Cowboyok V. rész 3. fejezet

Előzmény: Cowboyok I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Cowboyok V. rész 2. fejezet

Írta: reddirtwriter
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. február 4.

***************************************************************************

A következő napfelkelte már az új-mexikói utakon találta őket, útban Texas felé. Mitch vezetett az első órákban, amíg Darrin még aludt.

- Jó reggelt, napsugaram! - mosolygott rá, amikor a másik szemei kinyíltak.

- Jó reggelt, jóképű! - vigyorgott Darrin.

- Pár óra múlva Amarillóban leszünk. Ott majd szerezhetünk reggelit.

- Mmm! Azt hiszem, én inkább most reggeliznék – simította a kezét Darrin Mitch ágyékára.

- Elment az eszed? Az autópályán vagyunk.

- Tényleg? Pedig, ha jól emlékszem, a múltkor ez téged a legkevésbé sem zavart.

Mitch már hallotta is a lecsúszó zipzárja hangját. Igyekezett az útra koncentrálni, ahogy a friss levegő megérintette előbukkanó szerszámát.

Megremegett, ahogy Darrin végigfuttatta ujjait meredező szerszámán. A másik férfi gyengéden simogatta a kemény rudat, míg abból hamarosan lüktetve elő nem tűntek az előnedvek, Mitch pedig egyre nehezebben tudott bármi másra is koncentrálni.

A következő pillanatban viszont hangosan felnyögött, amikor Darrin előre hajolt és nyelvét a férfiassága köré fonta. Mitch halkan nyögdécselt, ahogy a forró ajkak végigsiklottak a farkán. Kezei remegtek és minden erejét össze kellett szednie, hogy egyenesben tartsa a kocsit.

Aztán már nem bírta tovább és egy hangos nyögéssel Darrin szájába ürítette nedveit. Hallotta, ahogy a társa nyeli a fehér folyadékot, majd lassan tisztára nyalja ágyékát. Amikor a másik kiengedte a szájából a farkát, vett egy mély lélegzetet és igyekezett visszanyerni minden önuralmát.

- A fenébe! Tudtam, hogy jó vagy, de, azt hiszem, ezzel még magadat is túlszárnyaltad.

Darrin elmosolyodott és tovább csükolgatta Mitch ágyékát, miközben haladtak előre az úton.

Mitch is vidáman mosolygott, míg bele nem pillantott a tükörbe.

- A fenébe! - feszült meg.

- Mi az?

- Zsaruk. Követnek minket. - Ekkor döbbent rá, hogy Darrin még mindig az ölébe hajol. - Ülj fel! Ülj már fel!

Lehúzódott az út szélére és letekerte az ablakot, hogy felpillanthasson a texasi autópályarendőrség ismerős egyenruháját viselő férfira.

- Jó napot! Egy kicsit gyorsan haladtak, nem gondolja? Láthatnám a papírjait?

- Igen, uram – dadogta Mitch és előhorgászta a jogosítványát.

A férfi Darrinra nézett és összevonta a szemöldökét.

- Magát nem láttam eddig.

- Aludtam, uram. Mitch ébresztett fel.

- Értem. Maradjanak itt!

Mitch figyelte, ahogy a rendőr visszasétál a saját autójához. Gondolatban végigfuttatott minden lehetőséget, amiért előállíthatják. Nem szerette a zsarukat. Egyáltalán nem. Eddig minden rossz dolog az életében zsarukkal volt kapcsolatos.

Darrinra nézett, aki közben nyugodtan igazgatta ingét.

- Hogy a fenébe lehet ilyen nyugodt? Még a végén börtönben is kiköthetünk.

- Mégis miért? Legfeljebb kapsz egy büntetést. Majd együtt kifizetjük. Úgyis rlszben az én hibám.

Mitch válaszolni akart, de ekkor a rendőr visszatért a jegyzetfüzetével. Írt valamit, majd kitépte a lapot és átadta Mitch-nek.

- Ezúttal csak egy figyelmeztetést kapnak. De legközelebb vezessen óvatosabban.

Aztán ismét összevonta a szemöldökét és Darrin felé fordult.

- És, fiam! Törölje meg a szakállát!

Azzal elfordult és visszasétált a kocsijához. Mitch mintha egy halk kuncogást hallott volna, de nem mert volna rá mérget venni. Egyikük se mert megmozdulni, míg a rendőrautó el nem hajtott mellettük. Ők pedig csak egymásra néztek és egyszerre felnevettel.

- A fenébe! - nyögte Mitch. - El sem hiszem, hogy megúsztuk.

- Most miért? Nem is csináltunk semmi rosszat.

- Valóban? - törölte ki Mitch a nedvei maradékát partnere szakállából.

- Jól van, na. De legalább a farkad eltettem időben.

Az út hátralévő része nyugodtan telt. Ahogy ismét elindultak, Darrin közelebb hajolt és megcsókolta Mitch arcát.

- Ezt miért kaptam? - nézett rá a mások.

- Magad miatt. Nagyon jól éreztem magam a hétvégén.

***

A következő reggel már az irodában találta Mitch-et. Visszaadta a kulcsot a beígért szarvashús társaságában Kochnak, aki, meglepő módon, semmit nem fűzött hozzá. Azt hitte, Peggy beszámol neki a történtekről. De ha így is történt, a férfi nem adta jelét.

Már épp végzet mindennel, amikor Darrin megérkezett. Először fel se tűnt neki semmi, de amikor rá nézett, meglátta a dühös kifejezést az arcán.

- Mi történt?

- Valaki lebuzizott.

- Mi? Hol? Mikor?

- Épp az előbb, az utcán. Nagy volt a tömeg. Nem tudom, ki volt.

Darrin leült és mindketten elhallgattak. Pedig eddig olyan jól mentek a dolgok!

- Előbb az az ügy Coloradóban, most meg ez? - nézte Mitch társa remegő kezét.

- Igen, tudom. A rohadt életbe is!

Folytatása következik!

Vége az V. résznek!