Heti ajánlat - Együtt aludni...

Együtt aludni jó.

Boldogság

Meddig mennél el? I. rész 11. fejezet

Előzmény: Meddig mennél el? I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Meddig mennél el? I. rész 10. fejezet

Írta: Gina_B_33
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2016. április 23.

*************************************************************************

Szombat reggel az időnk egy részét azzal töltöttük, hogy összeállítsuk a menüt a következő hétre, aztán pedig elmentünk bevásárolni. Ezúttal sokkal visszafogottabban öltöztem fel és jobban is éreztem magam így a boltban.

Miután végeztünk és ettünk egy könnyű ebédet, úgy döntöttünk, elmegyünk kicsit a tóhoz sétálni és élvezni a napsütést. Ezúttal azonban bikinit vettünk a sortunk és a pólónk alá és vittünk magunkkal törölközőket is, hogy kifekhessünk kicsit a fűre a tóparton. Valamint vittünk magunkkal hűtőtáskában palackozott vizet és üdítőt is.

Két kör után a tó körül kivettük a hűtőtáskát Susan kocsijából és kerestünk magunknak egy megfelelő helyet, ahol letelepedhetünk szerezni magunknak egy kis színt.

Leterítettük a két méretes törölközőt, majd bikinire vetkőztünk. Mindketten a hasunkra feküdtünk és egymás felé fordítottuk a fejünket. Susan huncutul rám vigyorgott, majd hátra nyúlt és kikapcsolta a melltartóját.

- Nem. Nem mered – mondtam félig meglepetten, félig izgatottan vigyorogva.

- Csak figyeld! Nem én vagyok az, aki nem meri – kacsintott.

Gondoltam egyet, majd elfogadtam a kihívást és követtem a példáját.

- Csak azért, mert itt vagyunk egymásnak, még nem kell feladnunk a férfiak izgatását – vigyorgott. - Nem vagyunk leszbikusok, emlékszel?

Megfontoltam a szavait, majd halkan suttogva válaszoltam: - Én nem vagyok ebben olyan biztos. Mióta összejöttünk, egyszer sem gondoltam arra, hogy egy férfival lennék.

Susan felnevetett.

- Ez az egész még új nekünk. Talán egy idő után mindketten megint arról fogunk álmodozni, hogy férfiakkal henteregjünk.

- Én nem vagyok ebben olyan biztos – válaszoltam komoly hangon. - Tegnap, amikor Sandy és Bren nálunk voltak, észrevétlenül is őket méregettem.

- Szexuális értelemben.

- Igen. - Éreztem, ahogy elvörösödik az arcom.

Susan, legnagyobb meglepetésemre, szélesen rám vigyorgott.

- Ezzel nem csak te vagy így. Gondolatban mindkettőjüket ágyba vittem én is. Mit gondolsz, miért voltam annyira felizgulva a végén? De ez nem jelenti azt, hogy ne vágynék egy ütős menetre egy pasival.

- Ja. Azt hiszem, igazad van – bólintottam. - Csak én nem gondoltam erre már egy ideje.

- Helló, hölgyek! - szólalt meg egy hang. - Nem bánjátok, ha csatlakozunk? Hoztunk sört.

Körbenéztem és megpillantottam egy meglehetősen jóképű sötétbarna fickót közvetlenül mögöttünk. Cingár, göndör vörös hajú haverja pár lépéssel mögötte állt, nyilvánvalóan ráhagyva a kezdő lökést a vonzóbb barátjára.

Már épp le akartam hűteni a „leszbikusok vagyunk”-szöveggel, de Susan megelőzött.

- Milyen sör?

- Bud Lite – nevetett a fickó.

- Oké – vágta rá a barátnőm. - Helyezzétek kényelembe magatokat!

A jóképűbb srác keresztbe tett lábakkal letelepedett mellénk. A látszat ellenére biztos voltam benne, hogy gondosan megválasztotta a pozícióját. Így könnyebb belátása lehetett a melleinkre, amikor a sörért nyúltunk. Susan rám vigyorgott és kacsintott, jelezve, hogy ő is felfigyelt erre.

A másik srác hozta a hűtőládát, majd mindketten igyekeztek felszítani a beszélgetést. Én Susanre hagytam a válaszokat, hiszen ő volt az, aki ide hívta ezeket a fickókat. Csak lehunytam a szemem és csendben maradtam, úgy téve, mintha elaludtam volna. Reméltem, nem csak azért akarja Susan a társaságot, hogy bebizonyítsa, nem vagyunk leszbikusak.

Miután Vöröske kinyitotta a hűtőtáskát, Mr. Jóképű kivett nekünk négy sört. Kinyitotta az egyiket és odaadta Susannek. Résnyire nyitott szemmel figyeltem és a szívem majdnem kihagyott egy ütemet, amikor a barátnőm az oldalára fordult és felkönyökölt, miközben ivott egy nagy kortyot. Mellei premierplánban lengtek szabadon, kitéve a két gyakorlatilag ismeretlen fickó mohó pillantásainak.

Amikor a srác kinyitotta a második sört is és felém nyújtotta, egy pillanatra nem tudtam, mit csináljak. Esélytelen volt, hogy úgy igyam meg, hogy közben a földhöz szorítom a melleimet. Susanre néztem, de ő csak heverészett ott és kérdőn felvonta a szemöldökét.

Végül vettem egy mély levegőt és én is az oldalamra fordultam, hogy felkönyököljek.

- Elégedett vagy? - morogtam alig hallhatóan.

Mr. Jóképű és Vöröske nyelve kicsit megakadt, de még további tíz percig próbálkoztak a beszélgetéssel.

Végül Susan hirtelen kimentette magát: - Bocsánat, srácok! Hív a természet. Jan? - nézett rám, miközben felállt és a helyére igazította a melltartóját.

Értetlenül néztem rá.

- Velem jössz vagy sem? - vonta fel a szemöldökét.

- Hát persze – ültem fel.

- Nem maradunk sokáig – közölte a srácokkal, miközben összekészülődtem. Azzal elindultunk az úton.

- Nyugi! - csitított. - Csak szórakoztam kicsit. Túl sok ember van a közelben, hogy bármi baj is történjen.

- Oké... De, csak hogy tudd, én nem akarok lefeküdni egyikükkel sem.

Susan felnevetett.

- Én sem. Csak bearanyoztuk kicsit a napjukat. Lazulj el kicsit!

- Megpróbálok.

A wc-ről visszafelé jövet, még mielőtt hallótávolságon belül értünk volna, Susan odasúgta nekem: - Amikor oda érünk, vedd le a melltartód, mielőtt leülsz! Adjunk nekik egy kis bemutatót!

Halkan kuncogtam.

- Te tudod. A végén még három lábon fognak eloldalogni.

- Hát persze. Nem ez az egész lényege? - nevetett fel.

- De nem csak ők láthatnak minket, Susan.

- Csak zárd ki mindenki más jelenlétét és koncentrálj erre a kettőre! Csak szórakozunk kicsit. A természet okkal adta nekünk ezeket a testeket.

Még mindig több méterre voltunk a törölközőinktől, amikor Susan hátra nyúlt és kikapcsolta a melltartóját. Én vonakodva követtem a példáját.

- Oké. Jöhet még egy sör – közölte Susan és törökülésben leheveredett.

Szó nélkül követtem a példáját, közben azonban ügyeltünk rá, hogy a hátunk legyen az út felé, így senki nem láthatott meg minket, akit nem szerettünk volna.

Újabb húsz percnyi beszélgetés után, miközben a srácok végig a melleinket gusztálták, Susan kijelentette: - Nos, nekünk lassan indulnunk kell. Ma este még szeretnénk valami programot, csak nem tudjuk, mikor és hol. Ha megadjátok a számotokat, majd üzenünk.

Persze egyikünknek se volt tolla vagy papírja, úgyhogy Vöröske felpattant és elrohant a pakolóba. A sortja eleje már feltűnően dudorodott. Pár perc múlva vissza is tért egy tollal és jegyzetfüzettel. Leírták a számukat, majd Susan felé nyújtotta a tollat viszonzásra várva.

- Ugyan, srácok! - nevetett fel a barátnőm. - Már nem a gimiben vagyunk. Ti is tudjátok, hogy megy ez. Majd mi keresünk titeket.

***

- Ó, te jó ég! - nyögtem fel, amikor már ismét Susan kocsijában ülve fordultunk ki a parkolóból. - El se hiszem, hogy ezt tettük.

- Jó móka volt, nem? - sandított rám barátnőm a szeme sarkából.

- Talán – vallottam be habozva. - El tudod képzelni, mennyire forró lehet majd a hangulat ma este annak a két srácnak a lakásában? A végén még izomgörcsöt kapnak majd.

- Egy fenét! Egyikük se fog várni estig. Abban a pillanatban ki fogják rántani, hogy haza érnek.

Egy vicces gondolat kerített hatalmába és hangosan felnevettem.

- És mi van, ha még addig se várnak? Mi van, ha egyenesen célba veszik a mosdót és ott ápolják le magukat?

Susan is elnevette magát és nem is hagytuk abba, amíg be nem gurultunk a parkolónkba.

Miközben Susan leparkolta az autót, egy gondolat ötlött fel bennem. Mindannyian jól szórakoztunk aznap és egyikünk se követett el nagyobb hibát, mint bárki más.

Azonban inkább megtartottam magamnak a felismerésemet, mert ha a barátnőm megtudja, talán arra ösztönzi, hogy még vakmerőbb legyen.

***

Aznap éjjel egy heves és szenvedélyes menet után hangosan zihálva hevertünk az ágyon.

- Váó! A mai történések tényleg nagyon felizgattak, nemde? - mondtam.

- Nem. Ez egyedül csak miattad van.

