Érzelmek harca IV. rész 12. fejezet

Előzmény: Érzelmek harca - Prológus
Közvetlen előzmény: Érzelmek harca IV. rész 11. fejezet

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1999

*****************************************************************

Szűk két héttel később Cassidy belépett a lakásába és körbe nézett a nappaliban. Hiányzott már neki az otthon. Gretchen és George közvetlenül mögötte álltak a csomadjaival. Még mindig könnyen elfáradt és a bőre is sápadt volt. Idő kellett még, amíg teljesen meggyógyul.

Bármennyire is vágyott rá, Andrea nem lehetett ott, mert dolga akadt az iskolában, de megígérte, hogy délután benéz. George azonban ragaszkodott hozzá, hogy a gondját viselje, és Gretchen is kivett egy kis szabadságot, hogy ott lehessen, amíg Andrea dolgozik. Robie is gyakran benézett, hogy egy kicsit elbeszélgessenek. A munkája azonban gyakran elszólította, de akkor is telefonált, hogy éreztesse Cassidy-vel, gondol rá.

Cassidy az asztalra dobta a kulcsát és felsóhajtott.

- Annyira hiányzott már, hogy itt leszek - mosolygott a barátaira. - Nem is tudom, hogy köszönjem meg, amit értem tettetek.

Gretchen megrázta a fejét.

- Ezért vagyunk barátok, nemde?

George is elmosolyogott.

- Így van - vitte be a táskákat a hálószobába.

Cassidy elmosolyodott, majd odalépett az üzenetrögzítőhöz.

- Cassidy! - szólalt meg egy ismerős hang a pittyenés után. - Itt Joel. A barátod, Andrea hívott, hogy szóljon a betegségedtől. Ja, és az orvosod, Dr. Simmons is. Maradj csak, ameddig szükséges! Kerítek addig rendkívüli cikkeket. Minden rendben lesz. Csak hívj, ha már otthon vagy! Hali!

Ezt még pár másik barát üzenete követte, majd: - Cassidy! Itt Robie. Bár tegnap találkoztunk, de akkor is szeretném, ha tudnád, hiányzol. Remélem, jobban vagy már. Ha megkapod ezt az üzenetet, bizonyára már otthon leszel, szóval már jobban is. Majd hívj fel! - kuncogott.

Cassidy, Gretcen és George is felnevettek. Majd pár pillanat múlva ismét Robie hangja szólalt meg:

- Csak szerettem volna, ha tudod, mindig rád gondolok, és alig várom, hogy ma este találkozzunk. Főzök valami finomat. Remélem, jobban vagy és sokat pihensz. Fél négyre ott leszek - sóhajtott, majd letette.

Cassidy is sóhajtott egyet és miközben a készülék elhallgatott, a zsebébe dugta a kezét. Titkon azt remélte, hallhatja Andrea hangját is.

Intett a barátainak, hogy foglaljanak helyet, majd ő is leült velük szemben és nézte, ahogy ott ülnek, kéz a kézben, és sokat mondóan bámulnak rá.

- Nos - szólalt meg George -, most mi lesz, Cas?

Cassidy végigsimított az arcán.

- Nem tudom.

George elhúzta a száját.

- Akárhogy is, tudod, hogy érzel, és azt is, mit kell tenned.

- Kérlek, ne beszéljük erről! - suttogta Cassidy fáradtan, majd végignyúlt a kanapén. - Nagyon elfáradtam - hunyta le a szemeit.

George oda lépett hozzá, miközben Gretchen elment egy párnáért. Mire vissza ért, Cassidy már elaludt. Óvatosan a feje alá tették a párnát, levették a cióőjét és betakarták.

Aztán csak ültek mellette, és George átölelte Gretchent, fejét a másik nő vállán nyugtatva.

***

Andrea két órával később érkezett meg. Amikor belépett, Gretchen felpattant ültéből, George pedig nagyot ásított. Látta a fáradtságot a szemükben. Aztán Cassidy-re nézett, aki még mindig csendben aludt a kanapén.

Látta az alvó nő homlokába lógó tincseket és szívesen oda nyúlt volna, hogy kisöpörje, de nem akarta felébreszteni őt. Csak hallgatta a halk szuszogást. Aztán felnézett George-ra és elmosolyodott.

- Mi újság? - suttogta.

- Minden rendben, asszonyom! - viccelődött George, miközben játékosan szalutált.

Gretchen gyengéden a vállába bokszolt, majd átölelte és együtt felnevettek, majd szenvedélyesen megcsókolták egymást.

Aztán Gretchen elvörösödve Andrea felé fordult, aki némán kuncogott rajtuk.

- Szinre azonnal elaludt, amint haza értünk. Nagyon elfáradt, Andy. - George-ra nézett, aki ismét ásított. - Mi most haza megyünk, és rád bízzuk a beteget. George meg most kicsit figyelhet RÁM is.

Andrea felnevetett és figyelte, ahogy George elpirul, majd megköszörüli a torkát.

- Ahogy óhajtja, asszonyom. Állok ön és a szenvedélye szolgálatára.

Gretchen a szemeit forgatta, majd megragadta George derekát és becsúsztatta ujjait a nadrágja pereme alá.

- Gyerünk haza! - integetett Andreának. - Majd hívunk - mondta, mielőtt kiléptek az ajtón.

Andrea megfordult és ismét Cassidy-re nézett. Leült a dohányzó asztal szélére és csak bámulta a nőt, majd végül kiment a konyhába, hogy összeüssön valami vacsorát.

***

Cassidy a hátára fordult és ásított, majd nyújtózkodott egyet. Észre vette, hogy sötét van a szobában és az ablakra nézett. Már besötétedett. Csak az utcai lámpák fénye látszódott. Felült és ismét nyújtózott és ásított egyet. Aztán hangokat hallott a konyhából.

Már az előtt tudta, hogy Andrea az, hogy arrafelé menet megérezte volna a parfümje illatát. Megborzongott és belépett a konyhába. Andrea látványától elállt a lélegzete is. A nő ott ült az asztalnál, egyszerű otthoni ruhában és kibontott hajjal. Papírok hevertek előtte. Valószínűleg a diákjai dolgozatai. Cassidy felsóhajtott a gyönyörű látványtól.

Andrea megérezte a jelenlétét és felnézett, majd szélesen elmosolyodott.

- Végre felébredtél? Annyira örülök! Már kezdtem aggódni. - Elhallgatott és Cassidy szemébe nézett, majd beharapta az alsó ajkát. - Én… csináltam neked vacsorát.

Cassidy a tűzhelyen rotyogó fazékra nézett és megkordult a gyomra.

- Mmm! Éhes vagyok. Mennyit aludtam?

Andrea teríteni kezdett, amíg Cassidy tisztálkodott. Majd a másik nő is visszatért.

- Segítek - nyúlt a papírokért. Andrea a szemébe nézett és ismét érezte, ahogy elönti a testét a szenvedély. Elfordult, hogy úrrá legyen magán, majd szedett az ételből Cassidy-nek. Aztán a nő megfogta a kezét, mire a tekintetük ismét találkozott.

- Köszönöm - mondta Cassidy.

- Erre semmi szükség - mosolygott Andrea zavartan, közben azonban ajkai sóvárogva vágytak a nő csókjára. Visszahúzódott és az ételre nézett. - Egyél!

Cassidy bólintott és a tányérjára nézett.

- Csodásan fest - mosolygott. - De egy falatot sem eszek, amíg nem csatlakozol.

Andrea bólintott és magának is szedett, majd leült Cassidy-vel szemben.

Evés közben egy pillanatot sem szalasztott el, hogy az élvezetet figyelje Cassidy arcán.

- Ez csodás volt! - tette le végül Cassidy az evőeszközeit és Andreára mosolygott. - Már el is felejtettem, milyen csodás szakács vagy.

Andrea elpirult és lesütötte a tekintetét. Vontatottan Cassidy tányérjáért nyúlt és a mosogatóhoz lépett.

Cassidy hátra dőlt a székében és felnézett rá. Nyugodt akart maradni, de a szíve hevesen vert. A bőre sóvárgott Andrea érintéséért. Át akarta ölelni és szeretni akarta őt. Andrea háttal állt neki, de szemmel láthatóan remegett. Cassidy el akarta mondani, mennyire szereti és mennyire vágyik a meztelen teste érintésére, de a nyelve nem engedelmeskedett. Inkább felállt, Andrea mögé lépett és megérintette a haját.

Félre söpörte a tincseket, hogy feltárja a fehér nyakat, majd Andrea hátához simult és hallgatta, ahogy a nő felnyög az élvezettől. Gyengéden csókolgatta Andrea nyakát, majd a füle tövét.

Andrea nem tudott ellenállni. Érezte, ahogy combjai között eluralkodik a nedvesség. Halkan felnyögött és Cassidy testéhez simult. Hátra hajtotta a fejét és utat engedett a másik nő ajkainak és simogató nyelvének. Aztán megfordult, Cassidy nyaka köré fonta a karjait és hozzá bújt, miközben nyelveik találkoztak.

