Írta: Marokfegyver
Közvetlen előzmény: Szexjárat 16. rész - A vibri
***********************************************************************
A földszinten mindenki ugyanarra nézett: középre. Két egyformán alacsony asztalt toltak itt össze, és a kettő együtt már megfelelt egy erotikus színpadnak. Ezen vonaglott Vivien, a feketehajú szépség – aki korábban azt állította, hogy a főnöke ragaszkodik hozzá, mint útitárshoz, mert az egész utat képes farok-izgatással tölteni –, és végtelen lassúsággal bújt ki minden egyes ruhadarabjából. Melltartója kosarait már egy ideje csak a kezei tartották mímelt szégyenlősen, majd amint az is lehullott, sokáig markában hintáztatva, gondosan takargatta a hol itt, hol ott kibukkanó cicijeit.
– Ki veti le még a cicitartóját? – fürkészte vidáman az arcokat, miközben teste szüntelenül a zene ritmusát követte.
Az alkalmi táncosnő bal alkarját kapva maga elé szemérmesen, jobbjával odahívta a meglobogtatott ruhadarab gazdáját, felsegítette az ideiglenes pódiumra, majd szorosan mögé állva, annak testével takarta el saját meztelenségét. Derekát hátulról átölelve igyekezett átadni a billegő koreográfiát, és amikor már szinkronban mozogtak, váratlanul felhúzta a lány topját, és ugyanazzal a mozdulattal már az ő cicijeit rejtegette egyszerre szendén és ingerlőn, egy-egy részletet mindig szabadon hagyva.
Hirtelen elengedte futólagos partnerét, cuppanós puszikat adott a kemény bimbókra, és a szembelévők felé megrezegtette immár szabadon hagyott, saját, ruganyos melleit. Két kézzel hívta magához a legközelebb állók közül a lányokat, hamarjában kettőjüket szabadította meg kidomborított ruhadarabjuktól.
Fél percig lágyan ringatózott a zenére, lassan körbefordulva, egy harapásnyi tangába öltözötten. Ekkor leugrott az asztalról, minden útjába esőt buja simogatásban vagy hosszú csókban részesítve, megragadta Tünde húgának kezét, és visszasétált vele az emelvényhez.
Az új fellépő élvezte a hirtelen ráirányuló figyelmet, örömmel osztozott az idáig Vivient övező, kéjsóvár tekintetek tüzében. Átvette a csaknem meztelen Vivien ringatózó mozgását, és mosolyogva pózolt a mobiltelefonok kameráinak.
Mariann állandósult kellékével, az üresnek tekinthető poharával és egy párásfalú sörrel mellém húzódott, utóbbit átnyújtva érdeklődött:
– Emese megvolt?
– A vibrinek… – válaszoltam tartózkodón.
– Haha… Tünde vibrijével dugtad meg? – csodálkozott. – Hát a sajátoddal, az igazival mit csináltál? Kíméled?
– Nem akartam kivenni a szájából…
Az alkalmi színpadon Vivien táncközben körbeforgatta, módszeresen megtapogatta partnerét, s egy követhetetlenül hirtelen mozdulattal térdig lehúzta annak bugyiját. A műsort hangosan élvezők már csak az eredményt látták, és ahogy Tünde húga engedelmesen kilép a diónyi méretű ruhadarabból.
Vivien mutatóujján megpörgette a tangát:
– Ki veti le még a bugyiját?
Kis cihelődés támadt a közönség soraiban, néhány erőtlen tiltakozás hallatszott, és máris három újabb bugyi lendült a magasba, köztük Mariann hófehérje. Ott mosolygott mellettem a szőkeség, felváltva a hosszú lábaira és rám pislogva –, kezében az elválaszthatatlan, többé-kevésbé üres pohárral, testén egyetlen fehér, combtőig érő ruhában.
– Soha nem éreztem még magam ennyire meztelennek – súgta.
Tünde húga az összetolt asztalok tetején hasonlóan vélekedhetett, mert önkéntelenül húzogatta apró szoknyáját… Vivien azonban nem engedte, hogy társa magával legyen elfoglalva, derekánál átölelve táncoltatta. Közben mind több virgonc bugyi emelkedett a magasba, mindahányat egyenként megtapsolta a lelkes közönség.
Az alkalmi színpad körül egyre szűkebbre zárult a kör. Vivien a legzajosabb társaság felé közeledett, akik mindeddig nyújtózkodva igyekeztek megérinteni, és türelmesen, ütemre billegve kivárta, míg végre bátorságot merítenek, és közösen lehúzzák róla a bugyiját.
Tünde előkerült valahonnan, Mariannt úgy üdvözölte, mintha évek óta nem találkoztak volna, majd belecsimpaszkodott a karomban, és nézte az asztalok tetején mozgó hugicáját.
– Ugye, szép kis öcsikém van? – kérdezte büszkén.
– Mindjárt kiderül, mekkora tévedésben vagy! Rá fogsz jönni, hogy nem is öcséd, hanem húgod van! – vigyorogtam rá, miközben Vivien kezei nyomán valóban feltárult a hugica minden nőiessége, s már két teljesen meztelen lány táncolt a szemeink előtt.
– Kin van még bugyi? – rikkantott Vivien. – És cicitartó? Le vele! – Fürkészve nézte a körülötte állókat.
Az egyetlen lányt, aki tévedésből nadrágban jött bulizni, többen az asztalra nyomták, és az ég felé kapálózó lábairól lehúzták először a farmert, majd újabb küzdelem árán a bíborszínű bugyit is.
– Mariann? – bújt hozzám Tünde. Az érdeklődésből azt hallottam ki, hogy vajon a másik oldalamon álló Mariann megfelel-e a bugyi-nélküliségnek. Válaszul büszkén mutattam a kérdéses ruhadarabot.
– És te? – kérdeztem vissza. – A háziasszonynak nem illik kilógni a vendégei közül! Csak nem akarod túlöltözni őket?
Tünde egy pillanatnyi gondolkodás után levetette, gombóccá gyúrta és a színpadra dobta öltözékének intim darabkáját. Néhány hasonló hajigálás követte az elsőt, a két meztelen lány úgy hajolt el minden alkalommal, mintha tojások röpködnének.
A buli ezzel a rendhagyó sztriptízzel vette kezdetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése