól. Letérdelt mellém és szinte szó szerint megetetett egy édes szelet görögdinnyével, sötét, csábos szemeit rám szegezve, ahogy a gyümölcs leve lefojt az arcomon. Halvány bőrű mellei közepén ülő bimbói meredten ágaskodtak. Legszívesebben megérintettem volna őket, de ugyanakkor elöntött a fáradtság is, ami visszatartott attól, hogy valami újba kezdjek.
A másik két nő átölelte Ramonát, aki időközben felállt, hogy üdvözölje őket. Végigsimítottak minden porcikáját, méretes kebleire összpontosítva, közben pedig kuncogtak, ahogy a csupasz fejű nő felidézte együttlétünk pillanatait. Izgatott pillantásokat vetettek rám és Jurijra, aki szintén feltápászkodott, hogy üdvözölje Jimet, aki mohón igyekezett megosztozni azokon a nedveken, amiket a másik férfi a farkamról nyalt le. Fran felsóhajtott és ő is elvett egy fürt szőlőt a tálcáról.
- Egy kis gyümölcsnedv a mi nedveink mellé… Micsoda kombináció! – vigyorgott. – Meg kéne ejtenünk egy kis játékot majd a későbbiekben, ami tartalmazza mindkettőt. Amúgy, Matt, ez a szépség itt June. Nem csatlakozik a partijainkhoz túl gyakran, de Jimmel meglehetősen rendszeresen összejövünk vele. Ugye milyen vonzó a fehér bőre?
Julia Yaroshenko alias June
- Igen. Nagyon szexi. Ezek a vonalak és a vörös haja! Szívesen megkóstolnám őt is, de eléggé ki is merültem, úgyhogy most inkább csak pihennék egy kicsit.
- Meg tudom érteni – válaszolta June egy mosoly kíséretében, majd a számba tett egy újabb gyümölcsöt, ezúttal egy gerezd narancsot. – Valóban igencsak kimerítőnek tűnt, de igazán felvillanyozónak is. Szívesen üldögélek itt veled és egy adag gyümölccsel, amíg helyre rázódsz. Vagy szívesebben néznéd, ahogy közben elszórakoztatok pár másik vendéget? Jim már most elég fickós lett, de Paolo és Marcus is szemmel láthatóan vágyik némi figyelemre.
Bizonyára kellőképpen ostobán eltátott szájjal bámulhattam rá, mert a következő pillanatban felnevetett és egy újabb szelet dinnyét tett a számba.
- Még látjuk egymást, csődör.
Azzal felállt és odasétált a két fiatal férfihez, akik egymással kézimunkáztak az imént és most is egymás mellett álltak, átkarolva a másik vállát.
- Ők ketten tényleg egy pár és nem is szívesen távolodnak el egymástól, hogy kimutathassák a vonzalmukat a másik iránt, ami meglehetősen édes tőlük – magyarázta Fran. – Viszont igencsak akrobatikusak is és gyakran bemutatnak néhány látványos figurát. Kíváncsi vagyok, mit forgat June a fejében velük kapcsolatban.
Ahogy a vörös hajú nő odaért hozzájuk, belesúgott valamit a fülükbe. A két férfi rám nézett és elvigyorodott, majd szó nélkül szendvicsbe fogták June-t. Miközben az előtte álló srác lefelé haladva csókolgatta és nyalogatta női partnere testét, különös figyelmet fordítva melleire és hasfalára, a másik fickó szenvedélyesen csókolgatta a nő nyakát és füleit, miközben kezeivel a kebleit gyúrogatta. June bimbói ismét megmerevedtek, a mögötte álló férfi pedig a hátának feszült, miközben társa a hölgyemény combjai közé fúrta arcát.
Hirtelen megragadta June lábait és a levegőbe emelte őket, miközben társa szilárdan tartotta a nőt hátulról. Karjaikba kapták őt és egy padhoz cipelték a medence mellett, hogy ráfektessék és a két oldalára helyezkedjenek. Mindketten hamar felvették a ritmust, ahogy két oldalról belé hatoltak és előre-hátra mozogtak benne.
Az egész olyan volt, mint egy pornófilm jelenete. Gyanítottam, hogy June ezt egyfajta bemutatónak szánta, amíg időt ad nekem, hogy kipihenjem magam és regenerálódjak. Ahogy figyeltem őket, Jim leült mellénk és átkarolta a vállama
- Látom, jól érzet magad. Mond, hogy nem alkotnak csodás csapatot! Nagyon jól összedolgoznak. De sok minden más is zajlik itt, ami megérdemli a figyelmedet.


Ahogy Jimre néztem, ő egy másik hármas felé mutatott, amit Jurij alkotott a két szőkeséggel, akik korábban üdvözölték Ramonát. Miközben a tar fejű nő talált magának egy kényelmes széket és a parti alakulását szemlélte, Jurij, aki eddig még egyszer sem élvezett el, egyre inkább szükségét érezte egy kiadós döngetésnek és rávetette magát a két nőre, akik örömmel fogadták az óriás vehemenciáját.

Mindketten a férfi izmos mellkasának feszültek. Az egyikük mohón szájon csókolta őt, miközben a másik a mellbimbójára tapadt. Közben pedig az óriási kezek kutakodóan bebarangolták a törékeny testeket.

