Közvetlen előzmény: Cowboyok IV. rész 4. fejezet
Írta: reddirtwriter
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. február 4.
***************************************************************************
Mitch
némán feküdt az ágyban, miközben a hajnal fényei szétáradtak
a hálószobában. Élvezte a reggel nyugalmát és a pasija
szuszogását maga mellett. El se hitte, hogy már hat hete tart a
félév, az őszi szünet pedig vészesen közeledik. Mindkettejüknek
szüksége lett volna egy kiadós pihenésre, de utolsó félévesként
nem sok esély volt rá, hogy bárhova is elmehessenek. Mitch még
mindig annak a partinak a költségeit nyögte, amit Darrin sikeres
szóbelije után tartottak. Az emléktől azonban rögtön mosoly ült
ki az arcára. Hiszen aznap volt az első alkalom, hogy Darrin
megkaphatta a fenekét. Ezt tervezte az ajándékok netovábbjának,
és nem is számított rá, hogy a másik ennyire élvezni fogja.
Darrin kifejezetten élvezte, hogy ezúttal ő uralhatja a helyzetet.
Mitch-et pedig lenyűgözte, mennyire megváltozott az eddig teljesen
alárendelt srác. De talán ez is csak az igaz szerelem része.
Az
oldalára fordult és óvatosan simogatni kezdte Darrin arcát az
ujjai hegyével. Halkan kuncogott, amikor a még mindig alvó férfi
egy légy csiklandozásának hitte érintését és öntudatlanul
elhessegette. Mitch áttért a mellkasára és gyengéden simogatta a
bőrét. Majd mielőtt tovább haladt volna, előre hajolt és
megcsókolta a másik férfit. Tudta, egy lágy puszit a „légy”
visszatérésének értelmezhet partnere, a határozott csókra
viszont Darrin szemei azonnal felnyíltak és köré fonta a karjait.
-
A fenébe is! Te minden nappal egyre jóképűbb leszel.
Mitch
felnevetett.
-
Csak fel vagy izgulva, haver. Na, ki kér még egy kicsit a
seggemből?
Darrin
kuncogni kezdett.
-
A legcsodásabb seggből, amit valaha is láttam? Nem is vágyom
másra.
-
Azt ajánlom is – somolygott Mitch. - Mert különben búcsút
mondhatsz ezeknek itt – nyúlt le és gyengéden megmarkolta Darrin
csomagját.
Darrin
megmerevedett.
-
Nem. Soha. Semmiért nem áldoznám be őket.
Mitch
csak morgott egyet és fölé kerekedett. Előre hajolt és ajkait
Darrinéihoz nyomta.
-
Jó fiú – kuncogott, majd gyengéden megcsikizte a másikat.
Percekig
fetrengtek nevetve az ágyon, míg végül Darrin a két keze közé
fogta partnere arcát és megcsókolta őt.
-
Indulnunk kellene. Nem akarok megint késve érkezni. Főleg nem
olyan külsővel, hogy egyértelmű legyen, mit csináltam.
-
Pedig annyira cuki vagy gyűrötten!
-
Kapd be! - kacagott fel Darrin.
-
De akkor siess! Még a végén oda jutunk, hogy együtt kell
lezuhanyoznunk. Annak pedig mindketten tudjuk, mi lenne a vége.
Hamarosan
végre sikerült kikászálódniuk az ágyból és nekikezdhettek a
már rutinnál vált reggeli teendőknek. Mitch reggelit készített,
amíg Darrin lezuhanyozott, majd a másik férfi állt be a víz alá,
míg partnere megetette a lovakat. A végén még maradt is
valamennyi idejük, amikor leparkoltak az iroda előtt. Ahogy azonban
beléptek, Mitch azonnal hallotta, ahogy valaki szólítja.
-
McRichards!
Mitch
azonnal megtorpant és a felé közeledő Dr. Kochra nézett.
-
McRichards! Az órája után várom az irodámban. - Aztán Darrin
felé fordult. - Reggelt, Anderson! - Majd tovább is indult a
folyosón.
-
Mégis, mi volt ez? - csukta be Darrin maguk mögött az ajtót.
-
A franc se tudja. Talán valamit elszúrtam. Nem beszéltünk sokat a
múlt nyári kis szóváltás óta.
Darrin
bólintott.
-
Nos, óra után majd megtudod.
Mindketten
összeszedték a cuccaikat, mielőtt elindultak volna órára. Mitch
nem sokat fogott fel az előadásból. Csak Dr. Koch körül jártak
a gondolatai. A végén pedig már tiszta ideg állapotban állt meg
az iroda ajtaja előtt.
-
Gyere be és csukd be az ajtót! - morgott a férfi a kopogtatásra
reagálva.
A
fenébe! - gondolta Mitch. Ez nem kezdődik jó. Tudta jól, jobb
elkerülni a zárt ajtók mögötti beszélgetést Dr. Kochhal.
Némán
leült a székre, ami felé a főnöke intett. Koch elfintorodott és
Mitch felé lökte a dossziét, amit a kezében tartott. A fiatalabb
férfi kinyitotta és végignézte a tartalmát. Egy kulcs volt benne
és néhány papírlap.
Ahogy
felnézett, látta, hogy Koch őt bámulja.
-
Van egy házikóm Coloradóban, Durango mellett. Most kaptam meg
jávorszarvasra az engedélyem és már oda is szóltam lefoglalni az
időpontot, de közbejött egy nyavalyás konferencia Floridában,
úgyhogy átírattam a maguk nevére Andersonnal. Gondoltam,
örülnének egy kis szabadságnak.
Mitch
ledöbbent. Annyira szokatlan volt ez a helyzet!
-
Köszönöm – nyögte ki végül, rádöbbenve, illene mondania
valamit. - Nagyra értékeljük. Tényleg jól jönne egy kis
szabadság és szeretjük a jávorszarvasokat is.
-
Remek. De számítok egy termetes példányra fizetségképp.
-
Persze, uram. Számíthat ránk.
-
Most pedig tűnés! Nem érek rá egész nap.
Mitch
talpra kecmergett és szinte kimenekült az irodából. Észhez se
tudott térni, ahogy becsukta az ajtót maga mögött. Darrin
értetlenül nézte a hitetlenkedő kifejezést az arcán. Egy ideig
türelmesen várt, hogy a másik megmagyarázza, de amikor az csak
némán bámult maga elé, félreértelmezve a helyzetet,
felhorkantott.
-
Hogy az a vén homofób farok mindenit! Tudtam, hogy eljön ez a nap.
Nem bélyegezhet meg csak úgy. Keményebben dolgozol, mint bárki
más. Megyek is, és a képébe mondom. Hogy merészeli...
Mitch
megragadta a karját és visszatartotta.
-
Nyugi! Semmi ilyesmiről nincs szó – nevetett fel, majd a
borítékért nyúlt és kitette a tartalmát az asztalra.
-
Mi a kénköves... - nyögte Darrin.
-
Én sem értem. Arra számítottam, Egy fejjel alacsonyabban jövök
majd ki, ehelyett a kezembe nyomta ezt. Azt mondta, már minden el
van rendezve, de közbejött valami, szóval átadja nekünk.
-
Ilyen a világon nincs – huppant le Darrin a székére. - Várj.
Nekünk? Szó szerint ezt mondta?
Mitch
felnevetett.
-
Igen, bébi. Azt mondta, „maguknak Andersonnal”.
Továbbra
is hitetlenkedve nézegették a papírokat, de ott volt minden. Az
engedély és a térkép is, hogy jutnak el a helyre.
-
Úgy néz ki, vadászni megyünk – vigyorgott Mitch.
***
Az
idő csak úgy repült, Darrin és Mitch pedig seperc alatt a
kocsiban találták magukat, amint Délnyugat-Colorado felé
tartanak. Mitch végül beleegyezett, hogy partnere kisebb kocsiját
vigyék, spórolandó az olajjal.
Már
órák óta úton voltak, és amikor épp egyikük sem aludt, a közös
életükről beszélgettek. Családról és minden egyebekről. Már
szinte mindent tudtak egymásról, de Mitch érezte, hogy van egy
bántóan fekete luk Darrin múltjában. A korábbi szerelmi élete.
Miközben keresztülhajtottak Új-Mexikón, végig azon gondolkodott,
hogy hozza fel.
-
És mi van a régi szerelmeiddel? Sosem emlegetted egy exedet sem.
Darrin
megmerevedett és szilárdan előre bámult.
-
Erről nem akarok beszélni, oké? - mondta végül, alig hallgató
hangon. - Váltsunk témát!
Mitch
elhallgatott. Ismerve Darrint, tudta, a történet igencsak bonyolul
és kellemetlen lehet. Jelen pillanatban egyikre se vágyott, úgyhogy
inkább az ajtónak dőlt, arcába húzta a kalapját és lehunyta a
szemét.
Egész
éjszaka vezettek, váltva egymást a volán mögött. Nem akartak
megállni, egyrészt hogy ne veszítsenek időt, másrészt így nem
kellett szállodára költeni. Így a kora délután már Koch
házánál találta őket.
Darrin
összevont szemöldökkel igyekezett kiigazodni a térképen, amikor
Mitch a fékre taposott.
-
Úgy néz ki, itt vagyunk.
-
Honnan tudod? - morogta Darrin. - Én nem tudok kiigazodni ezen a
nyavalyás térképen.
-
Onnan – nevetett Mitch és kimutatott az ablakon.
Darrin
végre felnézett és hangosan nevetni kezdett, amikor meglátta a
méretes „Koch kunyhója. A látogatókat lelőjük”-feliratot.
-
Ja. Egyértelműen a jó helyen vagyunk.
Mitch
bekanyarodott a kapun és leparkolt. A kunyhót elrejtették a fák a
bámészkodó szemek elől- Ez azonban csak még félreesőbbé és
nyugodtabbá tette. Pont amire most szükségük volt.
-
Nézzünk körül és már ki is pakolhatunk! - vetette fel Mitch.
Kiszálltak
a kocsiból és oda sétáltak a kunyhóhoz. Az épület valóban egy
igazi kunyhó volt. Mintha már legalább ötven éve hozzá se
nyúltak volna. Amikor beléptek vették csak észre, milyen kicsi is
valójában. Egy hétvégére azonban tökéletesen megfelelt.
Szerencséjükre
hűtő is volt, Mitch pedig meglepetten tapasztalta, hogy be van
kapcsolva és tele van friss étellel egy levél társaságában.
-
Dr. Koch azt üzeni, egyenek nyugodtan, ami magukba fér – olvasta.
- A maradék úgyis megromlana, mire legközelebb valaki ide vetődik.
- - Peggy.
-
Mi lelte ezt a Kochot? - nézett rá Darrin.
-
Fogalmam sincs. De legalább van elég kajánk a hétvégére.
Mitch
ásított és nyújtózott egyet, hogy megmozgassa elgémberedett
izmait. Aztán megcsókolta Darrint és átkarolta a nyakát.
-
Jól jönne egy kis pihenés. Mit szólsz?
-
Azt, hogy benne vagyok.
A
kunyhóban meglehetősen hűvös volt, úgyhogy csak lerúgták a
csizmájukat és ruhástól bújtak be az ágyba. Darrin a
partneréhez bújt és hamarosan mindketten álomba merültek.
Úgy
egy órával később Mitch felébredt. Beletellett néhány
pillanatba, amíg rájött, hol is vannak. Aztán átkarolta Darrint
és belemarkolt a fenekébe.
-
Te aztán tudod, hogy kell felébreszteni az embert – morogta
Darrin, miközben ő is álmatagon a másik fenekéért nyúlt.
-
Valóban? - nevetett fel Mitch. - Ha akarod ezt a segget, meg kell
dolgoznod érte.
Azzal
kiugrott az ágyból és felkapta a csizmáját. Miközben Darrin
lassan feltápászkodott, még a fenekére is rácsapott.
-
Gyerünk, csigabiga! Még vadásznunk is kellene. A jávorszarvasok
nem várnak meg.
-
Tudom, tudom – csoszogott utána Darrin.
Miután
elkészültek, körbejárták a nagy területet, ami Koch birtokához
tartozott. A jávorszarvasok sok nyomott hagytak maguk után és
Mitch már rögtön tervezgetni is kezdte, merre indulnak el másnap.
Ennek
ellenére tovább folytatták a sétát. Végül találtak egy
hatalmas fát, melynek ágai egészen a földig leértek. Körülötte
kisebb társai úgy sorakoztak, mint a koszorúslányok a menyasszony
körül.
-
Azt hiszem, itt jó lesz – mondta Mitch és bebújt a lombok alá.
Darrin
morogva követte, egykedvűen birkózva a lelógó ágakkal. Alig
látott valamit és majdnem felkiáltott rémületében, amikor
valaki hátulról átkarolta.
-
A fenébe is! A szart is kiijeszted belőlem.
Mitch
felnevetett és a másik ajkaihoz nyomta az övéit. Aztán letérdelt
elé.
-
Olyan nyugodt és békés itt. És, azt hiszem, volt valami segg is,
amit szerettél volna.
-
A fenébe is, igen! - nyögte Darrin és magához rántotta Mitch-et,
hogy ismét megcsókolja.
Mitch
gyengéden beletúrt a hajába, majd lassan lefelé indult, kibontva
partnere ingének gombjait. Miután végzett, szétnyitotta a
ruhadarab szárnyait és izgatni kezdte Darrin már így is mereb
mellbimbóit, miközben a férfi nyakát kezdte csókolgatni. Darrin
felnyögött és a másik oldalra billentette fejét.
Mitch
elmosolyodott és tovább folytatta partnere izgatását. Lehajolt és
szájába vette az egyik mellbimbót, hogy szopogatni kezdje, majd a
másikat is. Darrin hangos nyögésekkel tette nyilvánvalóvá
akciója sikerét. Azok a nyögések pedig még hangosabbak lettek,
ahogy Mitch végighaladt a hasfalán és rátért ágyékára. Darrin
beharapta alsó ajkát, hogy nehogy felkiáltson, amikor partnere
kiszabadította már keményen meredező hímtagját. Forró nyelve
végigfutott a lüktető férfiasságon, hogy ajkai aztán köré
fonódjanak.
Darrin
nem bírta tovább. Megragadta szeretőjét és már azelőtt letépte
róla a farmerét, hogy Mitch akárcsak pislogni tudott volna. Mitch
élvezte, amikor társa ennyire bevadul és engedte, hogy azt tegyen
vele, amit csak akar. Darrin rá is markolt a farkára és rángatta
egy ideig, majd áttért a golyóira. A másik keze közben Mitch
tarkójára simult és magához húzta, hogy mohón megcsókolja őt.
Az ujjak azonban lefelé indultak tarkójáról, míg végül el nem
érték céljukat, Mitch bejáratát.
A
férfi felnyögött, ahogy Darrin az ánuszát izgatta. Érezte,
ahogy partnere mögé kerül és ujjai egyre mélyebbre hatolnak
benne. Alig tudta megállni, hogy felkiáltson, amikor megérezte a
másik férfi nyelvét a farpofái között.
Ujjai
remegtek, miközben előhorgászott letolt nadrágja zsebéből egy
kis tégelyt. Darrin szó nélkül vette át. Pontosan tudta, mi az.
Mitch lehunyta a szemeit, miközben élvezte, ahogy partnere a
járatába dörgöli a síkosítót. Az első alkalommal, amikor
Darrin a magáévá tette, napokba telt rendbe jönnie. De
szerencsére ezt a másik férfi is észrevette és azóta mindig
alaposan előkészítette a behatolást. Először csak egy ujjal
mozgott benne, majd kettővel, hogy aztán betoljon mellé egy
harmadikat is. Mitch nyöszörgésében pedig a fájdalom helyét
lassan átvette a gyönyör.
Darrin
alig bírt már magával. Bedörzsölte a szerszámát is, majd,
amikor úgy érezte, Mitch már készen áll, kihúzta belőle ujjait
és a farkával kezdte izgatni partnere bejáratát. Mitch arca a
földhöz préselődött és hangosan felnyögött, ahogy Darrin
behatolásának kellemes fájdalma szétáramlott a tagjaiban.
-
Csss! Semmi baj – suttogta Darrin.
Mitch
már túl messze járt a szenvedély ködében, hogy reagálni
tudjon. Ahogy Darrin pumpálta belé a szerszámát, érezte, ahogy a
jóleső bizsergés egyre csak nő benne. Az idő lelassulni
látszott, míg végül el nem érte a csúcsot. A teste megfeszült,
járata pedig rászorult Darrin férfiasságára.
Darrin
azonban csak növelte a tempót. Mitch elterült a földön és
halkan zihált partnere minden egyes lökésének hatására. Aztán
Darrin teste is megfeszült és olyan mélyre tolta a szerszámát
Mitch-ben, amennyire csak tudta. Mitch halkan felsóhajtott, ahogy
társa nedvei szétáradtak nyílásában, majd a kemény rúd egy
cuppanással távozott belőle.
Megfordult
és magára húzta Darrint, hogy ajkaik ismét egymásra tapadjanak.
Hosszú percekig csak simogatták és csókolgatták egymást,
élvezve a másik társaságát. Aztán hirtelen mindketten
megmerevedtek, amikor fojtott hangok nesze ütötte meg a fülüket.
Mozdulatlanná dermedtek, reménykedve, hogy a közeledők nem veszik
észre őket.
Darrin
rémülten nézett Mitch-re. Mi lesz, ha rájuk találnak letolt
gatyával?
-
Most mit fogunk csinálni? - kérdezte némán a tekintetével.
Mitch
az ajkaihoz érintette a mutatóujját és tovább fülelt.
Négy
középkorú férfi haladt el a fa mellett, elég közel, hogy Darrin
és Mitch tisztán kivehesse őket. Mindannyian vadonatúj
vadászfelszerelésbe voltak öltözve és hangosan beszélgettek.
-
Hallottad ezt? Ez egy igazán nagy szarvasbika lehetett.
Úgy
bőgött, mint a fába szorult féreg. Már alig várom, hogy a
kandallóm fölé akaszthassam a fejét.
-
Igazad van, Roy. A nagyfiú biztos tehenek után kutat. Biztos nagy
kujon szegény feje.
Mitch
Darrinra nézett és látta, hogy a másik közel áll ahhoz, hogy
röhögésben törjön ki. Még a lélegzetüket is visszafojtották,
amíg a vadászok hangja lassan el nem halt a távolban. Addigra
viszont Darrin teste már remegett a visszafojtott nevetéstől.
Végül egyszerre kezdtek el hangosan hahotázni
-
Gyere! - mondta Darrin. - Jobb, ha eltűnünk, mielőtt a hatalmas
bikájuk visszajön.
-
Miről beszélsz, bikuci? - nevetett Mitch, miközben talpra
segítette partnerét.
Amikor
visszaértek a házhoz, Darrin Mitch-re nézett, majd ismét
nevetésben tört ki.
-
Egek! Ha tudtam volna, hogy egy szarvasbika lesz végül a pasim!
Mitch
az ágyra lökte őt és rá vetett magát. Hosszú percekig
birkóztak, míg végül elterültek egymás mellett a lepedőn.
Egy
ideig ziháltak, majd amikor már elég erőt gyűjtött, Mitch
feltápászkodott és a hűtő felé indult, hogy szerezzen némi
ennivalót.
A
nap már kezdett leereszkedni és az októberi éjszakák hétezer
méteren elég hidegek voltak, ezért gyorsan begyújtottak a
kandallóba és letelepedtek, hogy az estét olvasással töltsék.
Aztán levetkőztek és bebújtak a vastag takarók alá, egymás
karjaiba bújva, hogy aztán lassan álomba merüljenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése