Gyönyörök szigete IV. rész - Börleszk 5. fejezet

Előzmény: Gyönyörök szigete I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Gyönyörök szigete IV. rész 4. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. június 9.

*********************************************************************

- Jeremy nagyon titokzatos figura – merengett Camille. - Még mindig nem fér igazán a fejembe, miért hozott ide hatunkat. Kifizeti nekünk ezt a sok pénzt, közben viszont nem kér semmit és engedi, hogy azt csináljunk, amit csak akarunk. Egy barátom odahaza Kaliforniában szentül meg volt győződve róla, hogy valamiféle rabszolgatáborba vásárolok magamnak belépőt.

Trish felnevetett.

- Azt hittem, nem olyan típus vagy, aki megítélne másokat, Camille. De én sem igazán értem őt. Szerintem viszont megbízható figura. Ha Jeremy azt mondja, azt tehetünk, amit csak akarunk, én hiszek neki. Nem hinném, hogy egy nap kikötözve ébrednénk, vagy ilyesmi. Nem annak a fajtának tűnik.

- Én szívesen megismerkednék azzal a barátjával is – jegyezte meg Camille. - Kristanna... vagy Christina... akármi is a neve. Ő talán adhat majd néhány választ.

- Ez jó ötlet – bólintott Trish. - Amint lesz rá lehetőségünk, kérdezzük meg tőle! Aztán meglátjuk majd, mit mond. Biztosan meg fogja érteni a kíváncsiságunkat. Nem gondoljátok?

- Meglehet – bólintott Lindsay.

- Kivéve, ha ő is a bűntársa, vagy ilyesmi – fintorgott Camille.

- Bűntársa? - vonta fel a szemöldökét Trish. - Úgy beszélsz, mintha... mintha Jeremy valami mocskos perverz lenne a legsötétebb indítékokkal.

- Nekem szükségem van egy kis kikapcsolódásra – jegyezte meg Amy, majd rögtön Camille felé vette az irányt a meder túloldalán. Egy pillanattal később pedig már egymás karjaiban is voltak és vadul csókolózni kezdtek.

Miközben Trish némán állt ott és bámulta őket, Camille Lindsay felé pillantott, akinek az arca mélyvörösre váltott a zavartól, miközben kikászálódott a vízből és leheveredett a fűben. - Ugyan már! Gyere, csatlakozz te is, drága! - bátorította. - Jó móka lesz.

- Lindsay még szűz – mondta Trish. - Egyelőre, azt hiszem jobb, ha csak nézi.

- Te még szűz vagy? - csodálkozott el Camille. A tini lány összevonta a szemöldökét, majd lassan bólintott. - El se hiszem, hogy még szűz vagy!

Camille kiválóan játszotta a szerepét, hiszen pontosan tudott a Lindsay-vel kapcsolatos tényállásról. Előző nap, amikor Devonnal és Amy-vel voltak a parton, a vörös lány elmondta nekik.

- Én se hittem volna soha, hogy még szűz vagy – tódította Amy, de alig tudta visszatartani a nevetését. Ő persze már a napnál is világosabban tudott róla.

- Csak nem találtam meg még a megfelelő embert – morogta Lindsay és a tekintete Trish-re rebbent. - De, azt hiszem, ez hamarosan meg fog változni.

Josephine Skriver alias Lindsay

Trish elmosolyodott, miközben Camille türelmetlenül folytatta:

- Ugyan már! Gyere! Csatlakozz hozzánk, Lindsay! Nem kell, hogy rögtön leteperjük egymást – karolta át Amy vállát és melleit a másik nőihez préselte. - Csak szórakozunk kicsit. Gyere már! Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól fogod érezni magad velünk. Nem lehet olyan rossz, ha két olyan nő csókolgat egyszerre, mint mi. Fogadni mernék, hogy imádnád. Csak engedd el magad!

- Nekünk nagyon tetszene – vigyorgott Amy. - A kezeink bebarangolnák a testedet... simogatnánk, izgatnánk...

- Sose fogod megtudni, milyen, ha nem adsz neki egy esélyt – ingerelt tovább Camille. - Gyerünk...! Mit veszíthetnél? Gondoskodunk róla, hogy jól érezd magad... Nagyon jól. Csak adj neki egy esélyt!

- Nem is tudom... - feszengett Lindsay és lesütötte a szemét. Aztán néhány másodperc múlva felpillantott. - Ez olyan új még nekem! Nem bántásból, Camille, de nem ismerlek még annyira. És téged se, Amy. Az egyetlen, akit egy kicsit is ismerek itt, az Trish.