Jurij hamarosan a térdeire kényszerítette mindkét lányt, akik mohón fordították figyelmüket hatalmas farka felé, hogy nyalogatni kezdjék azt két oldalról, míg végül az egyikük köré nem fonta az ajkait és hevesen szopni kezdte. A másik lány közben kettejük alá mászott, hogy hozzáférhessen a férfi golyóihoz és azokat kezdje nyalogatni. Az óriás erre azzal reagált, hogy megragadta az előtte térdelő lány tarkóját és még mélyebre tolta a szájába a farkát. Türelmetlennek tűnt. Olyannak, aki kétségbeesetten igyekszik előre küzdeni magát, bármilyen akadályt legyűrve, hogy elérje a várva várt gyönyört.
Ahogy pumpálta férfiasságát a lány szájába, az erőlködés megfeszítette láb- és hasizmait, még jobban kihangsúlyozva ennek a behemótnak a férfiasságát és állatias erejét. Hosszú haja szinte lebegett a feje körül és medveszerű nyögései jelezték, mennyire közel jár a csúcshoz. Az előtte térdelő szőkeség abba is hagyta a szopást és kissé arrébb helyezkedett, teret adva társnőjének, hogy együtt nyalogassák a lüktető szerszámot, majd nyeljék le a belőle feltürő nedveket.
Jurij rám nézett és egy bólintással mintegy ígéretet küldött felém, hogy később majd én is kapok épp eleget a nedveiből.
Időközben June és a barátai is a tetőponthoz közeledtek. Mindkét férfi abbahagyta társnőjük kefélését és farkaikat a vöröske mennyei mellei felé irányították, beterítve azt élvezetük krémes termékével,
Ezt látva Jim megragadta a kezemet, talpra rántott és már szinte rohant is velem a padhoz. Teljesen lenyűgözött a June testét betöltő nedvek mennyiségének látványa és kellett némi bátorságot gyűjteném, hogy ismét bele tudjam vetni magam az akcióba.
Mindketten oda hajoltunk June nedvességtől csillogó melleihez és elkezdtük lenyalni a mellettünk álló két férfi termését. Mohón szopogattam barátnőnk mellbimbóját, majd, amikor megpróbáltam tovább idulni, ő megragadta a tarkómat és eddigi helyemen tartott. Egyértelműen arra vágyott, hogy tovább szopogassam és harapdáljam keblét.
Az élvezet teljesen elborított és lángoló szenvedéllyel töltötte meg érzékeimet. Végül June elengedett, és ahogy lenyaltam még egy utolsó adag nedvet, ami a mellei között landolt, hevesen szájon csókoltam őt, engedve, hogy ő is megízlelje a számban összegyűlt termék zamatát.
- Tetszik az ízem? – kérdezte.
- Mennyei. Teljesen elveszed az eszem.
Jim, aki szintén kiadós adag töltetet lefetyelt fel, most csatlakozott hozzánk. Megcsókolt mindkettőnket, áttolva szánkba az általa összegyűjtött adag egy részét.
- Jobb, ha tudod, hogy June barátnőnk nagyon szeret kísérletezni, és mindig örömmel fogadja, ha talál hozzá megfelelő partnert - mondta.
- A piercingjeimet kivettem ma estére – magyarázta a nő. – De mivel látom, neked is van, legközelebb talán azzal is kísérletezhetünk.
Azzal a két férfi felé fordult, akinek a testét beborító nedveket köszönhette, és akik most ismét egymással csókolóztak és egymás ragacsos farkát markolászták.
- Köszi, srácok! Ez csodálatos volt. Imádom, hogy mindig ennyi elpumpálnivaló töltetetek van.
Ekkor csatlakozott hozzánk Ramona és az olivaszín bőrű férfi is. Kézenfogva léptek oda hozzánk és mindketten hevesen kapkodták a levegőt, jelezve, hogy idő közben ők is átestek egyen s máson. Ramona izzadtság illatát ontotta magából, amibe viszont a férfitermék erőteljes-sós zamata is vegyült, ami szemmel láthatóan is naptejszerűen borította be felsőtestét.
- Látom, srácok, már át is estetek az első kóstolón azokból a csodálatos, édes mellekből – mondta, miközben June-hoz fordult. – Remélem, nekem is félreteszel egy keveset. Szeretnék én is kapni egy kiadós adagot. Aztán pedig Mattre is rávetem magam, hadd kapjon ő is elég figyelmet.
- Szerintem már több figyelmet is kapott, mint amiről álmodni mert volna – kacsintott June. – De biztos vagyok benne, hogy hamar rájön, az igazán élvezetes dolgok csak most kezdődnek.

Folytatása következik!

2018. június 22., péntek

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 24. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 23. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 24.




Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 23. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 22. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 21.




Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 22. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 21. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 19.




Folytatása következik!

2018. június 20., szerda

Parti Ibizán 1. rész

Élvezetek nyakba-főbe egy kiadós szvinger-partin, ahol mindenki mindenre kapható

FIGYELEM! A történet minden karaktere biszexuális és ezt a szerző egy pillanatig sem rejti véka alá. Akit zavarnak az egymást is faló nőkről és férfiakról szóló leírások, az inkább válasszon más történetet!

Írta: mattu63
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. július 7.

*********************************************************************

Rendkívül meleg nap volt, Bolton teraszán pedig kellemes csend uralkodott. Bizonyára el is szenderedtem a napágyon. Épp ebédidő után engedtek be, megmutatták a vendégszobát és azt javasolták, nyugodtan használjam a medencét és keverjek magamnak valami hűsítő italt, amíg ők vásárolnak. A parti csak estére volt betervezve, addig pedig a magam ura voltam.
- Nyolc-tíz emberre számítunk. Mind nyitott nudisták és szvingeresek, úgyhogy nem kell bajlódnod a fürdőgatyával, ha kimégy fürdeni – mondta Jim.
Pár hónappal korábban ismertem meg Jimet és Frant egy londoni úton. Egy érzéki hármasban töltött éjszaka után meghívtak, hogy látogassam meg őket az ibizai házukban. Az érkezésem előtti napon megüzenték, hogy néhány barátjuk is átjön egy üdvözlő partira… Egy nagyon különlegesre. Már említették, hogy tartanak néha szvinger partikat, orgiákat, hogy egész pontosak legyünk, az ibizai házban, néhány hasonló gondolkodású emberrel, akik osztoznak a nyitott világlátásukban.
Izgatottan érkeztem meg, de egy kissé fáradt is voltam a hosszú repülőúttól és a vezetéstől a termináltól idáig. A meleg időjárásról nem is beszélve. Úgyhogy amikor Fran és Jim elmentek, gyorsan lezuhanyoztam és kerestem magamnak egy kényelmes helyet a napozóteraszon, ahol kellőképp védve voltam a napfénytől. Mielőtt észbe kaptam volna, már ki is dőltem.
Most viszont valami felébresztett. Nem tudtam, mennyit alhattam, de a Nap már sokkal alacsonyabban járt, a terasz pedig teljesen árnyékba burkolózott az épületet körülvevő fal és a három megfelelő helyen álló fa ölelésében. Csobogást hallottam a medence felől és rádöbbentem, valószínűleg az riasztott fel. A következő pillanatban meg is pillantottam egy kopasz női fejet, ahogy kiemelkedik a vízből. Rögtön ki is mászott a vízből és odasétált hozzám.
A harmincas évei elején járhatott. Magas volt, hosszú lábakkal, nagy, kerekded mellekkel, amikről ütemesen csöpögött a medence vize. Napbarnított bőre volt, zöld szemei és hosszú, fekete szempillái. Rám mosolygott és megnyalta az ajkait, ahogy közeledett. A feje tükörsimára volt borotválva, a lábai között viszont enyhe fekete pihék bújtak meg. Kevésbé váratlan feltűnése, inkább lélegzetelállító külseje miatt bámultam lemerevedve.
- Helló! – suttogta füstös hangon, ahogy megállt előttem. – Amint látom, már most megkedveltél. Kezdhetjük a partit?
Azzal az ölembe ült és mielőtt még bármit válaszolhattam volna, gyengéden szájon csókolt, majd feljebb lökte magát és csodás melleihez vonta a fejemet.
Az egész teste hűs volt a medencében töltött időtől, amitől azonnal libabőrös lettem. Én is teljesen nedves lettem, viszont én az izzadtságtól. Azonban minden aggodalmam elmúlt, ahogy megéreztem, amint a jobb fülemet nyalogatja. Minden bizonytalanságomat félredobva az ilyesfajta együttlétekre vonatkozó szabályok miatt, csókolgatni kezdtem ennek a nőnek a melleit és hamar a bimbóira koncentráltam a figyelmemet, amik hamar megmerevedtek a számban. Kezeimet a vállára tettem, majd felcsúsztattam leborotvált fejbőrére, miközben ő tovább szopogatta a fülcimpámat.
Amikor finoman ráharaptam mellbimbójára, hangosan felnyögött és megfeszült a teste. Hátra vetette a fejét és az arcomba lökte kebleit. Kezeim lejjebb csúsztak, hogy végül a fenekén állapodjanak meg, miközben tovább csókolgattam felváltva egyik majd másik mellét. Aztán lefelé indultam és gyengéden hátra löktem testét. Bőre egyre jobban felforrósodott, az azt borító nedvesség íze pedig egyre sósabbá vált a bele vegyülő izzadtságtól.
- Ó, egek! – nyögött fel élvezettelien, majd megragadta a fejemet és szilárdam a helyén tartotta, miközben arcomhoz dörgölte a melleit. A fenekét masszíroztam, széthúztam a farpofáit, majd utat kerestem magamnak szeméremajkai felé.
- Ó, egek! – nyöszörgött tovább, majd visszahúzódott, mellkasomra téve kezeit és levigyorgott rám. – Jobb lenne kicsit lassítanunk, különben pillanatokon belül már hevesen fogunk kefélni.
- Tudom – válaszoltam. Combjának feszülő merevedésem jelezte, hogy már nagyon is készen állok rá. – Olyan rossz lenne?
- Szeretném még elnyújtani. Amellett pedig a szabályok ellen van.
- Milyen szabályok?
- A partijainkon csak mindenki más előtt szeretkezünk. Azt hiszem, a parti még nem kezdődött el ténylegesen, de akkor is csalásnak érződne.
- Nos, én már itt vagyok, hogy nézzem – hallottam meg hirtelen Fran hangját. – Úgyhogy nyugodtan folytathatjátok.
Ott állt a medence partján. Ő is meztelen volt és bár lefoglalt új társaságom, nem tudtam nem megcsodálni Fran csodálatos testét. Ő sokkal barnább volt, mellei és ágyéka viszont szinte teljesen fehér. Ezt tapasztaltam korábbi együttlétünkkor is Londonban. Elmagyarázta, hogy Jim szereti így a látványát, úgyhogy az ő kedvéért mindig bikiniben napozott a nudista partijaik kivételével.
- Le merném fogadni, hogy Ramona még be se mutatkozott – folytatta Fran. – Ő a rendszeres vendégeink egyike. Itt lakik a szigeten és szeret időről időre összefutni velünk. Azonban mindig várja, hogy új embereket ismerjen meg a partijainkon. Meglehetősen kielégíthetetlen egy perszóna.
Miközben beszélt, Fran odasétált hozzánk. Amikor oda ért, a szemei elkerekedtek. Most vette csak észre, hogy annak ellenére, hogy félbeszakított minket, én továbbra is Ramona szeméremtestét izgattam. Két ujjam már be is hatolt a barlangjába, hüvelykemmel pedig a csiklóját dörgöltem. Ramona talán azt mondta, szeretne lassítani, de a teste reakciója azt üzente, hogy nem szeretné, ha abbahagynám amit épp csinálok.
- Matt, te kutyaütő! – nevetett fel Fran. – Nem is emlékeztem rá, hogy ilyen vakmerő lettél volna az előző találkozásunkkor. Gyorsan tanulsz.
- Mit mondhatnék? Meglehetősen sok bátorítást kaptam. Ramona teljesen elvette az eszem. Azt hiszem, ez az egész exhibicionizmus-dolog még elég furcsa nekem. De te nem vagy idegen, Ramona pedig egyértelműen élvezi a dolgot.
- Ez nagyszerű, Matt. De emlékezz, a parti még nem kezdődött el. Mi pedig mind szeretnénk kapni egy kicsit belőled az éjszaka folyamán. Szerintem jobb lesz, ha kicsit visszafogod magad.
Megcsókolta Ramona arcát, de amikor vissza indult volna a házba, az ölemben ülő nő megragadta a csípőjét és visszarántotta őt.
- Miért nem csatlakozol hozzánk? Jim is összedobhatja az italokat a bulira, nem? Olyan gyönyörű vagy ma este! Később pedig olyan elfoglalt leszel, hogy Matt valószínűleg nem sokat fog látni belőled.
- Ó, nagyon is sokat fog látni, megígérhetem. Emlékezz, mennyire szeretem, amikor nézitek, ahogy szórakozok! Amúgy pedig, Matt egész héten velünk lesz. Lesz épp elég lehetőségünk.
Annak ellenére, amit mondott, Fran a következő pillanatban szenvedélyesen megcsókolta Ramonát, én pedig elégedetten figyeltem, ahogy ez a két gyönyörű nő egymást kényezteti a szemem láttára. Ramona most már teljesen benedvesedett, én pedig nagyon vágytam rá, hogy megízleljem. Mivel azonban ebből a pózból nem tudtam volna belenyalni vágatába, inkább kihúztam belőle ujjamat és azt próbáltam lenyalni. Fran azonban rögvest hevesen tiltakozni kezdett és sebesen rám vetették magukat. Hamarosan mindhárman felváltva nyalogattuk le az ujjaimról Ramona nedveit.
- Micsoda gyönyörű látvány! – hallottam meg Jim hangját. – Tudtam, hogy Matt azonnal beilleszkedik majd és jól fogja érezni magát a mi kis partinkon. Ráadásul korábban is kezdted, mint számítottam rá.
Oda fordultunk, ahol Jim állt egy másik férfival, aki vele együtt figyelte, amint Ramona nedveinek utolsó cseppjét is lenyalogatjuk az ujjaimról. Jim acélszürke hajú volt és barna bőrű. Csak egy kicsit volt magasabb, mint a felesége. Volt egy piercing a jobb mellbimbójában, amit a korábbi találkozásunkkor nem láttam. A mellette álló férfi vagy harminc centivel magasabb volt nála és széles, izmos mellkassal rendelkezett, vastag karokkal és lábakkal. De talán még lenyűgözőbb volt hosszú fekete haja és sötét mellszőre, akárcsak méretes szerszáma a lábai között.
- Jurij! Nem hittem volna, hogy máris ideérsz – pattant fel Fran és átölelte a hatalmas férfit, aki boldogan magához ölelte őt és megmarkolta a fenekét.
- Ma délután érkeztem a szigetre – válaszolta. – Már alig vártam, hogy itt lehessek. Az alapján pedig, amit eddig láttam, fantasztikus estére számítok – vigyorgott ránk Ramonával, miközben Jim bemutatott minket egymásnak. Mindketten felkeltünk a napozóágyról, Ramona pedig végigfuttatta ujjait Jurij mellszőrén üdvözlésképp.
Nem tudtam, csalódott legyek, hogy a kis együttlétünket félbeszakították az újonnan érkezők és hogy Ramona szemmel láthatóan inkább Jurij felé fordította a figyelmét rólam, vagy még izgatottabb legyek ennek a hatalmas embernek a látványától. Ahogy felfigyelt a vacilálásomra, Jurij felém fordult és végig mért a tekintetével, majd medveszorításába vont és szenvedélyesen megcsókolt.
A többiek boldogan ujjongtak és tapsoltak, miközben én levegő után kapkodtam. Ez sokkal jobb volt, mint bármi, amire számítottam ezzel a partival kapcsolatban. Nem csak hogy újra találkozhattam Frannel és Jimmel, de megismerkedhettem két lélegzetelállítóan vonzó emberrel is, akik messze nem csak egy formális kézfogással üdvözöltek, hanem a maguk erotikus módján.
Úgy tűnt, Jurij is nagyon élvezi a helyzetet. Éreztem, ahogy farka kőkeményre merevedik, ahogy ismét magához szorított, majd megint megcsókolt, miközben hatalmas kezeivel a fenekemet gyúrogatta. Válaszképp én is megmarkoltam a fenekét és még mindig ágaskodó farkamat a hasához dörgöltem. Imádtam az érzést, ahogy borostája karistolja az arcomat, akárcsak mohón tapogatózó nyelvét a számban.
- Csodás mókában lesz részünk ma este – mondta Jurij, amikor végül eltávolodott tőlem. – Tudom, hogy meg kell hogy osszalak a többiekkel, de gondoskodni fogok róla, hogy jó pár kiadós menetben legyen részünk. Csak szólj, amikor kielégíthetlek.
- Ki akarsz elégíteni? A jobb kérdés az, hogy én hogy tudlak kielégíteni téged.
- Tudtam, hogy ez a kettő jól ki fog jönni egymással – mondta Jim a feleségének. – Emlékszem, hogy Matt mesélt nekem a vonzalmáról a nagy, szőrös férfiak iránt. Mi pedig mind tudjuk, Jurij mennyire szereti az izmos, jól kisportolt újoncokat. Már alig várom, hogy akcióban lássam őket! Csak azt remélem, nem akarják majd kisajátítani egymást.
Halványan elvörösödtem és sietve biztosítottam a többieket, hogy róluk sem feledkeztem el.
- Bármennyire is lenyűgöz Jurij jelenléte, továbbra is szeretném folytatni azt, amit Ramonával elkezdtünk és az előbb olyan neveletlenül félbeszakítottatok. És természetesen örömmel megismételném a Londonban történteket is.
Fran a vállamra hajtotta a fejét és megveregette a hátamat.
- Ne aggódj! Jim csak ugrat. Mindannyian remekül fogjuk érezni magunkat, te pedig nem csak hogy megismételheted majd a kis kalandunkat, de új élményekben is lehet részed, amikről eddig csak álmodtál.

Folytatása következik!

2018. június 17., vasárnap

Emlékezet

Százéves emlékek nyomában Szicíliában

B-vel a föld körül

A mediterrán térségben valahogy sokkal élettel telibben ragyognak a napsugarak. Ez jutott eszembe, ahogy megigazítottam a napszemüvegem az orrnyergemen és kissé megemeltem a fejem, hogy süttessem az arcbőröm.
No persze, nyáron Magyarországon is tud olyan forrón perzselni a gyilok az égből, hogy az ember kipörkölődik a bőréből, de mégis… Errefelé valahogy minden más. Valahogy máshogy ragyog a fény, máshogy csicseregnek a madarak. Egyszerűen csak jóleső érzés és nyugalom árasztja el az embert, ami után kedve van csak pihenni, jól érezni magát, élvezni az apró örömöket… és megfektetni párat a forróvérű olasz bambinák közül.
Hiába van Olaszország csak egy köpésre kis hazánktól, itt délen, Szicíliában, mégis teljesen más az élet. No persze erről maguk az olaszok is tehetnek, hiszen ha összeengednek egy nem ritkán százhetven-száznyolcvan centis, német precizitással és munkamorállal, drága öltönyben dolgozó torinoi bankárt egy százhatvan centis, örökké vigyorgó, pezsgőn gesztikuláló szicíliaival… Mintha nem is egy népbe tartoznának.
De a lényegen ez mit sem változtatott, ahogy ott álltam azon a lüktető déli szigeten és úgy élveztem a napsütést, ahogy hasonló körülmények között odahaza eszembe se jutna.
Egyáltalán nem éreztem azt a nyomott, lehangoló érzésáradatot, amit otthon a temetők árasztanak. Ha az ember betéved egy sírkertbe, legyen tél vagy nyár, tavasz vagy ősz, Magyarországon mindig csak a gyász, a veszteség és az üresség kongó és egyben szorító érzése üli meg. Itt viszont…
Nyilván az olaszok is másképp élik meg, ha egy hatalmas áldozatokkal járó háború haditemetőjében járnak, azonban Vittoriában teljesen más volt a helyzet. A Kaposvárnál valamivel kisebb dél-szicíliai városka, itt, a déli végeken, még különösen akárha egy másik világból csöppent volna ide. Mintha egybeolvadt volna az itáliai hagyomány és egy távoli, tengerentúli spanyol gyarmat életérzése, ahol ugyan az élet kemény, megpróbáltatásokkal teli és elszigetelt, de mindezzel együtt, vagy pont ezért, nyugodtabb és boldogabb is.
Bizonyosan Vittoriának is megvoltak a maga veszteségei, a maga tragédiái, de mégis a temető maga is, mintha csak az életvidám talján néplelket tükrözte volna, inkább hatott a vidám emlékezés helyének, mint a búskomor elsiratásénak. Bár összképében inkább hasonlított bármelyik másik európai templomkerthez, mint a mexikói hagyományok temetőjéhez, ahol a hátramaradottak időről időre lakomát rendeznek elhunyt szerettük sírjánál, mintha ő is velük falatozhatna, a lelkület viszont valahogy mégis ugyanaz volt.
Mélyen magamba szívtam a friss koranyári levegőt és átadtam magam a friss, megnyugtató érzésnek. Nem sietni sehova. Nem aggódni az élet apró-cseprő dolgai miatt. Csak élvezni a pillanatot.
- Hé! Avanti! Avanti! – térített magamhoz egy vidáman csivitelő hang. – Gyerünk! Tovább! Előre!
Ahogy kinyitottam a szemem és ismét előre pillantottam, egy másodpercre meg is láttam a vigyorgó arcot, hogy aztán az ismét eltűnjön a szemem elől egy sírbolt mögött. Mintha csak valami a helyhez illő vidám kóbor lélek, vagy sokkal inkább egy pajkos kedvű angyalka lett volna, aki lenge nyári ruhájában a szél szárnyán röppen tova.
Elmosolyodtam a gondolatra, de aztán ismét megütötte fülemet kísérőm lágy könnyedséggel sürgető hangja.
- Avanti, B! – Szinte már kacarászta. – Andara per esso!
Mosolyogva csóváltam a fejem, ahogy a lány után indultam. Bár az olaszokra jellemzően nem igazán beszélt semmilyen más nyelvet az anyanyelvén kívül, sőt, az olasz csizmán dél felé növekvő tendencia alapján igazán nem beszélt semmi mást, a legkevésbé sem tűnt zavartatni magát amiatt, hogy én viszont olaszul nem beszélek gyakorlatilag egy szót sem. Ugyanazzal a vehemenciával és lelkesedéssel magyarázott azon a dallamosan csengő, de számomra majdhogynem teljesen értelmetlen nyelven. Tanultam ugyan latint és a relatíve távoli szomszédság alapján azért az emberben megragad pár olasz szó, ráadásul a helyzetek is segítettek ezt-azt kitalálnom, de többnyire csak a sötétben tapogatóztunk. Bár a kis fruska cserfesen ontotta magából a szóáradatot, leginkább csak kézzel-lábbal kommunikáltunk.
Ezt viszont még én is megértettem:
- Avanti, B! Avanti!
Levakarhatatlan mosollyal az arcomon követtem a hangját és magam elé képzeltem, ahogy játékosan szökdécsel az üde zöld növényzettel benőtt környezetű utakon.
Odahaza a búskomor lelkületű magyarok valószínűleg megbotránkozva teremtették volna le a gyerekkorból épp csak kinőtt lányt, hogy így szaladgál és nevetgél egy temetőben (Egy TEMETŐBEN… Ki hallott ilyet?!), itt viszont valahogy ez is természetesnek hatott. Elvégre a vidámság nem akadályoz meg abban, hogy tisztelettel emlékezzünk eltávozott szeretteinkre.
Gyorsan megráztam a fejem, hogy tovaűzzem a rám telepedő sötét gondolatokat. Nem akartam elmerülni a bensőmben kavargó fekete árnyakban. Inkább arra a lendületre koncentráltam, ami őszinte mosolyt csalt az arcomra és követtem az előttem szaladó olasz lányt, aki a következő sarok után ismét feltűnt a szemem előtt. Mintha tényleg valamiféle őrangyal lenne, aki igyekszik rejtve maradni a hétköznapi halandók szemei elől, de a megfelelő pillanatokban mégis megmutatja magát, hogy útra vezessen.
A következő kanyar után azonban már nem kellett tovább üldöznöm tovatűnő alakját. Ahogy kiértem a kis térre, ő már ott állt, szandálos lábát megvetve a kövezeten. Vékony, térdig érő nyári ruháját enyhén lebegtette a koranyári szellő, ő pedig a kezében egy szál vágott virágot szorongatva a válla felett rám mosolygott.
Viszonoztam tekintetét, majd lassan magunk elé pillantottam a zsebkendőnyi teret uraló apró kis épület felé. A római stílusú fehér fülke könnyedén megbújt a környezetében, azonban a timpanonjába vésett felirat számomra mégis egy másodperc alatt kiemelte nem csak a körülöttünk lévő többi emelvény közül, de egész Szicíliából, sőt, akár egész Olaszországból is.
„SOLDATI UNGHERESI DEPUNTI IN SICILIA” A Szicíliába deportált magyar katonák. Fölötte pedig a hányattatott sorsú kis kelet-közép-európai nemzetem címere.
Egy pillanatra földbe gyökerezett a lábam. A magyar kisebbrendűségi érzés valahogy mindig furcsa megrökönyödést csal elő az emberből, amikor a hazájától távol, túl a történelmi határokon, akárcsak egy apró rá utaló morzsát is talál. Egy kimondott, vagy valahol valami miatt leírt magyar szót, egy piros-fehér-zöld felfestést, vagy valami egyértelműen magyar mementót. Még arra is felkapjuk a fejünket, ha egy külföldi filmben vagy regényben megemlítik Budapestet. Most pedig itt állt előttem egy magyar férfiak emlékére emelt kápolna, a távoli Szicíliában.
Persze a történet messze profánabb volt, ahogy a naívan meglepődő „kis magyar” először érzékeli, bár talán semmivel sem kevésbé romantikus.
Felsejlett előttem a lassan évszázados história, amikor honfitársaink a taljánokkal még egymást lőtték a Keleti-Alpok lábainál, mindkét oldalon számtalan foglyot ejtve. Az pedig már csak a józan ész logikája szerint is egyértelmű, hogy a hadifoglyokat érdemes a frontvonaltól, sőt, akár bármiféle határtól is, minél távolabb vinni, csökkentve a racionális alapon megfontolt szökésük kockázatát, emiatt pedig mérsékelve az őrzésükre fordítandó energiát.
Olaszországban pedig hol lehettek volna távolabb a magyar hadifoglyok a fronttól, mint a távoli Vittoriában? Ráadásul Szicília szigetéről egyáltalán akárhova is nagyon nehéz lett volna elszökni. Legfeljebb vissza az olasz csizmára, de azzal meg semmivel sincsenek előrébb. Így hát az itáliai kollégák nem is fordítottak túl nagy figyelmet a fogolytáborok őrzésére. A raboskodó magyarok ott laktak, azonban napközben szabadon kijárhattak és munkát is vállalhattak a környező földeken. A szicíliai gazdák pedig, bizonyára a szintén a fronton szolgáló apáik, fivéreik, férjeik, fiaik távollétében, örültek is a dolgos kezeknek.
A kemény munkáért cserébe távolra szakadt hazánk fiai ellátást és fizetést is kaptak. A helyiek emberségesen bántak velük, barátságok, szerelmek is szövődtek az évek során.
Ismerve az ilyen történeteket, egy pillanatra elmerengtem azon, vajon nem lehet-e, hogy ez a tizennyolc éves lányka, aki most őszinte teatralitással a kis magyar kápolna lépcsőjére helyezte a virágját, titokban hordoz némi magyar vért az ereiben? A háború után ugyan a magyar hadifoglyokat haza engedték, az olasz katonák pedig haza tértek, arra viszont mindig van egy-két példa, amikor a boldog apa nem számol utána, hogy gyermeke születése előtt ő csak hét-nyolc hónappal tért haza a háborúból, ahol több hónapig, akár évig is szolgált.
Bármi megeshet. Na meg bárminek az ellenkezője is. És talán abban az esetben még szívmelengetőbb is a helyzet, ha feltételezzük, hogy végül a hazájukba hazatérő hadifoglyoknak nem maradt genetikai nyoma a vidéken, a helyiek viszont, az után, hogy évekig emberségesen ellátták őket és munkát adtak nekik, még kilencven évvel később is őrzik az emléküket.
Sajnos viszont nem térhetett mindenki haza az első nagy világégés után. A háborút közvetlenül követően tomboló spanyolnáthajárvány, na meg számtalan egyéb fertőzés több tucat katonát elvitt még Szicíliában. Őket itt temették el Vittoria sírkertjében. Ezt a kis kápolnát a magyar állam emelte nekik a két háború között, a lelkes helyiek pedig azóta is folyamatosan friss virággal őrzik az emléküket.
Épp úgy, ahogy most a kísérőm is elhelyezte saját rózsaszálját a lépcsőn, majd könnyed léptekkel mellém lebbent.
Tekintetem még mindig a kápolnára szegeződött, amikor megéreztem, hogy a vékony ujjak az enyémek közé csusszannak.
Oldalra pillantottam, hogy tekintetem a napszemüveg sötétjén keresztül is azonnal találkozzon az egyenesen belefúródó csillogó kék szempáréval és a rám ragyogó vidám mosollyal. Mindezt pedig ráadásként még egy enyhe szorítás is kísérte az ujjaimon.
Egy pillanat alatt jelentőségét vesztette körülöttem a temetővel együtt a Magyar Kápolna épülete is. Szívet melengető tudat, hogy itt, a távoli Szicíliában, közúton még Londonnál vagy Moszkvánál is távolabb, máig őrzik az egy évszázada itt ragadt magyarok emlékét és ápolják a kilencven éve nekik emelt emlékművet. Ugyanakkor az én gondolataimat most már jóval profánabb dolgok foglalták el, ahogy azokba a virgonc kék szemekbe pillantottam.

