2016. augusztus 28., vasárnap

Meddig mennél el? II. rész 7. fejezet

Előzmény: Meddig mennél el? II. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Meddig mennél el? II. rész 6. fejezet

Írta: Gina_B_33
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2016. április 28.

*************************************************************************


Meleg szombati nap volt. Az első szabad hétvégém már három hete. Vasárnap délutánig nem kellett ismét dolgozni mennem- Neillel épp a napernyő alatt ültünk a hátsó udvaromon és ice tea-t iszogattunk. Péntek este jött, az éjszakát pedig szakadatlan szexszel töltöttük. Már figyelmeztettem, hogy „a lányok” úton vannak. Azt viszont nem kötöttem az orrára, hogy pontosan hányan. Sandyvel és Brennel még nem találkozott.
Susan lépett ki először a házból. Neillel felálltunk, hogy egy baráti öleléssel üdvözöljük, miközben Jan is csatlakozott hozzánk. Amint Neil szabad lett, ő rögtön a nyakába ugrott és a dereka köré fonta a lábait.
- Helló, szépfiú! - dorombolta, majd mohón megcsókolta.
Még be sem fejezte a kis akcióját,amikor Sandy és Bren is betoppantak. Amikor észrevette őket, Jan elengedte Neilt. Bren először engem ölelt meg, majd bemutatkozott új barátunknak. Egy cseppet sem volt szégyenlős, amikor átölelte őt és adott egy puszit a szájára.
Amikor Sandy végzett velem, Neilhez fordult és tetőtől talpig végigmérte őt.
- Szóval ő a dugópajtásod, mi? - vigyorgott, majd, mindannyiunk meglepetésére, Neil farka köré fonta az ujjait. Aztán felém fordult és rám kacsintott. - Nem hazudtál. Tényleg méretes szerszáma van.
Neil szemmel láthatóan kényelmetlenül érezte magát, úgyhogy igyekeztem minél gyorsabban közbe lépni.
- Oké, ennyi elég lesz. Nem akarom megkockáztatni, hogy megint megmerevedjen. Az éjjel már épp eléggé lehasznált.
Sandy vidáman felnevetett.
- Jó fiú – paskolta meg gyengéden a szóban forgó hímtagot, majd átölelte a tulajdonosát.
Mind a négy lány fejest ugrott a medencébe, mi pedig Neillel visszaültünk a helyünkre.
- Most már ismered Brent és Sandyt is – kuncogtam. - Mi a véleményed?
- Neked nincs egy barátod sem, aki nem iszonyúan dögös?
- Szexik, nemde? Mind a négyen.
- Mind az öten azok vagytok – kacsintott rám.
Félrebillentettem a fejem és hálásan rámosolyogtam.
- Ők is olyanok, mint Jan és Susan?
Hangosan felnevettem.
- Úgy érted, biszexuálisok-e és hogy mind kefélünk-e egymással?
- Hát, valahogy úgy – vigyorgott kényszeredetten.
- A válasz igen – mondtam könnyedén. - Minden egyes alkalommal megdöntjük egymást, ha csak lehetőségünk adódik rá. Elég közel állunk egymáshoz.
- Hm. Érdekes – vigyorgott.
- Ó? Érdekes? - vontam fel a szemöldököm. - Ez úgy hangzik, mintha nézni szeretnéd.
- Hé! Pasiból vagyok – emelte fel a kezeit védekezően. - Nem ismerek egy srácot se, aki nem ölne, hogy láthasson öt ilyen szexi nőt, ahogy falják egymást.
- Ha már itt tartunk... - biccentettem a medence felé, ahol Susan és Sandy épp egy szenvedélyes csókban forrtak össze.- És még nem is ittak semmit – kacagtam vidáman.
Neil vigyora a füléig szaladt.
- Remélem, van épp elég piád mindannyiunknak.


***


Miután megettük az ebédünket, a konyhapulthoz mentem és elővettem a scotch-ot, Neil Gentleman Jackjét és egy nagy üveg vodkát a lányoknak.
- Máris? - nézett rám Bren kérdőn.
- Van itt egy pasink, aki abban reménykedik, megnézheti, ahogy kicsit eljátszadozunk egymással.
- Nem mintha ahhoz szükségem lenne alkoholra – karolta át Sandy derekát Susan és magához vonta őt, a következő pillanatban pedig már ismét csókolózni kezdtek.
- Nekem sem – nevetett Bren. - De attól még kérek egyet. Nem maradhatok ki sokáig ma este. - Azzal odajött, hogy segítsen kikeverni az italokat. Út közben egy pillanatra odahajolt Neilhez és a fülébe súgta: - Észveszejtő látványnak ígérkezik, nemde?
- Abban biztos vagyok – bólintott a barátunk.
Amikor Susan és Sandy végre elengedte egymást, az előbbi Neilre vigyorgott.
- Ez csak egy kis előzetes volt. Ha úgy gondolod, ez izgató, a többitől el fog durranni a farkad.
- El tudom képzelni – csillogott Neil szeme.
Végül mindannyian kézbe vettük az italainkat és kimentünk a kertbe. Én fogtam a naptejet és már fel akartam ajánlani Neilnek, amikor Susan megállított.
- Ez a mi dolgunk. Ugye, lányok?
Mire észbe kaptam, már mind a négyen körülállták kollektív pasinkat és érzékien dörgölték a naptejet a bőrébe. Nekem nem volt más dolgom, csak leheveredni a napágyra és nézni.
Persze a golyói irreálisan sok naptejet kaptak. De hát elvégre még véletlenül se akarjuk, hogy leégjenek.
Amikor végeztek, Sandy és Bren kiterítették a törölközőiket a fűbe. Susan és Jan viszont, ahelyett, hogy csatlakoztak volna hozzájuk, átadták a naptejet Neilnek és vele együtt a feladatot is, hogy viszonozzák a gesztusukat. Gondolom mondanom se kell, hogy a melleik kapták a legtöbb figyelmet, Neil farka pedig hamarosan ismét kőkemény lett.
Jan köré fonta az ujjait és szélesen elvigyorodott.
- Ha szükséged lenne egy kis segítségre, csak szólj!
- Ne aggódj! Fog – nevettem fel.
Amikor Jan és Susan is csatlakozott Sandyhez és Brenhez a füvön, Neil hozzám hajolt.
- Komolyan beszélnek, vagy csak húznak?
Megvontam a vállam.
- Nem tudhatom biztosan. Egyiküket se láttam még férfival. De nem leszbikusok. Mind a négyen bik, szóval nem lennék meglepve. Aggódsz miatta?
- Nem aggódom. Nem erről van szó. Csak meglepett. Az egész szituáció...
- Letaglózó?
- Igen. Ez a jó szó rá.
- Leállíthatom őket, ha ezt szeretnéd.
- Nem. Dehogy – vágta rá azonnal. - Eszem ágában sincs.


***


Úgy egy órán át heverészhettünk a napon, amikor Neil megunta és elindult a medencéhez.
- Előbb zuhanyozz le! Nem szeretem, ha telemegy a víz mindenféle trutyival – szóltam rá.
Gyors előkészületek után alig csobbant be pár perce a medencébe, amikor észrevettem, hogy Jan és Susan is a zuhanyzó felé tart. Amikor végeztek, megálltak mellettem.
- Megyünk a medencébe és izgatjuk még egy kicsit Neilt – jelentették be.
- Oké – nevettem fel hangosan. - Meg is kérdezte, hogy komolyan gondoltátok-e, hogy besegítetek a leápolásában, vagy csak húzzátok.
- És te mit mondtál neki? - nézett rám kérdőn Susan.
- Az igazat. Hogy nem tudom a választ.
- Oké – válaszolta Jan. - De tudnod kell, hogy mi is beszéltünk már erről.
- És? - vontam fel a szemöldököm-
- Épp eleget vártunk, Molly – vágta rá Susan. - Neil pedig túlságosan is jó pasi.
- Azon kívül pedig – folytatta Jan – téged úgyse zavarna, nekünk pedig nem kellene aggódnunk amiatt, hogy félreértené a helyzetet.
- Tudjátok, hogy szeretlek titeket és nem tagadnék meg tőletek semmit.Neil pedig pontosan tudja, miért van itt, és az egyértelműen nem a romantikázás. Ezt már az elején tisztáztuk.
- Akkor megkapjuk az áldásodat? - kuncogott Susan.
- Naná – bólintottam.
Mindketten szorosan átöleltek és megcsókoltak, mielőtt a medencéhez szaladtak volna, hogy beleugorjanak a vízbe. Alig egy perccel később már mindketten Neilre csimpaszkodtak és hevesen csókolóztak pont az orra előtt.
Tíz perccel később hárman együtt másztak ki a partra és odasétáltak hozzám.
- Tőled kell hallania – mondta Susan.
- Hozzátok ki a polifómot az üres hálószobából és terítsétek le a nappaliban! - rendelkeztem. - Úgy mi is láthatjuk.
- A fenébe is! - kacagott fel Neil. - Mindig a kukkolás.


***


Szóltam Sandynek és Brennek, hogy mosakodjanak meg és jöjjenek be. Mire töltöttünk magunknak friss italt és bementünk a nappaliba, Neil már a kanapén ült és vigyorogva figyelte, ahogy Susan és Jan 69-es pózban nyalják egymást a polifómon. Egyértelmű volt, hogy a közönség miatt csinálják, mivel egyikük sem élvezte különösebben ezt a pózt. Mindannyian jobban szerettük felváltva nyalni egymást.
- Ha már készen állnak, engedd, hogy ők diktálják a tempót! Egyiküknek se volt szerencséje farokhoz már egy ideje... Csak felcsatolhatóhoz.
Neil megértően bólintott, majd rám kacsintott.
Pár perc múlva a lányok intettek neki, hogy jöjjön közelebb. Jan az egyik oldalára helyezkedett, Susan pedig a másikra és együtt nyalogatták meredten ácsorgó farkát.
Végül Susan fölé helyezkedett és lassan rá ereszkedett.
- Ó! - nyögött fel. - Ez aztán nagy.
Hangosan felnevettem.
- Nekem nem kell mondani. Mennyei, nem igaz?
- Az. Mennyei – nyöszörgött Susan.
Pillanatokon belül már hevesen mozgott barátunk falloszán és hevesen nyögött.
- Túl régen volt már... - nyöszörögte. - A felcsatolható is nagyon jó, de ez... ez elmondhatatlanul jobb.
Sandyre és Brenre néztem, akik közben hevesen falták egymást mellettem. Ez a tényező nem kerülte el Neil figyelmét sem. Meredten figyelte őket, miközben Susan a farkán táncolt, míg végül teljesen kimerülten nem terült el a polifómon.
- Jan, most te jössz – vezényeltem játékosan.
Barátnőnk végigmérte Neilt, majd kijelentette: - Én azt szeretném, hogy te legyél felül. - A következő pillanatban pedig már a hátán is feküdt és széttárta a lábait. - Dugj meg, ahogy csak bírsz!
- Vigyázz, mit kívánsz! - vigyorogtam. - Úgy tud kefélni, mint egy gőzgép.
- Oké – kacagott Jan. - Akkor hadd lássuk!
Úgy húsz perc múlva viszont már zihálva könyörgött, hogy hagyják abba.
Susan viszont már ismét talpon volt. A kanapé mellé térdelt, egy párnára hajtotta a fejét és az égnek emelte a fenekét.
- Nyomás vissza a nyeregbe, cowboy! - vigyorgott. - Készen állok a következő menetre.
Hallottam Bren hangos nyögéseit, és amikor oda néztem, láttam, hogy Sandy a lábai között térdel és hevesen ujjazza őt.
- Fincsi – vigyorgott Neil is, miközben hátulról Susanbe vezette a farkát. Kezeit barátnőnk csípőjére tette és lassan löködni kezdte őt.
Susan azonnal nyöszörögni kezdett. Pár perc múlva viszont már Neil is úgy zihált, mint aki nagyon közel áll a csúcshoz.
- Engedd csak el magad, szépfiú! - doromboltam. - Majd én feltakarítok utánad.
- Nem – vágott közbe Jan. - Az az én dolgom. Légyszi, légyszi, légyszi!
Úgyhogy amikor Neil végül kihúzta a farkát Susanből, Jan szája rögtön barátnője bejáratára tapadt. Majd amikor végzett a nyalással, mellé heveredett és szenvedélyesen megcsókolta.
- Váó! - roskadt le Neil.
Szó nélkül felálltam és kimentem a konyhába, majd egy pohár Gentleman Jackkel tértem vissza a számára. Miközben odaadtam neki, a két lányra pillantottam, majd vissza rá.
- Szép munka volt – vigyorogtam.
- Mit is mondhatnék? - vont vállat. - Imádom a feladatomat.


***


Amikor elkezdett sötétedni, Bren és Sandy elbúcsúztak, majd távoztak, Neillel pedig betelepedtünk a jakuzziba kicsit ejtőzni, amíg Jan és Susan a medence felé vették az irányt.
- Neil – szólaltam meg.
- Igen? - kortyolt bele az italába.
- Szeretnék beszélni veled valamiről – mondtam komoly hangon.
- Oké
- Tudom, hogy megegyeztünk, a mienk nem egy átlagos kapcsolat.
- Az enyhe kifejezés – nevetett fel.
- Viszont, csak hogy tudd, én mostanában nem kefélek senki mással.
- Én se – válaszolta. - Kivéve persze... tudod – biccentett a medence felé.
Elnevettem magam.
- Aminek nagyon is örülök. Nagyon szeretem őket és ők is engem. Meséltem már, hogy pár hete összeházasodtak?
- Nem. Még nem említetted. Láttam a gyűrűiket, de a többiek is viselnek gyűrűt, szóval nem kérdeztem rá.
- Sandy és Bren mindketten férjnél vannak. Brennek van két gyereke is. Jan és Susan viszont egymással házasodtak össze.
- Fura egy társaság vagytok – nevetett fel Neil.
Igyekeztem visszaterelni a témát az alap felvetéshez.
- Tudod, hogy tényleg imádom a farkadat, igaz?
- Persze. Mit ne lehetne rajta szeretni?
Már rögtön a nyelvem hegyén volt, hogy vágjak vissza, de nem akartam eltérni a témától.
- Most komolyan beszélek. Semmit nem akarnék megváltoztatni rajtad. És fontos nekem, hogy ezt tudd.
- Molly! Ne kerülgesd a forró kását! Bökd ki, mit szeretnél!
Vettem egy mély levegőt.
- Van egy fickó, akivel le szeretnék feküdni... Csak egyszer. Neki van a legnagyobb farka, amit valaha láttam és szeretném egyszer kipróbálni... Csak egyszer.
- Tudod, hogy nincs szükséged az engedélyemre – vonta fel a szemöldökét.
- Igen, tudom. De nagyon kedvellek téged és nem szeretnék semmit se tenni a háta mögött. Ha ez tönkretenné azt, ami köztünk van, inkább lemondok róla.
- Váó! - nyögött fel, majd leküldte az itala maradékát. - Nem tudtam, hogy így érzel. Én is kedvellek téged... és a barátaidat is – mosolyodott el szégyenlősen.
- És akkor? - néztem rá kérdőn.
Megvonta a vállát.
- Ha tényleg meg szeretnéd tenni, akkor hajrá! Értékelem, hogy megkérdeztél.
- Tényleg csak egy esetről lenne szó. A lányok se lesznek ott. Ők távolról szeretnék nézni, szóval... Elég furcsa szituáció.
- Ha nem lesznek ott, hogy tudják nézni?
A következő tíz percben beszámoltam Neilnek Mr. Dákóról és arról, ahogy figyeltük őt a lányok erkélyéről.
- Ilyen nincs – kerekedett el a szeme.
- Csak kérdezd meg Jant és Susant!
Végül megvonta a vállát és átadta az üres poharát. Amikor visszatértem, kérdőn rám nézett: - Nézhetem én is velük?
- Tényleg végig akarod nézni, ahogy egy másik fickóval kefélek? - néztem rá értetlenül.
Beleivott az italába, majd elvigyorodott.
- Te épp az imént nézted végig, ahogy meghúztam két másik nőt.
- De ők a barátaim. Én még csak nem is ismerem ezt a fickót.
- Ha nem szeretnéd, hogy nézzem, semmi gond. Majd később elmeséled.
- Nem, nem. Semmi baj vele, ha nézed. Én csak... aggódtam... Miattunk.
- Ó! Szóval már van „mi” is? - vonta fel a szemöldökét.
Vettem egy mély levegőt.
- Szeretem, ahogy most vagyunk... egyelőre. De látok lehetőséget a jövőben arra is, hogy legyen „mi”.
Amikor kimásztunk Neillel a jakuzziból és a hálószobám felé indultunk, megálltunk egy pillanatra a medence szélénél.
- Susan! - kiáltottam. - Megbeszéltük a dolgot. Neil is szeretné nézni tőletek.

- Jól hangzik – nevettek mindketten Jannel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

FlagCounter

[URL=http://info.flagcounter.com/3p1k][IMG]http://s06.flagcounter.com/count/3p1k/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_0/flags_0/[/IMG][/URL]