Hatalmába kerítette őket a szenvedély. Cassidy kissé hátra húzódott, hogy letépje Andreáról a ruháit, nem törődve a lepattogó gombokkal. Majd felkapta Andreát és a pultra fektette.

Andrea felnyögött a gyönyörtől és bugyija már teljesen átázott. Cassidy-t már semmi nem érdekelte, csak hogy örömöt szerezzen ennek a nőnek. Kezébe fogta a melleit és gyengédem gyúrogatta, hallgatva Andrea nyögéseit. Aztán előre hajolt és nyelvével a nő mellbimbóit izgatta melltartóján keresztül.

Andrea a dereka köré fonta a lábait, hogy még közelebb húzza őt magához, miközben az elméje elhomályosult. Kikapcsolta a saját melltartóját és elhajította, majd felnyögött, ahogy Cassidy ezúttal szabadon vette ajkai közé a mellbimbóit.

Teste megfeszült, ahogy Cassidy végigsimított a hasán. Majd hátra hajtotta a fejét, ahogy hallotta a zipzár hangját és egész teste felkészült az érzésre, amikor Cassidy a combjai közé csókolt.

Cassidy lassan végigcsókolta a combjait, amitől Andreávan csak egyre jobban nőtt a hév. Felsikoltott, ahogy érezte, hogy a teste készen áll. Cassidy is érezteaz orrát betöltő csodás illatot, majd végül, habozás nélkül, a lüktető szeméremajkakhoz préselte arcát.

A száját elöntő íz mámorító volt. Hallotta Andrea sikolyait, érezte, ahogy a görcsök rázzák a testét.

Andrea szorosan lehunyta a szemeit. A végtelen gyönyör egyre közelebb került. Hevesen zihált, aztán már végül nem bírta tovább. Egész teste megfeszült és hangos sikolyok törtek fel a torkából.

Cassidy gyengéden leemelte őt a pultról és a padlón szeretkeztek tovább. Végül, amikor a gyönyör elmúlt, ott feküdtek a padlón, egymás karjaiban, teljesen meztelenül.

Andrea lassan kinyitotta a szemét és Cassidy-re nézett. Ajkaik ismét találkoztak és nyelvük lassú táncot járt. Cassidy-hez simult, átkarolta a nyakát és fölé kerekedett. Aztán kissé felemelte a fejét és a szemébe nézett. Cassidy csodálta ennek a nőnek a szépségét, miközben az a haját simogatta. Aztán Andrea ismét megcsókolta őt.

- Menjünk be a hálószobába - javasolta Cassidy.

Andrea talpra segítette őt, majd kézen fogta és az ágyhoz vezette. Egy ideig csak ültek az ágy szélén és egymásra mosolyogtak.

- Mi a baj? - kérdezte Andrea.

Cassidy habozott egy ideig.

- Mit vársz ettől az egésztől?

- Hogy mit várok? - nézett rá Andrea habozva. Nem tudta ő se igazán, csak egy dolgot: - Én… szeretlek téged.

Cassidy egy pillanatig hallgatott.

- De… szerelmes vagy belém?

Andrea nem tudott válaszolni.

- Miért kérdezed ezt?

- Mert tudnom kell. Nem akarok csak egy kísérlet lenni neked. Túlságosan fájna, ha végül hozzámennél Jeffrey-hez. - Szemei könnyel teltek meg. Andrea kinyitotta a száját, hogy válaszoljon, de Cassidy megelőzte. - Semmi sem változik a barátságunkban - hazudta. - Te mindig a legjobb barátom maradsz, Andy.

Andrea érezte, hogy ez nem igaz.

- Hazudsz, Cassidy - érintette meg az arcát, de Cassidy elhúzódott.

- Nem hazudok - állt fel és az ablakhoz lépett. - Szeretnéd, ha most abbahagynánk? Amíg még nem megyünk túl messzire.

- Te sem akarhatod - adott hangot Andrea Cassidy gondolatainak.

Felé indult és maga felé fordította. Cassidy maga köré fonta a karjait és lehunyta a szemeit. Andrea átölelte őt és hozzá simult.

- Nem akarom abbahagyni, Cassidy - suttogta.

Cassidy elhúzódott és kiment a hálószobából. Andrea követte a kanapéhoz, a kezei közé vette az arcát és megcsókolta.

Cassidy nem tudott ellenállni. Minden megszűnt számára létezni. Csak ők voltak és a szerelmük. És minden beleolvadt a végtelen gyönyörbe.

Folytatása következik!