Érzelmek harca V. rész 14. fejezet

Előzmény: Érzelmek harca - Prológus
Közvetlen előzmény: Érzelmek harca IV. rész 13. fejezet

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1999

*****************************************************************

Ashleigh látta a táskákat Cassidy szeme alatt, miközben az a teáját iszogatta. A fiatalabb nő vele szemben ült és kétségbe esett tekintettel bámult maga elé, miközben hallgatásba burkolódzott. Egyetlen mozdulata az volt, amivel a szájához emelte a csészét, megjátszva az ivást. Ashleigh sejtette, mi történhetett. Andrea szavai ott csengtek a fülében, amik épp olyan kétségbeesettek voltak, mint Cassidy látványa.

Már egy hónap is eltelt, mióta utoljára látták egymást.

Ashleigh nem értette, miért nem mondja el Cassidy Andreának az igazat, amikor meg lett volna a lehetősége. Cassidy viszont nem mondott semmit. Úgy tűnt, már minden reményt feladott. Nem dolgozott, nem írt, Joel pedig kezdett aggódni miatta. Még Ashleigh-t is felhívta, hogy orvosként nem tudja-e, mi lehet a baja.

George is felhívta őt. Ők Gretchennel is csak egyszer találkoztak abban a hónapban Cassidy-vel és nem láttak benne mást, csak a végtelen ürességet. Robie nagyon aggódott. Cassidy sokat sírt a karjaiban, amikor együtt voltak. Azóta nem mosolygott. Teljes letargiába zuhant. Lefogyott. Egyértelműen nem evett és nem ivott. Már az egészségéért aggódtak.

Cassidy vett egy mély levegőt és hátra dőlt a székében és csak maga elé bámult.

- Mennem kell - mondta ki végül érzelemmentes hangon. - Megígértem egy barátomnak, Josuának, hogy meglátogatom ma.

Ashleigh szíve összeszorult, hogy így kell látnia a barátját, aki már tíz éve olyan sokat jelentett neki.

- Beszélni akarok veled, Cassidy - mondta könyörgő hangon. - Hiányzol.

Cassidy mintha meg se hallotta volna, aztán csak megvonta a vállát.

- Nincs miről beszélni. - Azzal felállt, előhorgászott egy bankjegyet a zsebéből, az asztalra dobta és egy szó nélkül távozott.

Mire Ashleigh utána sietett, hogy megállítsa és kilépett az ajtón, már nem volt sehol. Könny szökött a nő szemébe. A telefonjáért nyúlt és tárcsázott. Üzenetet hagyott Cassidy rögzítőjén, remélve, meghallgatja majd.

- Figyelj! Nem hagytál időt elmondani: George és Gretchen arra kért, adjam át, hogy várnak a Crystal Barban péntek este. Tízre ott leszünk. Megünnepeljük Gretchen győzelmét a bíróságon. Gyere el! Majd érted megyek.

***

Andrea visszahúzódóvá vált. Alig engedte Jeffrey-nek még azt is, hogy megérintse. A férfi azonnal tudta, hogy valami megváltozott. Gyanította, hogy miről van szó és már tervezte is a bosszút. Na nem Andreán, de Cassidy-n annál inkább. Valami azt súgta neki, hogy bármi is történt, az minden ajtót bezárt előtte.

Andrea sem dolgozott. Kért egy hét szabadságot. Képtelen volt az óráira koncentrálni. Az iskolánál pontosan érezték, mennyire maga alatt van, úgyhogy nem vitatkoztak. Attól féltek, idegösszeomlást kap, és remélték, képes lesz egyedül kezelni a problémáit.

Jeffrey viszont nem volt ennyire türelmes és azonnali választ követelt, mi és miért történt. Andrea már rá se nézett, csak könyörgött, hogy adjon neki időt.

Nem tudta, hogy birkózhatna meg azzal, amit Cassidy iránt érez, és ahogy a másik nő elutasította.

Folytatása következik!