- Mi se ismerjük egymást különösebben Amy-vel – vont vállat Camille. - De nézz csak ide! - Azzal ajkait a vörös nőéihez nyomta és szenvedélyesen megcsókolta őt. Selymes nyelve átcsusszant társnője szájába, szeme sarkából azonban végig Lindsay-t figyelte. - Egyértelmű, hogy élvezi – jelentette ki végül, elszakadva Amy szájától.

A tinédzser lány, ha lehet, még inkább zavartnak tűnt.

- Hagyd már, Camille! - morogta Trish. - Nem a te feladatod, hogy erőltesd, és nem is az enyém. Amikor majd Lindsay elérkezettnek látja az időt, meg fogja hozni a maga döntéseit. - Kimászott ő is a vízből és a szobatársára nézett. - Szeretnél visszamenni a házba, kedves? - Lindsay lassan bólintott. - Oké... Akkor induljunk!

Kézen fogta a lányt Amy és Camille mogorva pillantásaitól kísérve.

- Most itt hagytok minket? - horkantott a latin lány.

- Nyugodtan visszajöhettek velünk ti is – válaszolta Trish.

- Semmi okunk rá, hogy szégyenlősködjünk. Elvégre, ez a nyár a miénk – jelentette ki Amy. - Egyáltalán nincs rá okunk. Miért nem mondod meg Lindsay-nek, hogy engedjen fel egy kicsit? Nem minden nap kínálkozik neki ilyen lehetőség.

- Ha annyira vágytok a szexre – morogta Trish -, akkor azt javaslom, éljétek ezt ki egymáson! Lindsay-t viszont nem kényszerítheti senki erre, amíg kényelmetlenül érinti a dolog. Nem fogom engedni.

- Talán mindketten szívesebben szexelnénk Lindsay-vel – vigyorgott a barna bőrű szépség. - Gondoltál erre? Talán jobb lenne, ha te is csak letelepednél és néznéd, ahogy kinyaljuk őt, Trish. A kislánynak csak egy kiadós dugásra van szüksége. Az segítene neki felengedni. Nem egyértelmű?

- Egy igazán kiadós dugásra – bólogatott Amy.

Lindsay felnyögött a szavak hallatán, Trish pedig szikrázó szemekkel pillantott Amy-re és Camille-re.

- Ezt nem kellett volna.

Egy pillanatig úgy tűnt, Trish mindjárt megtépi mindkettőjüket a rámenősségük miatt. Őszintén, nem tudtam volna hibáztatni miatta. Viszont talán az is jobb lett volna, ha uralkodik a dühén és lenyugszik.

Trish ekkor Lindsay felé fordította a tekintetét és sokkal lágyabb hangot ütött meg.

- Menjünk, drága! Menjünk vissza a házba! Játszhatunk egy kis videojátékot még vacsora előtt – szorította meg a kezét.

- Az jó lenne – motyogta a lány és szeme sarkából rosszalló pillantást vetett Amy-re és Camille-re. Aztán Trish szemébe nézett. - Nagyon szeretek veled játszani.

- Nem ülhetsz a szűk kis puncidon és rejtheted el a világ elől egész nyáron – figyelmeztette Camille. - Úgyis eljön majd az idő, amikor megszerezzük.

Trish most már nem is figyelt rájuk, ahogy Lindsay-vel elindultak visszafelé. Amy és Camille egymásra néztek és egyszerre megcsóválták a fejüket. Egyértelmű volt a csalódottságuk, de nem mondhattam volna, hogy egy fikarcnyit is sajnálom őket miatta.

Trish még nagyobbra nőtt a szememben. Nagyon élveztem és értékeltem, ahogy próbálta megvédeni és elkendőzni Lindsay ártatlanságát és naivitását a szigeten lévő agresszívabb nőktől. Továbbra is úgy gondoltam, Amy rideg külseje alatt érző szív lapul, az utat azonban még meg kellett találnia a felszínre.

Annak azonban örültem, hogy Lindsay még mindig szűz. Így már egyértelműen nem a könnyen elérhető kategóriába sorolódott. Továbbra is arról fantáziáltam, hogy én lehetek az, akinek majd megengedi, hogy elvegye a szüzességét. Aggodalomra azonban volt okom, hiszen egyértelműnek tűnt, hogy Trish is versenyben van.

A másik oldalról viszont nem volt okom panaszra. Ha végül Trish lesz az, aki először magává teheti Lindsay-t, az is csodálatos lesz. A legegyértelműbb dolog, legalábbis eddig, az volt a szigeten, hogy a kanadai lány fülig szerelmes a tinédzser szépségbe. Így pedig megérdemelte azt a megtiszteltetést, hogy mindenki elé kerüljön a sorban. Elvégre neki Lindsay szüzessége nem csak egy trófea, mint egyeseknek. Őszintén, ki más érdemelné meg jobban?

Folytatása következik!