Előzmény: Casting 1. rész
Előzmények: Casting 7. rész
****************************************
Ramóna,
mint egy kótyagos, remegő kézzel öltözködött. – „Mégis
sikerült!” – Többször körbeforgatta a bugyiját, mire rájött,
hogy melyik az eleje, pedig máskor az ilyesmi rutinból is megy.
Továbbra sem értette, miért kellett levetkőznie, de ez már
legkevésbé sem zavarta. – „Tetszettem nekik!” – mondogatta
hangtalanul, s annak ellenére meg volt erről győződve, hogy a
három pasi közül egyik sem adta ennek a tetszésnek kézzelfogható
jelét.
Amíg
felügyeskedte magára a bugyit, a férfiak közül ketten a laptopot
bámulták, a hármasszámú nézte csak még mindig őt, és
odalépve hozzá, a kezébe adta a ruháit, majd udvariasan, de
határozottan az ajtó felé irányította.
Odakint
a barátnőjébe ütközött.
–
Na,
mi volt? – ragadta meg a vállát Horni, kicsit meg is rázva, mint
a kanalas gyógyszert.
–
Sikerült!
– robbant ki Ramónából.
–
Üdvözöllek,
kedves művésznő! Kolléganők leszünk, a baszós filmek két
sztárja!
–
Azt
mondták, hogy kosztümös lesz… – komolyodott el Rami.
–
Mi?
–
Nem
nagyon értettem, mert közben meg azt kérték, hogy ne borotváljam…
addig.
–
Minden
világos! Kosztümös, azaz jelmezes film lesz, és olyan bizarr
lenne a kopasz puni, mint a tanga.
–
De
nekem nincs másmilyen. Mit gondolsz, addigra keressek valahol olyan
hagyományos, fenekes bugyit?
–
Majd
adnak, mindent, ami kell! – legyintett Horni. – Tőled csak azt
várják, hogy hozd a kis pinádat… haha… szőrösen. De neked
nincs kedved felöltözni? – kacagott a ruháit még mindig a
kezében szorongató Ramónán. – Végeztünk, ébresztő! Itt már
nincs ránk szükség.
–
Jól
van… Azt sem értettem, hogy alig néztek rám.
–
Mert
látták, hogy jó leszel.
–
De
mégiscsak pasik! – Közelebb hajolt, és a barátnője fülébe
súgta: – Egyik sem akart…
–
Mit
rezegsz ezen? Biztos túl voltak már néhány meneten.
–
Azt
sem értem, hogy milyen szerep lesz?
–
Pici
Ramikám! Minden szerep egyforma.
–
Azaz?
–
Találkozik
egy lány és egy pasi, vagy több lány és egy pasi, vagy egy lány
és több pasi… Azt hiszem, ebből ennyi a variáció. Talizhatnak
a tengerparton, hegytetőn, repülőn, vagy díszletek között, ha
nem haragszol, nem fogom mind felsorolni. Aztán dugnak így-úgy…
–
De
ha kosztümös?
–
Akkor
hosszú ruhát fogsz levetni, nem farmert. És nem lehet piercinged,
tetkód…
–
Tényleg!
Ezt kérdezték is.
–
Meg,
gondolom, le is ellenőrizték, mert egy 100 évvel ezelőtt, vagy
még régebben játszódó filmben fura lenne, ha a csajnak fém
csillogna a pinájában. Már az illúzió miatt is… Mehetünk?
–
Hova?
–
Hozzám.
Nálam lakhatsz a forgatásig… Teljesen ingyen! Még csak meg sem
akarlak kefélni a szállásért!
–
Köszi,
de haza akarok menni. Majd visszajövök.
–
Ahogy
gondolod. – Horni hangjában sértődöttség bujkált. –
Összebújhattunk volna alvás közben…
–
És
a barátaid? Mit szólnának, hogy elfoglalom a helyüket az
ágyadban?
–
Nem
az ágyam érdekli őket, megoldják fürdőszobában is.
–
Biztos
zavarnám őket…
–
A
kefélésben? Ne hidd! Szeretik a közönséget…
–
Tényleg
– kapta fel a fejét Ramóna. – Azt is kérdezték, hogy
csináltam-e már több ember előtt
–
Azt
minden újnál szempont, mert forgatás közben körüláll 4-5
ember, és nem tojhatsz be ijedtedben. Legközelebb már nem
kérdeznek ilyet, mert túl leszel rajta.
–
Kicsit
izgulok.
–
Nem
csodálom, mert először szokatlan lesz. De arra gondolj, hogy semmi
olyan nem fog történni, ami még nem fordult elő veled, nem fog
vérezni vagy ilyesmi…
–
Nem
is az! Hanem hány ember fogja majd látni?!
–
Rengeteg.
A barátod… Györk büszke lesz majd rád. Imádják a faszik, ha a
csajukra más pasik verik…
–
Lehet.
De nem is ez zavar, vagyis fogalmam sincs, hogy micsoda.
–
Mindenki
így kezdi, aztán hamar túl lesz rajta. Csak egyetlen egyszer van
első alkalom.
–
Tudom.
Mindjárt hazamegyek, és majd elmúlik lassan. Magamban kell
tisztáznom a helyzetet.
–
Busz?
Vonat? Elkísérlek a pályaudvarra.
–
Köszi
– hárította el a barátnőjét Ramóna –, de éppen csak annyi
időm lesz, hogy odaérek és felszállok. Találkozunk a forgatáson!
–
Puszim.
Rami
gyors léptekkel indult el, majd megtorpant, megfordult és hosszan
nézett Horni után. Meg várta, amíg a barátnője eltűnik a
forgatagban, aztán andalogva, kirakatokat nézegetve folytatta az
útját. Egyáltalán nem tűnt sietősnek, de még úgy sem, mintha
valami célja lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése