Életképek 34.

Avagy: Az Élvezetek Metrója

Csak kellett nekem meglebegtetni tegnap eme csodás tömegközlekedési alkalmatosság új megnevezésének lehetőségét, a kis pimasz máris kampányol.

Történt ugyanis, hogy a minap épp arról beszélgettünk egy ismerőssel, hogy kinek milyen lányok jönnek be. Persze a kérdés teljesen hipotetikus, mivel az jár a legrosszabb úton, aki felállít egy mércét és minden jelentkezőt ahhoz méricskél. De az azért nem rossz, ha tudjuk, mit akarunk. Még akkor is, ha végül teljesen más partner mellett kötünk ki.

De lényeg a lényeg, én sosem rejtettem véka alá, hogy a kicsit fiús, vagány csajok vonzanak. Az, aki tudja magáról, hogy nőből van, meg is látszik rajta, de emellett is tud olyan tulajdonságokat felvonultatni, amiket sztereotípe inkább fiúsnak tartanánk.

Na és ezek után ma reggel felszálltam erre a csodás alagútrohangálóra, és min akadt meg azonnal a szemem?

Annál a lánynál, aki épp előttem ült, kevés lazábbat tudnék elképzelni. Farmernadrág, tornacipő, könyékig feltűrt farmering, kortybafogott vöröses homok színű haj. Dereka körül pedig egy akkora díszes csattal rendelkező öv, mint a tenyerem. (Pedig az nekem aztán nem kicsi.) Állítólag a rondábbik nem (ha már a nők a szebbik) képviselői azért hordanak ilyet, hogy az ágyékukra vonzzák a tekintetet. Bár, igaz, remélem, ennek a csodás jelenésnek nincs olyasmi meglepetés a combjai között, de az elvárás szerint ott lévő testrészét is szívesen vizslatnám, az se vitás. A képen pedig tovább javított, ahogy témánk tárgya széttett lábakkal ücsörgött ott a helyén, fülében a mobil hallgatója és ujjaival ütemesen dobolt a térdén. Persze nem minden a külcsín, messze nem, de ez így pont jókor jött.

Azután pedig volt szerencsém megtapasztalni a pesti tömeg szebbik oldalát is. A metróról leszállva ugyanis a szokásos araszolós tumultus fogadott, ahogy csoszogtam a következő járművem felé. A sors, vagy a fővárosi beton szelleme, viszont kegyes volt hozzám és pont az ízlésem másik végletét sodorta mellém egy alacsony, de formásan picike lány képében. Nálam egy-két évvel lehetett fiatalabb. A farmer, bőrkabát, fekete bokacsizma stimmel az előző modellhez is, a törékenynek ható testalkat, a hátközépig érő, fényes szőke haj és a babaarc pedig már a gyönyör másik forrása.

Szóval, jól kezdődik a nap, és van szerencsém már be is mutatni az Élvezetek Metróját.