Karácsonyi parti 2. rész

Előzmény: Karácsonyi parti 1. rész

Írta: tomlitilia
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2017. december 8.

**************************************************************

Amikor végre ismét úton volt, Sandra írt a kollégájának, Marknak, hogy tudassa vele, késni fog. A férfi azt válaszolta, hogy nincs ok az aggodalomra, a nő azonban nem hitt neki. Mark vezette őt körbe, amikor belépett az irodához, és akkor is próbálta biztosítani őt, hogy semmi miatt nem kell aggódnia, még akkor se, ha elszúr valamit.

Apropó, hibák. Ekkor vette csak észre, hogy elfelejtette ráírni David nevét az ajándékra. Megrázta a fejét idegességében és megerőltetve az agyát végül úgy döntött, a rúzsát fogja használni. Kissé maszatosnak tűnt, de legalább a vörös szín illett a karácsonyi tematikához.

Mire végre megérkezett Jane lakásához, már húsz perces késésben volt. Lehetett volna rosszabb is, a sofőrre azonban, úgy tűnt, átragadt a feszültsége, így hát a lehető legnagyobb sebességgel hajtott át a behavazott utakon. Bár néha kissé felelőtlenül vezetett, Sandra végül nagylelkű borravalóval jutalmazta meg.

Jane férje nyitott ajtót nem sokkal azután, hogy megnyomta a csengőt.

- Helló, David! Elnézést a késésért! – szabadkozott. – Remélem, nem tartottalak fel titeket sokáig.

- Egyáltalán nem – válaszolta a férfi. – Még csak Mark érkezett meg. Jane is készülődik még. Hadd segítsem le a kabátodat!

A nő megfordult, hogy vendéglátója leemelhesse róla a ruhadarabot. Miután felakasztotta a fogasra, meglepte Sandrát azzal, hogy egy öleléssel és puszival köszöntötte. Sokkal informálisabb volt a helyzet, mint amit az irodában megszoktak. Ennek ellenére a nő is viszonozta az ölelést. Nem tudta nem észre venni a férfi erős vállait. Kitűnő formában volt, különösen így, negyven körül. Kiegyensúlyozottnak tűnt, az inge két kioldott felső gombja pedig otthonos lazaságot sugárzott.

- Hogy megy a meló? – kérdezte Sandra, igyekezve új medret szabni a gondolatainak, miután felfigyelt rá, hogy már-már kényelmetlenül kezdi méregetni a főnöke férjét. Lassan tényleg ideje lenne már randipartner után néznie.

- Remekül. Bár még sok mindent be kell fejezni az év vége előtt. Biztosan tudod, hogy megy ez.

- Ha te mondod – nevetett fel a nő.

Ahogy beléptek a nappaliba, Mark csatlakozott hozzájuk, itallal a kezében.

- Azt hiszem, erre szükséged lesz – mondta, átadva a poharat, majd ő is arcon puszilta Sandrát. Váratlan volt, de jól esett neki. – Épp meg akartuk gyújtani a tüzet – folytatta a férfi és a kandalló melletti kanapé felé vezette az újonnan érkezett vendéget.

A nyugodt légkör erős kontrasztot alkotott Sandra addigi napjával, és próbálta lenyugtatni a hangulatát. Ennek ellenére értékelte Mark könnyed viselkedését. Eléggé közel kerültek egymáshoz mióta egy irodában dolgoztak, de ennek ellenére is igyekeztek megőrizni a professzionalizmusukat. Ennek ellenére viszont Mark szexi férfi volt és Sandra gyakran kapta magát azon, hogy a szeme sarkából mustrálja őt, amikor a másik nem figyel oda. Gyakran váltogatta a fizimiskáját a tükörsimára borotvált arc és a sűrű szakáll között, úgyhogy Sandrának mindig tudatosan le kellett csekkolnia, mi a jelenlegi tényállás. Most éppen a szakállas napok jártak. Helyes, neki úgyis így tetszett.

Meghallotta a magassarkú-kopogás eltéveszthetetlen hangját a padlón, ahogy Jane is csatlakozott a társasághoz a nappaliban. Ahogy felállt, hogy üdvözölje a főnökét, Sandra alaposan végig is mérte út- Rikító vörös ruhát viselt, ami passzentosan simult nőies vonalaihoz. Ami azonban különösen lenyűgözte Sandrát, az a mély kivágás volt. Sosem látta még a főnökét így öltözködni. Ennek ellenére viszont lenyűgözte a látvány. Jane mindig is konzervatívan öltözködött a munkahelyén, Sandra viszont ennek ellenére is felfigyelt rá, milyen vonzó nő a másik. Azonban még így se figyelt fel ennek tényleges mértékére.

Most pedig ott állt és bámulta a főnöke melleit, letaglózva a látványtól. Magához térve a kábulatból kényszerítette magát, hogy Jane arcába nézzen. Ennek jutalma egy meleg mosoly volt az este alkalmából vörösre rúzsozott ajkakkal.

Jasmine Tookes alias Jane

- Sandra! Annyira örülök, hogy itt látlak!

Jane is arcon csókolta a másik nőt, majd átölelte őt. Sandra mindent elkövetett, hogy figyelmen kívül hagyja, de csak a főnökének a mellkasához préselődő melleire tudott koncentrálni. Hol járt az esze? Talán jobb lett volna befejeznie önmaga kényeztetését, mielőtt elindult hazulról.

Miután kiengedte Sandrát a karjai közül, Jane hasonlóképp üdvözölte Markot is.

- Lenyűgöző vagy ma este, mint mindig – bókolt a férfi, Sandrát pedig teljesen meglepte a kollégája szókimondósága. Sokkal összeszedettebbnek tűnt Jane jelenlétében, mint ő maga.

- Ó, erre a régi vacakra gondolsz? – nevetett Jane, majd ismét Sandra felé fordította a figyelmét. – Te még nem jártál itt korábban, igaz? Szeretnéd, ha körbe vezetnélek?

- Nem… Igen – hebegte Sandra, közben pedig úgy érezte magát, mint egy idióta.

Ahogy Jane körbe vezette a házban, Sandra megpróbált mindent, hogy ne tűnjön túlságosan is idegesnek. Megtisztelve érezte magát, hogy itt lehet, és jó benyomást akart tenni. Erős koncentrációja, hogy ne bámulja a főnöke melleit, nem tett jót a természetes viselkedésének. Ahogy felmentek az emeletre, lehetetlennek tűnt nem Jane fenekét stírölni, ami előtte ringott. Ruhája vékony anyaga rásimult a kerekded farpofákra.

Ismét megszólalt a csengő, épp amikor visszaértek a földszintre. Ahogy Jane ajtót nyitott, Antonio és Thomas menekült be a mostoha időjárás elől. A főnökük melegen üdvözölte őket, közben viszont viccelődve a csuklóját kopogtatta, jelezve, hogy elkéstek.

- Nem az én hibán. A compadrémra kellett várnom itten – védekezett Antonio és megveregette Thomas hátát. – Azt hittem, mi, hispanók állunk hadilábon a pontossággal.

Sandra összevonta a szemöldökét, miközben a férfi felnevetett a saját megjegyzésén. Mindig is élvezte a saját vicceit, ennek pedig épp úgy hangot adott, mint sokszor korábban is.

- Sajnálom. Ki kellett tennem a gyerekeket az anyjuknál és volt egy kis dráma – mentegetőzött Thomas.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Sandra ezt a mentséget hallotta tőle. A férfi, aki korábban egy hatalmas cég menő ügyvédjeként dolgozott, egy nap megvilágosodott, hogy eddig a rossz oldalon állt. Az, hogy csatlakozott Jane-hez, lehetőséget adott neki, hogy kövesse az álmait, még ha az kevesebb fizetéssel is jár. A mostanra ex-felesége egyértelműen nem rajongott az életmódbeli változásért, ami végül váláshoz vezetett. Sandra fején sokszor átfutott, hogy az a nő bolond volt, hogy elengedte ezt a pasit. Nagyon vonzónak találta kollégáját szikrázó kék szemeivel, amik még nem tűntek ennyire szomorúnak, amikor először találkozott vele. Felfigyelt rá, Jane mennyi erőfeszítést tett, hogy különösen barátságos legyen Thomasszal. Néha már a flörtölés határáig is elment.

- A fontos az, hogy most már itt vagytok – csókolta arcon mindkettőjüket, Sandra pedig követte a példáját. Úgy tűnt, ezen az estén ez a szokás.

- Ó! Ugyanaz van rajtunk. Milyen zavarba ejtő! – mondta Antonio, rámutatva hogy az inge ugyanolyan vörös, mint Sandra blúza. – Bár szerintem rajtad jobban fest.

A nő felkuncogott. Vajon a kollégája rá akart hajtani? Nem volt épp az ő esete, viszont kétségkívül ellenállhatatlanul vonzónak tűnt. Sosem rajongott a lófarkas férfiakért, de ez a fickó valahogy kivételnek bizonyult. Talán, esetleg… Kirázta a gondolatot a fejéből. A kollégák mindig is tabunak számítottak számára.

Miután mindenki megérkezett, akire számítottak, leültek enni. Jade egyáltalán nem spórolt a vacsorán, feltálalva nekik a legínycsiklandozóbb fogásokat és az italok széles választékát. Sandra élvezte a kollégáival töltött időt ilyen kötetlen környezetben. Mindenki remekül szórakozott, a vidám kacagások  és a remek borok között pedig ő is kezdett feloldódni.

- Most pedig, mielőtt elérünk a desszerthez, azt hiszem, itt az ideje az angyalkázásak – jelentette ki Jane.

Mindenki tapsolt, ahogy a főnökük magára vett egy mikulássapkát.

- Mindenki betette az ajándékát a karácsonyfa alá?

- Upsz! – döbbent rá Sandra, hogy ő a sajátját az előszobában hagyta. Azonban lassan tova szállt az aggodalma. Úgy hitte, csodás ajándékot talált Davidnek, és egyáltalán nem bánta, ha egyértelművé válik az ajándékozó személye. Miután kiszaladt érte, hiábavalóan próbálta rejtegetni a háta mögött.

