Lopott pillanatok hármasban 3. rész

Előzmény: Lopott pillanatok hármasban 1. rész
Közvetlen előzmény: Lopott pillanatok hármasban 2. rész

Írta:  secretsxywriter

Fordította: Sinara

Az eredeti megjelenésének időpontja: 2015. december 12.

******************************************************************************************

- Ó, egek! - nyögtem fel, miközben megszorítottam Jenna kezét és arcom a wc-csésze hűvös felületéhez nyomtam. Örültem, amiért épp aznap reggel takarítottam ki a fürdőszobát. El sem tudtam képzelni, milyen lett volna itt térdelni előtte. - Teljesen kiürültem. Nem értem, hogyan...

A gyomrom ismét megrándult, de már semmi nem jött fel. Csillagok táncoltak a szemem előtt.

- Csss, Kat cica! Semmi baj – duruzsolt Jenna lágy hangja a fülemben, miközben a lapockámat simogatta.

Felültem és a hátamat a zuhanyzó ajtajának döntöttem. Egy hideg rongy simult a homlokomhoz, én pedig felsóhajtottam.

- Olyan rohadtul szerencsés vagy, hogy neked nem lehet gyereked! - nyöszörögtem.

- Csak a hormonok beszélnek belőled – csókolta meg lágyan a homlokomat.

- Nem – ringattam a fejemet előre-hátra. - Inkább a megbánás. Mégis mit gondoltunk?

- Csss! Sosem bánnád meg, hogy terhes vagy. Akkor már semmiképp, amikor majd a karjaidban tarthatod a kisbabádat.

A szemeim felpattantak és rászegeződtek.

- Majd akkor is emlékeztetni foglak erre, amikor a kisasszony vörösre üvölti a fejét a boltban, vagy összetöri a kocsit.

- Észrevetted, hogy már hetek óta úgy utalsz a gyerekre, mintha csak lány lehetne?

Ismét lehunytam a szemeimet, és a szabad kezem enyhén domborodó hasamra helyeztem.

- Az anyák tudják.

- Szerinted túl korai még kifesteni a gyerekszobát? Megvenni a ruhákat, meg a játékokat?

Nyeltem egyet, elfintorodva a számban maradó utóízektől.

- Dr. Nayum azt mondta, várjunk a második trimeszterig. Tudom, hogy nem úgy néz ki, de én is izgatott vagyok. Lesz még bőven időnk bevásárolni.

- Tudom. Csak kicsit türelmetlen lettem. Ahogy Meredith és Joanie is. Csodás nagynénik lesznek.

- Igen. Azok – motyogtam, miközben engedtem, hogy felsegítsen a padlóról. - És legalább nem kell sokat vesződnünk azzal, hogy bébiszittert találjunk, ha egy kicsit kettesben szeretnénk lenni.

Jenna ráült a lecsukott wc-fedélre, amíg megmostam a fogam.

- Sajnálom, hogy nem lehettem ott a mai vizsgálaton.

- Kérlek, fejezd be a bocsánatkérést! Lesz még bőven elég lehetőség. Csak terhességi vitaminokról beszélgettünk és arról, hogy mire lehet számítani még az első trimeszter végéig.

- Megkérdezted a dokit a piercingjeidről?

- Minden rendben kell hogy legyen velük. Legfeljebb kissé kellemetlen lesz, amikor mindenhol megdagadok. Különösen a csiklómnál. Valószínűleg a mellbimbómból el kell majd távolítani őket, mielőtt szoptatni kezdek.

- De az is elég lesz, miután a baba megszületett, nem?

Reménykedő mosolyára pillantottam a tükörben, és elnevettem magam. Tudtam, hogy imádja a piercingjeimet. Néha még jobban is, mint én magam.

- Majd meglátjuk. Talán kicserélhetjük a gyűrűket súlyzókra. Azok kevésbé jelenthetnek veszélyt a gyerekre, de majd még beszélünk róla.

- Azt hiszem, jobb lenne, ha megpróbálnál kicsit aludni – karolt át Jenna, és gyengéden az ágy felé vezetett. Amikor elkezdtem volna lehúzni az ágytakarót, elhúzta a kezem. - Azt majd én.

- Magamtól is meg tudok ágyazni, Jenna – nevettem.

- Tudom. De szeretem én megcsinálni neked.

Könyörögve kidüllesztett alsó ajkával és boci szemekkel nézett rám, én pedig szarkasztikusan felsóhajtottam.

- Oké. Fektess le!

- Igenis! - csapta össze mosolyogva a kezeit.

Lassan megcsóváltam a fejem. Néha elgondolkoztam azon, melyikünk is az érettebb.

Amikor végzett az ágy elrendezésével, felém fordult, és teátrálisan a helyemre intett.

- A királyi hálókamra készen áll, Kedvesem. Minden megfelelő a királynő fogadására.

Gyengéden végigsimítottam az arcán ujjaim hátával.

- Te vagy a stabil pont az életemben, Jenna. Képtelen lennék ezt végigcsinálni nélküled. És nem is akarnám.

Szorosan magához ölelt, éreztem, hogy könny szökik a szemébe, amikor megszólalt: - Én se akarnám végigcsinálni senki mással, Kat.

- Köszönöm – töröltem le a könnyeimet a hüvelykujjammal.

- De most már hagyjuk abba a sírást és bújjunk ágyba!

Ezerszer jobban éreztem magam, amikor végre vízszintes helyzetbe kerültem. A párnám kellemesen hűsítő volt, ahogy belesüppedt az arcom. Boldogan felsóhajtottam és lehunytam a szemem.

- Még el kell készítenem egy jelentést odalenn. Ha szükséged van bármire, hívj csak fel! Ott van a telefon az éjjeliszekrényen.

- Igenis, Anya.

Éreztem, ahogy Jenna fölém hajol, és megigazítja rajtam a takarót. Aztán megcsókolta a homlokomat, és egy pillanatra a hasamra tette a kezét. Ez már a mindennapos esti rutinja részévé vált, mióta kiderült, hogy a mesterséges megtermékenyítés sikeres volt.

- Jó éjszakát, Kat cica! És jó éjszakát az én kis madárkámnak is!

Álmosan elmosolyodtam.

- Jó éjszakát, Swallow mama! Szeretlek.

Folytatása következik!