- Nem kell letagadnod – nevettem fel. - Pontosan tudom, mennyire felizgatott a dolog.

- És mi van, ha igen?

- Semmi. Csak megállapítottam.

- Akkor igen. Teljesen felizgatott. El se tudom hinni, hogy a nudista kemping hogy lehet majd még ennél is szórakoztatóbb.

- Miért? - vontam fel a szemöldököm. - Ott még több meztelen ember lesz, akik megbámulhatnak.

- Igen, de azok az emberek megszokták, hogy másokat meztelenül lássanak. Ez a két srác viszont ma teljesen eldobta az agyát már attól is, hogy a mellünket láthatta. Biztos vagyok benne, hogy egy nudista kempingben nem így lesz.

Elgondolkodtam egy pillanatra,

- Ez nagyon is logikus. De ezek után ha valami mást szeretnél még, akkor számíthatsz rám... egészen addig, amíg rajtad kívül nem kell mással ágyba bújnom.

Susan felém fordult, a tarkómra simította a kezét, magához vont és szenvedélyesen megcsókolt.

- Imádlak.

Folytatása következik!

Tízemeletes ház 9. rész - Egy tízemeletes házban...

Előzmény: Tízemeletes ház 1. rész
Közvetlen előzmény: Tízemeletes ház 8. rész

Írta: Marokfegyver

***********************************************************

A hallottakon gondolkoztam. Ennyi lakás közül valamelyikben mindig történnie kell valaminek.

1-2 perc telt el azóta, hogy Hajni magamra hagyott, és már éppen kezdtem furcsállani, hogy Fruzsina felém sem néz, amikor mindketten beköszöntek hozzám, a konyha fehér falai tompán pattintották vissza a hangjukat:

– Vigyázz magadra!

– Szép álmokat!

Mindketten elmentek, bele az estébe, s egyedül maradtam a lakásban.

– Jó bulizást! – morogtam utánuk kis késéssel, bár nem voltam biztos benne, hogy bulizni mennek, inkább kirakatokat mustrálni, vagy hasonló csajos dolgot néztem ki belőlük.

A tízemeletes megmerevedett. Nem kapcsoltak fel új villanyt, nem csinált senki sötét sem, és ami még ennél is rosszabb: egyik ablak mögött sem észleltem mozgást. – Lehet, hogy Hajni csak etetett a sztorikkal? Aztán majd megjönnek, és rajtam fognak röhögni, ha még mindig az ablaknál találnak…

Ekkor, majdnem velem szemben felfénylett egy ablak. Nem olyan egyszerűen, ahogy felkapcsolják a villanyt a szobában, hanem először kivágódott egy ajtó, talán az előszobai, és minden világos lett, majd itt is ráerősítettek, a mennyezeti, és még a falikar is ontotta a fehér fényt.

Ketten léptek be a látókörömbe: egy rövidruhás, hosszúhajú lány – 18 évesnek saccoltam –, és egy kopaszodó-pocakosodó pasas.

Felemelkedtem a székről, de rá kellett jönnöm, hogy egy cseppet sem látok jobban vagy többet, mintha maradok kényelmesen ücsörögve. Az ablakok helyét kellene ahhoz átszabni, hogy minden jól láthatóvá váljék. Különben meg semmi panaszom se lehetett, mert a csaj ott rúgta le a cipőit az orrom előtt, és látszott rajta, hogy mindjárt kibújik a szűk és rövid ruhájából.

– No, mutass valamit! – szuggeráltam.

A pasas ugyanerre számíthatott, mert leült az ágy szélére, és kezdte volna mozizni a sztriptízt.

Már ketten várakoztunk – ha nem számoljuk be azt a sok lehetséges ismeretlent, akik hozzám hasonlóan tapadtak az üveghez, az innenső ház valamelyik ablakában –, de a csaj megállt csípőre tett kézzel, és magyarázott valamit.

Délutáni tapasztalataim alapján ekkor árulta el, hogy fizetni kell a szolgáltatásért, vagy nyersen felsorolta a menüt és az árakat. Persze azt is el tudtam képzelni, hogy először röviden elmeséli, mik történtek ma a plázában – mert butikosnak néztem –, esetleg ma volt először vezetni – arra éppen alkalmas a ruhája –, és most megmagyarázza, milyen könnyű volt kerülgetni a jelzőtáblákat. Aztán…?

Biztos voltam benne, hogy lesz „aztán”, mert egy ilyen csajjal muszáj kezdeni valamit! Ha a pasas nem dönti le sürgősen az ágyra, akkor nem normális. Nem akartam csalódni!

Túl sokáig tartott már a semmittevés, mikor végre a pasas kinyújtotta a karját, és közelebb húzta magához a csajt. A combjánál fogta meg, és a tenyere ugyanazzal a lendülettel becsusszant a mini alá.

– Ez lesz az! – sóhajtottam fel elégedetten.

Még szerencse, hogy a nővérem és a lakótársa elmentek, mert erre a kéjes hangra berohantak volna.

Kis biztatást megérdemeltek volna azok, ott a majdnem szemközti lakásban, mert most meg ebben az állapotban merevedtek ki: a kezek meg sem moccantak a ruha takarásában.

– A csaj meg biztos még mindig mondja és mondja… – bosszankodtam. – Valamit tenni kellene a szájába! – Ötletem is lett volna, amit a szájába vehetne, egyenesen a nadrágomból.

A pasas nem kapkodta el. Meg tudtam érteni, mert én is voltam már olyan helyzetben, amit nem használtam ki – elbambáskodtam –, sőt így utólag sem derült ki, hogy tényleg lehetett volna-e valami, vagy csak fantáziáltam. Úgy képzeltem, hogy ebben a helyzetben – amikor a csaj beengedte a kezeket a ruhája alá – már mindenre érvényes a szabad bejárás. Legalábbis én így értelmeztem, de személyes tapasztalatok híján bizonytalan maradtam. A haverok elbeszélései, és az azokból összeállítható statisztikák engem erősítettek: Ha egy csaj nem hajt el, amikor a combját simogatod, akkor meg lehet fogni a cicijét is, és ha már úgyis ott jársz, akkor a punciját is. Ez alapszabály, amit a pasas nem ismert, vagy nagyon béna a gyakorlati alkalmazáshoz.

– Mondhatta volna Hajni, hogy hosszú programra készüljek! – dohogtam – Ha kukkolni akarom a szemközt lakókat, készüljek fel egy csomó birkatürelemmel!

Néma percek cammogtak tehetetlenül.

Hangulatom és türelmem szélsőségesen hullámzott. Egyre több lett az olyan pillanat, amikor túlcsordult az empátia: én is szerettem volna sokáig simogatni egy lány fenekét… Persze, abban a tudatban, hogy lesz folytatás!

A következő percben elindult és mind fentebb csúszott a ruha. Aztán, hipp-hopp kiderült, hogy a csaj a főnök, eddig rá kellett várakozni, nemcsak a szerencsétlen pasasnak, hanem a kukkolóknak is: Hirtelen – legalábbis a külső szemlélők számára váratlanul – hátralépett egyet, és megfogta a ruhája alját. Nem sok tartotta vissza, hogy kibújjon belőle… Mit kell ezen hezitálni?... A pasas helyében én segítettem volna, hadd ugráljanak a gombok!

Nagyot csalódtam. A csaj odaugrott a villanykapcsolóhoz – szerencsére azt az ajtót nem csukta be teljesen, csak behajtotta, amelyiken át jutott még be némi fény –, és az eddigiekhez képest homályba borult a helyiség.

Mégsem tűnt elvesztegetettnek az eddig ráfordított idő, s bár nagyrészt a fantáziámra hagyatkoztam, a kétszereplős színdarab kibillent a holtpontról. A csaj hátralökte a komát, és az eddigiekhez képest szédítő sebességre váltva, kigombolta a nadrágját. Szopta. Lehajolva, mint a strucc, melléhasalva, mint a kutyakölyök, fél könyökre ereszkedve, mint a boci… gyakran változtatva a testhelyzetén, de szopta a pasas farkát. Csak a térde, a könyöke és a dereka fáradt el, a szája nem. Folyt a műsor rendesen, ha nem is sokat sikerült látnom belőle.

Amilyen átmenet nélkül elkezdődött, ugyanolyan hirtelen befejeződött. Nem látszott, hogy a pasas megrázkódott volna – ahogy én tenném a helyében –, vagy a csaj nyelt volna egy nagyot, csak simán kieresztette a farkat a szájából, és kisétált a helyiségből. Becsukta maga mögött az ajtót, és ettől kezdve a sötétség győzött a szobában. Arra már nem voltam kíváncsi – de bosszantott, hogy nem is mutatnak már semmit –, hogy a koma fekve várta-e meg a csajt, és ami érdekelt volna, a visszatérés utáni akció, az örök sötétségben sem derült ki.

Folytatása következik!

Meddig mennél el? I. rész 10. fejezet

Előzmény: Meddig mennél el? I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Meddig mennél el? I. rész 9. fejezet

Írta: Gina_B_33
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2016. április 23.

*************************************************************************

Susannel még mindig Mr. Dákó bemutatójától lesokkolódva vonultunk el a hálószobába. Hosszú ideig hevesen csókolóztunk, mielőtt meztelen testtel egymáshoz simultunk az ágyban.

Hosszú ideig csak csókolgattam őt és élveztem a közelségét, majd a lábai közé fészkeltem magam. Egy ideig az ágyékát csókolgattam, majd finoman benyaltam szeméremajkai közé. Hamarosan már finomkodás nélkül nyaltam és nyelvemmel gyengéden megpöcköltem csiklóját. Jutalomként pedig hangos nyögések törtek fel lakótársam torkából.

Felváltva merítettem nyelvem mélyen barlangjába és vettem ajkaim közé a csiklóját, hogy a nyelvemmel izgassam. Ő pedig időről időre felnyögött a gyönyörtől. Az azonban sokáig tartott, míg végül annyira felizgattam, hogy a teste megfeszüljön és az arcomba tolja ágyékát.

Végül, miközben a csiklóját szopogattam, barlangjába csúsztattam ujjaimat és finoman kitapintottam G-pontját. Nem kellett hozzá sok idő, hogy boldogan felsikoltson a gyönyörtől, olyan hangosan, hogy már attól tartottam, nem zavarjuk-e meg a szomszédokat.

Susan azonban halkan zihálni kezdett: - Ne hagyd abba...! Kérlek, ne hagyd abba!

Amikor már közel volt a csúcshoz, hajamba túrt ujjaival és ágyékához nyomta arcomat, miközben másik kezével megfogta csuklómat és szó szerint ujjazni kezdte magát az ujjaimmal.

Néhány így töltött pillanat után ismét felsikoltott.

Én fölé hajoltam és vágatába csúsztattam nyelvemet. Éreztem, ahogy számat betöltik a nedvei, én pedig sebesen nyeltem őket.

Amikor Susan teste már kezdett elernyedni, mellé kuporodtam és szenvedélyesen megcskoltam őt.

Amikor a csók véget ért, szeretetteljesen rám mosolygott.

- Nekem ez volt az első – mondta. - Senki sem tudott még úgy nyalni, hogy elmenjek.

Büszkeség töltött el és hálaképp ismét megcsókoltam őt.

***

Azon a héten elmaradt az edzésünk, úgyhogy Susannel úgy döntöttünk, pénteken meglátogatjuk az edzőtermet. Felvettük az edzőruhánkat és elindultunk lefelé.

Amikor kinyílt a liftajtó, azonnal megpillantottuk Sandy-t. Pár baráti ölelés és üdvözlet után boldogan újságolta: - Beszereztem a távcsövet.

Susannel mindketten kuncogtunk.

- Bármikor szívesen látunk az erkélyünkön – közölte barátnőm.

- Ó! Ez nagyon kedves tőletek – simított végig Sandy Susan karján. - Ma este otthon lesztek? Vagy van valami egyéb tervetek?

- Nem. Nincs semmi tervünk – válaszoltam. - Nagyon örülnénk, ha átjönnél... vagy le. Ahogy vesszük.

Szomszéduk végigmért minket Susannel, majd elmosolyodott.

- Gondolom, kérdeznem se kell, hogy jól telt-e az éjszakátok, miután távoztam.

- Ó! - nyögött fel Susan. - Olyan hangos lettem volna?

- Igen, az voltál – nevetett fel Sandy, én pedig rögtön csatlakoztam is hozzá.

Susan csak a szemét forgatta.

- Ha, ha! Nagyon vicces.

***

Egy zuhany és egy könnyű vacsora után Susannel leheveredtünk a kanapéra egy kicsit tévézni. Nem vesződtünk azzal, hogy felöltözzünk zuhanyzás után, csak heverésztünk ott meztelenül, egymáshoz simulva.

Pár perccel nyolc előtt kopogtatást hallottunk az ajtó felől. Azonnal tudtuk, hogy ez Sandy lesz.

- A fenébe! - nyögtem fel. - Gyorsan! Hozd a köntösöket!

Susan feltápászkodott és feddően rám nézett.

- Ó, nyugi már! Ez csak Sandy. Biztosan látott már meztelen nőket korábban is.

Azzal odasétált az ajtóhoz és kinézett a kukucskáló nyíláson, majd szó nélkül kinyitotta.

Amikor Sandy belépett és meglátta, hogy mindketten meztelenek vagyunk, egy pillanatra megtorpant.

- Ó! Bocsánat! Megzavartam valamit? Visszajöhetek később.

- Dehogy – válaszolta Susan. - Épp csak tévéztünk. Remélem nem bánod, ha... kényelembe helyezzük magunkat.

- Bánni? Nem. Egyáltalán nem – válaszolta Sandy. - Én is nagyon szívesen rohangálnék meztelenül otthon, de a férjem bármikor betoppanhat váratlanul. És többnyire magával hozza valamelyik barátját is. Ha csak rajtam múlna, soha nem is hordanék ruhát.

Aztán kinyitotta a táskáját és kitett egy üveg vodkát és egy nagy doboz narancslét az asztalra.

- Múlt este Screwdriver-t ittatok, ha nem tévedek.

- Ó! Köszönjük szépen – válaszoltam.

- Az igazat megvallva most is jól esne egy – mondta Susan. - Csatlakozol?

Meglepett, barátnőm milyen fesztelenül ácsorog ott teljesen meztelenül, miközben egy nővel beszélget, akit csak előző este óta ismerünk.

- Az nagyon jó lenne – válaszolta Sandy.

Aztán Susan ismét meglepett, amikor megkérdezte: - Sandy! A férjed itt biztosan nem fog feltűnni a barátaival.

- Tényleg? Nem bánnátok? - nézett rá szomszédunk meglepetten, majd rám pillantott.

- Tényleg. Csak nyugodtan!

- Érezd otthon magad! - javasoltam én is, annak ellenére, hogy el se tudtam hinni, hogy Susan felvetette ezt.

- Annyira kedvesek vagytok! - válaszolta Sandy. - Ha tényleg nem bánnátok, jó lenne. Csak akkor meztelenkedhetek szabadon, amikor a férjem épp üzleti úton van. Ami nem fordul elő túl gyakran. - Azzal elkezdett vetkőzni, miközben Susan italt készített hármunknak. - Van esetleg egy extra törölközőtök, amire ülhetek?

- Persze – válaszoltam és felkeltem, hogy a fürdőszoba felé induljak.

Amikor visszatértem, egy pillanatra megtorpantam elcsodálkozva azon, milyen gyönyörű teste van Sandy-nek. Magas volt és vékony napbarnított testtel, a mellei pedig akár Susanéivel is versenyre kelhettek volna. Ágyékát finom sötét szőrréteg borította. Nagyon jól nézett ki egy negyvenes nőhöz képest.

Bizonyára észrevette, hogy bámulom, mert enyhén széttárta a karjait és csinált egy piruettet.

- Nem rossz az én koromban, nemde?

- Azt meghiszem – jelent meg Susan az italokkal.

- Csatlakozom.

- James keres annyit, hogy egy percet se kelljen dolgoznom, úgyhogy bőven van időm heti háromszor is edzeni és heti kétszer járok szoláriumba. Bár, ha tehetem, inkább a napra fekszem ki.

Leterítette a törölközőt a székre és kényelmesen elhelyezkedett. Susannel visszaültünk a kanapéra és bekapcsoltuk a tévét.

Lakótársam a lehető legfesztelenebbül váltott személyesebb témára: - Szóval azt mondtad, csináltál már ilyen lányos mókát korábban. Rendszeres dolog volt?

Sandy belekortyolt az italába, majd ránk nézett.

- Nos, ha tényleg kíváncsiak vagytok rá... Több lány szeretőm is volt a kollégiumban. Ahogy már mondtam tegnap is, hiányoznak azok az évek és nagyon féltékeny vagyok rátok.

- Én soha még csak nem is álmodtam arról, hogy olyat csináljak, mint Susannel múlt éjjel – közöltem. - Csodálatos volt.

- Ha nem bánod a kérdésem, hogy kezdődött?

- Mr. Dákóval – válaszolta Susan. - Rávettük, hogy vegye fel velünk chaten a kapcsolatot azzal, hogy eljuttattunk neki pár vadító képet. Aztán már minden ment a maga útján.

- Ó! Értem – nevetett fel Sandy. - Én először egy „Vallasz vagy vállalsz”-játék során csókolóztam egy lánnyal.

Susan olyan fesztelenül beszélgetett a szomszédunkkal, mintha már évek óta ismertük volna egymást.

- Odalenn nem szoktál borotválkozni? - váltott a következő témára.

- Nagyon is szeretnék, de James így szereti. Ő eléggé... régimódi. Mielőtt megismerkedtünk, mindig teljesen csupasz voltam. Még annyira se fazonírozott, mint ti.

- Ó! - öltött megjátszott sértettséget az arcára Susan. - Te a puncinkat nézegeted? Huncut kislány.

Sandy-vel mindketten felnevettünk-

- Nos, nehezen lehetett elkerülni. Igyekeztem nem bámulni titeket, de mindketten nagyon vonzóak vagytok.

- Annyit nézelődsz, amennyit csak szeretnél. Mi nem bánjuk. Nem igaz, Jan?

Mit is mondhattam volna mást?

- Hát persze. Ha bánnánk, felvettünk volna valamit, mielőtt jössz.

- Ő szeretett volna – közölte Susan. - De én nem engedtem.

- Örülök – vonta fel a szemöldökét pajkosan Sandy.

Aztán Susan még jobban meglepett, amikor felajánlotta: - Talán ha majd az újdonság varázsa elmúlik számunkra, becsatlakozhatnál. Mit szólnál hozzá?

Sandy szemei elkerekedtek, ahogy az enyémek is.

- Nos... az csodálatos lenne. De ha ti is úgy vagytok vele, mint én voltam anno a barátnőimmel, az nem mostanában lesz... Talán csak évek múlva.

Váó! - gondoltam magamban és Susan is szóvá tette a gondolataimat:

- Egek! Remélem, úgy lesz. Ennél nem is tudnék elképzelni vadítóbbat.

- Jól esne még egy ital – mondtam és összegyűjtöttem a poharainkat, hogy elinduljak a konyha felé.

- Tudod – kezdte Sandy – nem akarok semmi biztosat mondani, de van még egy barátom az épületben, aki kénytelen elnyomni a nudista hajlamait a két gyereke miatt. Néha azonban átlóg hozzám, amikor James nincs a városban... De, mielőtt megkérdeznéd, nem. Nem vagyunk szeretők. Ő határozottan heteró.

- Mit gondolna rólunk Jannel? - kérdezte Susan. - Nem szeretnénk eltitkolni a kapcsolatunkat.

- Nem gondolna semmit. Egyáltalán nem prűd vagy naiv. Egyszerűen csak heteró. Tud mindent a múltamról és én is tudok minden fiúról és férfiról, akivel dugott. Eléggé vad életet élt a kollégiumban. Most is meglehetősen fitt és energikus meg szexi harminchárom évesen.

Előre sejtettem, mit fog Susan mondani, miközben visszasétáltam hozzájuk a friss italokkal.

- Meghívhatnád őt is hozzánk – előztem meg. - A több sokszor jobb.

Susan meglepetten nézett rám, majd szélesen elvigyorodott büszkén a fesztelenségemre.

- Nagyon örülne neki – válaszolta Sandy. - Akár most is felhívhatom. Meglátjuk, át tud-e jönni pár percre.

- Az jó lenne – mondta Susan.

Sandy fel is pattant és előhorgászta a telefonját a táskájából, majd tárcsázott.

- Szia! - szólt bele. - Anyukád otthon van? - kérdezte egyértelműen az egyik gyerektől, majd pár pillanatnyi hallgatás után folytatta: - Szia Bren! El tudsz lógni pár percre. Van pár új barátom, akik osztoznak a szenvedélyünkben... a kényelmes viselet terén. - Rövid szünet után folytatta. - Nem, nem. Két fiatal nő. Kedvelni fogod őket. - Ismét szünet. - A közvetlenül alattam lévő lakásban. Épp iszogatunk és beszélgetünk... Oké, nagyszerű. Várunk.

Aztán Sandy letette a telefont és felénk fordult.

- Öt perc múlva itt lesz. Brendának hívják, de mindenki csak Brennek szólítja. Kedves nő.

Amikor meghallottuk a kopogtatást az ajtó felől, rögtön felpattantam.

- Nyitom.

Igyekeztem levetkőzni minden szendeségemet. Az ital sokat segített benne. Kikukucskáltam a nyíláson, aztán kinyitottam az ajtót.

- Helló Bren! Jan vagyok. Ő Susan. Sandy-t pedig már ismered. Kérsz esetleg egy Screwdriver-t?

- Az jó lenne, köszönöm – mondta és rögtön el is kezdett levetkőzni, majd Sandy-hez fordult. - Mondtad, hogy fiatal nők és hogy kedvelni fogom őket, de azt nem, hogy ilyen gyönyörűk.

Amikor már minden ruháját levette, enyhén széttárta a karjait és körbe fordult.

- Ó! Milyen jó ismét ennyire szabadnak érezni magamat!

Susannel és Sandy-vel egyszerre nevettünk fel.

- Nagyon is jó – helyeselt a lakótársam.

Brennek vállig érő szőke haja volt. 170 centi körüli lehetett és, mindhármunkhoz hasonlóan, karcsú és fitt. A mellei inkább az enyémekre hasonlítottak. Nem voltak olyan nagyok és formásak, mint Susanéi. A puncija pedig teljesen csupaszra volt borotválva. Nagyon tetszett a látvány. A bőre pedig még szebben napbarnított volt, mint Sandy-é.

Átnyújtottam neki az italát, majd kerítettem neki is egy törölközőt. Amikor visszatértem, hoztam neki is egy széket, majd visszaültem Susan mellé.

- Bren, ahogy már tudod, Susan és Jan friss szeretők. Egyikük se volt még nővel pár nappal ezelőttig és most nagyon boldogok, hogy meglépték ezt.

- Ez csodálatos – válaszolta vendégünk. - Nagyon örülök nektek.

- Egy kicsit aggódtak – vette ismét magához a szót Sandy -, hogy te heteróként mit fogsz szólni hozzájuk.

- Remélem, megnyugtattad őket.

- Úgy tett – válaszoltam. - Még mindig próbálunk tisztába jönni magunkkal.

- Mesélte, hogy már úgy egy éve meztelenkedünk együtt? - kérdezte Bren.

- Azt nem mondta, mióta – válaszolta Susan. - Csak hogy meg szoktad látogatni, amikor a férje épp nincs a városban. Hogy jöttetek rá, hogy hasonló az ízlésetek?

- Egy szolárium-szalonban dolgozom, ahova Sandy rendszeresen jár. Ő pedig épp eléggé nyitott volt ahhoz, hogy meztelenül mászkáljon ott is mindig, amikor csak lehetősége volt rá. Még férfiak társaságában is. Hamar beszélgetni kezdtünk. A tagsági kártyájáról azonnal tudtam, hogy egy épületben lakunk. A többi meg már történelem. Na és ti hogy ismerkedtetek meg Sandy-vel?

- Mr. Dákó miatt – válaszolta a szomszédunk. - Így hívják a fickót az utca túloldalán. Meghallottam őket, ahogy alattam beszélgetnek az erkélyen. Nekik jobb a belátásuk, úgyhogy áthívtak engem is nézelődni. Na meg volt távcsövük is – kuncogott.

- A többiről nem tudott, amíg nem jött át, hogy együtt nézze velünk Mr. Dákót tegnap – tettem hozzá. - De aztán annyira tetszett neki, hogy csatlakozott.

- Egek, Bren – sóhajtott fel Sandy. - Nem fogod elhinni, mit művelt az a fickó tegnap. Kiverte magának, aztán a saját szájába élvezett.

- Te jó ég! - nyögött fel Bren. - Eddig is tudtuk, hogy szereti lenyalogatni magát, de ez... Váó!

- Aha – bólogatott Susan. - És úgy tűnt, nagyon is élvezi.

- Egek! Mit meg nem adnék, hogy láthassam! - sóvárgott Bren.

- A lányok talán segíthetnek ezen – javasolta Sandy. - Beszélgetnek vele online.

- Ez túl szép, hogy igaz legyen – csillant fel Bren szeme.

Közben megittuk az italunkat, úgyhogy elmentem újat készíteni. Bren azonban megállított és felajánlotta, hogy majd ő megcsinálja.

Egyáltalán nem zavart. Így legalább többet bámulhattam a gyönyörű testét.

Egek! - gondoltam. - Még a végén tényleg meleg leszek.

- Jó lenne ezt csinálni kinn is. Az erkélyünkre viszont könnyen belátni a felsőbb emeletekről – mondta Sandy.

- Igaz – bólintott Susan. - Ha nem vigyázunk, sose tudhatjuk, mikor kopogtat valaki az ajtónkon.

- Jó lenne összedugni a fejünket és kitalálni, hol meztelenkednénk szabadon anélkül, hogy bárki is meglátna minket – tette hozzá Bren.

- Ez nagyon jó ötlet – csatlakoztam én is.

- Egyetértek – bólintott Susan.

- Ismerek egy nudista kempinget északra a várostól – kapott észbe Bren. - Az I35-ös autópálya mellett van valahol. A szezon előtti napokban rengeteg nudista jön a szalonba egy kis alapszínt szerezni.

- Elmehetnénk mi is, Jan – javasolta Susan. - Egy kis szín egyikünknek sem ártana.

- Nagyon kedvező áraink vannak az évnek ebben a szakában. Ilyenkor van a legnagyobb pangás. Még pár kupont is szerezhetek nektek.

- Számíthatsz ránk – vigyorodtam el.

- Én vagyok az egyetlen itt, aki nem dolgozik, szóval magamra vállalom, hogy utánanézek a kempingnek – mondta Sandy, majd hirtelen felkiáltott. - Ó! El is felejtettem! - Azzal felugrott és a táskájáért nyúlt, hogy elővegye a távcsövét. - Ezt szereztem. Reméltem, itt hagyhatom nálatok, hogy még véletlenül se kelljen magyarázkodnom miatta Jamesnek.

Miközben visszafelé sétált a székéhez, azon kaptam magam, hogy a melleit és szépen lebarnult fenekét bámulom. Pihés ágyéka azonban nem tetszett és nehezen tudtam elképzelni, hogy valaha is egy ilyen bozonttal rendelkező nőt kényeztessek a számmal.

A következő pillanatban azonban lehunytam a szemem és igyekeztem kiverni a gondolatot a fejemből.

Már épp kezdtük igazán jól érezni magunkat, amikor Sandy és Bren közölték, hogy mindkettőjüknek haza kell menni, mielőtt a férjeik megérkeznek és keresni kezdenék őket.

Sandy felkelt és megállt a szoba közepén, hogy széttárja a karjait.

- Gyerünk, lányok! Egy nagy ölelést, mielőtt felöltözünk!

Susan is felállt és először Sandy-t ölelte át úgy, hogy az egész testük egymáshoz simult, majd Brent is. Én következtem, úgyhogy vettem egy nagy levegőt, majd hosszú másodpercegre átöleltem Sandy-t. Ugyanúgy élveztem a mellei érintését, mint amikor Susant öleltem. Aztán ugyanez következett Brennel. Az ő ölelése más volt, de ugyanolyan erotikus.

Végül Sandy és Bren is megölelték egymást és váltottak egy baráti csókot, majd pillanatok alatt felöltöztek.

- Ez nagyon jó volt – mondtam.

- Az – nevetett Susan. - Teljesen be is nedvesedtem. Úgyhogy muszáj leszel most azonnal megujjazni.

Folytatása következik!

Heti ajánlat - Zuhany

Ringat a víz... vagy itt inkább permetez. De az nem hangzik olyan jól.

Vizsga után