- Szép terebélyes – jegyezte meg Jane, ahogy Sandra a fa alá helyezte a csomagot. – Sok minden van, amit így szeretek.

Ez egy szexuális utalás akart lenni? Ez egy egészen más oldala volt Jane-nek, mint amit Sandra megszokott tőle.

A házigazda elkezdte egyesével felemelni a csomagokat a karácsonyfa alól, hangosan felolvasva a címzett nevét. Mindenki felnevetett, amikor Antonio kezébe került egy tűzőgép egy vörös masnival átkötve.

- Most már leszoknál róla, ha megkérhetlek, hogy az enyémet lopkodd el? – szúrta közbe Thomas.

Amikor Sandrára került a sor, ő egy stílusos fagyöngyöt kapott. Arra gondolt, hogy ez egy finom utalás lehet arra, hogy valaki szívesen állna alá vele, de aztán kirázta a fejéből. Valószínűleg csak a szexuálisan túlfűtött elméje űzött tréfát vele. Elvégre ez egy munkahelyi parti volt. De vajon kitől kaphatta.

- Bármilyen tipp? – kérdezte Jane.

- Nem igazán.

- Nos, egy egész estéd van rá, hogy rájöjj.

Sandra ajándéka került sorra utoljára.

- És, mit gondolsz, kitől lehet ez, drágám? – kérdezte Jane teátrális hangon, ahogy átnyújtotta a csomagot a férjének.

- Ó, nem is tudom! - válaszolta David tettetett tanácstalansággal, miközben kibontotta a csomagolást. Egy doboz lapult odabenn, ami Sandra szerint szükségtelenül nagy volt a sapkának.

- De van egy tippem – emelt ki David egy méretes képkeretet a dobozból.

A többiek némán figyeltek, miközben a vendéglátóik összevonták a szemöldöküket.

Sandra ekkor döbbent rá fatális hibájára. Ez nem az a csomag volt, amit rendelt. Sokkal inkább a leánybúcsún készült fénykép. Valamilyen okból kifolyólag a fotós jó ötletnek tartotta karácsonyi csomagolásba bugyolálni.

Sandra főnöke és annak férje a fotót vizsgálgatták, ami Isten tudja, mit ábrázolt. Az ajándékozó feje körül forgott a világ, ahogy a megajándékozottak lassan körbe mutatták a képet.

- Csodás ajándék, Sandra – jegyezte meg David, kíváncsian pillantva a nőre.

Sandrának nem jött ki hang a torkán. Csak hitetlenkedve bámulta a képet. Ő szerepelt rajta, ahogy a hátán feküdt és a melleit markolászta. Legalább a kezei eltakarták a bimbóit, élvezetteli arckifejezése viszont elárulta, hogy nagyon is élvezi a saját érintését. A szemei csukva voltak, a szája pedig elnyílt. A feje félre billent, ahogy mellkasát a kezeihez nyomta.

És most az össze kollégája láthatta mindezt. Elöntötte őt a zavar és legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében. Egy része szeretett volna kinyúlni és elragadni a fotót, de túlságosan is ledöbbent hozzá a körülményektől. Hogy lehetett ennyire ostoba? És mégis hogy vállalhatja az arcát ezek után még a munkahelyén? Az összes kollégája a fotóját bámulta, amin ő a saját melleit markolássza. Nézték, ahogy erotikus fotózáshoz pózol és élvezkedik.

Ami pedig csak még rosszabbá tette a dolgot, az az volt, hogy épp most ajándékozta oda ezt a képet a főnöke férjének. Mit gondolhat most Jane? Sandra pánikolva bámult a másik nőre. Egyszerre volt megkönnyebbült és zavarodott, látva Jane elégedett arckifejezését. Érezte, ahogy remény fut át rajta, amikor a főnöke arcán szétterült egyik szokásos mosolya.

- Ó, és van itt egy üzenet is! – emelt ki Jane egy cédulát a keretből. – Boldog karácsonyt! Mindketten úgy gondoljuk, nagyon erotikusan fest ezen a képen – olvasta fel hangosan. Maga felé fordította a képet a férje kezében, hogy ismét megnézhesse.

- Ó, egek…! – nyögte Sandra. – Rossz csomag. – Mindenki hangos nevetésben tört ki. Sandra eltakarta az arcát és hitetlenkedve csóválta a fejét. Egy része sírni akart, egy másik pedig elrohanni. A harmadik pedig darabokra tépni a képet. Ehelyett viszont megtett minden tőle telhetőt, hogy együtt nevessen a kollégáival, miközben az arca teljesen elvörösödött.

Csak akkor nyugodott meg, amikor Jane végül képpel lefelé letette a keretet.

- Biztos vagyok benne, hogy van emögött egy jó kis sztori – mondta. – Talán majd máskorra. David, segítenél nekem a konyhában? Itt a desszert ideje.

Folytatása következik!