2013. szeptember 4., szerda

Testvérháború II. rész 2. fejezet

Előzmény: Testvérháború - Prológus
Közvetlen előzmény: Testvérháború II. rész 1. fejezet

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1997

*****************************************************************

Katie még mindig az ágyban feküdt. Az üresség, amit érzett, belülről emésztette fel. Nem tudta, mennyi idő telhetett el, mióta Frances elment. Csak feküdt, magzati pózba gömbölyödve és arcát a térdeihez nyomta.
– Frances! – surrogta újra és újra. Sosem hitte volna, hogy a nő valaha is tényleg elhagyja. – Szükségem van rád.
Könny töltötte meg a szemét. Williamre gondolt. Szüksége lenne rá. Itt és most. Ő volt a napfény Katie életében. Hirtelen magához tért és a telefonra nézett. Felkapta és remegő kézzel tárcsázta a DeValoi család számát. A szobalány vette fel.
– Hello, Flores! – szólalt meg Katie remegő hangon.
– Miss Katie? Minden rendben? – kérdezte a szobalány aggodalmasan.
– Igen, igen. Minden rendben – suttogta Katie, de a hangja még mindig fátyolos volt a sírástól. – Frances ott van?
– Igen, Miss Frances az emeleten fürdik – válaszolta Flores és a hangja még mélyebb aggodalmat tükrözött. – Szóljak neki?
– Hol van William? – kérdezte inkább Katie.
– William a játszószobában van Alcides-del.
– Oké. Beszélhetnék Mr. Richarddal? – fulladt el Katie hangja.
– Természetesen, Miss Katie. Egy pillanat.
A vonal reccsent egyet és már rögtön hallotta is a férfi hangját.
– Katie? – szólt bele a telefonba Richard aggodalmasan.
– Igen – kezdett zokogni a lány.
Újabb kattanás, jelezve, hogy Flores letette a telefont.
– Hogy vagy, kedvesem? – kérdezte Richard.
– Pocsékul... El se hiszem, hogy elment. Richard, hol rontottuk el?
A férfi felsóhajtott.
– Nem bíztál benne, drágám... Te voltál az első és talán az egyetlen nő, akinek feltétel nélkül odaadta magát. Úgy szeret, mint még soha senkit. De nem megy vissza, amíg nem bízol benne.
– Nem tudom, mit tegyek – nyögte Katie. – Nem tudok bízni benne. Próbálok, de nem megy. Tudod, hogy milyen volt korábban – zokogta.
– Katie, én nem mondhatom meg neked, mit tegyél. Én csak tanácsot adhatok – mondta Richard gyengéden. Érezte, hogy az ő szívét is fájdalom mardossa. Katie olyan volt, mintha a lánya lenne. Nem tudta elviselni, hogy szenved.
– Vissza akarom őt kapni – suttogta Katie.
– Addig nem fog visszamenni, amíg nem bízol benne – ismételte meg Richard. – Ez a legvilágosabb.
Katie néhány pillanatig hallhatott.
– Vissza tudnád hozni nekem Williamet? Szükségem van rá. Most. Annyira emlékeztet Frances-re!
– Persze, Katie. Szívesen. Egy óra és ott leszünk. Megleszel addig?
– Igen – ült fel a lány. – Hívj fel, mielőtt jöttök!
– Természetesen... Akkor később beszélünk.
– Akkor később.


***


Ross gyorsan félrelépett az apja dolgozószobájának ajtajától. Minden egyes szót hallott, amit az apja mondott, és látta, hogy a terve jobban bevállt, mint hitte volna. Sose gondolta, hogy Syrah ilyen hamar felkeresi Frances-t, de a hatásra gyanakodott. Syrah még mindig szerette a nővérét. Diadalmas mosoly terült szét a férfi arcán. Gyorsan felsietett a szobájába, igyekezve nem összefutni Frances-szel út közben. Felkapta a telefont és azonnal hívta Syrah-t.
– Halló? – szólt bele a nő.
– Helló, Syrah!
– Hali, Ross! Hogy vagy?
– Remekül. Jó híreim vannak neked.
– Tényleg? – csilingelt a nő hangja. – Mi lenne az?
– Frances elhagyta Katie-t. – A mosoly levakarhatatlan volt Ross arcáról. – Ma reggel. Most itt van a szüleink házában.
– Nos, azt hiszem, meglátogatom őt – mondta Syrah egyértelműen felvillanyozódva. Most már nem kellett Katie miatt aggódnia. – De nem akarom, hogy gyanakodjon. Várok inkább még pár napot. Majd szólok, mielőtt megyek. – Nem akarta, hogy bárki is azt higgye, köze van a két nő szakításához. Még akkor se, ha nagyon is jól tudta, hogy ez a helyzet. – Tudod, miért történt?
– Ötletem sincs. De valami rossz lehetett, mert a nővérem azt mondta, sosem megy vissza hozzá. Tudod milyen, ha eldönt valamit. Úgy értem, igazán kemény dolog lehetett, ha a gyerek miatt sem maradtak együtt... Akkor majd találkozunk – mondta, azzal letette a telefont anélkül, hogy kivárta volna a választ. Felállt és kiment a fürdőszobába.
Remélni sem merte, hogy ilyen gyorsan meglesz majd minden. A gépezet beindult. Syrah tudatlanul is tálcán nyújt át neki mindent. Most már csak meg kell látogatnia Katie-t. De nem ma. Kivárja, amíg Syrah átjön hozzájuk. Talán még többet is segíthet neki.

Folytatása következik!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

FlagCounter

[URL=http://info.flagcounter.com/3p1k][IMG]http://s06.flagcounter.com/count/3p1k/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_0/flags_0/[/IMG][/URL]