Előzmény: Előre a cél felé I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Előre a cél elé V. rész 9. fejezetEredeti cím: Fourth and Goal
Írta: Strongsouljah (alias Tonya S. Coley)
Fordította: Sinara
**************************************************************************
– Miért kell minden adandó
alkalommal a seggedet mutogatnod? – üvöltött Johnnie az unokájával, miután
Miller nővér beszámolt neki Rock viselkedéséről.
Rock felsóhajtott és a padlót
bámulta.
– De nem gondoltam komolyan,
nagyi. Nem akartam semmi rosszat.
Johnnie aztán JB-hez fordult.
– És te, behoztad azokat a
magazinokat, csak hogy a kedvére tégy. El kellene hogy fenekeljelek.
– Kérlek, nagyi! Rock csak
frusztrált a helyzete miatt. Csak szeretné tudni, hogy képes-e még… tudod…
Minden működik-e, ha szükség lenne rá.
– Csak nem dugni akartál ma,
Squirt? – vonta össze a szemöldökét Johnnie.
JB felszisszent a nő
hanghordozását és kifejezésmódját hallva. Inkább kifelé vette az irányt Rock
szobájából. Rock nyelt egyet, és figyelte, ahogy a legjobb barátja távozik.
„Ezt még visszakapod, JB, te nyomorult csirke” – gondolta.
– Nem, nagyi! Csak kíváncsi
voltam. Tudnom kellett.
Johnnie az unokájára nézett.
Kihallotta a félelmet a hangjából. „Nyugalom, Green!” – dorgálta magát. – „A
frászt hozod rá.”
Odahúzott
magának egy széket és leült az ágy mellé.
– Tudom, hogy ideges vagy,
Squirt. Azon gondolkodsz, tudod-e majd megint használni a lábadat… Meg mást is.
– Elmosolyodott, amikor Rock elnevette magát. Örült, hogy jó irányba tudta
terelni a beszélgetést.
– Nagyi! Tényleg nem gondoltam,
hogy…
– Semmi gond, Squirt.
– Ez a várakozás kicsinál.
Pörgetnek, mint egy ringlispílt. Ez így nem járja – sóhajtott fel. – De tudod,
mi őrjít meg a legjobban, nagyi? – Johnnie bólintott. – Hogy nem tudom, sikeres
volt-e a műtét… Félek, nagyi.
Johnnie megérintette az unokája
arcát. Majd megszakadt a szíve, hogy így kell látnia őt.
– Nagyon is jól tudom, hogy
érzel.
***
– Te szórakozol velem? – nyögött
fel Milli, majdnem visszaköpve a kóláját.
– Eszem ágyában sincs. Nálunk
járt a családja reggel – mondta Caitlin türelmesen, remélve, hogy senki nem
hallgatja ki őket. – Mr. V azt mondta, enyém a feladat.
– Nos, Cait, mire számítottál? Te
vagy az állam legjobb fizikoterapeutája.
Természetes, hogy a legjobbat akarják – bámult Milli ideges barátjára. –
Elmondod, mi a valódi probléma?
Caitlin a zsebkendőjét
csavargatta a kezében. Nem nézett fel, miközben vonakodva elmesélt mindent a
barátjának.
– Tudod, hogy belógok a
szobájába, ugye?
– Igen.
– Nos, mindkétszer, amikor bent
voltam, beszélt hozzám.
– Tudta, hogy ott vagy? – vágott
közbe Milli.
– Nem. Nem olyan volt –
pillantott fel végre Caitlin. – Aludt, de reagált az érintésemre.
Milli felnevetett.
– Mocskos trükkjeid vannak,
hallod-e. Megdelejezed, amíg alszik?
– Bunkó vagy – forgatta a szemét
Caitlin. – Nem tettem vele semmit. Csak megérintettem az arcát.
– Azt akarod mondani, hogy ott
voltál vele egyedül, és még csak nem is leskelődtél? – hitetlenkedet Milli. –
Még csak a cicijét sem fogtad meg?
– Állj már le a perverzióiddal és
segíts! Mit tegyek?
– Nem értem, mi a problémád. Napi
kapcsolatban lehetsz a világ leggyönyörűbb nőjével… Amúgy, mit is mondott
neked?
– Tudod te jól… Mi Amornak
szólított. A múlt éjjel még mondott pár más szót is, amit nem értettem.