Annyi bizonyos, hogy ha a régi hazánkfiai nem hagytak genetikai nyomot maguk után ezen a vidéken, én ha akarnám se tudnám ezt most pótolni. Ez azonban egy pillanatra se jelenthet akadályt számunkra, hogy megismételjük azt, amit ükapáink anno véghezvittek a vittoriai hálószobákban… vagy épp megtegyük, amit ők elmulasztottak.

2018. június 15., péntek

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 21. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 20. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 17.




Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 20. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 19. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 14.




Folytatása következik!

Kohta, a szamuráj I. kötet III. rész 19. lap

Előzmény: Kohta, a szamuráj I. rész 1. lap
Közvetlen előzmény: Kohta, a szamuráj III. rész 18. lap

Írta: GroUser2907
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. december 12.




Folytatása következik!

2018. június 13., szerda

A szörny az ágy alatt III. fejezet - Számtalan ajtó 140. lap - Csókolj és mondd!

Előzmény: A szörny az ágy alatt 1. lap
Közvetlen előzmény: A szörny az ágy alatt 139. lap


Írta: Brandon
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. december 17.


Folytatása következik!

A szörny az ágy alatt III. fejezet - Számtalan ajtó 139. lap - Szexpozíció

Előzmény: A szörny az ágy alatt 1. lap
Közvetlen előzmény: A szörny az ágy alatt 138. lap


Írta: Brandon
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. december 10.


Folytatása következik!

A szörny az ágy alatt III. fejezet - Számtalan ajtó 138. lap - Átmenet

Előzmény: A szörny az ágy alatt 1. lap
Közvetlen előzmény: A szörny az ágy alatt 137. lap


Írta: Brandon
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. november 12.


Folytatása következik!

2018. június 10., vasárnap

Gyönyörök szigete XIV. rész - Vallomás 4. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete XIV. rész 3. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. július 4.

*********************************************************************


Devont annyira megviselte, hogy elmesélje a legsötétebb titkát, hogy az arcát folyamatosan könny áztatta. Gyengéden rásimítottam a kezem és lágyan rá mosolyogtam.
- Figyelj… - suttogtam halkan. – Köszönöm, hogy elmondtad nekem mindezt. Szeretném, ha tudnád, hogy megbízhatsz bennem, Devon. Nekem bármit elmondhatsz. Az ilyenektől csak még közelebb érezlek magamhoz.
A szőke lány szipogott egy kicsit és letörölte a könnyeit.
- Kö-köszönöm, hogy meséltél Vi-Victoriáról és arról… arról, ami történt köztetek. Én… én is közelebb érezlek magamhoz, Jeremy és bí-bízom benned. – Egy pillanatra elhallgatott. – Egy kicsit később, majd talán este, megmutatom azokat az újságcikkeket, amiket megőriztem 2002-ből.
- Nem muszáj ezt csinálnod.
- De szeretném – erősködött. – Szeretném.
- Nem szeretném, ha ezzel még jobban bántanád magad.
- Semmi baj – ígérte meg. – Szeretném, ha látnád őket.
Felálltam a szikláról és a kezemet nyújtottam Devon felé.
- Gyere, Kedvesem! Menjünk vissza a házba! Lassan itt a vacsoraidő.
Megfogta a kezem és engedte, hogy talpra segítsem.
- Szerinted Kristanna más szemmel fog rám nézni, hogy beszélek neki Kaylee-ról? – Megráztam a fejem, miközben folytatta: - Tudod, nagyon kedvelem őt és teljesen nyílt és őszinte akarok lenni azokkal az emberekkel, akik jók hozzám. És még senki sem volt jobb hozzám életemben, mint te és Kristanna. De nem akarom, hogy lenézzetek emiatt.
- Kristanna értékelni fogja az őszinteségedet, épp úgy, ahogy én is – biztosítottam. – Ő se fogja elmondani senki másnak. És sose nézne le téged semmi miatt. Nagyon érző és megértő szíve van.
- Nem szeretném, ha bárki más is tudná – mondta Devon. – Senki, csak te és Krissy. Gondolkoztam rajta, hogy Camille-nek elmondom, de aztán elvetettem az ötletet. – Továbbra is kézen fogva haladtunk az erdőben. – Van bármi terved ma estére, Jeremy?
- Még nincs. Miért?
Devon elmosolyodott.
- Abban reménykedtem, hogy veled maradhatnék a szobádban. Olyan kényelmes az ágyad!
- Krissy úgy tervezte, hogy megosztja velem az ágyamat ma éjjel – motyogtam. – De biztos vagyok benne, hogy örülne a társaságodnak. Én nagyon is örülnék neki, ha csatlakoznál hozzánk.
- Nagyon szeretnék bebújni mellétek és veletek elaludni – mosolygott Devon. A szemeibe lassan visszatért a vidámság. – Talán lehetnék én középen.
Vidáman felnevettem.
- Miközben Kristannával két oldalról ölelünk? – Devon elpirult egy pillanatra, mielőtt folytattam volna. – Hát persze. Alhatsz te középen.
Devon a szájához emelte a kezemet és megcsókolta.
- És mi lesz azzal a rotációs rendszerrel, amit terveztél? Tudod, hogy minden éjjel felváltva másikunkkal osztod meg az ágyadat? Az elmúlt napokban Krissy sokkal többet volt együtt veled, mint bárki más.
- A naptól függ – válaszoltam. - Ha valakivel sok időt töltök együtt napközben és jól érzem magam vele, nagyobb az esély rá, hogy meghívom, hogy az éjszakát is töltse velem. A három legnagyobb esélyes mostanában te, Kristanna és Lindsay. De Lindsay-re nem akarom nagyon ráerőszakolni magam a kora miatt. Trish egyértelműen fülig bele van zúgva Lindsay-be, úgyhogy észre sem veszi, hogy mások is vannak a szigeten. Pamelát pedig nagyon kedvelem mint embert, még a hivatása és a hozzá kapcsolódó sztereotípiák ellenére is. Amy olyan, mint a szél. Néhány napig folyamatosan egy férfivel szeretne lenni, majd napokig alig látni. Úgy libben ide-oda, mint a szél. Camille pedig… Camille az egyetlen közületek, akivel még nem tudtam elég időt tölteni. Alig beszéltem még vele egyáltalán.
- Örülök, hogy velem jól érzed magad – mosolygott Devon. – Én is jól érzem magam veled, Jeremy. Ahogy Krissy-vel is nagyon jól érzem magam. Ő olyan nekem, mint egy angyal. Azt hiszem… azt hiszem, szerelmes vagyok belé.
Láttam a lelki szemeim előtt, ahogy Kristanna szája elégedetten fülig szalad a kukkoló szobában.
- Mondd el neki! – javasoltam. – Mondd el neki, hogy szereted őt! Szerintem ő is így érez irántad.
- És veled mi a helyzet, Jeremy?
- Mire gondolsz?
Devon habozott egy pillanatig, majd rám mosolygott.
- Beléd is szerelmes vagyok, Jeremy.
Marina Laswick alias Devon
Ezektől a szavaktól egy pillanatra kihagyott a szívem. Bár eddig is tudtam, Devon hogy érez irántam, hála a kukkoló szobában megtudtaknak, egyáltalán nem számítottam rá, hogy megosztja velem az érzéseit. Teljesen letaglózott.
- Tényleg? – nyögtem végül. – Tényleg így érzel irántam? – Amikor bólintott, a mosolyom fülig szaladt és szorosan a karjaimba zártam őt. – Devon… - Ez volt az első alkalom, hogy egy nő így beszélt velem az elmúlt húsz évben. Victoria volt az utolsó nő, aki kimondta nekem ezt a három mágikus szót. – Én is szerelmes vagyok beléd, Devon.
Egy kissé visszahúzódtam és hosszú pillanatokig néztem szikrázó kék szemébe. Devon boldognak tűnt. Már a pillantásából is meg tudtam mondani, mit érez irántam.

Nem szóltam egy szót se, csak Devon ajkaihoz nyomtam az enyéimet. Lágyan, de ugyanakkor érzelemtelien is csókoltam. Talán ő volt az a nő, akit egész életemben kerestem? Ő lenne a lelki társam? Talán ő lenne az, akivel le tudom élni az életemet?

Folytatása következik!

Vége a XIV. résznek!

FlagCounter

[URL=http://info.flagcounter.com/3p1k][IMG]http://s06.flagcounter.com/count/3p1k/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_0/flags_0/[/IMG][/URL]