Érzelmek harca VI. rész 19. fejezet

Előzmény: Érzelmek harca - Prológus
Közvetlen előzmény: Érzelmek harca VI. rész 18. fejezet

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1999

*****************************************************************

Cassidy állapota változatlan volt. A tüdeje nem működött magától, és bár nem szenvedett agykárosodást, nem ébredt fel a kómából. Senki nem értette, miért, de Ashleigh nem adta fel.

Amikor Andrea bemehetett hozzá, csak állt mellette és bámulta. A kezei remegtek, ajkait harapdálta és a szeme könnyel telt meg. Gyengéden megsimogatta Cassidy haját és az arcát, majd megcsókolta a homlokát és gyengéden ajkaihoz nyomta az övéit.

- Cassidy! - suttogta és gyengéden végigsimított a nő karján. - Ébredj fel! Kérlek.

De Cassidy nem reagált. Csak a gépek pittyegése jelezte, hogy egyáltalán életben van. Andrea arcán könny csorgott le, ahogy Ashleigh felé fordult.

- Mi lesz, ha nem éli túl? - Ashleigh megrázta a fejét, de Andrea nem engedte, hogy megszólaljon. - Mit fogok csinálni nélküle? Mégis mit? Szeretem őt, Ashleigh! - Azzal könnyekben tört ki.

- Csss! - nyugtatta Ashleigh és átölelte. - Ne gondolj rögtön a legrosszabbra! Mondtam, hogy megteszek mindent, nem?

Andrea lassan bólintott és elhúzódott.

- Te megteszel mindent, Ashleigh. De még mindig semmi változás.

Ashleigh elfordult.

- Még mindig kómában van, de én nem adom fel a reményt.

Andrea megfordult és ismét Cassidy-re nézett. Mellé lépett és megcsókolta a homlokát és gyengéden suttogott neki, próbálva éreztetni vele, van miért felébredni.

***

George és Gretchen az ajtóban toporogtak, amíg Ashleigh nem intett, hogy jöjjenek be.

- Hogy van? - érdeklődött George azonnal és az ágy mellé lépett. Ashleigh elmosolyodott.

- Nos, a tüdeje már javul - mosolygott reményteljesen. - Hamarosan remélhetőleg nem lesz már szüksége a gépekre.

Gretchen és George is elmosolyodtak.

- De még mindig kómában van - komorodott el Ashleigh. . Mást is találtunk a szervezetében. Rendkívül magas dózisú alkoholt. Mindent megteszünk, hogy kitisztítsuk belőle.

Gretchen és George egyszerre vonták össze a szemöldöküket.

- Minden rendben lesz - mondta Ashleigh biztatóan. - Csak időre van szüksége.

- Reméljük - bújt George-hoz Gretchen, majd gyengéden szájon csókolta őt. - Vissza kell mennem pár órára az irodába, Kicsim. Te maradsz?

George bólintott, és amikor Gretchen távozott, Cassidy-hez fordult, figyelve az arcát, aztán Ashleigh-re nézett.

- Már négy napja nem pihentél, Ash - mondta halkan. - Nem festesz túl jól.

Ashleigh egy ideig csak nézett rá, majd felnevetett.

- Kösz a bókot. Csak nem akarom itt hagyni őt hosszú időre. Néha húnyok egy keveset a szomszéd szobában.

George ismét Cassidy-re nézett.

- Fogat mostál egyáltalán? - viccelődött. - Alig bírom a leheleted.

Ashleigh gyengéden a vállába bokszolt.

- Viselkedj, George! Egy szempillantás alatt kidobathatlak, és az ügyvéd barátnőd se segít rajtad.

Oda lépett Cassidy-hez és megsimogatta a haját.

- Oké, oké! Bocs, doki! - emelte fel George a kezeit megadóan. Aztán komolyan nézte, ahogy Ashleigh meghallgatja Cassidy szívverését. - Mi az?

- Semmi - jegyzett fel valamit Ashleigh. - Minden jónak tűnik.

Elővett egy kis lámpát és leellenőrizte a pupillákat. Ott se talált semmi rendelleneset. Aztán felegyenesedett és George-ra mosolygott.

- Mennem kell megvizsgálni pár másik páciensemet is. Utána egyből jövök vissza. - Letette a papírjait, majd még egyszer George-ra mosolygott, mielőtt elhagyta volna a szobát.

Folytatása következik!