Malin Ripper alias Caitlin O'Hara |
– Például?
– Lássuk! Valami olyat hogy K…
Kerita, vagy ilyesmi.
– Querida?
– Pontosan. Ez mit jelent?
– Azt jelenti, drágám… És még,
mit mondott?
– Tudod, hogy nem értek
spanyolul. Nem tudom biztosan. – Caitlin egyre frusztráltabb lett, Milli pedig
a vállára tette a kezét.
– Idézd fel! Akár csak hallomás
alapján, mint az előbb.
Caitlin vett egy mély levegőt.
– Te ammo bee bee?
– Te amo, bebe – javította ki
Milli. – Ez annyit tesz „Szeretlek, kicsim”.
Caitlin szemei elkerekedtek.
– Miért mondana nekem ilyet?
– Talán csak beszél álmában –
vont vállat Milli.
– Valószínűleg igazad van – adott
neki vonakodva igaat Caitlin.
– Nos, most, hogy ezt tisztáztuk,
elmondod, mi zavar?
– De bent voltam nála. Túl közel
kerültem hozzá.
– Semmi baj, Cait.
– Én nem ilyen vagyok. Ez olyan…
etikátlan.
Milli érezte a szorongást a
barátja hangjában, és megszorította a kezét.
– Aggódtál érte. Nem szoktál még
hozzá az ilyesmihez. Elvégre ez volt az első meccsed. És amúgy is borzasztó
sérülés volt. Le is bénulhat.
– De ez most más, Mil.
– Csak nyugodj meg, Cait!...
Szeretnél segíteni ennek a nőnek, hogy ismét járhasson?
– Igen, persze. Mindennél jobban.
Minden betegemnek ezt szeretném.
– Te vagy az egyetlen esélye.
Minden félelmedet félre kell tenned a munkád érdekében.
Caitlin vett egy mély levegőt.
– Igazad van. Meg kell tennem. Ismét
lábra kell állnia.
– Ez a beszéd. Most pedig,
rendeljünk! Farkaséhes vagyok.
***
Mike
Sloan belépett a Jaguars öltözőjébe, remélve, hogy ott találja az edzőt. Amikor
belépett, megpillantotta néhány csapattársát, amint őt bámulják, de egy kicsit
másképp, mint szokták. Amikor leült a szekrénye elé, rájuk pillantott.
– Mi a francért bámultok így rám?
– nyögte.
Az egyik védő, Sam Tucker szólalt
meg.
– Nagy szarság volt tőled, Mike.
– Miről beszélsz?
– Tudod, hogy megsérült Rockwell
háta – állt fel a hátvéd. – Nagyon jól tudod, egy ilyen ütés mit okoz.
– Álljunk már meg! – üvöltötte
Mike. – Csak próbáltam végezni a munkámat. Megakadályozni, hogy touchdownt
szerezzen.
Derek Fields is felállt.
– A te munkád az volt, hogy
fedezd a centert, és nem azt tetted. Nem a te felelősséged volt. Hagynod
kellett volna.
Sam odalépett Mike-hoz.
– Mindketten tudjuk, miről szólt
ez az egész.
Mike érezte, hogy a dühe lassan
tovaszáll.
– Nem tudom, miről beszélsz,
ember – fordult a szekrénye felé.
– A bosszú vezetett arra, amit
tettél – ült le mellé Sam.
– Már megtörtént, szóval
szálljatok le rólam! – rázta Mike az öklét.
Sam undorodva nézett rá.
– Túlságosan is egy nyavalyás
kislány vagy, hogy a helyén kezeld. – Felállt, és a társa fölé magasodott. – Én
akkor seggbe rúgtam volna, amikor a feleségemen találom.
Mike felnyögött, megpördült és
Mike ágyékába lökte a vállát, amitől az azonnal a padlóra roskadt. Aztán fejbe
rúgta és az ágyékába térdelt, mielőtt Derek és még páran elrángatták volna.
– Engedjetek el! – üvöltötte
Mike, próbálva kiszabadítani magát.
– Nem, amíg nem nyugszol le –
kiáltott rá Derek.
Sam próbált talpra állni.
Kiköpött egy kevés vért a padlóra, majd odalépett Mike-hoz és ördögien
rávigyorgott.
– Nos, ezt kellett volna tenned
Rockwellel, amikor a feleséged puncijában találtad.
Mike küzdött, hogy kiszabaduljon
csapattársai szorításából.
– Szétszedlek, Tucker.
– Szerencsés ütés volt, Sloan.
Tudnom kellett volna, hogy ilyen nyomorult vagy. Akárcsak Rockkal – hajolt le
Sam. – Tudod mit? Ebből a csapatból soha többé nem fogja fedezni senki a
hátadat. Ha a helyedben lennék, én azért imádkoznék, hogy átvegyenek valahova.
– Baszódj meg!
– Vigyétek ezt a szardarabot a
szemem elől! – intett Sam, majd figyelte, ahogy a barátai kivonszolják Mike-ot.
***
Reynolds
edző zajt hallott az irodája elől, úgyhogy felállt az asztalától, hogy
ellenőrizze. Amikor kinyitotta az ajtót, megpillantotta Dereket és az
unokatestvérét, a szélső hátvédet, Ricky Fields-et, ahogy kivonszolják Mike-ot
az öltözőből.
– Mi a fene folyik itt?
A két férfi az edző felé
fordította Mike-ot. Ricky visszament az öltözőbe, Derek pedig Mike-ra bámult,
majd az edző delé nézett.
– Ez a szardarab rátámadt Samre,
úgyhogy szétrúgtuk a seggét.
– Sloan! Az irodámba! Mist –
üvöltötte az edző, és visszament a szobába.
– Ennek még nincs vége,
seggdugasz – szűrte Mike a fogai között.
– Álmodozz csak, kislány! Várni
foglak – mondta Derek szikrázó szemekkel.
Mike elfordult és bement az edző
irodájába, becsapva maga mögött az ajtót.
– Ez egy nagy szarság, edző. Nem
tudom, mit vártak, mit csinálok.
Az edző nagyon is jól tudta,
milyen indulatok munkálnak a játékosokban, de akkor is volt egyfajta
becsületkódex. Ha egy védekező játékos szükségtelenül sérül meg, nem számít,
melyik csapatban játszik, minden játékos a védelmére kel. Hallotta a susmorgást
az elmúlt este, és remélte, hogy Mike ma nem jön be.
– Sloan! Ki kellett volna venned
egy napot. Megértettük volna, ha ma nem jössz be.
– Miért mondja ezt, edző?
Reynolds hátradőlt a székében, és
megdörzsölte lüktető fejét.
– Beszéltem a tulajokkal ma
reggel…
– Miről? – vágott közbe Mike. –
Tudom, hogy őket nem izgatja, mi történt tegnap.
– Nos, igazság szerint nagyon is
izgatja – válaszolta az edző. – A liga kézbe vette az ügyet. A tulajok kissé
idegesek.
– A francba is! Ez történik
mindig. A játékosok megsérülnek. Ez a foci.
– A tulajok szerint kell neked
egy kis idő, hogy helyrerázódj, mielőtt visszatérhetsz a ligába.
– Ez pontosan mit jelent, edző? –
Mike gyomra összerándult.
– A sérültek listájára teszünk.
– Micsoda? – pattant fel Mike, és
hátra rúgta a széket. – Ezt nem teheti!
– Ez csak ideiglenes, Sloan. A
tulajok szerint ha egy ideig kivonunk a rivaldafényből, talán a felzúdulás
magától csillapszik.
– Ez baromság! – üvöltötte a
férfi, és a falnak rúgta az edző asztalán heverő labdát.
Reynolds is felállt.
– Jobb lesz, ha uralkodsz
magadon. Megkeseríthetjük az életed, ha arról van szó. Ha rajtam múlna, fizetés
nélkül függesztenének fel.
– Tudja mit? Bassza meg! Nekem
nincs erre szükségem! – üvöltötte Mike. – Úgyis visszatesz a keretbe, amint ez
a kibaszott csapat elkezdi elveszteni a meccseit.
– Takarodj az irodámból, és
vissza se gyere, amíg a tulajok mást nem mondanak!
Mike az ajtó felé indult, és
kinyitotta.
– Csókolja meg a seggem,
Reynolds! Én csak próbáltam megakadályozni, hogy az a ribanc touchdownt
szerezzen, és ez a hála? Baszódjon meg! – Azzal becsapta az ajtót maga mögött.
Vége az V. résznek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése