Ismertetlő - Friends With Benefits

Ezúttal egy jelentősen hosszabb történetet, mondhatni egy kisregényt ajánlok nektek.

De először, egy kis kitérővel, beszéljünk a szerzőről! LatoyaLove ugyanis az egyik kedvenc netes szerzőm, annak ellenére, hogy az erényei mellé legalább annyi hiányosság is társul.

Vegyük sorba!

Latoyát a rajongói úgy jellemzik, mint aki kiválóan szövi egyáltalán nem rövid történeteit és zseniálisan formálja meg bennük a karaktereket. Ez egy részről igaz, mivel egy kezemen meg tudnám számolni, hány olyan netes szerzőt ismerek, aki hasonlóan jól fogalmazna és tartaná fenn az érdeklődést a története folyamán, és valóban, a karakterei meglepően élőek. A másik oldalról viszont szerintem a kisregénye kissé elnyújtott. Nem válik zavaróan vontatottá, és lehet, ha zanzásította volna, pont azt kifogásolnám, hogy túl rövid, de valamire való tartalomban messze nem annyival hosszabb a szükségesnél, mint terjedelemben.

Ami pedig a karaktereket illeti, jól kidolgozottak és élőek, ez szent igaz, de a kezdeti jó felvetések után nekem egyrészről eléggé sablonossá válnak, másrészről pedig mindegyiken átütközik kissé valószínűleg az író saját személyisége. Jobban, mint kellene.

Hogy ezt érzékeltessem, rögtön itt van mostani témánk, a Friends With Benefits (Barátság extrákkal, magyarul, az angolul nem értők kedvéért). Már a cím se túl eredeti. A lényeg viszont, amit mondani akarok most, hogy a történet két lányról szól (mily meglepetés!), akik egymás szöges ellentétei. Az egyik kedves, törődő, gondoskodó, felelősségteljes, munkamániás, ragaszkodó, míg a másik amolyan éljünk a mának-személyiség, aki semmiért nem akar felelősséget vállalni. Na most ez mind szép és jó, csak sajnos mindkét karakteren kiütköznek néha ugyanazok a személyiségjegyek, ami egy részről az alapvetésként meglévő különbözőségüket ássa alá, másrészt sokszor a jellemükkel szöges ellentétben áll.

Persze ezt most elég lesajnálóan fogalmaztam meg, de a helyzet szerencsére ennyire nem súlyos. Inkább csak tompítja a pozitívumokat, mint hogy negatívumba csapna át.

Még szerencse, mert Latoyánál negatívumból is van elég.

Szerencsére ez a történet épp nem tükrözi a szerző eléggé "érdekes" világlátását, de sok egyéb igen. Már önmagában Latoya viselkedése is elég visszatetsző a számomra. Nekem a kommentekben eléggé öntelt és felfuvalkodott valakinek tűnik. De persze tévedhetek én is, és még ha igazam is van, teljesen mindegy, hogy egy író egy földre szállt irgalmas szamaritánus, vagy egy mocskos szájú ork a magánéletben, ha jól ír.

Latoya pedig jól ír, csak a témaválasztása hagy némi kívánnivalót maga után. Szerencsére ez a Friends With Benefits-ben nem nyilvánul meg... legalábbis annyira, hogy az már bántó legyen, de feltűnően vonzódik az olyan sztorik iránt, ahol valaki elég súlyosan kihasznál mást vagy másokat. Persze ezt negatív színben és elítélendő dologként mutatja be, de akkor is, már-már szembeszökő, milyen nagy figyelmet tulajdonít neki. A régebbi történeteiben (ide tartozik a Friends With Benefits is), visszatérő volt a player-karakter. (Ezzel a szóval mindig is problémában voltam, hogy lehetne úgy lefordítani, hogy vissza is adja a tartalmát. Alapvetően olyan egyént jelent, aki nem keres kapcsolatot, csak hülyíti a partnereit, játszadozik velük, aztán, ha már nem kellenek, eldobja őket.) Az újabbakban pedig nagyon sokszor kerül elő a kapcsolaton belüli erőszak témaköre. Az előbbiekben pedig feltűnően sokszor merül bele annak elemzésébe, a player-karaktere hogy cserkészi be a csajokat és mennyire nem jelentenek neki semmit, míg utóbbiakban számomra néha már gyomorforgatóan részletesen belemegy abba, hogy ki kit hogy és mikor bántalmazott. Ráadásul mindezt úgy, hogy szerintem fele ekkora terjedelemben is felesleges lenne.

Most viszont, hogy kellőképp lesújtó írói portrét festettem a szerzőről, le kell szögeznem, hogy mostani témánkban, a Friends With Benefits-ben, szerencsére döntő túlsúlyban vannak a pozitív vonások.

A történet, mint már említettem, két merőben eltérő személyiségű 21 éves lányról szól, akik már tíz éve legjobb barátok. Az egyik egy player, míg a másik komoly párkapcsolatban él. És ezt borítja fel, amikor hirtelen elkezdenek többet érezni egymás iránt.

Na most a történet nagy hiányossága számomra, amellett, hogy a címben beharangozott "barátság extrákkal", értelmezhetetlen módon, csak egy kis epizód a történetben, 2-3 fejezet a 19-ből, az, hogy nem ad nagyon választ a miértre. Az elején nagyon jól elvannak főhőseink mint két jó barát, aztán bumm, elkezdenek féltékenykedni, hogy a másik nem velük van. A szerző a végén oda lukad ki, hogy már hosszú ideje egyértelmű volt, hogy ők egymásnak vannak teremtve, csak épp ők nem tudták ezt. Ez mind szép és jó, viszont akkor is fura, hogy miért épp akkor jöttek felszínre a dolgok, amikor. Nekem ez a vonatkozás eléggé ad hoc.

Emellett viszont kétségtelen, hogy a történet remekül meg van írva. Izgalmas, fordulatos és, bár a szerző úton-útfélen hangoztatja, hogy ő mellőzni akarja a kliséket, azért egy-egy becsusszan. Igaz, ezek egyáltalán nem zavaróak és nem vonnak le a történet értékéből, csak megakadályozzák, hogy egyedi legyen.

Összességében ez egy romantikus történet, egy kevés erotikával megbolondítva. A fejezeteket olvasva nagy vonalakban ki lehet következtetni, mi lesz a vége, de ez senkit nem érdekel. Aki ilyesmi olvasására adja a fejét, annak semmivel se lesz kevésbé kielégítő a befejezés, mint akár a professzionális romantikus irodalom elemeinél is.

Azoknak ajánlanám ezt a történetet, akik az ilyeneket szeretik. Katia N. Ruiz rajongói pl. mindenképp nézzék meg, ha értenek angolul, mert nekik, meg merem kockáztatni, nagy élmény lehet.

És a "ha értenek angolul" most bővebb kifejtést is kíván. Ugyanis ezt a történetet, hiába tartom az egyik legjobbnak, amit neten eddig olvastam, sosem fogom lefordítani. Mégpedig azért, mert Latoya kijelentette, hogy nem akarja, hogy máshol is megjelenjenek a történetei, mint ahova ő feltölti és nagyon mérges lesz meg irgum-burgum, ha mégis.

Nem mintha az ilyesmitől megijednék, mert az ilyen oldalakra feltöltéssel általában az ember lemond a szerzői jogairól, meg bizonyítsa be, hogy az ő története, meg találja meg a nicknév mögött lévő embert meg stb. stb., ugyanakkor viszont, hiába jó a történet, annyit nem ér, hogy emiatt összeakaszkodjak bárkivel is. Ha attól boldog, maradjon csak meg neki! Én írok sajátokat. Mindenesetre nektek itt ajánlom, hátha valaki oda téved és megnézi.

Az "oda" viszont most szintén bővebb kifejtést igényel. Linket ugyanis nem tudok adni. Hosszú és bonyolult lenne elmagyarázni, miért és hogyan, meg ki merre hány méter. A lényeg csak annyi, hogy elméletben a történet már nem elérhető a neten. Gyakorlatban viszont bejön az az örök érvényű igazság, hogy amit felteszel a netre, azt soha a büdös életben nem fogod onnan eltüntetni teljesen.

Így járt Latoya is, ugyanis hiába törtölte a történetét (vagy törlődött az magától, vagy tudja a franc) és hiába nem elérhető online, van egy kiskapu a dologban. Latoya ugyanis a www.wattpad.com oldalra tölti fel a történeteit, aminek történetesen van egy Androidos applikációja is. Ha pedig azt letöltöd és beírod a keresőbe, hogy "(Lesbian) Friends With Benefits", csodák csodájára, ki fogja adni. Szerzőként ugyan "_LatoyaLove"-ot jelöli meg, akinek a profilja ott se létezik, de a történet attól még hiba nélkül olvasható.

Zárójelben megjegyzem, elvileg olyan készülékről is elérhető, ami nem Androidos, de képes mobilnézetben megjeleníteni tartalmakat, bár ott kicsit erőltetettebb a megjelenítés.

Ha valaki kedvet kapott hozzá és van megfelelő technikai háttere, én ezt a történetet csak ajánlani tudom.

Remélem, nektek is tetszeni fog.