Közvetlen előzmény: Csak egy péntek este 3. rész
Írta: shortie64
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenése: 2013. március 4.
*****************************************************************
Másnap reggel hatalmas mosollyal az arcomon ébredtem, tudva, hogy nem vagyok egyedül. Hogy végre van valaki, aki érdemesnek talál a szeretetére. Vasárnaptól kezdve szinte a fellegekben jártam. Csak úgy röpültek a napok, mert tudtam, pénteken ismét láthatom Hailey-t. Megbeszéltük, hogy a bárban találkozunk és megünnepeljük a városban az első esténket együtt, mint egy pár. De nekem volt még egy extra meglepetésem is a tarsolyomban arra az estére.
Számtalan órát töltöttünk a telefonon lógva a hét folyamán, egyre jobban megismerve egymást, de nem volt alkalmunk találkozni a nagy munkahelyi projektem miatt. De a jókedvemet ez sem tehette tönkre. Ryan is azt mondta, már nagyon régóta nem látott ilyen boldognak. A jókedvem pedig fertőző volt. Szerdán a szüleimmel ebédeltem és meséltem nekik Hailey-ről. Anya azt mondta, jó látni azt a csillogást a szememben.
A péntek este viszont csak nem akart eljönni. Csak ültem az asztalomnál és a tollammal doboltam, várva az öt órát, hogy végre elindulhassak. Lenyűgöztem a főnököm a ma délután lezárt projekttel, úgyhogy reméltem, a következő hetekben megkapom a várva várt fizetésemelést. Pletykáltak arról az irodában, hogy bónuszt és új irodát is kapok, meg egy saját VIP projektet. Próbáltam elengedni őket a fülem mellett, de nehéz volt megfékezni az izgatottságomat. Csak álmodoztam, amíg az óra el nem ütötte az ötöt. Akkor pedig felkaptam a táskám és a kabátomat és a bár felé vettem az irányt.
Negyed órán belül oda is értem, és az első, amit megláttam, az ő hosszú, csillogó szőke haja volt a bárpult mellett. Végigmértem alakját szokásos szűk farmerjében piros cipőivel és fehér felsőjével, valamint a szék hátuljára terített bőrkabátjával. A fenébe is, ez a nő mindig lenyűgöz. Még mindig nem tudtam elhinni, hogy ő a barátnőm.
Beck élénken diskurált vele a pult mögül. Hailey túlságosan elfoglalt volt, hogy észrevegyen, szóval mögé léptem és átöleltem a derekát. Ugrott egyet ijedtében, de aztán amikor megfordult, széles mosoly ült ki az arcára.
– Bells! – kiáltott fel és a nyakamba ugrott, én pedig a derekát átkarolva magamhoz öleltem.
– Helló, baby! – csókoltam meg őt gyengéden.
– Nagyon hiányoztál, kedves – suttogta.
– Te is hiányoztál nekem, kislány – mosolyogtam, szám alig egy ujjnyira az ajkaitól.
– Nekem meg mindketten hiányoztatok – kacagott fel egy hang mellettünk. Beck már ki is töltötte nekem a kólámat és letette a pultra.
– Köszi – mosolyogtam és egy hajtásra megittam.
Hailey-vel még pár órát ott töltöttünk, ettünk egy keveset és megbeszéltük, mi történt velünk a héten. Elmeséltem neki a projektet és a pletykákat az emelésemről, mire megcsókolt és azt mondta, büszke rám. Fél kilenc felé hagytuk el a bárt és kézen fogva sétáltunk a meglepetése felé. Hailey egész este erről faggatott, de én nem lőttem le előre. Még azután se, hogy hatalmas, kiskutya szemeket meregetett rám. Amikor megkerültük az épületett, már ott várt minket egy fehér ló, hozzá illő fehér hintóval.
– Ó! – sóhajtott fel, amikor meglátta. Elmosolyodtam és átöleltem őt, hogy közelebb húzzam. Átadtam a hajtónak a bizonylatomat, majd a Mattként bemutatkozó férfi kinyitotta nekünk az ajtót. Odabent már várt minket a leterített vörös szőnyeg. Hailey mosolya a füléig ért, ahogy észrevette a bekészített hűtött pezsgőt. Beült és engem is maga mellé húzott. Ujjait az enyémek közé fonta, miközben Matt becsukta az ajtót és visszaült a helyére.
– Tartsák helyükön a tiaráikat, hercegnők – viccelődött és lassan elindult.
Töltöttem magunknak egy kevés pezsgőt és hozzá simultam, miközben figyeltük a melbourne-i városképet. Matt közben különböző érdekességeket mesélt a mi szeretett városunkról. Le sem tudtam volna vakarni a mosolyt az arcomról, és amikor Hailey-re néztem, ugyanezt láttam rajta is. Imádta az egészet. Megcsókoltam az arcát, miközben csinált egy képet rólunk a mobiljával és mosolyogva állította be háttérképnek.
Úgy egy fél órán át kocsikáztunk, mire visszaértünk az indulás helyére. Matt leszállt és kinyitotta nekünk az ajtót. Én szálltam ki először és nyújtottam a kezem Hailey-nek, amit ő mosolyogva elfogadott.
Megköszöntük Mattnek, aki erre egy “Számomra az öröm, hercegnők”-kel válaszolt és átadta a névjegykártyáját a legközelbbi alkalom kedvéért.
Amanda Ware alias Belinda |
Zsebre dugtam a kártyát, miközben Hailey lakása felé sétáltunk.
– Imádtam. Olyan romantikus – szorította meg gyengéden a kezem. Felnevettem és megcsókoltam az arcát. Amikor oda értünk, kinyitotta az ajtót és beengedett, hogy a lifttel felmenjünk a lakására.
Épp csak becsukódott a lift ajtaja, én máris a falnak löktem őt és ajkaimat az övéire tapasztottam. Kezeim végigsimítottak oldalán, karjai pedig a nyakam köré fonódtak. Csak akkor hagytuk abba a csókolózást, amikor felértünk a penthouse-hoz. Homlokát az enyémnek támasztotta és szelíden rám mosolygott, amíg kinyílt az ajtó. Aztán megfogta a kezem és sietve maga után húzott, ahogy a lüke vigyor az arcomra fagyott.
– Gyerünk már, édes! Nem érdekel, mit tartogatok még neked? – vigyorgott.
Azonnal utána vetettem magam.
– Dehogyis nem, baby. Gyerünk!
Azonnal az ajtó előtt teremtünk és alig bírtam kivárni, hogy kinyissa.
Amikor beléptünk, már arra sem maradt időm, hogy letegyem a táskám és lerúgjam a cipőm, ő a mögöttünk becsukódó ajtónak lökött és szenvedélyesen megcsókolt. Fülemben hangosan kattant a zárban elforduló kulcs.
Felnyögtem és hevesen visszacsókoltam őt. Legyűrte rólam a kabátom és megpróbálta letornázni a cipőmet is, de én elestem, magam után rántva őt.
– Aú! – nyögtem fel, ahogy a fenekemre estem. Hailey csak kuncogott és a hátamra lökött. Aztán ledobta a kabátját és fölém hajolt, hogy megcsókoljon. A könyökömre emelkedtem és félúton találkoztunk. Szabad kezem végigsimított a hátán és felsője alá bújt.
– Nem folytathatnánk ezt a hálóban? – ziháltam.
– A kanapé közelebb van – morogta, felsőm szegélyét gyűrögetve. Lerángattam a ruhadarabot, kezei pedig szabadon tapadtak a melleimre, miközben talpra húztam őt és ajkaink ismét találkoztak. A kanapéhoz vezetett és rá lökött, hogy aztán ő is az ölemben landoljon, most saját felsőjét rángatva le.
Kikapcsoltam a melltartómat és segítettem neki is megszabadulni a sajátjától, hogy aztán ismét ajkaira tapadjak. Ilyen röpke idő alatt is hiányzott az íze.
Végigcsókoltam arcélét, majd a nyakát, kezeim pedig az oldalát simogatták, élvezve a puha bőr érintését.
Felnyögött és végigfuttatta ujjait a hajamon és fölém hajolt, hogy jobban hozzáférjek a nyakához. Én végigcsókoltam, majd visszatértem ajkaihoz, kezeim pedig farmerjára tévedtek. Kissé elhúzódott és felállt, hogy segítsen letolni a nadrágot csipkés vörös bugyijával együtt.
Aztán előre hajolt és az én farmeromat is lehúzta. Utána toltam a bugyimat is, mielőtt ő ismét az ölembe huppant és ajkaink megint találkoztak.
Derekát masszíroztam, tudva jól, hogy ez a gyengepontja.
– Rád vártam egész héten, drágám – zihálta. – Tegyél a magadévá! Most.
Elmosolyodtam és kezem a fenekére siklott. Megmarkoltam és felálltam vele, hogy a hátára fektessem a kanapén. Kuncogott és magára húzott, hogy ismét megcsókoljon.
Mellkasát csókolgattam, majd letérdeltem a földre és derekát masszíroztam, végigcsókolva a testét. Ujjait végigfuttatta a hajamon és a nevem nyögdécselte, majd felnyögött, ahogy végigfuttattam ujjaiamt nedves ágyékán, hogy aztán megízleljem nedveit.
– Bells! Ne kínozz ennyit! – nyögte, mire én gyengéden megérintettem csiklóját a nyelvem hegyével.
Lassan belé toltam két ujjamat és hevesen csiklójára tapadtam. A teste megfeszült az élvezettől és felsikoltott. Gyorsítottam a tempón, kitapintva érzékeny pontjait járatában. Hevesen zihált, ahogy csiklóját szopogattam és egyre gyorsabban mozogtam benne.
– Édes, egyre közelebb vagyok. Ne hagyd abba, kérlek! – nyögdécselte.
Vékony izzadtságréteg tapadt testünkre, ahogy mélyen belémártottam ujjamat. Elengedtem a csiklóját és arcára néztem.
– Baby! Nézz rám! – suttogtam, szorosan lehunyt szemeit figyelve. Ő rám emelte tekintetét és szorosan enyémbe fonta, miközben én egyre hevesebben mozogtam benne.
A nevemet sikoltva élvezett el, és nem tudta szemét többé nyitva tartani. Háta megfeszült és szaggatottan zihált. Tovább mozgattam ujjaim benne, miközben feltérdeltem a kanapéra és megcsókoltam az arcát.
Keze az arcomra siklott és magához húzott, hogy megcsókoljon.
– Üdv újra köztünk, kicsim – suttogtam lehunyt szemmel, mire ő felnevetett és magához ölelt. Homlokom az övének támasztottam.
Aztán felálltam és őt is talpra segítettem, hogy a hálószobába vezessem. Lefeküdtem az ágyra és ő is mellém mászott. Átkaroltam gyönyörű testét és magunkra húztam a takarót.
– Mondj valamit, amit még nem tudok! – kérte, ujjait az enyémek közé fonva.
– Amit még nem tudsz? – kérdeztem vissza. Nem értettem, mire gondol.
– Igen, butus. Magadról – kuncogott. Gyengéden megcsókoltam és az arcát simogattam.
– Oké. Amit még nem tudsz rólam, hogy nem szeretem a borsót – kacagtam.
Játékosan vállamba bokszolt és felnevetett, én pedig mosolyogva magamhoz öleltem őt.
– Mit szólnál, ha húsz kérdéseznénk, kislány? – javasoltam, tudva jól, hogy legfeljebb tíz után elalszik.
– Hm, oké. Kezdhetjük – válaszolta álmatagon, csukott szemmel nyakam hajlatába fúrva az arcát.
– Mi a kedvenc hangszered, kislány? – kérdeztem, de ő már nem válaszolt. Lenéztem rá és láttam, hogy halkan elszenderedett. Teste az enyémhez simult, feje a vállamon pihent, mellei pedig minden egyes lélegzetvételkor végigsimítottak oldalamon.
Halkan kuncogtam és kényelmesen elhelyezkedtem.
– Jó éjszakát, szépségem! – suttogtam, miközben én is álomba merültem. Biztos voltam benne, hogy ez a lány lesz a végzetem. Alig tudtam kivárni, hogy megtudjam, mit tartogat számunkra a jövő.Folytatása következik
******************************************************************************
Ha eljutottál idáig, remélem, kialakult benned egy vélemény a történetről. Hálás lennék, ha ezt megosztanád velem, kommentben, vagy a címre kattintva elérhető kérdőív segítségével. Utóbbi használatához az útmutató itt található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése