**********************************************************************
- Menjünk el ma este valahova szórakozni!
- Én inkább passzolom - legyintettem és visszafordultam a pulthoz.
- Naaaa! - Még háttal is szinte láttam a szőke szépség csalódott arcát magam előtt. - Ugyan már, főnök!
Már csak ez hiányzott. Amikor főnöknek szólít, akkor már rég baj van. Még ennek a Madam B-szerepkörnek a puszta tényét is alig fogadtam el, nem hogy én utasítgassam őket. És ezt ő is tudta. Hogy képes egy nő egyetlen ilyen egyszerű szóval minden izmomat megfeszülésre bírni?
- Ne csináld, Gazella! - mordultam egyet. - Tudod, hogy nem szeretek bulizni. Inkább csak üljünk le valami csendes helyen és iszogassunk!
- De abban semmi izgi nincs.
Na bumm. És ha én nem vágyom izgire? Nekem elég izgalmas az, hogy egy csinos lány társaságában lehetek. Beszélgetünk, nevetgélünk, aztán esetleg...
- Naaa! Kérlek, B! - tette a karomra a kezét. - Ígérem, élvezni fogod. Ismerek egy jó helyet.
Ezek a szavak csengtek a fülemben, na meg Pultoska szavai, amikor beszélgetésünket hallva vigyorogva oda vetette, árulók, ahogy beléptünk az ajtón és azonnal megcsapta arcom a hangos zene. Úgy tűnik, Gazellának más fogalmai vannak a jó helyről, mint nekem. Bár, mitagadás, kívülről nem nézett ki rosszul. Semmi különleges nem volt benne, csak egy hangulatosan megvilágított ajtó, felette pedig egy bombázó csaj neonlámpákból kirakott sziluettje.
Gazella még odakint elmondta, hogy egy barátnője dolgozik itt, akinek már hamarabb elege lett a volt főnökük basáskodásából és ide lépett le. Bár nála, különösen elnézve a gyönyörű kék szemek csillogását, sosem tudtam eldönteni barátnő alatt mit ért. Egy jó havert, egy szimpatikus kollégát, egy lelki társig menő jó barátnőt, akivel fél szavakból megértik egymást, vagy esetleg olyat, akivel az ágyban is.
Körbe néztem az elénk táruló tágas belső térben. Sejtelmes sötétség uralkodott mindenhol, de a már-már feketébe menő sötétkék és a sárga különböző árnyalataiban játszó reflektorfények épp elégnek bizonyultak, hogy mindent látni lehessen, amit érdemes. A tánctéren sokan ropták a számomra egyhangúnak tetsző, dübörgő zenére, míg mások inkább csak beszélgettek. Sokan voltak, de valószínűleg a helyet még több emberre tervezték, mert, ellentétben azzal, ami számomra a legtaszítóbbá teszi az ilyesfajta klubokat, egyáltalán nem volt tömeg.
Gazella kézen fogott és egyenesen a pulthoz vezetett, ahol szintén ücsörgött pár ember, de így is könnyedén magára tudta vonni egy csinos pincérnő figyelmét.
- Gazella! - csillant fel a lány szeme és mosolyogva lépett oda hozzá, hogy egy puszit adjon barátnőm szája sarkára. - Ezer éve nem láttalak. Hogy vagy? Még mindig annál a zsarnoknál húzod az igát?
- Nem, nem. Már nekünk is elegünk lett és Hosszúlábbal meg Rosettával együtt leléptünk.
- Akkor már csak az ikrek maradtak?
- Aha. De ők is csak azért, mert félnek beleugrani az ismeretlenbe. De azt mondták, lehet, megkérdeznek, nem tudsz-e nekik is állást szerezni, vagy ha mi találunk valamit...
- És, találtatok? - érdeklődött a pincérnő, vidám mosollyal az arcán.
- Aha - bólogatott Gazella. - Megütöttük a főnyereményt - tette a vállamra a kezét. - Vǔlk, bemutatom neked Madam B-t.
- Inkább csak B - nyújtottam felé a kezem. - Nem vagyok strici, csak a lányok aggatták rám ezt a nevet.
