Testvérháború V. rész 4. fejezet

Előzmény: Testvérháború - Prológus
Közvetlen előzmény: Testvérháború V. rész 3. fejezet

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1997

*****************************************************************

A temetést három nappal később tartották, egy csütörtök reggelen. A család barátai sorban fejezték ki együttérzésüket. A hírek még a lapokban is megjelentek. Sokan küldtek virágot és még többen jelentek meg a szertartáson. Frances, egy pillanatra sem mozdulva el Katie mellől, a könnyeivel küzdött. Katie gyengéden átkarolta őt és neki is potyogtak a könnyei. Syrah és Lucy is jelen volt. A szülők összeszedték magukat, de így is látszott rajtuk a fájdalom. A nap lassan telt, és úgy tűnt, sosem akar véget érni.

***

Teltek a napok és lassan minden visszatért a normális kerékbágásba. Frances és Katie rendszeresen látogatták a fiukat. William lassan épült fel, és egyes dolgokra, úgy tűnt, már soha többé nem lesz képes. Például az orvosok szerint soha nem tudja majd rendesen használni a jobb kezét. Ahhoz is terápiára lesz majd szüksége, hogy ne féljen az autóktól. Bár beszélni még nem tudott, tisztán ki tudta fejezni örömét, amikor meglátta a szüleit.

Valahányszor meglátta Frances-t, legjobb képességei szerint a karjaiba vetette magát. Ismét a régi, vidám önmaga volt. Többen látogatták meg a vártnál. A nagyszülei, Louie és Korina, akik már az első gyermeküket várták, tervezgetve az esküvőt, miután visszatértek Franciaországba, és a DeValoi-család számos barátja.

Végül eljött a nap, amikor az orvos haza engedte. Levették a kötéseket, de William így is gyakrabban használta a bal kezét, mint azelőtt. A lába már jól volt, és ismét energikusan szaladgált a lakásban.

Frances és Katie megegyeztek, hogy együtt viszik haza, miután az előbbi végzett a munkában. Richard is nagyon várta már az alkalmat és arra kérte a lányát, hogy hozzák el hozzájuk a kisfiút, ahol Louie-val és Korinával egy kis ünnepséget szerveztek.

Végül öt körül végeztek és Frances felvette a telefont, hogy felhívja Katie-t.

– Halló? – szólt bele a lány.

– Szia, Katie! – mosolygott a nő. – Épp most indulok, Cherie. Fél órán belül ott leszek.

Azzal letette és már sietett is ki az irodából.

***

Katie a ház előtt várt. Frances öt perc késéssel érkezett meg és már nyitotta is az ajtót a feleségének. Amikor kényelmesen elhelyezkedett, megcsókolták egymást, majd elindultak a kórház felé.

Williamet már felöltöztették, mire oda értek. A papírok kitöltése szerencsére gyorsan ment.

A kisfiú nagyon élvezte az ünnepséget a nagyszüleinél, még úgy is, hogy egy másik gyerek se volt jelen. El is felejtette már Ross-t, a balesete okozóját. A tény pedig, hogy nem is láthatta többé a férfit, megkönnyítette a felépülését. Mindent egybe véve, kellemes este volt.

Az Epilógus következik!

******************************************************************************

Ha eljutottál idáig, remélem, kialakult benned egy vélemény a történetről. Hálás lennék, ha ezt megosztanád velem, kommentben, vagy a címre kattintva elérhető kérdőív segítségével. Utóbbi használatához az útmutató itt található. A válaszok ez esetben az egész V. részre vonatkoznak.