2016. augusztus 14., vasárnap

Meddig mennél el? II. rész 3. fejezet

Előzmény: Meddig mennél el? II. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Meddig mennél el? II. rész 2. fejezet

Írta: Gina_B_33
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2016. április 28.

*************************************************************************


Egy pajkos úszás... mármint szexuális értelemben igencsak pajkos úszás után kimásztunk a medencéből, hogy harapjunk valamit ebédre. Később pedig ismét csak heverésztünk a napernyő alatt és különböző témákról beszélgettünk. A többieket mind nagyon érdekelték a történeteim néhány érdekes szituációról, amibe a munkám során keveredtem, úgyhogy elmeséltem nekik pár emlékezeteset.
Úgy egy óra múlva Sandy és Bren kifeküdtek a napra, hogy süttessék egy kicsit magukat. Én segítettem Jannek és Susannek bekenni magunkat, aztán mi is csatlakoztunk hozzájuk.
Nem sokkal sötétedés előtt mind lezuhanyoztunk, mielőtt betelepedtünk volna a jakuzziba. Szórakoztató volt nézni őket, ahogy jajgatnak a hideg zuhany alatt.
Utána csak heverésztünk békésen a forró vízben és iszogattuk az italunkat. Egyikünknek se jutott eszébe huncutkodni, ami igencsak szokatlan volt tőlünk az ilyen szituációkban.
Végül szükségét éreztem, hogy mondjak valamit-
- Hé, lányok! Van valami, amit szeretnék mondani – vontam magamra a figyelmüket, majd kikapcsoltam a hangosan búgó vízkeringetőt. - Csak azt szeretném mondani, hogy nagyon jó érzés és megtisztelő, hogy a baráti társaságotok része lehetek. Nagyon kedvellek titeket és csak szerettem volna megköszönni.
Néhány pillanatnyi néma csend után Jan szólalt meg.
- Nem kell megköszönnöd semmit sem, Pepper. Nekünk kellene megköszönnünk neked. Hiszen te hívtál meg minket a csodálatos otthonodba, hogy használhassuk a medencét, ezt a jakuzzit... amellett meg, a minap hallottam a Fox News-ban, hogy ha az ember egy kiadós adag sötét csokit eszik, az jót tesz az egészségnek.
Percekig abba se tudtuk hagyni a nevetést.


***


A jakuzziban folytatott beszélgetés ellenére szerettem volna valamivel kimutatni a hálámat a barátaim felé és valami olyan élményben részesíteni őket, amiben biztos nem volt még soha részük. Amikor már mindannyian kikászálódtunk a vízből, behívtam őket a házba.
Kihoztam egy polifómot a vendégszobából és leterítettem a nappali padlójára. Majd elővettem a táskát, amiben a játékszereimet tartottam és addig keresgéltem benne, amíg rá nem találtam a két fecsatolható dildómra. A kisebbett vettem a kezembe, ami csak szűk tizenöt centis volt és nem volt olyan vastag (legalábbis csak annyira, mint Sir Galahad első öt centije).
Amikor megmutattam a többieknek, a reakciók változatosak voltak. Sandy izgatott lett, a többiek viszont nem igazán tudták, mit szóljanak.
- Ki akarja először felvenni? - kérdeztem.
- Majd én – jelentkezett Susan, a legvakmerőbb mindannyiunk közül.
- Oké – néztem végig a többieken. - Akkor ő lesz a tenyészbika. Ki szeretné először, hogy meghúzogassa?
Arra számítottam, hogy Jan rögtön jelentkezni fog, de Sandy keze röppent először a magasba.
- Én – kcagott.
Hoztam egy párnát a kanapéról, lefektettem Sandyt a polifómra és a feje alá tettem. Miután pedig segítettem Susannek felvenni a műszerszámot, bekentem egy kevés síkosítóval a biztonság kedvéért.
Susan nagyon élvezte a helyzetet. Vigyorogva löködte előre a csípőjét, a dildóval kefélve sikosítótól nedves kezemet. Aztán táncolva illegette magát Jan és Bren előtt.
- Gyerünk, csajok! Szopjatok le! - ingerelte őket.
Úgy egy percnyi szórakozás után végül betérdelt Sandy széttárt combjai közé. Mielőtt azonban belevezette volna a szerszámát, csókolgatni kezdte barátnőnk melleit és szopogatni a mellbimbóit. Végül egy szenvedélyes csók után suttogva megkérdezte: - Mit szólnál egy kiadós dugáshoz?
- Csak rajta! - vigyorgott Sandy, majd előre nyúlt és óvatosan a bejáratához igazította a dildó fejét.
Pár pillanatnyi ütemes mozgás után Sandy egyre hevesebben zihálni kezdett. Susannek nem is kellett több. Azonnal gyorsított a tempón, míg végül a műpénisz teljesen el nem merült Sandy testében.
Úgy tíz perc múlva, amikor Susan már kifulladt, Sandy leteperte őt, átvette a szerszámot és még további tizenöt percig kefélte, amíg mindketten zihálva a padlóra nem rogytak, úgy vigyorogva, mint két macska, akik épp most falták be a kanárit.
Brennel kimentünk a konyhába, hogy keverjünk mindenkinek friss italt. Egy ideig csendben voltunk, míg végül a barátnőm meg nem szólalt: - Molly, ez nekem nem megy. Sajnálom, de nem.
- Túlságosan is úgy éreznéd, megcsalod a férjedet? - mosolyogtam rá megértően.
Némán bólintott, én pedig átöleltem őt, majd a fülébe suttogtam: - Semmi baj, Bren. Nem kell tenned semmit, amit nem szeretnél. Senkit nem szeretnék, hogy úgy érezze, nyomás alatt van.
Bren elmosolyodott, majd szenvedélyesen megcsókolt. Amikor elhúzódott, ismét rám villantotta fehér fogsorát.
- Köszönöm, hogy megértesz.
Én is rámosolyogtam és pajkosan a fenekére csaptam.
- Most pedig vigyük be ezeket az italokat!
Amikor visszatértünk a nappaliba, már Janen volt a felcsatolható szerszám és épp Susannel keféltek. A dildo boldogabbik végén elhelyezkedő barátnőnk hevesen zihált és bíztatta Jant, hogy fokozza a tempót. Mi pedig csak kényelmesen elhelyezkedtünk és az italunkat szürcsölgetve figyeltük őket.
Úgy húsz perc múlva Brenre és Sandyre néztem, majd megráztam a fejemet. Egyértelmű volt, hogy nekik is feltűnt, két barátnőnk milyen sokáig bírja a menetet. Úgy gondoltam, igazán jó kondiban vagyok, de ezt mégse bírtam volna.
További nagyjából tíz percbe telt, mire Susan gyengéden magához szorította Jant, rávéve, hogy megálljon. A szerszám még mindig a barlangjában pihent, miközben mindketten hevesen ziháltak és kapkodtak levegőért.
- Váó! - nyögtem fel, nem tudva tovább magamban tartani a gondolataimat. - Most már tudom, kit szeretnék, hogy megkeféljen, ha rám kerül a sor.
Mindenki nevetett. Még Jan és Susan is, annak ellenére, hogy alig kaptak levegőt.
Amikor Jan végül talpra tudott kecmeregni, segítettem neki leülni a kanapéra, majd elé térdeltem és nyalogatni kezdtem a műpéniszről Susan nedveit. Aztán Sandyre és Brenre vigyorogtam és megnyaltam az ajkaimat.
- Mmm! Ez aztán az igazi finomság.
Sandynek nem is kellett több. Azonnal Susan lábai közé csusszant és benyalt a szeméremajkai közé, mire Susan felkacagott.
- Úgy tűnik, van aki az eredeti forrásból szereti.

Erre ismét mindannyian felnevettünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

FlagCounter

[URL=http://info.flagcounter.com/3p1k][IMG]http://s06.flagcounter.com/count/3p1k/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_0/flags_0/[/IMG][/URL]