- Úgy beszélsz róla, mintha valami rettenetes dolog lenne - nevetett a lány miközben megszorította a kezem. - Pedig egy jó főnöknél, aki vigyáz a lányaira, nincs is jobb. Örülök, hogy megismerhetlek.
- Én is téged... Vuk? - vontam össze a szemöldököm.
- Nem - kacagott. - Nem vagyok én kis róka. Bár majdnem. Igazából Vǔlk, ami bolgárul farkast jelent. De szólíthatsz Andinak is, ha az jobban tetszik.
- Inkább maradok a Vǔlknál. Az különlegesebb - kacsintottam.
- Vǔlk bolgár származású, és egy igazi fenevad az ágyban. Innen a név - magyarázta Gazella nevetve, újabb táptalajt adva gondolataimnak, majd szó nélkül barátnőjéhez fordult. - Nekem a szokásosat, kislány, B-nek meg valami különlegeset!
Vǔlk bólintott és a pult mögötti asztalokhoz sietett, hogy keverjen nekünk két koktélt. Ahogy végigmértem, egyből éreztem, hogy tényleg van benne valami különleges, bár ha a bolgár vér is tette, meg nem mondtam volna. Magas és karcsú lány volt, eszméletlenül csinos arccal, szép barna szemekkel és vállára omló barnás fekete hajjal, na meg hosszú combokkal, amit feszes farmerja és magassarkú bokacsizmája csak még jobban kiemelt.
- Na, nem gondoltad meg magad? - rántott vissza gondolataimból Gazella.
- Nem, de köszi - hordoztam végig a tekintetem a jelen lévőkön. - Bár ha Vǔlk is benne van a játékban, meggondolom.
Kuncogásom egy pillanattal később félbeszakadt, amikor a pincérnő visszatért a koktéljainkkal. De úgy tűnt, nem hallotta a szavainkat. Csak mosolygott, majd elsietett egy másik vendéghez.
- Akkor - ivott bele a koktéljába Gazella. - Akkor, csak nézelődünk és kielemezzük az embereket, oroszlánom?
Mindig kissé zavarba jöttem, amikor így szólított. Szavaiban ott bujkált valamiféle tisztelet és olyan érzés, hogy felnéz rám a műveltségem miatt, pedig nem éreztem úgy, hogy megérdemelném.
De most inkább eltereltem a gondolataimat és ismét végighordoztam tekintetem az embereken, most alaposabban megnéztem őket. Ennyi alapján eszembe nem jutott volna, miért jöttek ide. Miután beadtam a derekam, Gazella elmesélte, mi is ez a hely. Azon kívül, hogy egy hangulatos éjszakai klub. Minden hasonló bár igyekszik valami sajátos profilt kialakítani, amivel vonzhatja a közönséget. Ennek a helynek a sajátja pedig egy hetente megrendezett... nos, elég pajzán mulatság volt. Kihasználták, hogy sokan egyéjszakás kalandot keresve járnak ilyen helyekre, és gondolták, legalább hetente egyszer megkönnyítik a dolgukat.
Ahogy Gazella mondta, eléggé bonyolult a rendszer, annak érdekében, hogy mindenki különleges élményt kapjon. Aki részt akar venni a mókában, az a buli kezdete előtt regisztrál a nevével. Persze nem kell személyi, lakcímkártya, TAJ-szám, minden, csak egy bármilyen név, amivel azonosíthatják. Aztán az este egy kitüntetett időpontjában jön a sorsolás. A szervezők minden fontosat számon tartanak. Ki kivel érkezett, csak egy nemhez vonzódik, vagy bárki jöhet és a többi, és persze azzal, hogy jelentkezik, biztosra veheti, lesz kivel henteregnije az éjszaka, és a fentieknek hála, nem olyannal, akivel amúgy is megtehetné, és heterokat sem sorsolnak össze az est végi nagy "párosztón" azonos neműeket. Előválogató, milliónyi egészségügyi és hasonló teszt nincs, így bárki nyugodtan jelentkezhet. Csak leadja a nevét és várja, kit dob neki a gép. Bár a gyanús alakoktól és akik már ide is úgy érkeznek, hogy agresszív részegre itták magukat, megtagadják a részvételt, plusz az este folyamán is figyelik a biztonságiak, kit tanácsosabb eltávolítani, de úgy is, hogy ezt abszolút nem viszik túlzásba, Gazella elmondása szerint mindig igencsak színvonalas társaság jön össze.
Én viszont, ennek ellenére, inkább passzoltam a lehetőséget. Nem mintha nem mozgatta volna meg az egész a fantáziámat, de elsőre inkább csak a saját szememmel akartam megbizonyosodni az egészről. Nem mintha nem bíztam volna Gazellában, de... na! Én már csak ilyen vagyok. Ha meg tévedek, és bánni kezdem a dolgot, jövő héten is lesz buli, addig is meg van nekem egy saját bejáratú gazellám. Vagy az ő farkasára hajtsak rá? Halkan kuncogtam magamban a képre. Egy gazella és egy farkas egy ágyban.
- Hozzá például mit szólsz? - szakított ki merengésemből Gazella.
Követtem a tekintetét, míg meg nem pillantottam a terem másik végében, egy sárga lámpa fényében álló lányt. Na ha vele hozott volna össze a sors, most a fejem verném bele a falba, hogy miért nem jelentkeztem. Na de ezt sose tudom már meg... és persze túlzok is. Bár az tény, hogy örülnék, mint majom a farkának, ha lehetőségem lenne egy ilyen teremtés közelébe kerülni.
- Nem tudom. Amolyan igazi macsós csajnak néz ki. Persze abból a fajtából, aki emellett határtalanul nőies is.
Gazella bólintott a szavaimra és ő is végigmérte még egyszer a lányt, aki hosszú lábain feszülő farmerjával és izmos felsőtestét kiválóan kiemelő atlétájában tényleg úgy nézett ki, mint aki az imént ugrott le egy Harley Davidsonról. Rövid, Kleopátra-szerűre vágott szalmaszőke haja azonban kedves, nőies arcot keretezett, aminek különleges színt adott vékonykeretes szemüvege.
- Egy könyvmoly egy bandatag testében, mi? - kacagott Gazella.
- Valahogy úgy - nevettem el magam. - Csak azt nem tudom, lányregényeket olvas, vagy háborúsakat.
- Akárhogy is - csillogott barátnőm szeme - szerintem ő a nagymenő, aki a végén jól megdöngeti a lányt.
Nem vagyok prűd, de ezekre a szavakra kissé elpirulva néztem körbe. Bármennyit beszélnék erről a témáról bárkivel, de nem egy idegenekkel teli teremben.
- És, szerinted kivel illene össze - hordozta körbe a tekintetét lassan Gazella. Bár egyáltalán nem biztos, hogy a buli szervezői akkurátusan kiválogatnák, ki kivel illik össze, az olyan alapadatokon túl, mint a szexuális orientáció, vagy hogy lehetőleg olyannal kerüljön össze, akit nem ismer, izgalmas szórakozás volt kitalálni, mik lennének a jó párosítások.
- Mondjuk ő? - böktem állammal egy férfi felé, aki tőlünk pár székre iszogatott a bárpultnál.
Gazella elismerően füttyentett.
- Na ő igazán helyre rakná a csajt.
Tény és való, hogy a fickó, bár nem volt egy kigyúrt állat, sem egy Schwarzenegger-szerű izomtorony, igencsak jó erőben volt. Meglehetett vagy 210 centi, a válla pedig szélesebb volt, mint amilyen hosszú nekem a karom. Borostás arca tökéletesen visszaadta a magabiztos keményfiút, de emellett sem tűnt olyasvalakinek, aki megragadná a lány haját és kíméletlenül belé verné a lompost. Ahogy elképzeltem a jelenetet a szőke lánnyal, kissé megborzongtam.
- Szerintem valószínűbb, hogy, ha nem is bánna vele kesztyűs kézzel, a lehetőségekig gyengéd szerető.
- Azt mondod? - nézett rám Gazella.
Tényleg úgy gondoltam, ahogy figyeltem a fickó könnyed mozdulatait és néha a mi irányunkba forduló tekintetét. Nem voltak illúzióim, nem egy farkasbőrbe bújt bárány, de inkább a kedves melákok kategóriájába sorolnám, mint asz erőszakos verekedőkébe.
Ezt azonban már nem tudtam közölni Gazellával, mert ebben a pillanatban még a zenét is túlharsogó vidám kiáltások töltötték be a helyiséget.
A legtöbb tekintet azonnal a helyiségbe beözönlő társaságra szegeződött. Mint egy csapat osztálykiránduláson részt vevő iskolás. Úgy fecsegtek, nevetgéltek, ugratták egymást... Ha nem állt volna ott a biztonsági ember az ajtóban, leellenőrizve minden kicsit is gyanús egyén személyijét, még gyanakodtam volna is rá, hogy valahogy belógtak a kis lurkók. Talán testületileg ünnepelték meg az elmúlt napokban esedékes szülinapjaikat egy ilyen izgalmasan felnőttes bulival.
Kissé elfintorodtam a gondolatra. Mint már mondtam, nem vagyok prűd és az egészségesnél konzervatívabb se, de ha engem tizennyolc évesen el akartak volna cibálni egy ilyen helyre...
- Megjött a buli-különítmény - kommentálta a jelenetet Gazella.
- Ja - válaszoltam. - Ők még lelkesek.
Na ez meg már a másik végletnek hangzott. Mintha egy begyökösödött, életunt vénség szólt volna belőlem. Gazella viszont ezt nem látszott észrevenni
- Nem mindenki. Nézd csak! - bökött állával a társaság felé.
Először csak néztem az életvidám fiúkat és lányokat. Tényleg, mint egy trendi gimis osztály. Vagy legalábbis annak egy szelete. Aztán feltűnt a mögöttük kullogó lány is. Nem volt különösebben csúnya. Helyes arc, hosszú, fekete haj, csinos ruhák, és Gazellával sem értettem egyet, hogy ne élvezné a helyzetet, csak... üvöltött róla a visszahúzódó természete.
- Ne cikizd! - morogtam. - Biztos élvezi ő is, csak... kényelmetlen neki.
- Milyen tapasztalt vagy, oroszlánom - kuncogott.
- Nem azért. De mintha a saját gimis énemet látnám.
- Akkor reméljük, nem kap a kicsi B túl durva partnert - kacagott barátnőm.
- Ha, ha. Nagyon vicces.
Még figyeltük pár pillanatig, amíg a kis csapat tagjai a zsebükbe gyömöszölik a bilétákat, amiket később majd kitűznek magukra, hogy a párok könnyebben megtalálják egymást, majd visszafordultunk az italunk felé.
- Mmmm! Nem is rossz - nézegettem a színes lét. - Nem szeretem különösebben a koktélokat, de ez ízlik.
- Ugye? - mosolygott Gazella. - Vǔlk nagyon ért hozzá. A főnök tombolt is dühében, amikor elment, hogy elveszít egy ilyen jó mixert.
- Csak egy jó mixert? - néztem rá sokat mondóan, de Gazella csak nevetett.
A következő nagyjából fél óra eseménytelenül telt. Tovább gusztáltuk a felhozatalt, miközben Gazella egy újabb kört rendelt nekünk. Aztán egyszer csak elhallgatott a zene és az egész terem megdermedt.
- Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok! - szólalt meg egy lágy hangú nő a hangfalakból. - Elérkezett az est várva várt fénypontja. A sorsolás végeredményeként kikerülő párok hamarosan láthatók lesznek a kivetítőn. Kérek mindenkit, rendezetten távozzon, azoknak pedig, akik inkább maradnának, készen állnak hátul a szobák. Utána természetesen szabad a párcsere, de teljes mértékig fakultatív jelleggel. Jó szórakozást!
A szervezők profizmusát mutatja, hogy eddig fel se tűnt a hatalmas kivetítő, amin most sorban jelentek meg a nevek, mellettük a belépéskor készített arcképekkel, hogy a párok még könnyebben megtalálják egymást. Egyre több ember kezdett izgatottan grasszálni fel-alá, keresgélve kijelölt partnerét, és felkerültek a biléták is.
- Nézd csak! - intettem az izmos szőke irányába. Gazella követte a tekintetem és ő is figyelte, ahogy egy feltűnően alacsony és vékony, törékenynek tűnő lány lép oda atlétatrikós barátnőnkhöz, váltanak pár szót, majd mindketten elmosolyodnak.
- Szét fogja szedni az apróságot.
- Honnan veszed? - vigyorogtam. - Lehet, hogy a kicsiben egy szexgép veszett el.
- Úgy gondolod? - nézett rám Gazella.
- Volt már ilyenhez szerencsém. Minden testméretében feleakkora volt, mint én, de az energiája és az éhsége hatványozottan nagyobb.
Gazella elégedetten füttyentett.
- Majd bemutathatnál neki - vigyorgott. - De az még jobb - mutatott kissé odébb a pultnál.
Az izomtorony pasi megfordult a bárszéken, és legnagyobb meglepetésemre a kis társaság egyik trendi fiú tagjával beszélgetett. Jókat nevettek és néha még egymás kezét is megérintették.
- No fene - néztem egy nagyot.
- A kissrác is kap majd egy jó menetet - nevetett Gazella.
- Honnan tudod? - vágtam vissza. - A látszat néha csal. Lehet, ez a melák azt szereti, ha neki rakják be.
Le kellene állítanom magam. Sokan tették már szóvá, hogy túl sokat mondok ellent másoknak.
- Már csak az érdekelne, a visszahúzódó kiscsaj kivel... - kezdtem, de ahogy visszafordultam, rögtön torkomon akadt a szó, ahogy szembe találtam magam a csinos fiatal lánnyal, ahogy előttünk áll és visszafogottan mosolyog.
- Ugye te vagy Gazella? - szólította meg félénken barátnőmet, de szemében láttam a reménykedést, hogy igen legyen a válasz.
Barátnőmre néztem, akinek a kezében ott lapult a saját bilétája.
- Bocsi - mosolygott rám. - Régen voltam már és nem akartam kihagyni.
- Semmi gond - ráztam a fejem. - Jó szórakozást! - kacsintottam a lányra is, aki azonnal elpirult.
Gazella elnézést kért tőlem, majd kézen fogta őt és elvezette az egyik hátsó szoba felé, miközben a terem rohamtempóban kiürült, én pedig lassan egyedül maradtam.
- Ne aggódj! Gazella vigyázni fog rá. Tud nagyon gyengéd szerető is lenni - szólalt meg mögöttem Vǔlk. Ahogy hátra fordultam, láttam, hogy a pultra támaszkova a távozókat figyeli, majd kedvesen rám mosolyog.
- Nem is aggódom - vontam vállat. - Igazából irigylem a kiscsajt. Piszok mázlista.
- Miért? Te bármikor megkaphatod őt. Hadd élvezze más is! Meg téged is élvezhetnének.
- Azt mondod? - néztem rá, ő viszont csak csillogó szemekkel mosolygott. - Amúgy - fordultam felé - most, amíg a vendégek el vannak foglalva hátul, neked van egy kis szabadidőd, nem?
Vǔlk nem szólt semmit, de szemein láttam, értette a célzásomat, meg azon is, ahogy maga mögé nézett a kis személyzeti szoba ajtajára. Amikor visszafordult hozzám, mosolya még szélesebbre húzódott, szemei pedig huncutul csillogtak, ami nekem is elégedett mosolyt csalt az arcomra. Mégse maradok egyedül ezen az estén.
Ha eljutottál idáig, remélem, kialakult benned egy vélemény a történetről. Hálás lennék, ha ezt megosztanád velem, kommentben, vagy a címre kattintva elérhető kérdőív segítségével. Utóbbi használatához az útmutató itt található.
******************************************************************************
Ha eljutottál idáig, remélem, kialakult benned egy vélemény a történetről. Hálás lennék, ha ezt megosztanád velem, kommentben, vagy a címre kattintva elérhető kérdőív segítségével. Utóbbi használatához az útmutató itt található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése