Miért a kedves emberek azok, akik
mindig hoppon maradnak? Miért van az, hogy a fiúk mindig azt dicsérik, ha egy
lány kedves, aranyos, készséges, lesi minden kívánságukat és… pozitív
értelemben, azt teszi, amit ők akarnak, de végül mégis a hangos, arrogáns
plázacicáknál kötnek ki? Csak azért, mert jók az ágyban? Vagy a másik irányba:
A lányok mindig azt hangoztatják, hogy egy kedves, aranyos, előzékeny, humoros
srácra vágynak, aki a csillagokat is lehozza nekik az égről, szerelmes verseket
ír nekik meg minden hasonló, de ha komolyra fordul a dolog, mégis csak barátok
maradnak, és a rosszfiúk a befutók?
Nem hibáztatok én senkit, és
nincs is semmi különösebb esemény, ami kiváltotta volna ezt, csak
elgondolkodtam. Piedesztálra állítanak egy karaktert, dicsérik, aztán ha
próbálkozunk, mégis hoppon maradunk. Talán beszélhetek első személyben, mivel,
ha nem túl nagy szerénytelenség, magamat is sorolhatom ebbe a kategóriába. Talán
kicsit félénk vagyok, önbizalom-hiányos, igen. Tudom, hogy ez az én nagy hibám,
de igyekszem mindenkihez jó lenni, aki ezt megérdemli. Nem, nem megfelelési
kényszerből vagy konformizmusból. Részben, vagy talán egészében belülről fakad
a dolog. De aztán, az esetek igen jelentős hányadában, azt kapom, hogy kedves
lány vagyok, de… És mindig ott van az a de. A széles vállú, sármos, mindenkin
keresztül gázoló macsók és a nagyszájú cicababák visznek el majd mindenkit. Hogy
amerikai párhuzammal éljek, a focisták és a pompomlányok. A kedves lányok és
fiúk meg hoppon maradnak.
Néha elgondolkozom, hogy mit
kellene tennem. Álljak a sarkamra? Adjam fel ezt a szerepet? Játsszam el én is
a nagyszájú libát és hajtsak rá szemérmetlenül arra, aki kell? Valóban mindig
azok érnének célt, akik tárgyként kezelik az embereket, és csak akkor fújnak
visszavonulót, ha már feszítővassal akarja lehámozni őket magáról valaki?
Nem értem én ezt a világot. Nekem
kellene alkalmazkodnom? Vagy van más út is? De hogy? Olyan nehéz, amikor azt
látja az ember, hogy a nagy partiarcok könnyedén csavarják az ujjuk köré a
csajokat, a feneküket riszáló, üres fejű, nagy mellű libákon meg fürtökben
lógnak a pasik, a kedves, értelmes, segítőkész emberek pedig gyíknak vagy
strébernek kikiáltva egyedül maradnak, vagy legalábbis pont azért nem találnak
senkit, mert nem úgy viselkednek, mint az előbbiek, holott pont az az ideálkép,
hogy ne viselkedjenek úgy.
Akkor hogy is van ez?
Ezzel az írásoddal most sikerült eszembe juttatnod egy párbeszédet ami egy jó barátommal esett meg,nem is oly régen :) A lényege az volt hogy a srácnak is egy üresfejű plázamacska a párja,igaz tényleg egy szép példány. Szóba került a jövő kérdése, hogy hogyan képzeli el, és persze rákérdeztem hogy a plázamacskát akarja e maga mellett tudni a távolabbi időkre is. Aztán erre az volt a válasz hogy persze,jól mutat mellette,meg az ágyban is minden szép és jó, de feleségnek? Kizárt. Inkább olyasvalakit aki érettebb a feladatra. Tehát,nem kell itt elkeseredni,lehet hogy a nagymenők tarolnak most,de ha valaki ténylegesen elgondolkodik hogy kit is akar maga mellé az életben,nem biztos hogy ugyanazt az embert mondaná akit most a párjának mond. És itt jönnek képbe a kedves,aranyos,előzékeny és humoros srácok és lányok ^^ Persze kivételek mindig vannak és léteznek olyanok akik javíthatóak is.
VálaszTörlésPersze. Ha egy plázamacska nem szép, akkor már megette a fene. :D
TörlésJa, szóval várjak, amíg méltóztatnak észrevenni? Az ősz hajszálaimat meg festegessem addig serényen? ^^
Ez benne a lényeg :D Addig kell nekik magukhoz láncolni a másikat amíg szépek,aztán a jobb érzésű emberek már utána is velük maradnak mert benne ragadnak a kapcsolatban ^^ Legalábbis szerintem.
TörlésIgen :P Egyébként vannak ám olyanok is akik korán észreveszik hogy mit is akarnak. Vagy csak rossz helyen keresgélsz. Több világmegváltó ötletet nem birtokolok xD
Ha megfeszülsz akkor sem válthatod meg az egész földet. xD
TörlésDe köszi. :)
Sajnos ezzel én is egyet értek. Amikor poénból plazacicakent viselkedtem egy szórakozó helyen nem bírtam levakarni a pasikat.
VálaszTörlésEz a helyzet tényleg nevetséges de sajnos igaz
Azt még valahol megértem, ha valaki futó kalandra vágyik, akkor egy üres fejű cicababát keres, akit könnyű lenyűgözni, mint egy atomfizikát tanuló egyetemistát. De hogy tartós kapcsolatokra is ezek a csajok a nyerők... Talán igaza van Lily-nek, hogy feleségnek már az intelligens, kedves csajok kellenek, de szerintem már ott is valami baj van, ha az utóbbiak csak akkor kerülnek elő, ha már házasodni kellene.
TörlésMinél szemetebb voltam annál többen rajongtak körbe . Volt olyan este, hogy egyszere három pasit szedtem össze és egy negyedik kísért haza xD
TörlésA Lilynek szerintem is igaza van :)
Utálok ilyeneket mondani, mert másoktól is utálom ezt hallani, de ebből is látszik, milyen elcseszett ez a világ. :(
TörlésIgen az. De ha erős vagy és küzdesz a céljaidért akkor te leszel a befutó
TörlésDe akkor már nem feltétlenül vagy kedves és aranyos ember.
TörlésNem éri meg kedvesnek lenni, bár sajnos ha alapból normális a személyiséged azt szinte fáj megváltoztatni. Igen, hasonló tapasztalatom van nekem is, mint Speedy - nek, hülyítettem már egyszerre több pasit is egy időben, és egy teljesen másik kísért haza, de a lelkiismeretemtől amit kaptam másnap azt nem tettem zsebre, ezért sem látom úgy, hogy alkalmazkodni kéne ehhez az elvhez, mert akkor tucatemberekké is válunk, ami szerintem rosszabb, mint a magány. Amúgy meg szerintem a kedves emberekkel az a baj, hogy természetesnek veszik őket és ezért nem gondolják, hogy időben észre kellene venni őket, és nem lesznek mindig ott tartaléknak.
TörlésHát, ha pesszimistán nézzük, sajnos ott lesznek azok, max. már nem fognak kérni azokból, akik egyszer-kétszer pofára ejtették őket. Mert a kedves azért nem hülye.
Törlés