Előzmény: Panzió 2096 1. rész
Közvetlen előzmény: Panzió 2096 3. rész
***************************************************************
– Ugyanezt… – bökte ki, még az előbbi élményektől bambán Jorán.
– Belefáradtál a látványba? – kacagott Imall. – Mi lesz majd a közös kutatásunkkal?
Jorán éppen azon számolódott magában, hogy hány aktust fog majd végignézni, és mennyiben fog részt is venni…
– Nem mindennap fordul elő velem ilyen…
– Azt mondtad, hogy minden nap kiszopják a spermádat…
– De az nem ilyen! Hanem, mint régen a vérvétel: kiengednek valamennyit és kész.
– Szegény! – térdelt elé a nő, és nem lehetett tudni, hogy Jorán élménytelen reggeli rutinjaira mondja, vagy a felhajtott ruha alól előbukkanó péniszre, esetleg mindkettőre. – Szeretnél egy lovaglást?
Jorán értetlenül pislogott, szerencsére nem kellett hirtelen válaszolnia, mert Imall körbe-körbe kerítette nyelvével a falloszát, majd mélyen beengedte.
Két pislogás között arra az egyetlen élő lóra gondolt, amit életében látott, vagy azokra, amik 4D-s programban szaladoztak ide-oda egy ismeretterjesztő műsor keretében.
– Nos? – sürgette a nő, de rádöbbenhetett, hogy a férfi nem érti a kérdést, ezért gyengéden hanyatt lökte, fölé ereszkedett, és magába vezette az acélos péniszt.
Jorán másodpercek alatt rájött, hogy ez már a lovaglás. Kezdett erős szimpátiát érezni a kihalófélben lévő állatfaj iránt. Bámulta a finom mellek rezgését, és bátortalanul megérintette az egyiket, majd megmarkolta mindkettőt.
Imall függőlegesen, és szeszélyesen körbe-körbe is mozgott, egyik ámulatból a másikba juttatva a férfit.
Emery alig 3 lépésnyi távolságból bele tudta magát élni a látványba, újabb merevedése támadt.
– Akad bepótolnivalóm… – dörmögte maga elé. – Mit szólnál, ha…? – érdeklődött bátortalanul, de amazok meg sem hallották, hogy egy ilyen lovaglást, vagy akárminek nevezik is, ő is kipróbálna.
Jorán is arra gondolt, hogy mától ez lesz a kedvenc foglalatossága. Majd rá kellene beszélni Zafirát, amikor a párja nem látja, hátha hajlandó lenne lovagolni…
– Ez az! – kiáltott fel, amikor rájött, hogy az Imallal közös kutatás során annyi nőt lovagoltathat, amennyit csak bír… ha minden jól alakul.
A nő azt hitte, hogy a kiáltás a kilövellést jelezte, ám örömmel tapasztalta, hogy nem, s még folytathatja a belülről simogató ügetést. Biztos, hogy izomláza lesz – gondolta –, de bárcsak mindennap az lenne.
Jorán nem tudhatta, hogy meddig tart egy ilyen… lovaglás, de már jóval hosszabb ideig, mint amikor reggelente a két nő fásultan leszopja.
Imall hirtelen felemelkedett, megfordult, és hátrafelé nézve folytatta. Kérdőn tekintett Emeryre, aki önmagát szórakoztatva játszadozott a falloszával.
Alig 1-2 perc múlva Jorán megadta magát.
– Jössz? – nyújtotta a kezét a nő Emery felé, és egyszerűen átült a készségesen elterülő férfire, ahogy egykor a fáradt lovat cserélték le pihentre.
Megérkezett a vihar. Úgy, mint hetente, valami szeszélyes menetrend szerint, dúlva-fúlva repített arrébb mindent, amit ért. Az eső vízszintesen ömlött, és a kergetőző villámok horizonttól horizontig ölelték át a bolygót, néha kissé megcsusszanva a számtalan, kupolának nevezett védőbúra legömbölyített csúcsán.
– Ugye, nem akarunk még elmenni? – kérdezte Jorán a haverját.
A 32 fokos, gyengéden ringatózó és masszírozó ágyon feküdtek.
– Hová mennétek? – kapta fel a fejét a nő, aki kettőjük között fekve, egy-egy falloszt fogott a markában. Megállt a két kéz.
A férfiak összenéztek. Ugyanaz járt a fejükben: Ha Imall is velük tartana, nem kellene elszakadniuk. Mert nehezen hagynák itt a nőt és a már lassan egész délelőtt folyó játékot.
Joránnak további ötlete is támadt:
– Az a nő… a szomszédból… az milyen?
– Most ez meg hogy jön ide? – kérdezte Imall. – Vagy nem vagyok elég kettőtöknek? – nevetett.
A keze még mindig mozdulatlanul pihent, ezért, Jorán odanyúlt és határozottan visszaállította a húzogatós pályára.
– Aha… Én csuklózom nektek, te meg a szomszédnőről ábrándozol közben? – A nő hiába játszotta meg a sértődöttet, kiérződött a hangjában bujkáló vidámság. – Hát nem vagyok elég? Míg az egyiktek gyömköd, a másik regenerálódhat, és fordítva… De tudod, mit? Ha elmondod, mit tervezel a szomszédommal, akkor lehetséges, hogy áthívom…
– Mondd! – mordult Jorán türelmetlenül Emeryre.
Emery, az ötletgazda elmesélte a befejezett programot, ügyelve minden szóra, nehogy közben leálljon Imall szorgos keze. Végül elmondta, hogy hetek óta tervezik a látogatást a helyszínen:
– Megnézzük azt a panziót együtt, mert a program tartalmaz minden olyan szokást, ami a század elejére jellemző volt.
– Tehát nemcsak egy épület, egy ósdi panzió? Hanem emberek is vannak benne? – ámult el a nő.
– Az a lényeg benne! – kiáltott fel Emery az alkotó önérzetességével. – 5D-s szereplők, és mindegyik korhű programmal ellátva.
– Hm. Fiúk, lányok?
– Fiúk és lányok.
– Megnézhetem én is? Hozzam a szomszédnőt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése