Egyiptom hercege III. rész 3. fejezet

Előzmény: Egyiptom hercege I. rész
Közvetlen előzmény: Egyiptom hercege III. rész 2. fejezet

Írta: JolliTheApple

Fordította: Sinara

Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. január 7.

******************************************************************************

Tanulságos volt az útjuk keresztül a palotán, gondolta Aiden, amikor elérték azt a helyiséget, amit Badru hálószobájának sejtett. “Gazdája” rabszolgái azonnal munkához láttak, hogy helyrepofozzák őt.

Ami a legnagyobb megdöbbenéssel töltötte el, az volt, ahogy a herceg viselkedett. Badru mindenkit félrelökött, ragaszkodva hozzá, hogy Aiden az ő rabszolgája és csak ő érhet hozzá. Akármennyire is megelégedettséggel töltötte el az apró férfi vehemenciája, összezavarodott.

Próbálta kiismerni ezt a fickót, de nem tudott vele zöldágra vergődni. Amikor először találkoztak, nem tűnt többnek egy egyszerű kíváncsi fiatalembernél. Aztán Aiden megtapasztalta a benn rejlő szexuális potenciált. Az idő teltével azonban Aiden megbecsülése dühhé változott. Attól, ahogy Badru a szeme láttára engedte, hogy sokkal gyengébb emberek elégítsék ki, nem érezte magát többnek egy házi kedvencnél. Nyilvánvalóan nem volt minden rendben ezzel a fickóval. Persze ez csak egy része volt a problémáinak. Gyűlölte, hogy egy taknyos kölyök rabszolgájának kell lennie. És, ami még rosszabb, ez a könyök szemmel láthatóan uralkodni akart felette. Mindkettő fortyogó dühvel tölötte el.

Azonban, nem tehetett róla, de mégis kedvelte ezt a kölyköt. Persze, ő volt a legönteltebb és zavarba ejtőbb fickó, akivel valaha is találkozott, de mégsem volt olyan borzalmas. Lehetett volna rosszabb is. Kifoghatott volna egy erőszakos öreg nemest is, aki folyamatosan veri és bérbe adja harci bikának. A rabszolgakereskedő folyton ezzel fenyegette.

Most döbbent csak rá, mi történik vele. Nem válhat ilyenné. Bár most le voltak kötve a kezei, ez nem maradhat mindig így.

- Aiden! - kiáltott fel Badru, magára vonva a férfi figyelmét. Megrökönyödött, amikor látta, hogy a herceg levetkőzik. Akármennyire is tiltakozott ellene, nem tudta megállítani teste reakcióit. Pillanatokon belül megmerevedett hímtagja, már csak Badru meztelen testének látványától is.

Badru sokkal karcsúbb és kisebb volt, mint a legtöbb férfi, akivel eddig dolga volt. Bárki, akit látott azóta, hogy áruba bocsátották, nagyobb volt a hercegnél. De mégis, megvolt benne minden, ami valakit uralkodóvá tesz.

- Igen, Badru? - válaszolta a saját nyelvén. Még mindig nem értette a helyi beszédet. Tetszett neki, amikor Badru használta, de néha olyan volt, mintha fuldokolna. Nagyon különös egy nyelv.

A herceg mogorván nézett rá a válasz hallatán. Nem tudta, ez még a korábbi dühroham hatása, vagy csak az zavarja, hogy egy rabszolga a nevén szólítja. Az sem különösebben izgatta, amit Badru mondott. Csak bámulta a padlót és zsörtölődött magában, ahogy a herceg egy másik nyelvet kezdett használni. Valahonnan ismerős volt neki. Mintha latin lenne. De mégis hol tanulhatott meg ez a fickó latinul?

Akárhogy is próbált ellenállni, a szeme sarkából mindig Badru mozgását figyelte. Élvezte a látványt, ahogy az izmok mozognak a napégette bőr alatt. Furcsán felizgatta. Aztán végül Badru felé fordult.

- Nézz rám, Aiden! - parancsolta, figyelve, ahogy a rabszolga engedelmeskedik. - Elegem van abból, ahogy játszadozol velem. - Aiden felvonta a szemöldökét. Vajon mi ez a furcsa él ennek a kölyöknek a hangjában? Úgy csinált, mintha egyenesen ő lenne az áldozat. - Nekem sincs kedvemre ez az egész. Ez nem az én dolgom lenne.

Aiden megrökönyödött. Miről beszél ez az ember? És csak folytatta és folytatta. Bár egy szót sem értett, gyanította, Badru a helyzet miatt panaszkodik. Már épp tiltakozni akart, de Badru felemelte a hangját.

- Ezért az lenne a legjobb, ha közös nyelvet használnánk. Sokat gondolkoztam ezen és eszembe jutott egy ötlet - mosolygott önelégülten Aidenre, mintha csak rájött volna a világ legnagyobb titkára. - Azt akarom, hogy tökéletesen megtanulj az anyanyelvemen beszélni és olvasni.

Aidennek mintha lángra lobban volna az elméje. Mintha tüzet gyújtottak volta a fejében. Az arcához kapott és felkiáltott a fájdalomtól. Térdre rogyott és izzadtság csorgott le a halántékán. Érezte, hogy Badru hozzá lép és megérinti a fejét.

- Aiden! - hallotta a herceg hangját a távolból, ő viszont csak üvölteni tudott a fájdalomtól. Alig bírt észnél maradni. Badrura nézett és az futott át az agyán, mit művelhetett ez a különös herceg vele, mielőtt minden elsötétedett.

Folytatása következik!

Vége a III. résznek!