2015. január 22., csütörtök

Levelek Nicole-nak 4. levél

Előzmény: 1. levél
Közvetlen előzmény: 3. levél

Nancy és Felecia betársul egy kiadós szexpartiba.

Írta: derek33
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2004. június 5.

*************************************************************


Kedves Nicole!


Nos... az után a hétvége után, amiről a legutóbb meséltem neked, Feleciával gyakorlatilag elválaszthatatlanok lettünk. Annyi fergeteges élményben volt részünk együtt, hogy összeszámolni sem tudom. A Kelly Conway-jel való hármasunkról meséltem is már neked az öltözőben. Folyton együtt lógtunk, és mivel mindketten szerettük a fiúkat is, gyakran fulladt a dolog duplarandiba.
De az iskolában sem bírtunk magunkkal. Egyszer Miss Antony uncsi amerikai irodalom óráján Feleciával kitaláltunk valami indokot, hogy ellóghassunk, úgyhogy sétálni indultunk a suli körül. A terv az volt, hogy ő már be se jön, én pedig tíz perc után rosszullétet tettetek. Ahelyett viszont, hogy a nővérhez mentem volna, a mosdóban találkoztam Feleciával. Neki azonban más tervei voltak. Megragadott és a bezárt ajtónak lökött, hogy a testét az enyémhez préselje. Még sosem hallottam olyan hevesen zihálni, mint akkor. Egyik kezével megmarkolta a mellem, a másik pedig az arcomra simult. Megsimogatta, majd a mutatóujja a számra simult, körberajzolva az ajkaimat. Éreztem a csók közeledtét és a gyomrom már össze is szorult a vágyakozástól és a félelemtől. Ó, Nicole... mindig is annyira vágytam rá, de féltem, hogy valaki rajtakap minket.
Átöleltem öt és ujjaim a hátába és a hajába mélyedtek, miközben magamhoz húztam a fejét, hogy szenvedélyesen megcsókoljam. Micsoda csók volt az! Olyan hevesen faltuk egymás ajkait, mintha egészben akarnánk lenyelni a másikat. Felecia benyúlt a felsőm alá, hogy kibontsa a melltartómat, és amikor a melleim kiszabadultak, a tenyerébe fogta őket. Mélyen a torkomba nyögött, miközben percekig játszadozott velük. A mellbimbóim egyre keményebbek lettek. Annyira felizgatott, hogy már nem tudtam uralkodni a nyögéseimen és zihálásomon. Én is kibontottam a melltartóját, ő pedig közben levetette a felsőjét, hogy mindkét ruhadarabot a padlóra dobja, majd magához öleljen. A melleink egymáshoz simultak, én pedig élvezettel vesztem el közelségében.
- Ó, Nancy! - suttogta a számba. - Elveszed az eszem.
Melleit az enyémekhez dörgölte és hangosan felnyögtem, ahogy bimbói a bimbóimat simogatták. Mintha elektromosság futott volna végig a testemen egyenesen hevesen lüktető csiklómba. Összeszorítottam a combjaimat és ha Felecia nem nyög fel a következő pillanatban, magamhoz térítve, el is élvezek.
Letérdelt, hogy kigombolja a farmeromat, majd a bugyimmal együtt letolja. Aztán megmarkolta a fenekemet és magához húzott, hogy belém mélyessze a nyelvét. Hangosan felnyögtem az élvezettől és széttártam a lábaimat, miközben a hajába túrtam. Alig telt bele néhány percbe és heves orgazmus tört rám. Olyan erős volt, hogy teljesen elgyengültek az izmaim és fejem az ajtónak koppant. Felecia elégedetten mosolyogva emelkedett fel, de amikor zihálva elernyedtem, azonnal a vállamra tette a kezét és gyengéden térdre nyomott. Most én következtem. A nyelvem engedelmesen combjai közé siklott és már hallottam is nyöszörgését.
Belé csúsztattam két ujjamat, miközben nyelvem a csiklójával játszott és felsandítottam rá, hogy figyeljem, ahogy a melleivel játszik közben. A háta megfeszült és szája sikolyra nyílt, de nem jött ki hang a torkán. Másik kezemet a fenekére simítottam és ánuszát kezdtem izgatni. Ettől már nem volt megállás. Teste olyan hevesen kezdett remegni a gyönyörtől, hogy át kellett ölelnem, nehogy összeessen.
Ahhoz képest, amekkora zajt csaptunk, csodálkoztam, hogy senki sem figyelt fel ránk. A kapcsolatunk elején még szerettük volna az egészet titokban tartani. Mindketten tisztában voltunk a biszexualitásunkkal. Bár nekem nem volt még sok dolgom srácokkal, Felecia gyakran mesélt a kalandjairól a régi sulijában.
Úgy egy hónappal az első együttlétünk után épp a Starbuck's-ban voltam C.J.-vel iskola után, amikor ő hozzám fordult és egyenesen megkérdezte:
- Szóval, Nance, mi is a helyzet veled és Feleciával?
- Hogy érted? - próbáltam kitérni a válasz elől.
- Már egy hónapja csak vele lógsz. Van esetleg valami köztetek?
Óvatosan a szemébe néztem. Nem láttam benne követelődzést vagy gyanakvást. Egyszerűen csak kíváncsi volt és értetlen.
- Semmi – nyögtem ki végül. - Semmi a világon. Csak jó barátok vagyunk. Kedvelem őt.
- Nos, mi is kedvelünk téged. Te viszont egyszer se voltál velünk, mióta vele barátkozol. Miért nem hozod el egyszer őt is bulizni? - mosolyodott el, miközben gyengéden megmarkolta a fenekem.
- Hé! Állj le, seggfej! - szűrtem a fogaim között, halkan, nehogy bárki is meghallja, de aztán azonnal kuncogásban is törtem ki.
- Miért is? - nevetett C.J. - Ne mondd, hogy te nem akarod!
Az igazat megvallva, nagyon is akartam. Talán úgy két hónapja lehetett az első alkalmunk C.J.-vel az egyik partin. Nagyon helyes és jófej srác volt rövid fekete hajjal és vonzó mosollyal. Épp üvegeztünk azon az estén, ami azonban hamar féktelen csókolózásba torkollott. C.J.-vel egy idő után kiváltunk a tömegből és félrehúzódtunk. Nem mintha ellenemre lett volna. Istenien csókolt és az illata...
Volt két kanapé Nikki-ék nappalijának sarkában, C.J.-vel pedig letelepedtünk az egyikre. Az ölébe ültem, ő pedig magához szorított és mohón faltuk egymás szájár. Kezdett forrni körülöttünk a levegő, ahogy nyelveink vad táncot jártak. Aztán C.J. Kezei a mellemre simultak, nekem pedig eszembe se jutott megállítani őt. Amikor pedig a nyakamat kezdte csókolgatni, azonnal tudtam, elvesztem.
Kezeim a pólója alá csúsztak és végigsimítottam mellkasán. Amikor pedig megérintettem az egyik mellbimbóját, hangosan felnyögött. Gyorsan meg is szabadított a toppomtól és hatalmas kezébe fogta az egyik mellem, hüvelykujjával izgatva a bimbómat. Hevesen ziháltam, közben pedig kezem fel-alá vándorolt mellkasán, másik karommal pedig átöleltem a nyakát és közelebb húztam őt magamhoz.
Túl kicsi volt a hely, hogy elfeküdjünk, úgyhogy a kanapé karfájára ültetett és a lábaim közé térdelt. Ajkai a mellbimbóm köré fonódtak és gyengéden megmarkolta a fenekem. A bugyim már teljesen átnedvesedett addigra. Éreztem, ahogy az anyag a szeméremajkaim közé vág.
Ujjai végigsimítottak combomon, míg végül megéreztem érintését a bugyim pereménél.
Az emléktől még most is megrándult a testem és halkan felnyögtem.
- Mi az? - nézett rám.
- Hogy?
- Mondtál valamit? - vonta fel kérdőn a szemöldökét.
- Én... semmit – kuncogtam.
Gyorsan kiráztam a fejemből az emléket, kifizettük a kávét és igyekeztem témát váltani:
- Szerintem jó ötlet lenne egy újabb buli. Biztos Felecia is élvezné.
- Nagyszerű – csillant fel C.J. szeme. Talán neki is eszébe jutottak a közös emlékeink. - Holnap este Ricky-éknél leszünk. Gyertek el ti is!
- Oké... Hozzak valamit?
- A-a – mosolygott. - Csak magadat! Majd rendelünk pizzát és nézünk valami filmet. Aztán meglátjuk. - A szemei csillogása és a vigyora sok mindent elárult a tervekről.
- Hányra menjek?
- Talán hétre! Ricky anyja elutazik a hétvégére, úgyhogy miénk lesz az egész ház.
- Kis kujon! És mi, lányok, sétáljunk be az oroszlán barlangjába?
- Hát persze. Ahogy mindig – kacsintott.
- Pont ettől félek, rosszfiú. - Mindketten felnevettünk, miközben a kocsink felé sétáltunk.
Amikor haza értem, azonnal felhívtam Feleciát, hogy elújságoljam a hírt.
- Jess, Megan és Nikki is ott lesz? - kérdete.
- C.J. Nem mondott semmit arról, hogy ki jön, Ricky-t leszámítva... De mivel minden péntek estét velünk töltenek...
A beszélgetés többi része a tervezgetésből állt.
Aztán másnap este 7:10-kor már ott is álltunk Ricky-ék ajtaja előtt. Felecia lélegzetelállítóan festett vörös toppjában, ami szabadon hagyta a hátát és fehér farmersortjában. Én egy fehér, rövid ujjú pólót és egy nagyon szűk fekete farmert viseltem.
Egyikünk sem tudta, mi a terv estére, de több volt, mint valószínű, hogy végül a szexnél lukadunk ki. Erre készültünk.
Csak két kocsi volt a ház előtt, Feleciáé és C.J.-é, ami tovább növelte a kíváncsiságunkat. De az is lehet, a többiek egy kocsival jöttek.
Ricky engedett be minket egy-egy szoros ölelés kíséretében.
- Helló! Titeket is látni? Régen volt már, Nance. Látom, Feleciát is rábeszélted. Jó téged látni a kémiatermen kívül is. Örülök, hogy itt vagytok.
- Nancy-vel elég... elfoglaltak voltunk mostanában – magyarázta Felecia és sokat mondóan rám mosolygott, amitől én elpirultam. - De ma este csak a tiétek vagyunk.
Ricky felnevetett és a lépcső felé intett.
- Gyertek!... Már előkészítettem némi italt.
- Mi meg segítünk eltüntetni – mosolyogtam. - Hány embert vártok?
Ricky kinyitotta a hűtőt és elővett négy üveg bort.
- Nos... Per pillanat csak Jont, C.J.-t és titeket.
Rákérdeztünk Meganre és Jessre, de ők épp egy kosármeccsen voltak Milforban, Nikki pedig az mondta, jön, ha el tud szabadulni a tudományos projektjétől.
Feleciával egymásra néztünk. Mindketten kihallottuk azt a furcsa élt Ricky hangjából. Valami különlegeset terveztek. De mi csak mosolyogtunk, majd, amikor elfordult, összesúgtunk.
- Mit gondolsz? Szerintem jó móka lesz.
- Fogadok, hogy mindent előre megterveztek – mondta izgatottságtól vibráló hangon.
- Ha el szeretnél menni, csak szólnod kell – vigyorogtam.
- Eszem ágában sincs. Kíváncsi vagyok, mi lesz. Azon kívül meg... eléggé felizgultam már. Te nem?
Mintha kérdeznie kellett volna. Az elmúlt hónapban szinte mindig fel voltunk izgulva. Most is már kezdett nedvesedni a puncim.
- Hé! - térített magunkhoz minket Ricky hangja. - Mit sugdolóztok ti ketten? Hozzátok azokat a popcornos tálakat vagy sem?
Engedelmesen követtük, ahogy bevezetett minket a nappaliba. Jon épp a zenét állította be, én pedig, miután letettem az asztalra a tálat, gyengéden megmarkoltam a fenekét.
Hangosan felnevettem, amikor ijedtében ugrott egy nagyot, majd felém fordult és szorosan átölelt. Nagydarab focista srác volt és olyan erővel rendelkezett, mint egy medve.
- Hééé! Jon!... Még a végén összeroppantasz. - Aztán Felecia felé fordultam. - Jon, gondolom ismered Feleciát.
- Persze. Együtt ebédeltünk úgy két hete. Emlékszel – küldött a lány egyet a híres flörtölős mosolyai közül a barátunk felé.
- Nagyon vadítóak vagytok ma este – lépett oda hozzánk C.J. is, félbeszakítva a beszélgetést.
- Kösz, kujon – nevettem. - A többiek hol vannak?
- Nem tudom. Talán majd befutnak. Szóltunk nekik-
- Ne is hallgass Nancy-re! - nevetett Felecia. - Így is nagyon örül, hogy itt vagyunk.
- Valóban? - karolta át a derekam C.J. - Tudtam én, hogy a sármom megteszi a hatását.
Én nem válaszoltam semmit, csak átkaroltam a nyakát és nyomtam egy puszit a szájára.
- Nos... - vigyorogtam, mire ő elpirult.
- Abból nekem is tartogass egy kicsit, Nance! - nevetett Ricky és ő is próbált lopni egy csókot.
Ijedtséget tettetve felsikkantottam és elhúzódtam, majd amikor már mindenki nevetett, gyorsan nyomtam egy cuppanós puszit Ricky arcára.
Közben megérkezett a pizza, Ricky pedig kiosztotta a szeleteket. Azonban, tekintve ezeknek a nagydarab srácoknak az étvágyát, nekünk alig maradt valami. A beszélgetés hamar túlfutott a szokásos témákon és el is értünk a szexhez. Általában az ilyen témák kimerültek abban, hogy ki kivel kavart mostanában és hogy milyen játékot játszunk az este. Ezúttal azonban másképp alakult. Apró, lopott mozdulatokkal simogattuk egymást és azt találgattuk, vajon ki lehet még szűz. Aztán rátértünk arra, hogy ki kavarhat kivel és hogy mi legszívesebben kivel bújnánk ágyba. Hamar beindultam és a bugyim már tocsogott a nedvességben.
Már alig bírtam magammal, amikor C.J. felém fordult.
- Tudod, Nance, elég sűrűn kerülsz szóba a fiúöltözőben.
- He? Ezt hogy érted?
- Úgy, hogy nagyon sokan szeretnének bejutni a bugyidba. És tudnak ezekről a bulikról. Mintha te lennél a legfőbb ok, amiért a többség szeretne eljönni. Jim Gallagher ötven dollárt ajánlott, ha meghívom. - Az arcára gonosz mosoly ült ki, amikor pedig elpirultam, hangosan felnevetett. Aztán Felecia felé fordult. - Persze nemet mondtam... Tudtam, úgyis Feleciával jössz.
- És ennek mi köze hozzám? - vonta fel a szemöldökét Felecia.
- Nos... - simított végig C.J. a barátnőm felkarján -, szerettünk volna előbb mi egy kicsit közelebbről megismerni.
Felecia a srác kezére tette az övét és elmosolyodott.
- Az nekem is tetszene. Mit forgattok a fejetekben?
Figyeltem, ahogy C.J.-vel egymást bámulják, és meg mertem volna esküdni, hogy a féltékenység markolássza a gyomromat. Tudtam, hogy ez lesz a vége. Feleciával rengeteget beszélgettünk róla. De mégis... Nagy segítség volt, amikor Ricky végül letelepedett mellém és átkarolt.
- Ez mind szép és jó, de... ketten három főre nem tűnik túl fair felállásnak – simultam Ricky-hez és Jonra néztem. - Te hogyhogy itt vagy, Jon?... Mármint, Missy-t hol hagytad?
Ricky hangosan felnevetett.
- Mert kidobták, azért.
Mint kiderült, Jon épp pár hete szakított a barátnőjével, Missy Courttal és C.J. meg Ricky magukra vállalták, hogy megvigasztalják. Fogalmam se volt, mi üthetett Missy-be. A legtöbb lány ölni tudott volna akár csak egy gyors pásztoróráért is ezzel a sráccal.
- Missy rajtakapta, amint épp Beckey Carlisle-el csókolózott – magyarázta C.J.
Jonra néztem és megdöbbenésemben a számhoz emeltem a kezem.
- Ugye nem?
De nem tudtam megállni, hogy felnevessek és gyengéden Jon vállába bokszoltam.
- Nem hagyhattam ki a lehetőséget – magyarázkodott.
- Sosem értettelek titeket, srácokat – ingatta a fejét Felecia. - Miért jársz valakivel hetekig, ha úgyis tudod, hogy ez lesz a vége?
- Hé! Becky egyszerűen vadító... Csak úgy megtörtént.
- És hogy jött rá Missy? - kérdezte Felecia.
- Nos, Becky-nek el kellett újságolnia a lányöltözőben és Missy meghallotta.
- Tudnod kellene, milyenek vagyunk, Jon. Bármikor kaphatsz egy gyors csókot. Minek ezért randizni?
És akkor következett az a beszélgetés, amitől az életünk drasztikus fordulatot vett, Nicole. Egy részem azt kívánja, bárcsak sose történt volna meg, mert azután a kapcsolatunk Feleciával már soha többé nem lett ugyanolyan. Egy másik részem viszont örül neki, mert több élvezetben volt részünk a következő egy évben, mint amiről a legtöbb ember valaha is álmodik. És ez az egész akkor kezdődött. Azzal, hogy Ricky feltette azt a kérdést.
- Csók? - csillant fel a szeme. - Milyen csókról is beszélünk? Nem csókolóztam már hat hete. Az utolsó nagy buli óta Jesséknél.
- Ugye csak viccelsz? - nevettem fel.
- A-a – válaszolta C.J. - Kivéve, ha azt is beleveszed azokat az üdvözlő szájrapuszikat, amiket ti, lányok osztogattok. De az más. Jonnak mázlija volt, de mi Timmel és Ricky-vel...
Jonnal és Feliciával hangos nevetésben törtünk ki, mire C.J. és Ricky úgy elpirultak, mint két kiskamasz. Amikor végre szóhoz jutottam a nevetéstől, Ricky-hez fordultam.
- Miért nem rendeztél akkor már sokkal hamarabb egy bulit? Azok mindig jól sülnek el. - Azzal C.J.-re néztem és kacsintottam, ahogy ismét megjelent lelki szemeim előtt az az este a kanapén.
- Másképp alakultak a dolgok. Megant és Jesse-t lefoglalták azok a kosárlabdás srácok, te felszívódtál minden hétvégén és... Tényleg! Amúgy hol is voltán? Még hívtalak is párszor, de sosem válaszoltál.
Emlékeztem Ricky üzeneteire, de Feleciával mindig más terveink voltak. Semmi kedvem nem volt magyarázkodni, de mit mondhattam volna?
- Ó... nos... ahogy mondtad. Másképp alakultak a dolgok.
- Igazán? - vonta fel a szemöldökét Jon. - Pedig nekem nem úgy nézett ki, mintha nagyon elfoglalt lennél.
Nem tudtam megállni elpirulás nélkül, Nicole.
- Kivéve... - kezdte C.J. - ha volt valaki más, nemde, Nanye?
Dadogásnál nem voltam képes többre.
- Én... ööö... én... nos... - Kényszeredetten felnevettem, mire mindhárom srác szélesen elmosolyodott.
- És mi miért nem tudtunk erről? - szólalt meg végül Hon. - Felecia! Te tudtál róla?
Felecia elmosolyodott és rám nézett.
- Naná! - billentette félre a fejét, mire én elpirultam.
- Na és, ki a szerencsés flótás? Biztos nem valaki a suliból... azt tudnánk. Akkor kicsoda, Nance? - nézett rám izgatottan Ricky.
- Hé! Állj le! - löktem vállon. - Én... nem vagyok biztos benne... hogy el akarom mondani most.
- Ne csináld már! - grimaszolt Ricky. - Barátok vagyunk. Minek titkolózni? Te tudod, miért rejtegeti, Felecia?
A barátnőm rám nézett és rezzenéstelen arccal válaszolt:
- Fogalmam sincs, Rick... Miért is, Nance? Miért nem mondod el nekik?
El sem akartam hinni, amit hallok, de aztán rájöttem, hogy igazából csak én akartam titokban tartani. Felecia sosem mondott ilyet. Ő csak az én kedvemre akart tenni. Az igazat megvallva, Nicole, azt mondta, a régi sulijában mindenki tudta, hogy biszexuális és semmi baja nem volt belőle.
Feleciára néztem, majd ismét a srácokra és ismét a barátnőmre, aki továbbra is csak mosolygott rám.
- Nos... ööö... szóval, srácok... Felecia és én sok időt töltöttünk együtt és...
Azt gondolhatnád, Nicole, abban a pillanatban, amikor rájöttek, mit is akarok mondani, nevetésben törtek ki, vagy felcsillant a szemük és megjelent az arcukon az a tipikus kaján vigyor, de nem. Igazából csak ültek ott meredten és egy pillanatig meg sem szólaltak.
- Úgy érted... - kezdte végül C.J. - Te és Felecia...
Érezhető volt, ahogy keresi a szavakat, de végül Felecia mondta ki helyette:
- Kefélünk – mosolygott, mintha a világ legtermészetesebb dolgát mondaná ki.
- Te jószagú...! - nyögött fel Ricky és Jon egyszerre. C.J. továbbra sem jutott szóhoz.
- Szóval ti... leszbikusok vagytok, vagy ilyesmi? - folytatta Jon.
Ez megtörte a varázst és mindenki hangosan felnevetett. Végül C.J. is megtalálta a hangját.
- Nincs az az isten, hogy Nancy leszbikus legyen, Jon... Mindketten tudjuk, a fenébe is... Az után az este után Jesséknél, ki van zárva. Biszexuálisok vagytok, nemde, Felecia?
Ő csak bólintott, majd huncutul kiöltötte a nyelvét, mire mindenki nevetni kezdett.
- Nancy és én... hmm... elég sűrűn összegyűrtük a lepedőt – kuncogott.
- Váó! - sóhajtott fel Ricky. - Ez nagyon jól hangzik. Mikor kezdődött?
- Úgy egy hónapja – válaszolta. - Csak úgy megtörtént egy ottalvós bulin.
- Egek ura! - nyögött C.J. - És Nikki, Jesse meg Megan is benne volt?
- Dehogyis! - vontam össze a szemöldököm. - És jobban jársz, ha nem cukkolod őket velem. Vagy nem tudják, vagy semmit nem fognak mondani.
- Igaz... - válaszolta C.J.
- Komolyan mondom. Ha bárkinek is elmondod a tudtunk nélkül, soha többé nem állok szóba veled... Soha. A lányoknak most már muszáj lesz elmondani. Nem titkolhatom tovább. DE ENNYI.
- Oké, oké. Vettem – emelte fel a kezét védekezően. - Nem mondjuk el senkinek.
- Nem bizony – bólintott Ricky. - Egy feltétellel.
- Feltétel? Nincs semmiféle feltétel.
- Tudom, tudom – nevetett. - Csak vicceltem. Ne piszkítsd össze magad! De tényleg látni szeretnénk titeket együtt. Persze csak ha nem bánjátok ezt az aprócska feltételt.
Ledöbbentem, de ugyanakkor nem tudtam megállni a kuncogást sem. Ricky mondta csak ki, de láttam a többiek szemében is a kíváncsi pillantásokat. Feleciára néztem, aki azonban egyáltalán nem lepődött meg.
- Komolyan mondod? És mégis honnan veszed, hogy valaha is parádézunk előttetek?
- Miért ne? - vont vállat C.J. - Nem szeretsz csókolózni vele? Ugye nem hiszed, hogy ez a buli csak a pizzáról szól?
Megint elpirultam.
- Nos... én...
- Ugye, hogy szerettek csókolózni, Felecia – nézett rá C.J.
A barátnőm a létező legnagyobb természetességgel válaszolt:
- Én imádom. Nancy mindig úgy felizgat, hogy másra se tudok gondolni.
- Akkor tied a pálya, Nance. Felecia benne van. Show time.
- Várjatok már, srácok! Nem tudok csak úgy... értitek. - Éreztem, hogy Felecia keze az enyémre telepszik és amikor rá néztem, a szemei vágytól csillogtak. Felizgatta az egész szituáció. Ő is akarta. Ez a kis boszorka tényleg fel akarta izgatni a srácokat. Izgatott borzongás futott végig rajtam és éreztem, ahogy a mellbimbóim megkeményednek. A pillantása teljesen elvette az eszem. - Én... én... nem tudom...
Felecia felállt és kézen fogott, hogy engem is felsegítsen. Gyengéden átkarolt és a fülembe suttogott:
- Tudod, hogy szeretlek, Nanve. És annyira felizgattál... Akarom ezt. De ugye te is akarod?
A három srácra néztem. Nehéz volt olvasni a szemükben, de valahol a nevetés és a könyörgés között volt az az aura, ami körüllengte őket. Jonról nem tudtam megmondani, de C.J. és Ricky egyértelműen teljesen fel volt izgulva. Próbálták takargatni az erekciójukat, de C.J.-nek már túl mereven állt a farka.
- Én is akarom, Felecia. De félek. Még senkinek nem beszéltem rólunk. Bírom ezeket a srácokat, de nem tudom, tudják-e tartani a szájukat.
- Bízz bennem, Nancy! Hagyd rám, és biztosíthatlak, nem fognak beszélni!
- Felecia... én...
Ő viszont már a fiúk felé fordult.
- Srácok! Ha Nancy-vel megtesszük ezt, meg kell értenetek valamit.
- Mi lenne az? - kérdezte fátyolos hangon Jon.
- Nézhetitek és ki is veritek ránk, ugye?
- Ugye csak viccelsz? Még szép – horkant fel C.J.
- De ha látni akarjátok még egyszer valaha is, jobb, ha csukva tartjátok a szátokat. Ha akárhogy is kitudódik, Nancy-vel soha többé nem fogunk szóba állni veletek.
Az a kifejezés az arcukon megfizethetetlen volt, Nicole. Egy szót se kellett szólniuk, azonnal tudtuk, mindent úgy fognak tenni, ahogy mi akarjuk.
Felecia pedig nem tudott várni tovább. A helyzet olyan érzéki volt, annyira telve szexuális energiával, hogy egyikünk se tudott ellenállni. Testünk egymáshoz simult és ajkaink már alig csak néhány centire voltak egymástól,
Amikor megcsókoltuk egymást, azt hittem, a srácok örömujjongásban fognak kitörni... de végül egyikük sem hallatott egy nyikkot sem. Csend telepedett a szobára és tisztán hallható volt a cuppogás, ahogy ajkaink lassú táncot jártak egymással. Az a csók volt talán a legizgatóbb, amit valaha is átéltem Feleciával. Lassan simogattuk egymás ajkait, közben az egyik keze ujjainak a hegye az arcélem simogatta, a másik tenyere pedig a tarkómra siklott, hogy közelebb húzzon magához. Az én kezeim a vállán pihentek, de aztán az egyik lecsúszott a fenekére, majd vissza. A világ teljesen elvesztette jelentőségét, amikor Felecia keze végül lecsúszott az arcélemről, pólóm alá hatolt és megmarkolta a mellemet.
Egyszerűen isteni volt. Néhány percnyi csókolózás után aztán megálltunk, arra gondolva, ennyi elég volt. De Felecia másként látta. Ismét magához húzott és mélyen a torkomra tolta a nyelvét. A szemeim kidülledtek egy pillanatra és láttam, hogy a srácok letolják a gatyájukat, hogy elővegyék farkukat. Vadító látvány volt, ahogy bámultak minket és közben a farkukat húzogatták.
Aztán valami átsuhant az agyamon és elhúzódtam a csóktól. Gyengéden kezembe fogtam melleit és a bimbóit kezdtem izgatni, miközben ajkaim csókokkal hintették be nyakát. Hangosan felnyögött, majd amikor a tekintete találkozott a srácokéval, egy pillanat alatt elhallgatott. Azt azonban már nem bírta némán, amikor kioldottam toppjának a nyaka köré tekert szárát és engedtem aláhullani. Mellei szabadon bontakoztak ki, én pedig ujjaimmal gyengéden kényeztetni kezdtem bimbóit.
Aztán az egyik kezem lesiklott a hasára és kigomboltam a nadrágját. Erre már mindhárom srác felnyögött.
Ismét megcsókoltam Feleciát, de ezúttal ajkaink nem élvezhették sokáig egymás érintését. Ahogy melleim az övéinek préseltem és kezem utat talált magának a bugyijába a vágatához, hangosan nyögve hátra vetette a fejét.
Térdig letoltam a sortját és miközben a srácok, tovább rángatva a farkukat, lelkesen biztattak minket, a földre fektettem barátnőmet és megszabadítottam a ruhájától. Gyengéden simogattam végig testét, a srácokat is izgatva, majd előre hajoltam, hogy combjai közé nyaljak. Felecia felnyögött és a saját melleit markolászta, miközben két ujjamat toltam belé.
Hallottam, ahogy Jon felnyög és egy pillanatra felemeltem a fejem, hogy lássam, ahogy előtörnek farkából a nedvei és beterítik combját. Kuncogtam és visszafordultam Felecia ágyékához. Amikor mélyen belé toltam a nyelvem, ő felsikkantott.
C.J. és Ricky sem bírták már tovább. Mellénk térdeltek, hogy figyeljék az eseményeket, én pedig hallottam a nyögéseiket és a cuppogó hangot, ahogy hímtagjukat markolászták.
Sosem voltam még annyira felizgulva életemben, és tudtam, Felecia is így van ezzel. Aztán hirtelen megfeszült a teste és felsikkantott, ahogy rátört a gyönyör.
Én azonban még nem végeztem. A sarkaimra ültem és magamhoz húztam C.J.-t, hogy megcsókoljam. Ő felnyögött, ahogy Felecia nedvei betöltötték a száját. Másik kezem a farkára telepedett és gyengéden húzogatni kezdtem. Lesegítette a pólómat, majd kioldotta a melltartómat és a melleimet kezdte izgatni. Pillanatokon belül megéreztem azt a jellegzetes lüktetést a farkán, mielőtt a nedvei beterítették a hasamat. Hangosan a számba nyögött, de tovább csókolóztunk.
Alig hogy testéből ernyedten kiszállt a gyönyör, kezeket éreztem a derekamon, ahogy lassan megszabadítanak farmeromtól. Felecia volt az. Mosolyogva tolta szét a combjaimat, hogy aztán közéjük helyezkedjen. Hangosan C.J. szájába nyögtem, de egy pillanatra sem hagytuk abba a csókot.
Felecia vadítóan dolgozott az ágyékomon, engem pedig elöntött a szenvedély. Közben Ricky Felecia mögé telepedett és megmarkolta a combjait, hogy arcába húzza a lány ágyékát. Hallottam, ahogy a lány nyöszörög és rögtön tudtam, Ricky kiváló munkát végez.
C.J. végül elengedte a számat és az egyik mellemre tapadt. Éreztem, ahogy egész testem remeg a vágytól. A borzongás fejem búbjától a lábujjaim hegyéig futott végig. Egész testem görcsbe rándult, ahogy a gyönyör elérte a tetőpontját. Felecia tovább szopogatta a csiklómat és olyan érzés volt, mintha a világ darabjaira hullana körülöttem.
Hosszú időbe telt, amíg eléggé kitisztult az elmém, hogy gondolkodni tudjak, de időközben is hallottam, ahogy Felecia felsikolt a gyönyörtől, amit Ricky okozott neki. Mellé telepedtem, hogy a számba vegyem lüktető farkát. Nem tartott már sokáig, amíg ős is hangosan felnyögött az élvezettől és kihúzta szerszámát a számból, hogy arcomra ürítse nedveit. Felkuncogtam, majd épp időben fordítottam el a fejem, hogy lássam, ahogy Jon megcsókolja Feleciát. C.J. már a melleit szopogatta, miközben keze utat talált magának barátnőm combjai közé. Izgatottan figyeltem, amíg végül ők is el nem éveztek.
Csodálatos éjszaka volt, Nicole. Nem tudom, meddig hevertünk ott zihálva, de hamarosan elég erőt gyűjtöttünk, hogy ismét egymásra vessük magunkat.
De a többit majd a következő levelemben mesélem el, oké?
Addig is, milliószor csókol,

Nancy

************************************************************

Hasonló témájú, de szofisztikáltabb történetért látogass el ide: Élvezetek konferenciája

2015. január 20., kedd

Kupi 3. fejezet - Olívia

Írta: Marokfegyver

Előzmény: Kupi 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Kupi 2. fejezet

Mint a gyári munkások nyolc kemény óra után, úgy érkeztek meg. Nyakukat behúzva, meggörnyedve, súlyos mozdulatokkal szálltak ki a taxiból, és az sem vidította volna fel őket – ha éppenséggel eszükbe jut –, hogy a gyári munkások nem taxival közlekednek.
Eltűntek Henriett látószögéből, s egy pillanat múlva csengettek a bejárati ajtón.
Hangjuk, csivitelésük szöges ellentétben állt az ablakból megfigyelt, nehézkes mozgásukkal:
– Engem ennyire még sohasem kúrtak szét – mondta egy nevetősen nyafogó hang, mielőtt felbukkantak volna csizmalehúzás után.
– Panaszkodsz vagy dicsekszel? – hallatszott Olívia kérdése. – Taxi rendben?
– Majd beugrik…
Henriett felé egyikük csak biccentett, miközben keresztülment a helyiségen a lépcső felé, a másik lány viszont úgy üdvözölte, akár egy régi barátnőt: puszit nyomott az arca melletti levegőbe.
– Igyunk már valamit! – Olívia felé fordult: – Van egy kis dugi piád?

A mosolygós lány a bárpulton felejtett üvegre mutatott:
– Mi is kérünk! Mit öblítesz le? Mi volt?
– Ne is juttasd eszembe! – Elhúzta az arcába bukó haját, és testbeszéde az ellenkezőjéről árulkodott: jól látszott rajta, hogy szívesen elmeséli.
– Biancát nem kell komolyan venni – magyarázta Olívia az új lánynak –, mert amikor panaszkodik, akkor érzi legjobban magát. – Tréfásan megfenyegette a lányt: – No, mesélsz, vagy gondoljuk inkább, hogy plázázni voltál?
– Gondoljatok, amit akartok! – Bianca beleivott az üvegbe, aztán öntött a pulton talált két pohárba, majd elővett egy harmadikat is. – A csajszi volt már Károly bácsinál? – nézett Henriettre fürkésző tekintettel.
Olívia válaszolt:
– Másfél órát…
– Azt a mindenit! Kiélvezkedte magát az öreg fasz!
– Elmesélte, hogyan kell viselkedni… – szólalt meg Henriett.
– Ne röhögtess, mert kiesik a fogtömésem! Szövegelt, és te szoptad másfél órán át?
– Nem szoptam végig…
– Úgy érted, hogy meg is rakott? Gondolom, popóba – húzta el a száját Bianca, mint aki már mindent ért.
– Nem ment be…
Olívia felkacagott, Bianca a pultra támaszkodott:
– Képzelem, milyen fejet vágott az erőlködéstől! Hahanyanya! – Nyerítve nevetett. – Aztán mit csinált a szerencsétlen?
– Visszatette a puncimba, a végén meg az arcomra verte…
– Tán a szádba se fért be?... Haha! Meg kel hagyni, van mérete az öregnek. Nehezen áll fel, de annyi anyagot kinyom, mint egy fogkrémes tubusból… azt hittem, sosem lesz vége!
– Nem tartott neki sokáig, amíg oktatott, addig csak csüngette, de amikor meg akart szopatni, akkor hamar felállt. – Henriett hátán végigfutott a hideg.
– Akkor igyunk Károly bácsira és az ő… hogy mondtad?... csüngőjére! Öblögesd le a nedűjét!... Csajok, elárulom nektek, hogy ha valamelyik 20 éves pasinak annyi krémje lenne, mint az öregnek, én egyből beleszerelmesednék. Lecummantanám reggel-délben-este! Megfejném! De miért pont az öreg méri ilyen bőven?!
Henriett is elmosolyodott.
– Látod, túlélted – nézett rá meleg tekintettel Olívia – elfelejted az egészet.
– Ti most együttvagytok? – Bianca leült a másik két lánnyal szemközt és egyikről a másikra tekintgetve, felvont szemöldökkel várta a választ.
Olívia tagadólag rázta a fejét.
– Arra gondolsz, hogy mi ketten…? – ámuldozott Henriett.
– Miért? Jó csajok vagytok, szimpatizáltok egymással, miért ne bújnátok ágyba?
– Nem mesélnéd el inkább, hogy mi volt? Valami parti?
– Na jó. Azt hittem, hogy valami tömegbuli, legalábbis arról volt szó és arra számítottam – kezdett bele Bianca –, lesz nagy kúrás, sorbaállás. Ezzel szemben csak négyen voltak, két kolbász, két kagyló, nem valami szokatlan felállás. Bemutatkozás, mit iszok, aztán rátértek a melóra. Mindenki levetkőzött, a pinások négykézláb ereszkedtek az ágyra, egymás mellé, és azt mondták, hogy másszak be alájuk. Onnan néztem, ahogy a faszok hátulról döngölik őket, a fejem fölött zajlott a móka. Kicsit untam már egy idő múlva, ezért hol az egyik alá kúsztam be teljesen, hol a másik alá, legalább nem mondhatták, hogy nem csinálok semmit. Az egyik pina nagyon szép volt, még bejáratós, kihúzáskor mintha ki akarna fordulni… nem tudom, értitek-e… ahogy veszed le a kabátod és húzód ki a karod, jönni akar vele a bélés is. Eldöntöttem, hogy ebbe bele fogok nyalni, lesz, ami lesz. Aztán a hapsik elkezdtek variálgatni, 2 húzás itt, csere, két húzás amott, megint csere, nem értettem a logikát.
– Minden megszakítással késleltetik a lövést… – jegyezte meg Olívia.
– Azt hiszed, nem tudom? De akkor is túlzás két lökésenként váltani, mert több a szaladgálás egyik lyuktól a másikig, mint az élvezet… De ez nem az én dolgom! Úgy helyezkedtem a szépike alá, hogy mindig, amikor kiürült, gyorsan bele tudjak nyalintani. A másik valahogy észrevette, hogy már nem mászok vissza őalá, és azt mondta, hogy ebből elég, és hanyattfeküdt nekem, könnyedén mutatta, hogy őt nyaljam. Erre a másik, a szép pinás, elkezdett ujjazni, és tovább baszatta magát, ugyanazzal a váltós módszerrel, míg valamelyik rá nem jött a nagy eszével, hogy én is ott vagyok üresen, leszámítva azt az egy-két ujjat. Ettől kezdve előttem a csajok váltakoztak, mögöttem a hapsikák. Nem tudjátok elképzelni, meddig lehet így húzni-vonni! Ha nincs közben a nyalás, akár humhattam is volna egyet, aztán majd szólnának, ha befejezték.
– Ennyi?
– Közben alig szóltak valamit, csak nyögtek és fújtattak, de annyit sikerült kivennem, hogy tényleg lesz egy buli, arra alapoznak, és én a szolgáltatásommal arra már nem kellek. Ennek sem értettem a logikáját, de nem is kell minden egyes hibbant fejébe belelátni, ez meg négy hibbant volt egyszerre… Szóval döngöltek, döngöltek, én meg nyaltam és nyaltam, már fel se néztem, nem akartam kitalálni, hogy most éppen melyik kolbász jár bennem, de a pinák is egyformák lettek, ahogy telt az idő. Már arra gondoltam, hogy ezek annyira megedzik magukat a buliig, hogy végigcsinálják majd állva, elsülés nélkül, a csajoknak pedig meg se fog kottyanni a partizás…
– Azé’ nem akartak elélvezni, hogy az esti bulin se élvezzenek el? – hüledezett Olívia, de a mosoly egy pillanatra sem tűnt el az arcáról.
– Ja… De a csajok elmentek egy párszor, észrevettem…
– És te? – kérdezte Henriett bátortalanul.
– Mit én? Hogy elmentem-e? Munka közben ritkán fordul elő, nem szokásom, de ez már annyira régóta tartott, hogy néha a határon éreztem magam… De várjatok, mert ezután következett a produkció! – Bianca egyetlen fejmozdulatára helyreigazodott a fekete haj. – Amikor már a faszok szét akartak durranni, és mindenfelé folyékony sörét röpködött volna, a csajszikák előszedtek egy táskából egy komoly vibrátor-készletet, a kisujjnyi popódugasztól kezdve a lóbaszóig, műanyag, fém, hajlékony, merev, világítós, mit tudom én, miféle még, felcsatoltak egy-egyet és én is kaptam, és ezekkel folytatódott a móka, azok a szerencsétlen hapsik meg csak keservesen néztek minket.
– Én a helyükben egyszerűen beakasztottam volna valamelyik lyukba, leereszteni a terméket, aztán lehet tovább folytatni… – jegyezte meg Olívia.
– Elhiheted, hogy én is… már sajnáltam őket. Az jutott eszembe, hogyha valamelyiknek benyomnám hirtelen a seggébe azt a műfaszt, amit felkötöttem – Bianca két kezével mutatta a méretet –, meglepetésében telelőné a szobát, de legalább megkönnyebbülne… Szóval ez eltartott egy darabig, én már csak bepucsítottam, hadd nyomjon, amelyiknek kedve van, de a két csajszika veszettül élvezte, keményebben lökték, mint a pasik szokták. Kaptam kétágút is, a popódugasz része valahogy távolra esett, de nem baj, kicsit feszített, de nem baj, vártam már, hogy mi lesz ebből… Az széppinás az én felkötözőmet kínálgatta az egyik pasinak, az meg kapott rajta, csak végre megint dughasson már, ha nem is az igazival, és… Mit tippeltek?... A szerencsétlen balfasz felkötötte a műfaszt, nekem akart bevágni persze, még hátravolt vagy 10 centi, amikor elsült az igazija!
– Haha!
– Erre aztán a másik se bírta tovább benntartani, a saját markába élvezett. Így ért véget a hibbantak bulija.
Odakinn mélyült a szürkeség, a lányok leeresztették a helyiséghez tartozó redőnyöket, majd világítást kapcsolva, káprázó szemekkel nézték egymást.
– Heninek… Vagy hogy szólítsalak?.. Henriettnek adni kellene egy szobát, még itt van a csomagja! – Olívia tanácstalanul nézett a harmadik lányra.
– Költözhetsz hozzám – válaszolt szinte azonnal Bianca.
– Kell egy saját szoba, aztán meg, hogy átmentek-e egymáshoz csajoskodni, az a ti dolgotok. Itt nem maradhat, bármelyik pillanatban jöhetnek vendégek. Sőt, át is kellene már öltöztetni…
– Azt is vállalom! – lelkesedett Bianca. – Fürdetés, alsó-felsőmosás…
A mosolygós lány figyelmen kívül hagyta a megjegyzést, tovább számolódott:
– Anasztázia szobája a legjobb, szerintem, és mivel úgyis el akar költözni, azt kapod meg. Felvisszük a cuccosodat, és majd látni fogja ébredéskor, hogy pakolhat.
– Mikor jönnek a vendégek? – kérdezte Henriett.
– Kiszámíthatatlanok, mint az időjárás. Minden hónap eleje erősebb, mint a vége, héten belül a közepe a legrosszabb… Mi van ma? … Csütörtök, na mit mondtam? De olyan sincs, hogy senki nem akar megmártózni egyet a finom punciban.
– És inkább este jönnek?
– Nincs menetrend, de a tapasztalatok szerint a hajnali 2-től 6-ig időszak holtidő, de az is lehet, hogy át kell értékelni, mert újabban ettől eltérnek a faszik, hogy csak 4-től 6-ig nincs semmi. Aki addig nem ért ide, az nem fog elindulni. Hattól már jöhetnek álmos képpel, ébredező farokkal…
– Emlékszel arra, aki zsinórban minden reggel hatkor becsöngetett egy kúrásra? – szólt közbe Bianca.
– A kutyás! Felkelt az asszony mellől, eljött kutyát sétáltatni, kikötötte az ebet a szomszéd ház elé, és már itt is volt. Kavart egy órát valakivel, aztán fogta a kutyát és hazamentek a sétából. Gondolom, utána lefürdött és ment nyolcra dolgozni.
Bianca a mutatóujjára tekergette az állánál alig lentebb érő, fekete haját, nézte a leeresztett redőnyt, és mosolygott a kutyás ügyfél emlékén:
– Minden reggel azt kérdezte: Van-e új csaj? De mindegy volt, mit válaszolunk, heti váltásban ugyanazt választotta, hétfőtől péntekig kitartott egy pina mellett, aztán hétvégén mindig később jött, és kipróbált két újabb csajt. Közülük került ki a következő heti befutó, akit hétfőtől péntekig kezelgetett…
Henriett közben az ábrándozós, kislányos szemeket nézte, és ahogy a mosoly nyomán Bianca egyre fiatalabbnak tűnik: Kezdetben 20-22 évesnek tippelte volna, most pedig alig 16-nak.
A lépcső felől lomha koppanások hallatszottak, és egyetlen hófehér bugyival – amit a kezében lógatott – megjelent a barnabőrű szépség:
– Mi ez a nyüzsi? – nézett szét alvás utáni bágyadtsággal.
– Elmentek már, mert mindenki téged akart, és mondtuk, hogy ma átalszod a napot – nevetett Olívia.
– Nem mondod, hogy nem volt még senki?!
– Csoki-popót akartak dugni – pásztáztatta tekintetét Bianca a meztelen lányon.
– Kellene a szobád… – szólt Olívia.
– Vigyed! – mutatott a lépcső felé Anasztázia, majd meghúzta a pulton talált vodkásüveget.
– Beköltöztetem Henriettet, te meg majd elviszed onnan a cuccost.
A barnabőrű lány egy pillantással felmérte az új kolléganőt, majd megvonta a vállát:
– Maradhat minden, nekem nincs ott semmim… ez a bugyi, de már ez sem… – Szórakozott fenékbillegéssel keresztülment a helyiségen és eltűnt a sarokban lévő ajtó mögött.
Olívia felállt, Henriett utazótáskájára mutatott, majd a két lány – Bianca tekintetétől kisérve – felment az emeletre.
– Itt csak a legszükségesebbeket tartsd, tudod, kellemetlen lenne, ha valamelyik vendég eltenné emléknek vagy ilyesmi, és különben sem zárható, lent pedig van egy helyiség kóddal nyíló szekrényekkel… Most magadra hagylak, de keress meg, ha szükséged van valamire, és érezd magad otthon, ne félj, gyorsan megszokod!
Amint Olívia után becsukódott az ajtó, Henriett lerogyott az ágyra és nézte magát a tükörben. Elégedett volt a látvánnyal, mert a túloldali lányon nem látszott semmiféle elkeseredettség, sőt a kék szemek elszántan villogtak. Végigfeküdt az ágyon, ahol nemrég még az előző lakó, a barnabőrű Anasztázia aludt.
Éhséget érzett. Majd megkérdezi a csupa-mosoly Olíviától, hogy hol szoktak vacsorázni. Odakint már biztosan sötét van, bár még csak 4 óra lehet…
6 óra tájban saját, keserves zokogására ébredt.

FlagCounter

[URL=http://info.flagcounter.com/3p1k][IMG]http://s06.flagcounter.com/count/3p1k/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_0/flags_0/[/IMG][/URL]