Ismertető - Without a Name

Ismertető

Nos, ez egy olyan történet, ami bizonyos szempontból nagyon illik hozzám és ezért logikus legyen, hogy iszonyatosan nagyon tetsszen is, valójában azonban talán éppen ezért is nem vagyok érte oda különösebben. Rögtön ki is fejtem, mire gondolok.

Aki egy rövid, gyorsan elolvasható, de mégis így kerek, teljesen átélhető, hétköznapi történetre vágyik, az ebben megtalálja. Ha átmásolnánk Microsoft Wordba, alig tenne ki néhány oldalt, ez azonban akár jó is lehetne így. A történetben nincs semmi csavar, nincs semmi mélyebb mondanivaló. Nincs semmi olyasmi, ami indokolna egy hosszabb történetet.

Nevezzük nevén a gyereket, ez egy gyors, röviden megoldott, alapjaiban tucat szextörténet.

Persze a helyzet nem annyira rossz, mint ebből a kijelentésből elsőre kitetszik. Az írónak van stílusa és némiképp egyedivé is teszi a karakterét. Okkal beszélek egyes számban, mivel hiába van két szereplője a történetnek, a mesélőt nagyságrendekkel jobban ismerjük meg, mint partnerét. És ez független attól, hogy nyilván többet tudunk meg róla, ha egyszer ő meséli a történetet.

És itt jön be az, amiért nekem lenne okom, hogy szeressem ezt a történetet. A főszereplő akár én is lehetnék. Bár én nem dohányzom, de ha mégis tenném, illene rám az a kicsit nyomott, merengős hangulat, amivel mesélőnk felébred az éjszaka közepén, előkeresi a cigijét a rendetlenségből a lakásban, majd kimegy a teraszra rágyújtani és közben az előző estéjéről, éjszakájáról, meg valamennyire az egész életéről mereng.

Erről szól ugyanis a történet, amit valamennyire keretbe foglal az, hogy főszereplőnk egy gyönyörű, meztelen lány mellett ébred az éjszaka közepén, aki aztán kimegy hozzá a teraszra és az ott gondosan elhelyezett kanapén kettyintenek egyet.

Nem tervezem az olvasott történetek történetét ennyire részletezni ezekben a bemutatókban, nem kell megijedni, viszont itt nem is ezen van a lényeg. Persze, a történet arról szól, hogy főszereplőnk felébred az éjszaka közepén, kimegy cigizni, közben mereng, partnere is felébred, hiányolja, kimegy utána és szexelnek. Pont, függöny le, a közönség visszafogottan tapsol. De ha csak ennyi lenne a történet, arra se szánnám rá magam, hogy ismertetőt írjak. Viszont ebben a történetben sokkal fontosabb, ami egyedivé teszi, a főszereplő merengése, miközben keresi a cigit a széthányt ruhák között, majd kimegy a teraszra és rágyújt. Kicsit melankólikus, picit lehangoló, de azért nem önsajnáló vagy ilyesmi. Nagyon hasonlóan hozzám.

Na és itt ugrik a maki a Dunába. Sokszor előjön, ha egy történetet olvasunk, hogy így meg úgy tudom vagy nem tudom beleélni magam egy karakter helyébe és ezért tetszik/nem tetszik az adott mű. Ezzel úgy alles zusammen többnyire nem tudok egyetérteni. Vagy legalábbis én nem így működök. Engem az alapvetően nem zavar, ha nincs egy karakter se a történetben, akinek a helyébe bele tudnám képzelni magam, egy olyan se, aki kicsit is hasonlítana rám. Persze ha mindenki nagyon különbözik tőlem és tőlem távol álló irányba halad a történet, nem fog tetszeni, de az már más tészta. Jelen esetben viszont az áll fenn, hogy főhősünk talán túlságosan is hasonlít rám. Na ilyet még nem pipáltatok, mi?

Persze lehet, csak az teszi az egészet, hogy kicsit fura hangulatban olvastam a történetet. Olyan lelki állapotban, amikor az ilyen borongós, enyhén melankolikus vonalvezetés inkább megfekszi a gyomrom, minthogy azt váltsa ki, hogy „Ez az! Végre egy történet, ami akár rólam is szólhatna.”

Ezzel együtt azonban nem tudnám azt mondani, hogy a történet rossz.

Különösebb hibája nincsen. Persze, ne várjunk el tőle epikus magasságokba emelkedő cselekményt, hatalmas történeti ívet meg semmi ilyesmit! Ez egy kissé sablonos, hétköznapi szextörténet. Kufirc kis körítéssel. Épp annyival, hogy kellemes legyen.

Az egyetlen nagyobb negatívum, amit fel tudok róni neki, hogy ha nem eleve azzal kezdtük volna, hogy leszbi kategóriában vagyunk, egészen a szexjelenet kezdetéig fel se tűnt volna, hogy nem hímnemű a mesélő. Igaz, ki miből indul ki, ilyen erővel mondhatnánk azt is, hogy semmi jel nem utalt rá, hogy nem nő, de a mai világunkban, ha a kategóriát nem nézzük, sokkal valószínűbb lett volna, hogy a hosszabb gatyába valóval rendelkező nemet erősíti hősünk.

A nyelvezete mondjuk nekem kicsit fura volt, de ezt embere válogatja. Nem vagyok egy túl nagy nyelvtehetség, szóval lehet, csak az én szókincsemnek és az általam megszokott nyelvtani szerkezeteknek nem felelt meg tökéletesen. De a lényegét még én is értettem. Az egyetlen, ami zavart benne, és ez nem csak az adott író sajátossága, hogy az angol nyelvűek mennyire gyakran használják a „fucking” kifejezést a történetekben.

Jó, persze, ezeket a történeteket hétköznapi emberek írják, és nem is azoknak a műveltebb rétege, de ez így van a magyar szerzőkkel is, mégis utóbbiaknál csak mutatószámba menően fordul elő, hogy valakinek minden második mondatában előforduljon a „kibaszott”, „szájbabaszott”, „baszott nagy/drága/olcsó/akármilyen” stb. kifejezés. Pedig utóbbin se lepődnénk meg annyira.

Szóval, summa summarum, ezt a történetet azoknak az olvasóimnak ajánlanám, akik egy könnyed kis erotikus történetre vágynak kikapcsolódás gyanánt. No csavar, no bonyodalom, no különösebb gondolkodást igénylő történet (már ha az angol nyelvű szöveg értelmezését nem vesszük annak), pusztán csak egy jól eltalált körítéssel tálalt szexjelenet. Néha ilyen is kell.

Akinek felkeltettem az érdeklődését, annak jó olvasást kívánok hozzá.

A történetet megtaláljátok itt